2020 augusztusában, egy nővér meghívott Mindenható Isten Egyházának egy online összejövetelére. Mindenható Isten szavait olvasva, keresve és vizsgálva, biztos voltam benne, hogy Mindenható Isten szava Isten hangja, és hogy Mindenható Isten a visszatért Úr Jézus. Nagyon meghatódtam, és nagyon izgatott voltam. Testvéreim is alig várták az Úr visszatérését. Tudtam, hogy gyorsan el kell mondanom nekik a jó hírt, hogy ők is elfogadhassák Isten utolsó napokbeli munkáját. Ezért prédikáltam az evangéliumot a harmadik testvéremnek, és ő elmondta a legidősebb testvérünknek, a gyülekezetvezetőnek, az Úr eljöveteléről szóló híreket. Váratlanul, miután a legidősebb bátyám megtudta, azonnal eljött hozzám aznap este... „Hosea, te azt mondtad, hogy az Úr Jézus már visszatért, és a munka új szakaszát végzi? Ez hogy lehetséges? Az Úr Jézus megbocsátotta bűneinket. Amikor visszatér, egyenesen felemel minket a mennyek országába. Hogyan végezhetne új munkát?” „Bátyám, ne légy rám mérges. Habár az Úr Jézus megbocsátja bűneinket, mi még vétkezhetünk, és bűnös természetünk megmaradt. Isten azt mondja: »Legyetek azért szentek, mert én szent vagyok!« (3Mózes 11:45). Bátyám, nem láthatjuk az Urat, ha nem vagyunk szentek, és nem léphetünk be a mennyek országába, ha nem tisztultunk meg bűneinktől. Még mindig szükségünk van Istenre, hogy elvégezze az ítélet munkáját, hogy eltávolítsa bűnös természetünket, és a gyökerénél oldja meg a bűn problémáját –” „Az Úr Jézust azért feszítették keresztre, hogy elviselje minden bűnünket. Az Úr már nem tekint minket bűnösöknek. Azt mondod, nem tisztultunk meg, de ez a te saját elgondolásod. A Biblia nem ezt mondja. Nem tudod, mit mond a Biblia? »Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk« (Róma 10:10). Nem vagyunk-e már megmentve azáltal, hogy hiszünk az Úrban? Miért kellene az Úrnak még mindig új munkát végeznie?” „Bátyám, amit mondtál, azok Pál szavai, nem az Úr Jézusé. Az Úr Jézus soha nem mondta, hogy azok, akiket megment a hitük, bejuthatnak a mennyek országába. Az Úr Jézus nagyon világosan megmondja, hogy ki léphet be a mennyek országába. »Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát« (Máté 7:21). Bátyám, Isten akaratát kell teljesítenünk, és az Ő szavai szerint cselekednünk, hogy beléphessünk a mennyek országába. Megfelelünk-e ennek a követelménynek? Még mindig gyakran vétkezünk, és nem tudjuk végrehajtani az Úr szavait. Az Úr Jézus arra kér minket, hogy szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat. Képesek vagyunk mi erre? Nemcsak hogy nem tudjuk szeretni őket, hanem féltékenyek lehetünk, gyűlölhetjük őket, és gyakran bűnben élünk. Nem vagyunk alkalmasak a mennyek országába való belépésre. Ezért tér vissza Isten az utolsó napokban, hogy beszéljen és elvégezze az ítélet munkáját. Azért teszi, hogy megszabaduljon az emberek bűnös természetétől, a gyökerénél oldja meg bűnünk problémáját, és alaposan megtisztítsa és megmentse az embereket. Maga az Úr Jézus is megjövendölte: »Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon« (János 12:48). »Mert itt van az idő, amikor elkezdődik az ítélet Isten háza népén« (1Péter 4:17).” „Elég! Azt állítod, hogy van egy másik szakasza a munkának, amikor az Úr visszatér. Ez nem azt jelenti, hogy az Úr Jézus megváltó munkája értelmetlen? Nem lenne hiábavaló?” A bátyámat hallva kissé nyugtalanná váltam. Hogyan tudnék úgy közösséget vállalni, hogy megértse Isten munkáját, és megszabaduljon elképzeléseitől? Ekkor jutott eszembe Mindenható Isten szavainak egy passzusa. „Bár Jézus sok munkát végzett az emberek között, Ő csak az egész emberiség megváltását teljesítette, és az ember vétekáldozatává vált; nem szabadította meg az embert minden romlott beállítottságától. Az embernek a Sátán befolyásától való teljes megmentéséhez nemcsak arra volt szükség, hogy Jézus vétekáldozattá váljon, és magára vegye az ember bűneit, hanem arra is, hogy Isten még nagyobb munkát végezzen, hogy az embert teljesen megszabadítsa sátánian romlott beállítottságától. Így most, hogy az ember bűnei megbocsátást nyertek, Isten ismét testet öltött, hogy az embert az új korba vezesse, és megkezdte a fenyítés és az ítélet munkáját. Ez a munka az embert egy magasabb világba vezette. Mindazok, akik alávetik magukat az Ő uralmának, magasabb igazságot fognak élvezni és nagyobb áldásokban részesülnek. Valóban a világosságban fognak élni, és elnyerik az igazságot, az utat és az életet” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Előszó). Isten szavai tisztává és ragyogóvá tették a szívemet. Azt mondtam a bátyámnak: „Az, hogy Isten visszatér az utolsó napokban, hogy elvégezze az ítélet munkáját nem jelenti azt, hogy az Úr Jézus megváltó munkája értelmetlen. Az Úr Jézus megbocsátotta az emberek bűneit, hogy többé ne ítéljék el és ne végezzék ki őket a törvény értelmében, de amit az Úr Jézus tett, az csak a megváltás munkája volt, nem az emberek megtisztításának és megmentésének munkája. Mi még mindannyian bűnben élünk. Isten utolsó napokbeli ítélő munkája nélkül nem szabadulhatunk meg a bűntől, és nem léphetünk be Isten királyságába.” Amikor látta, hogy nem tud megcáfolni, nagyon dühös lett és azt mondta: „Rövid ideje hiszel Mindenható Istenben, de sokat tanultál. Bármit is mondok, van valami, amivel megcáfolsz, szóval nincs mit mondanom neked!” Ezek után dühösen távozott. Azt gondoltam: „Ő hisz az Úrban, és minden nap vágyakozik az Úr eljövetelére, akkor miután hallott az Úr visszatéréséről, miért nemhogy nem vizsgálta meg, de még dühös is lett? Talán mert túl sok vallási elképzelése van, nem tudja ezt azonnal elfogadni. Találnom kell még egy alkalmat, hogy közösséget vállaljak vele.”

