Írta: Csang Huj, Kína

Nem sokkal azután, hogy elfogadtam Mindenható Isten utolsó napokbeli munkáját, hirdettem az evangéliumot egy testvérnek a régi gyülekezetemből. Aztán egy délután megjelent nálam Li lelkész és Vang munkatárs. Zakatolt a szívem, és arra gondoltam: „Vajon miért jöttek? Tudják, hogy elfogadtam Mindenható Istent? Amikor a gyülekezetből mások elfogadták Mindenható Istent, Li lelkészék híreszteléseket kezdtek terjeszteni róluk, megfélemlítették őket, és rávették a családukat, hogy szálljanak szembe a hitükkel. Velem szemben vajon milyen taktikát alkalmaznak majd?” Nemsokára a fiam és a lányom is megjelent. Nem értettem a dolgot. A gyerekeim korábban azt mondták, hogy sok dolguk van, hogyhogy ma mégis mindketten eljöttek? Ezt is Li lelkész szervezte meg? Rájöttem, hogy az egészet előre elrendezték. Rögtön imádkozni kezdtem Istenhez: „Istenem, nem tudom, mivel fognak próbálkozni. Az érettségem túl csekély, hogy tudjam, hogyan nézzek szembe ezzel. Kérlek, vezess, és segíts erősnek maradnom az igaz úton!” Az ima kicsit megnyugtatott.

Li lelkész ekkor elmosolyodott, és azt mondta: „Csang testvér, hallottam, hogy nemrég elfogadtad a Keleti Villámlást. Igaz ez? Akármennyi igazság van is a Keleti Villámlásban, nem fogadhatjuk el. Mindannyian hosszú évek óta hiszünk az Úrban, prédikálunk és dolgozunk Érte. Mindannyian tudjuk, hogy az Úr Jézust vétekáldozatként keresztre feszítették, ami által megváltott minket bűneinktől. Mindig meg kell tartanunk az Úr nevét és az Ő útját. Nem hihetünk másik Istenben. Ha elhagyod az Úr Jézust és Mindenható Istenben kezdesz hinni, nem árulod el ezzel az Urat?” Higgadt maradtam, és nyugodtan ezt válaszoltam: „Li lelkész, objektívnek és gyakorlatinak kell lennünk. A bizonyítékokra kell alapoznunk, nem pedig önkényesen elítélnünk. Te nem vizsgáltad meg a Keleti Villámlás útját és nem olvastad Mindenható Isten szavait, hogyan juthatsz hát arra a következtetésre, hogy elárulom az Urat, ha elfogadom a Keleti Villámlást? Tudod, honnan ered az igazság? Tudod, ki fejezi ki az igazságot? Az Úr Jézus azt mondta: »Én vagyok az út, az igazság és az élet« (János 14:6). Isten az igazság forrása. Hogy mondhatod azt, hogy akármennyi igazság van is a Keleti Villámlásban, nem fogadhatjuk el? Ez nem azt jelentené, hogy szándékosan ellenállunk az igazságnak, és ellenállunk Istennek? Akkor egyáltalán istenhívőknek számítanánk még? Az utóbbi időben sokat olvastam Mindenható Isten szavaiból, és láttam, hogy azok mind az igazság, és mind számos igazságot és misztériumot fednek fel. Minden nehézség, amivel a hitem évei során küzdöttem, megoldódott Mindenható Isten szavai által. Szilárdan hiszem, hogy Mindenható Isten az Úr Jézus visszatérése. Mindenható Istent követni annyi, mint fogadni az Úr eljövetelét. Azt mondod, a Mindenható Istenbe vetett hit egyenlő az Úr Jézus elárulásával. Megfelel ez az igazságnak? Amikor az Úr Jézus eljött, hogy munkálkodjon, sokan elhagyták a templomot, hogy kövessék Őt. Ez azt jelenti, hogy elárulták Jahve Istent? Noha az Úr Jézus megváltó munkája más volt, mint Jahve Isten