Mi a kulcs az Úr eljövetelének üdvözléséhez? Az Úr Jézus azt mondta: „Az én juhaim hallgatnak a hangomra” (János 10:27). „Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Íme, jön a vőlegény; menjetek ki eléje” (Máté 25:6). A Jelenések könyve megjósolta: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem” (Jelenések 3:20). „Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek!” (Jelenések 2:7). Ezek a próféciák azt mutatják, hogy az Úr fogadásához elsősorban Isten hangjára kell odafigyelnünk. Az egyetlen út az, ha meghalljuk Isten hangját. De sok hívő úgy véli, hogy mivel a papság ismeri a Bibliát, és állandóan magyarázza azt, egy ilyen fontos dologban nekik kellene a kapuőri szerepet betölteniük. Így, amikor bizonyságtételt hallanak arról, hogy az Úr visszatért, nem néznek utána, és amikor látják, hogy Mindenható Isten szavai az igazság, továbbra is figyelmen kívül hagyják őket. Vajon az ilyen emberek Istenben hisznek, vagy a papságban? Kire kellene hallgatnunk az Úr eljövetelével kapcsolatban? Isten hangjára hallgassunk, vagy a lelkészeinkre? Én korábban ezt soha nem értettem meg a hitemben, hanem vakon hallgattam a lelkészemre, és majdnem elszalasztottam a lehetőséget, hogy üdvözöljem az Úr visszatérését.

2017 júniusában megismerkedtem a németországi Mindy nővérrel és Decker testvérrel a Facebookon. A kommunikációnk során úgy láttam, hogy szerény és megbízható emberek, akik tisztán értik a Bibliát, és megvilágosító közösségvállalásokat folytatnak. Sokat nyertem ezáltal. Volt néhány összejövetelünk, és sok olyan igazságot ismertem meg, amit azelőtt soha nem értettem, például azt, hogy mi az igaz hit és a valódi bűnbánat, mit jelent Istent követni és alávetni magunkat Neki, mit jelent az embereket követni, és engedelmeskedni nekik, mi a lényege és a gyökere annak, hogy a farizeusok ellenálltak az Úr Jézusnak, hogyan hallgassunk Isten hangjára, hogyan fogadjuk az Urat és így tovább. Úgy éreztem, hogy ez nagyon tápláló számomra, és felderíti a szívemet. Élveztem ezeket az összejöveteleket. Egyik alkalommal Decker felolvasott néhány bibliai verset: „Mert ahogyan a villámlás, amely az égbolt egyik részéből kivillan, míg a másikat megvilágítja, úgy lesz majd az Emberfia is, az Ő napján. Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől” (Lukács 17:24-25). Azt mondta, hogy az utolsó napokban az Úr megtestesülve, az Emberfiaként jön el, hogy munkálkodjon, és hogy ez a prófécia már beteljesült egy ideje. Így fogalmazott: „Az Úr visszatért Mindenható Istenként testet öltve, igazságokat fejez ki, és elvégzi az ítélet munkáját, kezdve Isten házával. Mindenható Isten kifejezte az összes igazságot, amely megtisztítja és megmenti az emberiséget. Olyan ez, mint egy keletről felragyogó, hatalmas fény; ez a keletről érkező »villámlás«.” Kicsit megdöbbentem, amikor ezt hallottam. Arra gondoltam: „Az Úr Jézus már visszatért?” Aztán eszembe jutott, amit a papok mondanak, hogy csak a Keleti Villámlás tanúsítja azt, hogy Isten megtestesülve tért vissza, és hogy ezt nem szabad elhinnünk, mert egyedül az Úr Jézus a Krisztus. Ez nagyon felzaklatott, és nem tudtam Decker közösségvállalására koncentrálni. Az járt a fejemben: „A lelkész és a vének az Urat szolgálják, és jól ismerik a Bibliát. Mindent tudniuk kell egy ilyen fontos dologról, úgyhogy először őket fogom megkérdezni.”