Nemsokára a két sógornőm is eljött hozzám, miután megtudták, hogy hiszek Mindenható Istenben... „Hosea, te Mindenható Istenben hiszel, ehhez a névhez imádkozol, nem pedig az Úr nevéhez. Ez az Úr elárulása és hitehagyottá válás.” „Nos, ezt azért mondjátok, mert még nem értitek. Nem olvastátok Mindenható Isten szavait, és nem tudjátok, hogy Ő a visszatért Úr Jézus. Mindenható Isten és az Úr Jézus egy Lélek és egy Isten. Isten csak más-más nevet használ a különböző korokban. A Törvény Korában Isten neve Jahve volt, de a Kegyelem Korában Isten neve Jézus volt. Isten neve megváltozott, de mondhatjátok-e azt, hogy az Úr Jézus és Jahve nem ugyanaz az Isten? Mondhatjátok-e azt, hogy az Úr Jézusban való hit Jahve Isten elárulását jelentette? Mindenható Isten, az Úr Jézus és Jahve egy Isten. Gyertek csak, Mutatok nektek egy videót, és megértitek.” Mindenható Isten mondja: „Egykoron Jahve néven ismertek Engem. Messiásnak is neveztek, és az emberek egykor szeretettel és megbecsüléssel hívtak Engem Jézusnak, a Megváltónak. Ma azonban már nem az a Jahve vagy Jézus vagyok, akit az emberek a múltban ismertek; Én vagyok az Isten, aki az utolsó napokban visszatért, az Isten, aki véget vet a korszaknak. Én vagyok az Isten Maga, aki felemelkedik a világ végéről, a Maga teljes természetében tele tekintéllyel, becsülettel és dicsőséggel. Az emberek soha nem köteleződtek el Mellettem, soha nem ismertek meg Engem, és mindig is tudatlanságban voltak az Én természetemet illetően. A világ teremtésétől kezdve a mai napig egyetlen ember sem látott Engem. Ezen Isten az, aki az utolsó napokban megjelenik az embereknek, de elrejtőzik közöttük. Az emberek között él, igaz és valóságos, mint az égő nap és a lobogó láng, erővel és tekintéllyel tele. Nincs egy árva ember vagy dolog sem, aki vagy ami ne ítéltetne meg szavaim által, és nincs egy árva ember vagy dolog sem, aki vagy ami ne tisztulna meg a lángoló tűzben. Végül minden nemzet áldott lesz az Én szavaim által, és darabokra is törik miattuk. Ily módon az utolsó napokban minden ember látni fogja, hogy Én vagyok a visszatért Megváltó, és hogy Én vagyok a Mindenható Isten, aki meghódítja az egész emberiséget. És mindenki látni fogja, hogy egykor Én voltam a vétekáldozat az emberekért, de az utolsó napokban Én leszek a nap lángja is, amely mindent elhamvaszt, valamint az igazságosság Napja, amely mindent feltár. Ez az Én munkám az utolsó napokban. Azért vettem fel ezt a nevet, és azért bírok e természettel, hogy minden ember lássa, hogy Én vagyok az igazságos Isten, az égő nap, a lobogó láng, és hogy mindenki imádjon Engem, az egyetlen igaz Istent, és hogy lássák igazi arcomat: nemcsak az izráeliták Istene vagyok, és nemcsak a Megváltó, hanem minden teremtmény Istene vagyok az égen, a földön és a tengereken” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Már visszatért a Megváltó egy „fehér felhőn”). Miután elolvastuk Isten szavait, így vállaltam közösséget a sógornőimmel: „Isten neve változik a korszakokkal és munkájának szakaszaival. Isten különböző neveket használ különböző korokban, minden korban egy másik nevet, és mindegyik név Isten munkáját képviseli az adott korban. A Törvény Korában, Isten »Jahve« néven rendelte el a törvényeket, és tanította meg az emberiséget a földi életre. A Kegyelem Korában, Isten Lelke az Úr Jézusként testesült meg, és végezte el az emberiség megváltásának munkáját. Az utolsó napokban Isten Mindenható Istenként ölt testet, hogy kifejezze az igazságot, és elvégezze az emberek megítélésének és megtisztításának munkáját. Külsőleg Isten neve és munkája megváltozott, de Isten lényege állandó. Mindig is ugyanaz az Isten munkálkodott az emberiség megmentésén.” Egy példát is mondtam nekik: Lehet, hogy valaki kórházban dolgozik, és mindenki „orvosnak” hívja, de egy nap úgy dönt, hogy tanítani fog, és mindenki „tanárnak” fogja hívni, később pedig elmegy prédikálni egy gyülekezetbe, és mások „pásztornak” hívják. Értitek? Munkája megváltozott és az is, ahogyan mások őt hívják, de ő még mindig ugyanaz a személy. Még mindig ő az. Ugyanígy Isten különböző neveket használ különböző korokban, de Isten lényege és identitása nem változik, és Ő továbbra is ugyanaz az Isten. Amikor Mindenható Isten nevében imádkozunk, nem áruljuk el az Urat, és nem vagyunk hitehagyottak, fogadjuk az Urat, és