munkája, aki kihirdette a törvényt, és Isten neve is megváltozott, az Úr Jézus és Jahve egy és ugyanazon Isten. Akik az Úr Jézusban hittek, nem árulták el ezzel Jahve Istent, hanem a Bárány nyomában jártak, és elnyerték Isten üdvösségét. Valójában azok hagyták cserben és árulták el Istent, akik hittek Jahve Istenben, de nem fogadták el az Úr Jézust. Mindenható Isten munkája más, mint az Úr Jézusé, és Isten neve is megváltozott, de Ők ugyanazon Isten. Csak arról van szó, hogy Isten különböző korokban különböző munkát végez. Az Úr Jézus elvégezte a megváltás munkáját a Kegyelem Korában, ezáltal azonban csak a bűneinket bocsátotta meg, az emberiség bűnös természetét nem oldotta fel. Ezért ígérte meg, hogy visszatér és elvégzi az ítélet munkáját. Az utolsó napokban Mindenható Isten eljött, igazságokat fejez ki, hogy megítéljen minket az Úr megváltó munkája alapján, feloldja sátáni beállítottságainkat és bűnös természetünket, és teljesen megszabadítson minket a bűntől, hogy megnyerhessen minket Isten. Mindenható Isten munkája és szavai teljes mértékben beteljesítik az Úr Jézus próféciáit. Mindenható Istenbe vetett hitemmel nem árulom el az Úr Jézust, hanem a Bárány nyomában járok. Ha hinnénk az Úr Jézusban, de nem fogadnánk el Mindenható Isten utolsó napokbeli munkáját, nem olyanok lennénk, mint a farizeusok, akik csak Jahve Istenben hittek és elutasították az Úr Jézust? Pont az ilyen típusú emberek állnak ellen az Úrnak, és árulják el Őt. Rendesen meg kellene vizsgálnotok Mindenható Isten utolsó napokbeli munkáját, hogy magatok is meggyőződjetek arról, az Ő szavai Isten hangja-e. Ne ítélkezzetek, és ne ítéljétek el azt önkényesen, különben ti is elítéltettek, amiért ellenkeztetek az Úrral.”

Amikor befejeztem a beszédemet, úgy látszott, hogy Li lelkész nagyon kínosan érzi magát, ezért Vang munkatárs igyekezett elsimítani a dolgokat, és ezt mondta: „Azért ellenezzük a Keleti Villámlást, és azért nem akarjuk, hogy a tagjainknak közük legyen hozzá, hogy megóvjuk a gyülekezetet és a nyájat. Hogyan ítélhetne el minket ezért az Úr? Li lelkész felelősnek érzi magát az életedért. Nem akarja, hogy rossz útra tévedj. Munkatárs voltál, és nagyon sokat tettél a gyülekezetért. Mindenki tisztel és bízik benned. Mind nagyon csalódottak lennének, ha elhagynál minket, mert Mindenható Istenben hiszel!” Li lelkész is közbeszólt: „Vang testvérnek igaza van. Annyi éve keményen dolgozol. Milyen kár lenne, ha csak úgy elmennél azok után, hogy ilyen hírnevet és státuszt szereztél magadnak! Gyere vissza! Mindenki nagyon vár. A gyülekezetünk alapított egy nyugdíjasotthont, kapcsolatba léptünk külföldi vallásos csoportokkal, és ők anyagilag támogatnak minket. Ha visszajössz, azonnal kapsz tőlünk egy autót. Ha szeretnéd az idősotthont igazgatni, vagy a gyülekezetet irányítani, vagy továbbra is a gyülekezet pénzügyeit kezelni, csak rajtad áll.” Minél tovább hallgattam őket, annál inkább úgy éreztem, hogy valami nem stimmel. Hogy mondhatnak ilyesmit hívő emberek? Eszembe jutott a Bibliából, hogyan kísértette meg az ördögi Sátán az Úr Jézust: „Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem” (Máté 4:8-9). Nem volt mindaz, amit mondtak, pontosan ugyanolyan hangnemű, mint a Sátán beszéde? „Ez a Sátán trükkje!” – gondoltam. „Státuszt és pénzt használva próbálnak eltéríteni az igaz útról, hogy eláruljam Mindenható Istent. Csapdába akarnak csalni és elpusztítani.” Több mint tíz éve voltam hívő, és szerencsésnek tartottam magam, hogy fogadhattam az Úr visszatérését. Tudtam, nem szabad bedőlnöm a Sátánnak és elárulnom az Urat. Ezért azt mondtam: „Hallottam Isten hangját, és megtaláltam az utat az örök élethez. Azt választom, hogy Istent követem. Kár erre több szót vesztegetni. Nem fogom elhagyni Mindenható Istent.” Ekkor a lányom sírva fakadt, és azt mondta: „Apa, hallgass meg egy percre! Anya nemrég hunyt el. Már eleget szenvedtünk. Ha te a Keleti Villámlásban hiszel, és ezért kizárnak a gyülekezetből, a testvérek tőlünk is elfordulnak majd!” Szörnyű volt látni, hogy a lányom így sír. Hevesen vívódni kezdtem magamban: „Ha beleegyezek, hogy visszatérek a gyülekezetbe, nem fognak visszautasítani, és a pozíciómat is megtarthatom, viszont becsukom az ajtót az Úr előtt. Ez az Úr elárulása lenne.” Nem volt könnyű a választás. Ezzel a fájdalommal viaskodva némán kiáltottam Istenhez: „Ó, Mindenható Isten, két tűz közé kerültem. Kérlek, adj hitet és erőt, hogy ne tudjanak megzavarni, hogy állást tudjak foglalni, és eltökélten követni tudjalak Téged!” És ekkor eszembe jutott Mindenható Isten néhány szava, amelyeket pár nappal korábban olvastam: „Mindig ébernek és várakozónak kell lennetek, és többet kell imádkoznotok Énelőttem. Át kell látnotok a Sátán különféle ármánykodásain és ravasz cselszövésein, fel kell ismernetek a lelkeket, ismernetek kell az embereket, és képesnek kell lennetek tisztán látni mindenféle embert, eseményt és dolgot” (Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Krisztus kijelentései a kezdetekkor, 17. fejezet). Isten szavai erőt adtak, és figyelmeztettek rá, hogy tisztánlátást kell gyakorolnom. A Sátán trükkjei voltak amögött, amivel aznap szembenéztem. A Sátán a státuszomat és a családom iránti aggodalmaimat használta arra, hogy megpróbáljon elcsábítani és megtámadni, és megzavarja az elmémet azzal a céllal, hogy eláruljam Istent. Nem eshettem bele a Sátán csapdájába! Azt mondtam a gyerekeimnek: „Alaposan megvizsgáltam a dolgot, és minden világos. Mindenható Isten a visszatért Úr! Évek óta annyira várjuk az Úr eljövetelét! Most, hogy eljött, és igazságokat fejez ki, hogy elvégezze ítélő munkáját, ha elfogadjuk Isten ítéletét és megtisztítását, meg fog menteni minket, és bejutunk Isten királyságába. Nem attól kell félnünk, hogy mások elutasítanak minket, hanem hogy az Úr elhagy és kiiktat minket, és elszalasztjuk a lehetőséget, hogy elragadtassunk, amikor az Úr visszatér. Akkor bizony sírnánk és fogunkat csikorgatnánk a nagy katasztrófák közepette!” A szavaimat hallva a gyerekeim nem erőltették tovább a dolgot, én pedig némán hálát adtam Istennek az útmutatásáért. Látva, hogy milyen határozott a hozzáállásom, Li lelkész és Vang munkatárs dühösen távoztak.