Elmentem a templomba, és megkérdeztem a lelkészt azon a vasárnapon, ő pedig azt mondta: „Van érték abban, amit Mindenható Isten hívei prédikálnak, de ők arról tesznek bizonyságot, hogy az Úr Mindenható Istenként megtestesülve tért vissza. Ez nem lehetséges. Isten egyedül az Úr Jézusban testesült meg, ők tehát egy emberi lényben hisznek. A kínai kommunista kormány elnyomja az egyházukat, és a Keleti Villámlásban való hit az Úr Jézus elárulása lenne.” Ennek hallatán a félelem hulláma futott át rajtam. Úgy gondoltam, hogy ha ez így van, akkor Mindy és Decker biztosan eltévelyedett az Úrtól. Kétségeim támadtak velük kapcsolatban, bizalmatlanná váltam, és nem akartam többet találkozni velük. De amikor arra a bizonyságtételükre gondoltam, hogy az Úr Jézus visszatért, meginogtam. Ha az igaz, én pedig nem járok utána, nem taszítana el az Úr? De ha Mindenható Isten a megtestesült Isten, a lelkipásztor miért nem fogadja el ezt, és miért állítja azt, hogy egy emberben hisznek? Úgy véltem, hogy a lelkész ismeri a Bibliát, és több mindent ért, mint én, ezért távol kell tartanom magam tőlük, hogy ne tévedjek el. De miután hazaértem, nagy nyugtalanság és feszültség lett úrrá rajtam. Rosszkedvű és lehangolt voltam. Elmondtam egy imát az Úrhoz: „Ó, Uram, ma a lelkész szavait hallgattam, és most elkezdtem kételkedni Mindyben és Deckerben. Félek jobban elmélyülni a Keleti Villámlásban. Uram, vágyom a visszatérésedre, de félek, hogy rossz útra térek, és elárullak Téged. Tényleg nem tudom, mit kellene tennem. Kérlek, világosíts meg, és vezess engem, hogy meg tudjam különböztetni a helyest a helytelentől!”

Az imám után lassan megnyugvás töltött el, azután pedig eszembe jutott valami, amit egyszer Mindy mondott: Isten mindenek felett áll a hitünkben, és mindennek az Ő szavain kell alapulnia, különösen egy olyan fontos dolog esetében, mint az igaz út keresése. Ha mindenben csak más emberekre hallgatunk, ha emberekben hiszünk, és őket követjük, akkor letérünk az Úr útjáról. Kezdtem elgondolkodni magamon. Amikor meghallottam, hogy az Úr visszatért, nem az Úr szándékát kerestem először, és nem azt néztem, hogy mit mond erről az Úr szava, vagy hogy ez Istentől jön-e. Ehelyett a lelkipásztort imádtam, és rá hallgattam. Ez nincs összhangban az Úr szándékával. Minden összejövetelen, ahol Mindenható Isten Egyházának tagjaival találkoztam, a közösségvállalásuk megvilágosító volt, és összhangban állt a Bibliával, és Isten szándékait is világosan magyarázták. Pár összejövetelből rengeteg igazságot értettem meg, amelyekről korábban sosem tudtam, és úgy éreztem, hogy közelebb kerültem Istenhez, és növekedett a hitem. Ez egyértelműen Istentől származott, és ott volt benne a Szentlélek munkája. De nem azt néztem, hogy az Egyházban jelen van-e Szentlélek munkája vagy az igazság táplálása. Csak gondoltam, a lelkész jól ismeri a Bibliát, ezért elhittem neki, hogy az Úr nem tért vissza. Biztos voltam benne, hogy Mindenható Isten Egyházában ott van az igazság és a Szentlélek munkája, de mégsem kutattam tovább. Nem azt jelentette ez, hogy a lelkészben hittem? Hogy lett volna ez Istenben való hit vagy az Ő követése? Arra gondoltam, hogy amikor az Úr Jézus megjelent és munkálkodott, a főpapok, az írástudók és a farizeusok, akik Istent szolgálták a templomban, mind alaposan ismerték a Szentírást és a törvényeket, de nem ismerték el az Úr Jézust Messiásként. Ehelyett dühösen szembeszálltak Vele, elítélték, és keresztre feszíttették. Rájöttem, hogy a Bibliában járatosnak lenni nem ugyanaz, mint Istent ismerni, és ha vakon hallgatnék a lelkészre, az ellenkezne Isten szándékával, és talán ellene is szegülnék ezáltal! Úgy döntöttem, hogy továbbra is részt veszek az összejöveteleken Mindyvel és Deckerrel, és ha megállapítom, hogy Mindenható Isten a visszatért Úr, akkor elfogadom és követem Őt.