az Ő lábnyomait követjük. Miközben beszéltem, hirtelen megjelent a legidősebb bátyám és a harmadik testvérem. A legidősebb bátyám dühösen közbevágott. „Ne beszéljetek vele többet. Nem győzhetitek meg. Bármit is mondotok, mindig van rá válasza, úgyhogy minek vesződni vele?” „Hosea, rossz dologban hiszel. Itt az ideje, hogy abbahagyd.” „Azt állítod, hogy Mindenható Isten a visszatért Úr Jézus. Menj és prédikálj a pásztornak. Ha ő azt mondja, hogy ez az igaz út, akkor higgyünk benne együtt, de ha nem, akkor térj vissza a gyülekezetbe és higgy velünk. Mindannyian vér szerinti testvérek vagytok. Nem járhatja mindegyikőtök a maga útját.” Látva, hogy testvéreim és sógornőim milyen hódolattal viseltetnek a pásztor iránt, így szóltam hozzájuk: „Nekünk, hívőknek mindenekelőtt Istennek kell engedelmeskednünk és Őt kell tisztelnünk. Nem engedelmeskedhetünk vakon annak, amit az emberek mondanak. Különösen, ha az Úr fogadásáról van szó, nem hagyhatjuk, hogy a pásztor döntsön. Az Úr Jézus azt mondta, hogy Isten juhai hallják az Ő hangját. Arra kell összpontosítanunk, hogy figyeljünk Isten hangjára, hogy fogadhassuk az Urat.” Azt is hozzátettem: „Amikor az Úr Jézus eljött munkálkodni, azok, akik a judaizmusban hittek, nem akarták meghallani Isten hangját. Vakon követték a farizeusokat az Úr Jézusnak való ellenállásban és az Ő elítélésében. Ennek eredményeként elvesztették az Úr üdvösségét. Ez egy tanulság számunkra.” De bármit is mondtam, a testvéreim és a sógornőim nem hallgattak rám, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a pásztor nem tévedhet. Látva a hozzáállásukat, azt gondoltam: „Olyan hódolattal vannak a pásztor iránt, hogy ha a pásztor elfogadja ezt, akkor talán ők is elfogadják.”

Egy januári napon, 2021-ben, a pásztor és a vezetők eljöttek hozzám, és én megragadtam az alkalmat, hogy hirdessem nekik az evangéliumot. „Máté 24:37 azt mondja: »Ahogyan Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is.« És a 24:44-ben az áll: »Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!« Lukács 17:24-25 szerint: »Mert ahogyan a villámlás, amely az égbolt egyik részéből kivillan, míg a másikat megvilágítja, úgy tesz majd az Emberfia is, ha eljön az Ő ideje. Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.« A prófécia megemlíti »az Emberfia eljövetele« és »eljön az Emberfia« kifejezéseket. Szóval, ki is az Emberfia? Az Emberfia Isten megtestesülésére utal. Az Úr Jézus volt az Emberfia, mert Ő volt Isten Lelkének megtestesülése. Egy lélek nem nevezhető az Emberfiának. Ezért a prófécia azt mondja, hogy az Úr az Emberfiaként tér vissza az utolsó napokban, vagyis megtestesülve jön el. Ha az Úr Jézus szellemi teste a feltámadás után alászáll a felhőkön, és mindenkinek megjelenik nagy dicsőségben, akkor ki merne ellenállni Neki vagy elítélni Őt? Az Úr Jézus mégis azt mondta: »Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.« Hogyan teljesül be ez a prófécia? Csak ha Isten az Emberfiaként testesül meg, aki hétköznapi és átlagos emberként jelenik meg, egy olyan formában, amit az emberek nem ismernek fel, akkor lehet Őt elítélni és elutasítani. Ezért az Úr Jézus próféciája szerint, az Úr testet öltve tér vissza az utolsó napokban, és ez teljesen biztos.” „Ezek a bibliai versek megemlítik »az Emberfiát«, és ez az Úr Jézust jelenti.” „Elian testvér, az Úr Jézus nagyon világosan beszél. Ezek a próféciák az Úr visszatéréséről szólnak, nem pedig az Úr Jézuséról.” „A Biblia egyértelműen azt mondja: »És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel« (Máté 24:30). Az Úr egy felhőn fog visszatérni, de te azt mondod, hogy megtestesülve jön el. Nem mondanak ellent egymásnak ezek a dolgok? Az Úr Jézust várjuk, aki egy felhőn jön el. Most, közeleg az idő, mindenféle katasztrófák jelentek meg, és az Úr hamarosan eljön egy felhőn, hogy felvigyen minket a mennyek országába. Az Úrba vetett sok évnyi hit után már majdnem ott vagy, de te, egyszerűen csak feladod az egészet.” „Jaxon pásztor, az általad említett prófécia is igaz, de Isten megtestesülése nem mond ellent az Ő felhőkön való eljövetelének. Először nem értettem ezt a kérdést. Később, miután elolvastam Mindenható Isten szavait, rájöttem, hogy az Úr visszatérése két lépésben történik. Először titokban, az Emberfiaként jön el, hogy kifejezze az igazságot és elvégezze az ítélet