Li lelkész pár nap múlva visszajött, és egy házassági ajánlattal próbált megkísérteni. Li lelkész azt mondta: „Nemrég veszítetted el a feleségedet, a lányod már férjhez ment, a fiad nem sokat van itthon. Nagyon nehéz lehet neked, hogy ilyen egyedül vagy. Szükséged lenne valakire, aki főz rád. Vang nővér a gyülekezetből szintén egyedülálló. Jómódú, népszerű, és lelkes hívő. Nem lenne nagyszerű, ha ti ketten összejönnétek, ott lennétek egymásnak, és együtt szolgálnátok az Urat?” Vang nővér aznap este felhívott, és megpróbált rábeszélni, hogy ne higgyek többé a Keleti Villámlásban. Azt is mondta, hogy ha nem lenne elég pénzem a fiam esküvőjére, csak egy szót kell szólnom neki. Ezt hallva komolyan vívódni kezdtem. Amikor a feleségem ágyban fekvő beteg volt, a lányom autóbalesetet szenvedett, amikor elment neki gyógyszerért, és kórházba került. Ekkor Vang nővér gondoskodott a feleségemről és a lányomról is. Mindig nagyon hálás voltam neki. Megbántanám Vang nővért, ha nem fogadnám meg a tanácsát? Ha viszont szót fogadok neki, azzal elárulnám az Urat. Nagyon kétségbe voltam esve, újra meg újra imádkoztam Istenhez. Egy darabig vívódtam ezen, aztán nagyon tapintatosan elutasítottam Vang nővért.

Egy nap Li lelkész eljött hozzám, mikor a földeken dolgoztam. Azt mondta: „Csang testvér, ha magadra nem is gondolsz, gondolj a gyerekeidre! A fiadnak most volt az eljegyzése, és a menyasszonya egész családja az Úrban hisz. Ha megtudják, hogy te Mindenható Istenben hiszel, engedni fogják vajon, hogy a lányuk beházasodjon a családodba? Ez talán nem jelentene katasztrófát a fiad házasságára nézve? Ezt át kellene gondolnod.” Ekkor azt gondoltam: „A fiam házasságával fenyegetsz, hogy eltéríts az igaz útról. Ez nagyon hitvány dolog!” Nagyon határozottan azt válaszoltam: „Az, hogy hiszek Mindenható Istenben, az én dolgom. Semmi köze a fiam esküvőjéhez. Egyébként pedig az, hogy sikeres lesz-e ez a házasság, Isten kezében van. Meggyőződtem róla, hogy Mindenható Isten a visszatért Úr Jézus, és követni fogom Őt a végsőkig. Ha a fiam nem érti meg most, majd egy nap meg fogja érteni.” Először azt gondoltam, Li lelkésznek csak a szája jár, de döbbenetes módon tényleg egy ilyen fontos dolgot, mint a fiam házassága, használt fel arra, hogy rávegyen Mindenható Isten elárulására.

