Helló, mindenki! Eric vagyok. Az Úrban hívők mind bíznak az Úr Jézus ígéretében: „Elmegyek helyet készíteni a számotokra. És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek” (János 14:2-3). Sokan az Úr szavaira alapozva várják, hogy az Úr eljöjjön, és elragadja őket a mennyek országába. Hiszik, hogy az Úr ígérete nem válik semmissé, és hogy amikor eljön, biztosan közvetlenül az égbe ragadja el az embereket. Ha az emberek még a földön vannak, és nem ragadtattak el, azt hiszik, ez bizonyítja, hogy az Úr nem tért vissza. Vajon helyes ez a nézet?

Az Úr Jézus feltámadása és mennybemenetele után Ő elment, hogy előkészítsen nekünk egy helyet. De tudjátok, hogyan készítette elő ezt a helyet? Tudjátok, milyen munkát kell elvégezni az előkészítés során? Biztosak lehettek benne, hogy amit az Úr előkészített, az az volt, hogy élve lépjünk be a mennybe? Vagy az, hogy a halál után lépjünk be a szellemi birodalomba? A vallási világban sokan várnak arra, hogy az Úr elragadja őket a menny királyságába, de belegondoltak abba, hogy pontosan hol is van a menny királysága? Hová ragadtatnak el azok, akik fogadták az Urat? Egyesek azt mondják, persze, a levegőbe ragadtatnak el, hogy találkozzanak az Úrral. De vajon tényleg így van? Hogy élhetnek emberek az égben? Egy hús-vér személy életben marad, miután elragadtatott az égbe? Mások azt mondják: „A mennybe ragadtatnak el!” Mi a menny és a szellemi birodalom? Oda mennek az emberek, miután meghalnak. A fizikai testünk nem mehet be közvetlenül a szellemi birodalomba; csak a halál után mehetünk be a szellemi birodalomba. Az Úr azért prófétálta meg a visszatérését, hogy még életünkben fogadjuk Őt. A meghalást és a szellemi birodalomba való visszatérést nem lehet az Úr fogadásának nevezni. Tehát az a meggyőződés, hogy a menny királyságába való belépés az égbe való elragadtatást jelenti, nem csak emberi elképzelés és képzelgés? Ez egyszerűen irreális. Ha az Úr próféciáiról való felfogásunk eltorzult, akkor az Úr visszatérésére való várakozás mind hiábavaló erőfeszítés lehet – puszta hiábavaló várakozás.

Tehát a hely, amelyet az Úr készített nekünk, a mennyben van vagy a földön? Nézzük meg, mit mond a Miatyánk: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Ráadásul a Jelenések könyve ezt prófétálja: „És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől [...] Íme, Isten sátra az emberrel van, és Ő velük fog lakozni, ők pedig az Ő népe lesznek, és Maga Isten lesz velük, és az ő Istenük lesz” (Jelenések 21:2-3). „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké és az Ő Krisztusáé lett, és Ő uralkodni fog örökkön-örökké” (Jelenések 11:15). Ezek a próféciák említik, hogy „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké és az Ő Krisztusáé lett”, „a szent várost, az új Jeruzsálemet, amint alászáll a mennyből az Istentől” és „Isten sátra az emberrel van”. Ez arra utal, hogy Krisztus országa a földön valósul meg. Isten a földön fogja megalapítani az országát. Az Úr Jézus arra kér minket, imádkozzunk azért, hogy Isten országa eljöjjön a földre, hogy az akarata megvalósuljon a földön. Soha nem mondta, hogy Isten országa a mennyben alapíttatik meg, és még kevésbé kérte, hogy reméljük, egy napon elragadtatunk a levegőbe. Gondoljatok csak bele – nem így van? Tehát ha mindig azt reméljük, hogy elragadtatunk a levegőbe, hogy bemenjünk Isten országába, vajon nincs ez ellentétben az Úr szavaival és szándékaival? A földi királyságok Isten országává lesznek. Az Úr azért jön, hogy a földön végezze munkáját az utolsó napokban, tehát a mennyek országa a földön van. Ahol az Úr van, ott van a mennyek országa. A mennyek országa végső soron a földön valósul meg.

Akkor mit jelent az, hogy az Úr elment helyet készíteni nekünk? Főként előkészítette a családokat, ahová Isten választottai születnek a földön, a megfelelő körülményeket, és az esélyt számukra, hogy fogadják az Urat, és részt vegyenek a lakomán. Tehát a hely, ahová Isten választottai születnek, és a körülmények, amelyek között elfogadják Isten munkáját, ezeket Isten mind eleve elrendelte. Akkor mit értett az Úr azalatt, hogy „ahol én vagyok, ti is ott legyetek”? Isten most Emberfiává lett, és eljött a földre. Ezért mint Isten választott népe, mi is az utolsó napokban születtünk, és azért jöttünk a földre, hogy elfogadjuk Isten munkáját és üdvösségét. Ezt értette az Úr azon, hogy helyet készített nekünk! Az Úr visszatért az utolsó napokban, de a vallásos világban csak kevesen hallották meg Isten hangját, és fordultak Hozzá, elfogadva Mindenható Istent. Ezek az emberek elragadtattak.