munkáját, majd miután létrejön a győztesek egy csoportja, Isten katasztrófákat küld, hogy megjutalmazza a jót és megbüntesse a gonoszt. A katasztrófák után Isten alászáll egy felhőn, és mindenki előtt nyíltan megjelenik. Ekkor mindazok, akik ellenállnak Mindenható Istennek és elítélik Őt, sírni fognak és fogukat csikorgatják, ami teljesen beteljesíti az Úr felhőkön való eljövetelének próféciáját: »Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége« (Jelenések 1:7).” Ekkor a pásztor és a többiek meglepődtek és elhallgattak. Felolvastam egy részt Mindenható Isten szavaiból: „Amikor saját szemetekkel látjátok Jézust leereszkedni a mennyből egy fehér felhőn, az lesz az igazságosság Napjának nyilvános megjelenése. Lehet, hogy az nagy izgalom időszaka lesz számodra, de tudnod kell, hogy az idő, amikor tanúja leszel Jézus mennyből való leereszkedésének, egyben az az idő is, amikor leszállsz a pokolba, hogy megbüntessenek. Ez lesz az az idő, amikor Isten irányítási terve véget ér, és ez lesz az az idő, amikor Isten megjutalmazza a jókat és megbünteti a gonoszokat. Mert Isten ítélete véget ér, mielőtt az ember jeleket látna, amikor csak az igazság kifejezése van. Azok, akik elfogadják az igazságot és nem keresnek jeleket, és így megtisztultak, visszatérnek majd Isten trónusa elé, és belépnek a Teremtő ölelésébe. Csak azok kapnak örök büntetést, akik kitartanak abban a hitben, hogy »Az a Jézus, aki nem fehér felhőn lovagol, hamis Krisztus«, mert csak abban a Jézusban hisznek, aki jeleket mutat, de nem ismerik el azt a Jézust, aki szigorú ítéletet hirdet, és felszabadítja az igaz utat és életet. És így csak az lehet, hogy Jézus akkor foglalkozik velük, amikor nyíltan visszatér egy fehér felhőn. Túl makacsok, túl magabiztosak, túl gőgösek. Ezeket az elfajzottakat hogyan is jutalmazhatná meg Jézus? Jézus visszatérése nagy megváltás azoknak, akik képesek elfogadni az igazságot, de azoknak, akik nem képesek elfogadni az igazságot, az elkárhozás jele. Válasszátok meg a saját utatokat, és ne káromoljátok a Szentlelket, és ne utasítsátok el az igazságot. Ne legyetek tudatlanok és arrogánsak, hanem olyanok, akik engedelmeskednek a Szentlélek iránymutatásának, és kívánják és keresik az igazságot; csak így fog majd a hasznotokra válni” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Mire meglátod Jézus szellemi testét, Isten újjáteremti a mennyet és a földet). Az összes jelenlévő megdöbbent, amikor meghallotta Isten tekintélyes szavait. Kis idő múlva a pásztor megszólalt: „Az imént azt mondtad, hogy ezek Isten új szavai? Ez nem így van. Isten szavai mind a Bibliában vannak, és Istennek nincsenek szavai a Biblián kívül. Ha léteznek is ilyenek, azok a Biblia kiegészítései. A Jelenések egyértelműen kijelenti: »Én bizonyságot teszek mindenkinek, aki a prófécia eme könyvének beszédeit hallja: Ha valaki hozzátesz ezekhez, arra Isten azokat a csapásokat bocsátja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben; ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól Isten elveszi az osztályrészét az élet fájából, a szent városból és mindabból, ami meg van írva ebben a könyvben« (Jelenések 22:18-19).” „Jaxon pásztor, az, hogy semmit sem lehet hozzáadni vagy kivenni, figyelmeztetés az embereknek, hogy önkényesen ne adjanak hozzá vagy töröljenek ki próféciákat a Jelenések könyvéből, és nem azt jelenti, hogy Isten többé nem mond ki új szavakat. Maga az Úr Jézus mondta: »Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra« (János 16:12-13). Az Úr Jézus nagyon világosan megmondta: amikor Ő az utolsó napokban visszatér, sok szót fog kifejezni, hogy bevezessen minket minden igazságba. Az értelmezésed szerint, amikor Isten az utolsó napokban visszajön, nem fog többé beszélni és munkálkodni. Akkor hogyan fognak beteljesülni és megvalósulni az Úr Jézus ezen szavai? Isten az igazság, az élet forrása, az élő víz örökké áramló forrása. Ti Isten szavait és munkáját a Bibliában szereplőkre korlátozzátok, mintha Isten ezeket a szavakat csak a Bibliában mondhatná ki. Ez nem Isten behatárolása és lekicsinylése?” Jaxon pásztor a szavaim hallatán elhallgatott. Azt gondoltam: „Régen hódoltam a pásztornak. Azt hittem, ismerik a Bibliát, és van ismeretük Istenről. Megdöbbenésemre, nem értik a Bibliát, és még Isten munkáját is behatárolják.” Csalódott voltam.