Pár nap múlva elmentem a fiam hegesztőműhelyébe. A fiam összevonta a szemöldökét, és azt mondta: „Apa, a menyasszonyom azt mondta, hogy Li lelkész elment a családjához, és elmondta nekik, hogy te a Keleti Villámlásban hiszel. Azt mondta, ha nem mondasz le erről, lefújják az esküvőt.” Megdöbbentem, és nagyon feldühödtem. Li lelkész valóban a fiam házasságán keresztül fenyegetett meg. Hogy tehet ilyen hitvány dolgot valaki, aki hisz az Úrban? Látva, mennyire elcsüggedt a fiam, szörnyen éreztem magam. Csak 18 nap volt hátra az esküvőjükig. Tényleg így fog meghiúsulni? Könnyek szöktek a szemembe. A fiam folytatta: „Apa, a menyasszonyom azt is mondta, hogy csak három feltétellel jön hozzám. Az első: nem lehetsz többé az apám. A második, hogy idős korodban ne gondoskodjak rólad. A harmadik, hogy minden kapcsolatot szakítsak meg a családommal. Anya már nincs velünk. Kérlek, a családunk érdekében ne higgy többé a Keleti Villámlásban.” Ahogy hallgattam a fiam szavait, és láttam fájdalmas arckifejezését, mintha tőr járta volna át a szívemet. Pusztán azért, mert hittem Mindenható Istenben, ezek a lelkészek úgy kezeltek, mintha az ellenségük lennék, és kényszerítették a fiamat, hogy szakítsa meg velem a kapcsolatot. Ez annyira undorító! Azt mondtam a fiamnak: „Gyermekem, most már felnőtt vagy, nincs szükséged a gondoskodásomra. Én öreg vagyok. Hátralevő napjaimban nem akarok mást, mint a hitemet gyakorolni és Istent követni. Remélem, megérted.” Azzal megfordultam, és kimentem. Miután hazaértem, imádkoztam Istenhez: „Mindenható Isten! A lelkész a létező összes trükköt beveti, hogy megzavarjon és kényszerítsen. A fiam meg fog szakítani velem minden kapcsolatot. Most olyan gyengének érzem magam! Kérlek, vezess, és adj nekem hitet!”

Másnap eljött hozzám egy testvér a Mindenható Isten Egyházából, és elmondtam neki, mi történik. Ő felolvasott nekem egy passzust Mindenható Isten szavaiból: „Kívülről Isten embereken végzett munkájának minden lépése úgy tűnik, mintha emberek közti interakciókról lenne szó, mintha emberi elrendezésből vagy emberek általi zavarásból születne. Pedig a munka minden lépése és minden történés mögött egy-egy fogadás van, amelyet a Sátán tesz Isten előtt, és ezek megkövetelik, hogy az emberek szilárdan álljanak az Isten melletti bizonyságtételükben. Vegyük például Jób próbatételét: a színfalak mögött a Sátán fogadást kötött Istennel, a Jóbbal történtek pedig emberek tettei és emberi zavarások voltak. Isten rajtatok végzett munkájának minden egyes lépése mögött ott van a Sátán fogadása Istennel – a hátterében csata dúl. [...] Minden, amit az emberek tesznek, egy bizonyos mennyiséget igényel a szívük véréből. Tényleges szenvedés nélkül nem felelhetnek meg Istennek; meg sem közelítik azt, hogy megfeleljenek Istennek, csak üres szlogenekkel dobálóznak!” (Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Csak az Isten iránti szeretet az igaz hit Istenben). Miután felolvasta Isten szavait, sokat beszélgetett velem ennek a szakasznak a kontextusában. Megértettem, hogy amikor a lelkészek akadályoznak, zaklatnak és kényszerítenek minket, bár úgy tűnik, mintha emberek műve lenne, valójában embereket felhasználva a Sátán próbál megzavarni minket. Bárhol is munkálkodik Isten, a Sátán megpróbál közbeavatkozni. A Sátán gyűlöli Istennek az emberiség megmentésére irányuló munkáját, ezért mindenféle taktikákkal és trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy az emberek Istent kövessék, azért, hogy magával vihesse őket a pokolba. Li lelkész és a többiek megpróbáltak távol tartani engem az igaz úttól azzal, hogy rendszeresen zaklattak, autót ígértek, meg hogy irányíthatom a gyülekezet pénzügyeit vagy a nyugdíjasotthont. Még azt is megígérték, hogy feleséget szereznek nekem. Amikor egyik sem működött, a fiam házasságával próbáltak kényszeríteni, hogy eláruljam Istent. Ez nagyon aljas és rosszindulatú volt! A testvér folytatta a közösségvállalást: „Amikor az Úr Jézus megjelent és munkálkodott, a