Sok hívő olvassa Pál szavait a Timóteushoz írt második levélben: „A teljes Írás Istentől ihletett” (2Timóteus 3:16) és arra a következtetésre jutnak, hogy a Biblia minden szava Istentől ihletett, és Tőle származik. Úgy hiszik, hogy a Bibliában található minden szó Isten szava, függetlenül attól, hogy ki mondta azt. Sőt, még azt is gondolják, hogy a Biblia képviseli az Urat, és hogy pusztán azzal, ha ragaszkodnak a Bibliához, bemehetnek a menny királyságába. De vajon helyes ez a megértés?

Azt a kijelentést, hogy „A teljes Írás Istentől ihletett”, Pál tette. Amikor ezt mondta, az Újszövetség még nem létezett, mivel írásait csak több mint 300 évvel Krisztus után állították össze egy könyvvé. Tehát Pál egyértelműen az Ószövetségre utalt. Nos, vajon Pál kijelentése tényleg pontos volt? Nem tudjuk biztosan, de az Úr Jézust sosem láttuk ilyet mondani, ahogy a Szentlelket sem, és az is biztos, hogy egyetlen próféta sem közvetített ilyen üzenetet. Mindannyian tudjuk, hogy az Újszövetség sok különböző ember szavait tartalmazza, beleértve az apostolokét, a farizeusokét és Júdásét, sőt még a Sátán szavai is benne vannak. Az ő szavaik biztosan nem Istentől ihletettek. Függetlenül attól, hogy Pálnak ez a kijelentése helyes-e, egy dolog biztos: ha az Istenben hívő emberek csak a Bibliához ragaszkodnak, és úgy kezelik azt, mintha Isten lenne, akkor teljesen tévednek. Az Úr Jézus egyszer azt mondta: „Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen” (János 5:39-40). Az Úr szavai nagyon világosak: a Biblia csupán feljegyzés Isten múltbeli munkájáról, és bizonyságtétel Róla. Maga a Biblia nem birtokolja az örök életet. Egyedül Isten birtokolja az örök élet útját; egyedül Isten az igazság, az út és az élet. Isten a Teremtő, és minden dolog életének forrása. Ő gyakorol szuverenitást a menny, a föld és minden dolog felett, az emberiség élettel való ellátása pedig végtelen és kimeríthetetlen. A Biblia azonban csak egy történelmi könyv, amely Isten korábbi munkáját rögzíti. Hogyan lehetne egyenlővé tenni Istennel? Emiatt Isten kevés szava a Bibliában Magához Istenhez képest csupán csepp a tengerben. Azt állítani, hogy valaki pusztán a Bibliához való ragaszkodás által bemehet a menny királyságába, nem más, mint vágyálom. Isten három munkaszakaszt hajt végre az emberiség irányítása során, és egyre több szót szól. Ez különösen igaz az utolsó napok ítélet munkájára, amely során Mindenható Isten az igazságok bőségét fejezte ki. Az Ige testet ölt című könyvben feljegyzett szavak már hét kötetet töltenek meg – ez sokszorosa a Bibliában található szavaknak. Ez maradéktalanul beteljesíti az Úr Jézus szavait: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem Önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek” (János 16:12-13). „Aki elvet Engem, és nem fogadja el az Én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon” (János 12:48). Ott vannak a Jelenések könyvének próféciái is: „Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek!” (Jelenések 2:7). Ezek a próféciák teljesen világosak: amikor az Úr visszatér az utolsó napokban, újra szólni fog a gyülekezetekhez, és minden igazságot kifejez majd, hogy megítélje az emberiséget. Vagyis az igazságot használja majd arra, hogy megítélje és megtisztítsa az embereket, megmentve őket Sátán romlottságától és megszabadítva őket a bűn rabságából. Ez egy példátlan munkaszakasz, és ez az utolsó szakasz Isten üdvösség munkájában. Ebből láthatjuk, hogy Isten soha nem a Biblia szerint beszélt. Istennek oly sok mondanivalója van az emberiség számára; Istennek a Bibliában lévő szavai csupán cseppek a tengerben. Az utolsó napokban Isten magasabb és nagyobb számú igazságot fejez ki. Konkrétan azokat a szavakat, amelyek megítélik, megtisztítják és tökéletesítik az embereket, mind Isten fejezi ki az utolsó napok ítélet munkája során. Ha ezeket a szavakat a Kegyelem Korában fejezte volna ki, az emberek nem tudták volna elviselni őket, és nem álltak volna készen rájuk. Ezért tiszta vágyálom az emberek