Számos vita után a pásztor látta, hogy szilárd vagyok a hitemben, és ezért sok téveszmét használt, hogy összezavarjon, amelyeket én Isten szavaival cáfoltam meg, és tanúsítottam Isten utolsó napokbeli munkáját, de ők egyáltalán nem hallgattak rám. A vita végén, amikor Jaxon pásztor látta, hogy nem tud megcáfolni, nem szólt semmit. Elian, aki vele jött, azt mondta nekem: „Hosea, azt akarjuk, hogy ne higgy többé Mindenható Istenben, mert mi vagyunk a felelősek az életedért. Ezt szeretetből tesszük. Félünk, hogy rossz útra térsz. Azoknak, akik hozzád hasonlóan értik a Bibliát, vezetőknek kellene lenniük a gyülekezetben, és együtt kell működniük a munkánkkal. Az csodálatos lenne.” Ezt hallva, az ördög szavaira gondoltam, aki a Bibliában megkísértette az Úr Jézust: „Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem” (Máté 4:8-9). Az, hogy felkértek gyülekezetvezetőnek, az ördög kísértése volt. Úgy gondolták, ha presztízzsel és státusszal csábítanak, akkor velük megyek. A presztízs és a státusz túlságosan fontos volt számukra! Hallották az Úr eljövetelének hírét, de a keresés és a vizsgálódás helyett megpróbáltak eltéríteni engem az igazi úttól. Ez annyira alattomos volt! Ezért elutasítottam őket. „Nem térek vissza a gyülekezetbe. Most az Úr Jézus visszatért, hogy új munkát végezzen. Már nem munkálkodik a Kegyelem Korának egyházaiban. Mi hasznom lenne abból, ha visszatérnék a gyülekezetbe? El kell fogadnunk Isten új munkáját és követnünk kell Őt, vagy elhagy és kirekeszt minket az Úr. Olyan ez, mint amikor az Úr Jézus jött el, hogy munkálkodjon. A tanítványok hallották az Úr Jézus szavait, felismerték az Úr hangját, követték az Urat, és elnyerték az Ő üdvösségét, és azokat, akik megtartották a törvényeket a templomban, elhagyta és kirekesztette az Úr. Leginkább ezzel a ténnyel kellene tisztában lennetek. Az Úr visszatért az utolsó napokban. Ha nem hallgatunk az Ő hangjára, hogyan fogadhatnánk Őt? Az Úr Jézus mondta: »Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem« (János 10:27). A Jelenések azt is megjövendölte: »Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek!« (Jelenések 2, 3. fejezet). »Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem« (Jelenések 3:20). Jaxon pásztor, az Úr fogadásában a legfontosabb dolog az, hogy hallgassunk az Ő hangjára. Ha valaki arról tanúsít, hogy Ő visszatért, félre kell tennünk elképzeléseinket, kutatnunk és vizsgálódnunk kell. Máskülönben nem tudjuk fogadni az Urat, és nem léphetünk be a mennyek országába.” „Nem kell hallgatnunk Isten hangjára, csak meg kell várnunk, hogy az Úr eljöjjön egy felhőn, hogy bevigyen minket az Ő királyságába. Ha eljön a nap, amikor az Úr Jézus eljön egy felhőn, és mi leszünk azok, akik sírnak és fogukat csikorgatják, akkor vállalni fogjuk a felelősséget. De tisztáznom kell veled a dolgokat. Ne hibáztass minket, ha tévesen hiszel és rossz útra tévedsz. Ha most meg akarod változtatni a dolgok menetét, még mindig visszatérhetsz a gyülekezetbe. Adok neked még néhány napot, hogy gondolkodj rajta. Hét nap múlva gyere el a gyülekezetbe és adj választ. És figyelmeztetlek, nem szabad az evangéliumot a gyülekezetben hirdetned. Ha gyülekezetünkből bárki miattad kezd hinni Mindenható Istenben, megfizetsz érte!” Miután a pásztor befejezte a beszédet, a családomhoz szólt: „Annyi mindent mondtunk, de ő nem hallgatott ránk. Ti vagytok a családja, úgyhogy próbáljátok meggyőzni őt.” Ezt követően a pásztor haragosan távozott.

A családom nagyon dühös volt, amikor látta, hogy nem hallgatok a pásztorra, ezért mindannyian átjöttek, hogy leszidjanak, a második testvérem még erőszakkal is fenyegetőzött. „Elhívtuk a pásztort, és te megszégyenítettél minket. A lelkész sok mindent mondott, de te nem hallgattál rá, és továbbra is ragaszkodsz a Mindenható Istenben való hithez. Ezért agyonverlek!” „Kérlek, mit ártottam neked, hogy meg akarsz ütni? Az Úr eljött. Csak hallgattam az Ő hangjára, és fogadtam Őt. Miért bánsz így velem? Még mindig hisztek Istenben?” „Nem is hallgatsz a pásztorra. Mi bajod van?” „Az Istenben hiszel vagy a pásztorban? Csak azért, mert elfogadtam Isten utolsó napokbeli munkáját, a pásztor így akadályoz és megzavar engem. Szerintem a pásztor és azok a vezetők képmutató farizeusok. Most Isten visszatért, új munkát végez, és oly sok igazságot fejezett ki, de ők maguk nem kutatnak és nem vizsgálódnak, és másokat is akadályoznak abban, hogy fogadják az Urat. Még a státuszt is használják, hogy eltérítsenek az igazi úttól, mondván, hogy ez az életem érdekében van. Nem csak hazugság-e ez? Csapdába akarnak csalni és tönkre akarnak tenni! Az Úr Jézus leleplezte a farizeusokat, mondván: »Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni. [...] mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, akkor a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál« (Máté 23:13, 15). Mi a különbség a pásztor és a vezetők, valamint a farizeusok között? Hogyan állhatsz az ő oldalukra?” „Ha a lelkész kiutasít, nem vagyunk többé testvérek, és nem fog számítani nekünk, hogy élsz-e vagy meghalsz. Fizesd vissza, amivel tartozol. Két hetet kapsz rá.”

Nagyon elszomorított, amikor láttam, hogy ennyire szívtelenek. Amikor bajban voltak, mindent megtettem, hogy segítsek nekik, de most így bánnak velem. Hogy jutottak el a múltban ismert jó testvérek erre a pontra? Hogyan lehettek ezek az emberek a családom? Aznap este feküdtem az ágyban és nem tudtam aludni. Erre gondolni olyan fájdalmas volt, hogy nem tudtam visszatartani a könnyeimet. Istenhez imádkoztam, kérve Őt, adjon nekem hitet és vezessen az Ő akaratának megértésében, hogy megtudhassam, hogyan éljem át ezt a helyzetet. Eszembe jutott, hogy az Úr Jézus azt mondta: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, és így az embernek ellensége lesz a háza népe” (Máté 10:34-36). „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket” (János 15:18). Az Úr szavai igazak, és az Ő próféciái beteljesedtek. Csak azért, mert elfogadtam Isten utolsó napokbeli munkáját, a pásztorom és a testvéreim megpróbáltak akadályozni és üldözni engem. Nem engem gyűlöltek, hanem Istent. Miután átgondoltam az elmúlt napokban történteket, hálás voltam Istennek. Isten szava segített legyőzni a pásztorom és a családom általi megszakítást és akadályozást, és némi tisztánlátást is adott róluk.