Isten most testté lett Emberfiaként, és kifejezi az igazságot, hogy elvégezze az ítélet munkáját. Amikor meghalljuk Isten hangját, fogadjuk az Urat, és elragadtatunk Isten trónja elé, ez az igazi „elragadtatás”. Amikor az egyház elragadtatik, ez nem azt jelenti, hogy minden hívő elragadtatik, hanem inkább azt, hogy az okos szüzek, akik meghallják Isten hangját és fogadják az Urat, ők ragadtatnak el. Tehát milyen munkát végez Isten, miután az emberek elragadtattak? Azt, amit a Biblia megjövendöl: „Mert itt van az idő, amikor elkezdődik az ítélet Isten háza népén” (1Péter 4:17). Mindenható Isten kifejezi az igazságot, hogy elvégezze az ítélet munkáját. Ez beteljesíti az Úr Jézus próféciáját: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra” (János 16:12-13). A Mindenható Isten által végzett utolsó napokbeli ítélet munkája Krisztus országának megalapítása a földön. A nagy katasztrófák kezdete előtt Isten létrehoz egy csoport győztest. A győzteseknek ez a csoportja alkotja majd az oszlopokat Isten országában; ők azok, akik királyokként uralkodnak majd Istennel Krisztus országában. Azok, akik Isten által a katasztrófák alatt jutnak tökéletességre, ők lesznek az Ő országának népe. Mindazokat, akik következetesen elutasítják Mindenható Isten utolsó napokbeli munkájának elfogadását, Isten felfedi és kiveti, és nem lesz részük Krisztus országában. Ma Mindenható Isten már kinevelt egy csoport győztest Kínában. Ezek a győztesek az egész világon bizonyságot tesznek Isten mellett, népszerűsítve és terjesztve Isten királyságának evangéliumát. Most van a döntő időszak, amikor Isten minden nemzetben tökéletessé teszi népét a katasztrófák közepette. Mindazok, akik elfogadják Isten utolsó napokbeli munkáját, követték a Bárány lépteit, és elragadtattak Isten elé. Isten választott népe eszi és issza az Ő szavait, megtapasztalta az Ő ítéletét és fenyítését, és a romlott beállítottságai megtisztultak és megváltoztak. Mindannyian igaz bizonyságot tettek. Isten már megnyert egy csoport győztest. Amikor Isten munkája befejeződik, és eljönnek az utolsó három és fél év nagy katasztrófái, ez az ország, amely a Sátánhoz tartozik, robajjal fog teljesen megsemmisülni. Minden gonosz erő, amely ellenáll Istennek, szintén megsemmisül, és Krisztus országa akkor teljesen megvalósul a földön. Abban az időben azok, akik meg lettek mentve, bemennek az országba Istennel, és együtt élvezik a nyugalmat. Ez beteljesíti Mindenható Isten szavait: „Amint szavaim teljessé válnak, a földön fokozatosan kialakul a királyság, és az ember fokozatosan visszatér a normalitásba, és így megalapításra kerül a földön a királyság, amely a szívemben van. A királyságban Isten összes népe visszanyeri a normális emberi életet. Elmúlt a fagyos tél, helyébe a tavaszi városok világa lépett, ahol a tavasz egész évben tart. A nép többé nem lesz kitéve az emberi világ sivárságának, és többé nem kell elszenvednie az emberi világ rideg hidegét. Az emberek nem harcolnak egymással, az országok nem háborúznak egymás ellen, nincs többé mészárlás és mészárlással kiontott vér; az egész földet öröm tölti be, és mindenütt melegség árad szét az emberek között. Mindenfelé járok a világban, trónusomról gyönyörködöm, és a csillagok között élek. Az angyalok új énekeket és új táncokat ajánlanak fel Nekem. Többé már nem csordul le könny az arcukon saját törékenységük miatt. Többé már nem hallom Magam előtt az angyalok sírását, és többé már senki sem osztja meg a gondjait Velem. Ma mindannyian az Én jelenlétemben éltek; holnap mindannyian az én királyságomban fogtok létezni. Nem ez-e a legnagyobb áldás, amelyben az embert részesítem?” (Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten szavai az egész világegyetemhez, 20. fejezet).