részéről azt gondolni, hogy pusztán a Bibliához való ragaszkodással megmenthetők, és bemehetnek a menny királyságába. Az emberek sokkal egyszerűbbnek képzelik a menny királyságába való belépést, mint amilyen az valójában. Tele vannak szennyel és romlottsággal, bűnben élnek, és képtelenek kiszabadulni. Egyáltalán nincs ismeretük Isten munkájáról, nemhogy Isten természetéről. Még miután sok éve hisznek az Úrban, akkor is gyakran vétkeznek, és ellenállnak Istennek. Nincs bennük istenfélelem vagy Isten iránti alávetettség, mégis azt várják, hogy pusztán a Bibliához és az Úr Jézus nevéhez való ragaszkodással bemenjenek a menny királyságába. Hát nem nevetséges? Mára az Úr Jézus már rég visszatért. Megjelent, és az igazságot fejezi ki, hogy elvégezze munkáját. Minden bölcs szűz, aki meghallotta Isten hangját, elragadtatott az Ő trónja elé. Mindannyian elismerik, hogy Mindenható Isten szavai az igazság, és a Szentlélek kijelentései. Részt vettek a menny királyságának lakomáján, és gyönyörű, zengő bizonyságot tettek Isten mellett. Eszik és isszák Isten szavait, és mindennap dicsőítik Őt, hatalmas örömöt érezve. Ez egy olyan tény, amelyet mindenki láthat. Éppen úgy, ahogy Mindenható Isten mondja: „Az utolsó napok Krisztusa életet hoz, és az igazság tartós és örökkévaló útját hozza el. Ez az igazság az ösvény, amely által az ember életet nyer, és ez az egyetlen út, amely által az ember megismeri Istent, és elnyeri Isten helyeslését. Ha nem keresed az élet útját, amelyet az utolsó napok Krisztusa biztosít, akkor sohasem nyered el Jézus helyeslését, és sohasem leszel alkalmas arra, hogy belépj a mennyek országának kapuján, mert a történelem bábja és egyúttal rabja vagy. Akiket előírások és szavak, valamint a történelem béklyói irányítanak, azok sohasem lesznek képesek életet nyerni, sem elnyerni az élet örök útját. Azért van ez így, mert nekik csak zavaros víz jut, amelyhez évezredeken át ragaszkodtak, nem pedig az élet vize, amely a trónusból fakad. Azok, akik nem részesülnek az élet vizéből, örökre hullák maradnak, a Sátán játékszerei és a pokol fiai. Akkor hát hogyan láthatnák meg Istent? Te csak a múltba igyekszel kapaszkodni, csak igyekszel mozdulatlanul állni, hogy megtartsd a dolgokat a jelenlegi állapotukban, és nem igyekszel megváltoztatni a status quót és elvetni a történelmet, tehát nem leszel-e mindig ellenséges Istennel? Isten munkájának lépései elsöprő erejűek és hatalmasak, mint a feltornyosuló hullámok és a robajló mennydörgés – te mégis tétlenül üldögélsz, várva a pusztulást, ragaszkodva a régiekhez, és várva, hogy a dolgok az öledbe hulljanak. Ily módon hogyan számíthatnál olyasvalakinek, aki a Bárány nyomdokain jár? Hogyan mutathatná ez be azt, hogy az Isten, akibe kapaszkodsz, az az Isten, aki mindig új és sohasem régi? És hogyan vihetnek át téged egy új korba megsárgult könyveid szavai? Hogyan vezethetnének téged, hogy Isten munkájának lépéseit keresd? És hogyan vihetnének fel a mennybe? Amit a kezedben tartasz, csupán szavak, amelyek csak ideiglenes vigaszt nyújthatnak, nem pedig igazságok, amelyek képesek életet adni neked. Az írások szavai, amelyeket olvasol, csak a nyelvedet gazdagíthatják; ezek nem a bölcsesség szavai, amelyek segítségével megismerheted az emberi életet, még kevésbé az út, amely elvezethet téged a tökéletességre. Nem gondolkodtat el téged ez a különbség? Nem ad neked betekintést a benne foglalt misztériumokra? Képes vagy eljuttatni saját magadat a mennybe, hogy egymagad találkozz Istennel? Isten eljövetele nélkül fel tudod vinni magadat a mennybe, hogy a családi boldogságot élvezd Istennel? Még most is álmodsz? Akkor arra buzdítalak, hogy fejezd be az álmodozást, és hogy nézd meg, ki munkálkodik most – nézz, hogy lásd, ki végzi el az ember megmentésének munkáját most, az utolsó napokban. Ha nem teszed, soha nem fogod elnyerni az igazságot, és soha nem fogsz életet nyerni” (Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Csak az utolsó napok Krisztusa adhatja meg az embernek az örök élet útját).