Egy nap egy nővér tudomást szerzett a helyzetemről, és küldött egy passzust Mindenható Isten szavaiból: „Ne bátortalanodj el, ne légy gyenge, és érthetővé teszem a dolgokat számodra. A királysághoz vezető út nem olyan sima; semmi sem olyan egyszerű! Ugye azt szeretnéd, hogy az áldások könnyen jöjjenek hozzád? Ma mindenkinek keserű próbákkal kell szembenéznie. Az ilyen próbatételek nélkül az Engem szerető szívetek nem fog megerősödni, és nem lesz bennetek igaz szeretet Irántam. Még ha ezek a próbák csupán jelentéktelen körülményekből is állnak, mindenkinek át kell mennie rajtuk; csak annyi a különbség, hogy a megpróbáltatások nehézsége egyénenként változó lesz. A próbák Tőlem származó áldások, és közületek hányan jöttök Elém gyakran, hogy térden állva könyörögjetek az áldásaimért? Ostoba gyermekek! Mindig úgy gondoljátok, hogy néhány kedvező szó az Én áldásomnak számít, de nem ismeritek fel, hogy a keserűség az áldásaim egyike. Akik osztoznak keserűségemben, azok bizonyosan részesednek majd kedvességemben is. Ez az Én ígéretem és áldásom számotokra. Ne habozzatok enni és inni és élvezni az Én szavaimat. Amikor elmúlik a sötétség, összegyűlik a fény. Hajnal előtt van a legsötétebb; ezt követően az ég fokozatosan kivilágosodik, majd felkel a nap. Ne legyetek félénkek vagy bátortalanok” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Krisztus kijelentései a kezdetekkor, 41. fejezet). Közösséget vállalt velem: „Hiszünk Mindenható Istenben, és fogadjuk az Urat, de a Sátán nem akarja, hogy Isten megmentsen vagy megnyerjen minket, ezért különféle eszközökkel akadályoz és zavar bennünket. De Isten megengedi ezt. Miért? Isten az emberek hitét akarja feltárni, mint igazat vagy hamisat. Az őszinte hittel rendelkezők, Isten juhai, ki tudják állni a próbát. Bárhogyan is zavarja őket a Sátán, kitartanak Isten követése mellett. Azok, akik nem tartoznak Istenhez, akik hamisan hisznek, visszavonulnak, amikor a Sátán megzavarja őket. Ez Isten bölcsessége, amelyet a Sátán cselszövései alapján gyakorol. Most a pásztorod és a családod zavar és akadályoz. Ez egy próbatétel. Miután ezt megtapasztalod, megértesz némi igazságot és világosan látsz bizonyos dolgokat. Azt is tudni fogod, hogyan lehet megkülönböztetni, ki az igaz és ki a hamis hívő, és fejleszted az Istenbe vetett hitet, ezek olyan dolgok, amelyeket kényelmes környezetben nem nyerhetünk el. Ez a szenvedés megéri.” Miután meghallgattam a nővér közösségét, megértettem, hogy a pásztor és a családom általi akadályozást és zavarást úgy tűnt, hogy emberek okozták, de valójában mindez a Sátán zavarása volt, arra törekedve, hogy elveszítsem Isten üdvösségét. A Sátán valóban gyűlöletes. Ezáltal az incidens által nyertem némi tisztánlátást a pásztorról, és vágyam, hogy kövessem Istent felerősödött. Pár nappal később, látva, hogy még mindig hiszek Mindenható Istenben, a nagybátyám is eljött, hogy lebeszéljen. „Hosea, csak hallgass rám. Térj vissza. Mit fogsz tenni, ha a pásztor kiutasít? Ha valamilyen nehézséged lesz a jövőben, vagy megbetegszel, ki fog segíteni rajtad?” „Végre fogadtam az Urat, szóval bármi is legyen, követni fogom Mindenható Istent. Nem térek vissza a gyülekezetbe.” „Te nem tudsz annyit, mint a pásztor. Az Istenbe való hit dolgában hallgatnunk kell a pásztorra.” „Amikor az Úr Jézus eljött munkálkodni, a judaizmusban hívők is azt hitték, hogy a farizeusok jobban tudják és követték őket, ellenállva az Urnak és elítélve Őt. Ennek eredményeként megátkozták és megbüntették őket. Istenben hívőkként Isten szavaira kell hallgatnunk. Ha a pásztor szavai és tettei nincsenek összhangban Isten szavaival, nem hallgathatunk rájuk. Elmondtam a pásztornak, hogy Isten visszatér az utolsó napokban, hogy kifejezzen sok igazságot, amit a Biblia és az Úr Jézus próféciái is bizonyítanak, és nem volt módjuk megcáfolni ezt, de egyáltalán nem akartak kutatni, megpróbáltak megakadályozni az Úr fogadásában, és nem engedték, hogy bármelyik testvéremmel megosszam ezt. Úgy gondolod, hogy amit tettek, összhangban van Isten szavaival? Nagybátyám, te nem keresed és nem vizsgálod Isten utolsó napokbeli munkáját. Te hallgatsz mindenre, amit a pásztor mond. Soha nem olvastad Mindenható Isten szavait, akkor honnan tudhatod, hogy igazak-e vagy hamisak? Ez olyan, mint átkelni egy folyón. Ha valaki azt mondja, hogy a víz mély, a egy másik meg azt, hogy sekély, kinek hiszel? Nem tudod meg az igazat, ha magad is belegázolsz? Ha hiszel