zsidó hit vezetői rendkívüli módon gyűlölték Istent. Nagyon is tudatában voltak annak, hogy az Úr Jézus prédikálása tekintélyt parancsoló. De nemcsak hogy nem voltak hajlandók azt megvizsgálni, hanem hevesen ellenálltak Neki, elítélték és káromolták Őt. Amit csak tudtak, megtettek, hogy eltántorítsák az embereket az Ő követésétől, és végül keresztre feszíttették Őt. Azért tették ezt, mert féltek, hogy elveszítenék a státuszukat és a megélhetésüket, ha az emberek az Úr Jézust követnék. Épp úgy, ahogy a Bibliában meg van írva: »Összehívták tehát a főpapok és a farizeusok a nagytanácsot, és így szóltak: Mit tegyünk? Ez az ember ugyanis sok jelt tesz. Ha egyszerűen csak hagyjuk őt, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és elveszik tőlünk a helyet is, a népet is. [...] Attól a naptól fogva egyetértettek abban, hogy megölik őt« (János 11:47-48, 53). Isten eljött az utolsó napokban, hogy elvégezze az ítélet munkáját, megtisztítsa és megmentse az emberiséget. A vallásos világ lelkészei és vénei tudják, hogy Mindenható Isten szavai az igazság, mégsem keresik vagy vizsgálják meg azokat. Sőt, hevesen ellenállnak Neki, elítélik Őt, és megakadályoznak másokat az Ő követésében. A lényegük miben különbözik a farizeusokétól, akik szembeszálltak az Úr Jézussal? Annak idején az Úr Jézus elítélte és elátkozta azokat a képmutatókat. Az Úr Jézus azt mondta: »Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni« (Máté 23:13). »Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, akkor a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál« (Máté 23:15). Mindenható Isten szavai felfedik annak a lényegét és gyökerét is, hogy a vallási vezetők miért szállnak szembe Istennel. Mindenható Isten azt mondja: »Vannak olyanok, akik nagy templomokban olvassák a Bibliát, és egész nap azt szavalják, de közülük egy sem érti Isten munkájának célját. Közülük egyik sem képes megismerni Istent; még kevésbé képes közülük bárki is összhangba kerülni Isten szándékaival. Ők mind értéktelen, hitvány emberek, akik mindannyian magas lóról oktatják ki ’Istent’. Olyanok ők, akik Isten zászlaját viszik, mégis szándékosan ellenállnak Neki. Istenbe vetett hitüket tűzik zászlajukra, mégis az ember húsát eszik és vérét isszák. Minden ilyen ember gonosz ördög, aki felfalja az ember lelkét, fő démon, aki szándékosan megzavarja az emberek helyes útra való rálépését, és botránykő, ami akadályozza az embereket Isten keresésében. Lehet, hogy ’szilárd alkatnak’ tűnnek, de honnan tudhatják követőik, hogy ők nem mások, mint antikrisztusok, akik arra vezetik az embereket, hogy ellenálljanak Neki? Honnan tudhatják a követőik, hogy ők eleven ördögök, akik az emberi lelkek felfalásának szentelik magukat?« (Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Mindazon emberek, akik nem ismerik Istent, olyan emberek, akik ellenállnak Istennek).” Miután meghallgattam a testvér közlését és Isten szavainak felolvasását, már jobban értettem a vallási vezetők démoni természetét, amely gyűlöli az igazságot és ellenáll Istennek. Hevesen ellenállnak Mindenható Istennek és elítélik Őt, és mindent megpróbálnak, hogy megakadályozzák a hívőket, hogy elfogadják Isten utolsó napokbeli munkáját, mert maguknak akarják Isten juhait, hogy szigorú hatalmat gyakoroljanak fölöttük. Ők maguk nem lépnek be a menny királyságába és a híveket is megakadályozzák a belépésben. Ellenállnak Istennek, a pokolra vannak ítélve, és még másokat is magukkal rántanak. Ők valóban egy csapat démon! Ha az utolsó napokban megjelent és munkálkodó megtestesült Isten nem fedte volna fel ezeket a gyülekezetekben rejtőzködő gonosz szolgákat és antikrisztusokat, és a lelkészek akadályozásáról és megzavarásáról való személyes tapasztalatom nélkül sosem láttam volna meg démoni lényegüket, amely szembeszáll Istennel. Észre sem vettem volna, hogy félrevezetnek és tönkretesznek. Most már tisztán láttam képmutató, szörnyű arcukat, és még erősebb lett az elhatározásom, hogy kövessem Mindenható Istent.