az Úrban, de nem hallgatsz Őrá, és ragaszkodsz ahhoz, hogy a pásztorra hallgass, a végén, ha a pásztor a pokolra kerül, nem kerülsz-e te is a pokolra? Nem a vak vezeti-e a világtalant a gödörbe?” „Nem félsz, hogy a pásztor feljelent a kormánynál, és letartóztattat?” „Nem számít, ha feljelentenek a kormánynál, nem számít, mit tesz velem a kormány, ha üldöznek is, követnem kell Mindenható Istent.” Aznap a nagybátyám folyamatosan próbált meggyőzni, de nem hallgattam rá. Egy héttel később, hogy megakadályozzam a pásztort, hogy újra megzavarjon, felkerestem a pásztort és a vezetőket, elmondtam nekik, hogy elszántan hiszek Mindenható Istenben, és nem térek vissza a gyülekezetbe, és arra kértem őket, hogy ne beszéljenek velem többet. Nem várt módon, a pásztor nem volt hajlandó feladni, és azt mondta nekem: „Az a Keleti Villám, amelyben hiszel, nem az Úr visszatérése. Ha továbbra is hiszel, akkor elárulod az Urat.” Azt feleltem neki: „Az Úr Jézus megjövendölte a visszatérését, mondván: »Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is« (Máté 24:27). Vajon a Keleti Villám megjelenése nem teljesíti be az Ő próféciáját?” Amikor Jaxon pásztor látta, hogy nem tud megcáfolni, dühös lett és elkezdte megítélni és elítélni Isten munkáját. A szavai nagyon feldühítettek. Eszembe jutott, hogy az Úr Jézus azt mondta: „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem” (János 10:27). Isten juhai hallják az Ő hangját. A pásztor és a vezetők nem értik Isten hangját, és megítélik Istent. Ők nem Isten juhai. Ők az ördögtől valók. Azt mondtam nekik: „A múltban a farizeusok megítélték és elítélték az Úr Jézust. Most, hogy hallottátok, hogy az Úr visszatért, nem kerestek és nem kutattok. Még ha látjátok is, hogy Mindenható Isten szavai milyen jól ki vannak mondva, ti akkor is elítélitek és ellenálltok. Hát nem ti vagytok modern farizeusok?” Ezt hallva a pásztor és a vezetők nagyon dühösek lettek, ezért más módon próbáltak kényszeríteni. „Mivel annyira biztos vagy abban, hogy hinni akarsz Mindenható Istenben, akkor írjunk egy nyilatkozatot, amelyben kijelented, hogy nem hiszel az Úr Jézusban.” „Miért írnám alá ezt? Mindenható Isten az Úr Jézus visszatérése, és én hiszek Mindenható Istenben, ami az Úr fogadását jelenti. Hogy állíthatjátok, hogy nem hiszek az Úr Jézusban? Ez nem torzítja el a tényeket? A ti állításotok szerint, amikor az Úr Jézus eljött munkálkodni, az Úr tanítványai, mint Péter és János, mind elhagyták a templomot, és követték az Úr Jézust. Mondhatjátok-e azt, hogy elárulták Jahve Istent? Természetesen nem. Ők lépést tartottak Isten új munkájával. Ugyanígy, most az Úr Jézus is visszatért, hogy új munkát végezzen, és azáltal, hogy hiszek Mindenható Istenben, a Bárány lábnyomait követem. Hogyan lehet ez az Úr Jézus elárulása? Nem írok alá semmi ilyesmit!” „Alá kell írnod ezt a nyilatkozatot, és a testvéreidnek és szüleidnek is alá kell írniuk, hogy bebizonyítsuk, hogy te magad hagytad el a gyülekezetet, nem mi utasítottunk ki téged.” Abban a pillanatban megláttam a pásztor szándékát. Ha kijelentem, hogy nem hiszek az Úr Jézusban, hanem Mindenható Istenben hiszek, ez nem jelentené-e azt, hogy tagadom, hogy Mindenható Isten és az Úr Jézus egy Isten? Ha aláírom, az bizonyítékként szolgálhatna számukra Mindenható Isten megtagadására és elítélésére. Annyira aljasak és gonoszak voltak! Ha ezt a nyilatkozatot eljuttatnák a vietnami kormányhoz, akkor üldöznének. Ez volt az alávaló szándékuk. Aznap este tíz óra utánig vitatkoztunk, de mindegy, hogy mit mondtam, olyan volt, mintha a pásztor nem értené, goromba és ésszerűtlen volt, így nem maradt mondanivalóm számukra. A következő nap, amikor a családom meghallotta a hírt, eljöttek hozzám, hogy vádaskodjanak. „Apáddal olyan keményen dolgoztunk, hogy felneveljünk, és most elhagysz minket? Egyáltalán nincs lelkiismereted!” „Anyám, nem hagytalak el titeket. Sokszor hirdettem nektek az evangéliumot, de ti nem hiszitek el. Nem hallgattok Isten szavára, csak a pásztoréra. Ez a ti saját döntésetek.” „Mostantól nem vagy a fiam!” „Ezentúl külön utakon járunk. Többé nem vagyunk testvérek. Bármilyen nehézséged is legyen a jövőben, mi nem fogunk segíteni rajtad.” „Nos, akkor legyen így. Én csak hiszek Istenben, és ti így üldöztök engem, kényszerítetek, hogy válasszak köztetek és Isten között, ezért természetesen Istent választom. De én sohasem mondtam, hogy nem vagytok a szüleim és a testvéreim. Ezek a ti szavaitok.”