Ezután folytattam az evangélium hirdetését a testvéreknek a régi gyülekezetemből. Egy reggel, amikor összejövetelt tartottunk, Li lelkész a bandájával ismét eljött hozzám, és azt mondta: „Újra és újra elmondtuk, hogy hagyd ott a Keleti Villámlást. Nemcsak hogy nem hallgattál ránk, hanem el is lopod a juhaimat, és a Keleti Villámlást prédikálod nekik. Tényleg szembe akarsz szállni velem?” Azt feleltem: „Li lelkész, nem helyes, hogy ezt mondod. A gyülekezet Istené, és Övé a nyáj is. Te csak a pásztoruk vagy. Hogy mondhatod, hogy a juhok a tieid? Azért hirdetem az evangéliumot a testvéreknek, hogy meghallják Isten hangját, visszatérjenek az Ő trónja elé, és elfogadják Isten üdvösségét. Miért akartok ennek az útjába állni? Mindenki gyengének és negatívnak érzi magát. A lelkük kiszáradt, a sötétben bolyonganak. Nem jutnak életadó táplálékhoz. Mindenható Isten kifejezte az igazságot, megadva nekünk az örök élet útját. Miért nem akarjátok, hogy az emberek olvassák az Ő szavait? Miért fosztjátok meg őket a szabadságuktól és joguktól, hogy az igaz utat vizsgálják? Ha megakadályozzátok őket ebben, az nem azt jelenti, hogy hagyjátok őket szomjan halni, és megrekednek a vallásban? Akkor vajon jó szolgák vagy gonosz szolgák vagytok?” Li lelkész arca abban a pillanatban megváltozott, és dühösen üvöltötte: „Látom, reménytelen eset vagy! Ha nem követsz minket a hitben, várj csak, a pokolban fogsz bűnhődni!” Azt feleltem: „Nem te határozod meg, hogy pokolra kerülök-e. Te még azt sem tudod, hogyan ismerd fel az Úr hangját, és hogyan fogadd Őt. Hogy vezethetnél el másokat a menny királyságába? Csak az utolsó napok Krisztusa a kapu a számunkra a menny királyságába. Az Ő követése által találtam meg az utat az örök élethez. Az életemért Isten a felelős, nem te!” Miután elmondtam ezeket, csüggedten távoztak. Többé senki sem zaklatott.

Miután átéltem a lelkész akadályozását és megzavarását, némileg felismertem a Sátán trükkjeit. Azt is megláttam, hogy a vallásos világ lelkészei és vénei pusztán képmutató farizeusok, antikrisztusok, akik ellenállnak Istennek. Teljesen megszabadultam a kötelékeiktől és a korlátozásaiktól. Mindenható Isten szavai vezettek lépésről lépésre, hogy győzedelmeskedjek a Sátán fölött, és szilárdan megálljak az igaz úton. Valóban hálát adok Istennek! Visszagondolva mindarra, amin keresztülmentem, az egész egy nagy megkísértés volt. Az élet és a halál mezsgyéjén mozogtam. Isten szavainak útmutatása nélkül sosem láttam volna át a Sátán cselszövésein. Ha a testem vágyait követtem volna, és fejet hajtottam volna a Sátán előtt, elhagyva az igaz utat, akkor teljes mértékben elvesztettem volna a lehetőséget az üdvösségre. Csak egy hajszálon múlt! Olyan hálás vagyok Istennek az Ő oltalmáért és üdvösségéért!