Ezek után nem jártam többé a gyülekezetbe. Azt hittem, a pásztor és a vezetők nem fognak többé zavarni. Egy áprilisi napon váratlanul eljött hozzám a pénzügyeket intéző gyülekezeti munkatárs és ragaszkodott ahhoz, hogy elmenjek a gyülekezetbe, hogy aláírjak egy nyilatkozatot arról, hogy nem hiszek az Úr Jézusban. Dühös voltam. Ezek az emberek nem akartak békén hagyni. Miért voltak ennyire gyűlölködők? Miután elküldtem őt, megnyugodtam, és Istenhez imádkoztam, és eszembe jutott egy passzus Mindenható Isten szavaiból. „Amikor Isten munkálkodik, gondjaiba vesz valakit, rátekint az illetőre, támogatja és jóváhagyja őt, a Sátán ott ólálkodik a nyomában, igyekszik csőbe húzni és bajba sodorni az illetőt. Ha Isten meg kívánja nyerni ezt az embert, a Sátán minden tőle telhetőt megtesz, hogy akadályozza Istent, mindenféle gonosz csellel kísérti, zavarja meg és hátráltatja Isten munkáját, hogy megvalósítsa saját rejtett célját. Mi ez a cél? Ő nem akarja, hogy Isten bárkit is megnyerjen; ő akarja megkaparintani azokat, akiket Isten meg kíván nyerni, ellenőrizni akarja őket, átvenni fölöttük az irányítást, hogy azok őt imádják, csatlakozzanak hozzá a gonosz cselekedetekben, és ellenszegüljenek Istennek. Nem ez a Sátán baljós indítéka? Gyakran mondjátok, hogy milyen rossz és gonosz a Sátán, de láttátok-e valaha? Láthatjátok, milyen rossz az emberiség; de nem láttátok, milyen rossz az igazi Sátán. Jób esetében azonban világosan megfigyelhettétek, mennyire gonosz a Sátán. Ez az eset nagyon is világossá tette a Sátán ocsmány ábrázatát és lényegét. Miközben a háborúját vívja Istennel, és a nyomában ólálkodik, a Sátán célja, hogy leromboljon minden munkát, amelyet Isten el akar végezni, hogy megszállja és ellenőrzése alá vegye mindazokat, akiket Isten meg akar nyerni, hogy teljesen megsemmisítse azokat, akiket Isten meg akar nyerni. Ha nem semmisülnek meg, akkor a Sátán birtokába kerülnek, hogy használja őket – ez az ő célja” (Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló IV.). Miután átgondoltam Isten szavait, világosabban láttam a Sátán trükkjeit. Láttam, hogy ezek a pásztorok és vének a Sátánhoz tartoznak. A Sátán cinkosai voltak. Minden eszközzel megpróbálták akadályozni és megzavarni a Mindenható Istenbe vetett hitemet, hogy eltávolítsanak Istentől. Arra kértek, írjak alá egy levelet, amelyben megtagadom az Úr Jézust, hogy ürügyet adjak nekik az elítélésemre. Olyan gonosz volt a szívük! Az elejétől a végéig a Sátánok szerepét játszották. Később a családom is átlátott a pásztor szándékain, rájöttek, hogy azért akarta, hogy aláírjam a levelet, hogy feljelenthessen a kormánynál, és anyám azt mondta nekem: „Hosea, ne írd alá azt a levelet. A pásztor szörnyű. Te nem tettél semmi rosszat azzal, hogy hiszel Istenben, mégis így bánik veled. Ha bármilyen üldöztetést szenvedsz, nem hagyom, hogy megússza.” Régebben imádtam a pásztorokat. Azt gondoltam, hogy ők az Úr szolgái, és hogy segíteni nekik az Úr iránti szeretet kifejezése, ezért gyakran adtam felajánlásokat, pénzt és javakat is. Amikor az autójuk elromlott, mindig megjavítottam, bármennyibe is került. Ezen tapasztalat által most már láthatom a pásztorok valódi arcát. A nyáj védelme érdekében akadályozzák az embereket az igaz utat vizsgálásában, és megakadályoznak másokat abban, hogy fogadják az Urat és belépjenek a mennyek országába. Ők csak az irányításuk alatt akarnak tartani mindannyiunkat, hogy több pénzt ajánljunk fel nekik és támogassuk őket. Ők olyan buktatók, amelyek megakadályozzák az embereket a mennyek országába való belépésben.

Pont úgy, ahogy Mindenható Isten szavai mondják: „Vannak olyanok, akik nagy templomokban olvassák a Bibliát, és egész nap azt szavalják, de közülük egy sem érti Isten munkájának célját. Közülük egyik sem képes megismerni Istent; még kevésbé képes közülük bárki is megfelelni Isten akaratának. Ők mind értéktelen, hitvány emberek, akik mindannyian magas lóról oktatják ki Istent. Szándékosan szembeszállnak Istennel, még akkor is, ha az Ő zászlaját viszik. Istenbe vetett hitüket hangoztatják, mégis az ember húsát eszik és vérét isszák. Minden ilyen ember ördög, akik felfalják az ember lelkét, fő démonok, akik szándékosan megzavarják azokat, akik a helyes útra akarnak lépni, és botránykövek, akik akadályozzák az Istent keresőket. Lehet, hogy »ép alkatúaknak« tűnnek, de honnan tudhatják követőik, hogy ők nem mások, mint antikrisztusok, akik arra vezetik az embereket, hogy szembeszálljanak Istennel? Honnan tudhatják a követőik, hogy ők eleven ördögök, akik az emberi lelkek felfalásának szentelik magukat?” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Mindazon emberek, akik nem ismerik Istent, szemben állnak Istennel). Hálás vagyok Isten oltalmáért. Mindenható Isten szava volt az, ami vezetett és lépésről lépésre irányított, lehetővé tette számomra, hogy átlássak Sátán trükkjein, tisztán lássam, hogyan gyűlölik a pásztorok az igazságot és állnak ellen Istennek, teljesen megszabaduljak a gonosz szolgák és antikrisztusok rabságától, és visszatérjek Isten házába. Szívem tele volt hálával Isten iránt! Most minden nap élvezem Isten szavának kínálatát, hirdetem az evangéliumot, és tanúságot teszek Istenről testvéreimmel, elégedett és boldog vagyok! Hála Istennek!