A következő összejövetelen megosztottam velük a zavarodottságomat. Decker azt kérdezte: „Van valami alapja annak, amit a lelkipásztorod mondott, hogy Mindenható Isten Egyháza egy emberben hisz? Olvasta Mindenható Isten szavait, vagy utánanézett a munkájának? Nem fél attól, hogy ha így elítéli az Egyházat, azzal ellenáll Istennek? A farizeusok úgy ítélték, hogy az Úr Jézust egy átlagos ember. Nem hallgatták meg az általa kifejezett igazságokat, hanem vadul ellenálltak Neki, és elítélték Őt, és végül közreműködtek a keresztre feszítésében, kiérdemelve ezzel Isten büntetését. A mai papság tagjai nem azt nézik, hogy Mindenható Isten szavai az igazságot jelentik-e, hogy azok Isten hangja-e, csak tagadják és elítélik Őt. Nem ugyanezt a hibát követték el a farizeusok is? Azt, hogy Mindenható Isten valóban a megtestesült Isten-e, hogy Ő-e a visszatért Úr Jézus, nem a vallásos világ vagy a kormány jóváhagyása dönti el. Azt kell megnéznünk, hogy Mindenható Isten szavai az igazságot jelentik-e, és hogy Ő Isten munkáját végzi-e. Ez a kulcs.” Hogy jobban elmagyarázza a megtestesülést, Decker felolvasott nekem néhány részt Mindenható Isten szavaiból. „A »megtestesülés« Isten megjelenése a testben; Isten a test képében munkálkodik a teremtett emberiség körében. Tehát ahhoz, hogy Isten testet öltsön, előbb testté kell lennie, normális emberi mivolttal rendelkező testté; ez a legalapvetőbb előfeltétel. Valójában Isten megtestesülésének jelentősége az, hogy Isten a testben él és munkálkodik, és Isten éppen az Ő esszenciájában testté lesz, emberré lesz” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Az Isten által lakott test lényege). „A testté lett Istent Krisztusnak nevezzük, és ezért a Krisztust, aki meg tudja adni az embereknek az igazságot, Istennek nevezzük. Nincs ebben semmi túlzott, hiszen Ő birtokolja Isten lényegét, birtokolja Isten természetét és bölcsességét az Ő munkájában – amelyek ember számára elérhetetlenek. Azok, akik krisztusnak nevezik magukat, mégsem képesek Isten munkáját végezni, szélhámosok. Krisztus nem pusztán Isten megnyilvánulása a földön, hanem a konkrét test is, amelyet Isten felvesz, mialatt munkáját végzi és befejezi az emberek között. Ennek a testnek a helyét nem veheti át bármelyik ember, hanem olyan test ez, amely képes megfelelően hordozni Isten munkáját a földön, kifejezni Isten természetét, jól képviselni Istent, és életet biztosítani az embernek” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Csak az utolsó napok Krisztusa adhatja meg az embernek az örök élet útját). „Aki a megtestesült Isten, annak Isten lényegét kell birtokolnia, és aki a megtestesült Isten, annak Isten kifejeződését kell birtokolnia. Mivel Isten testté lesz, létre fogja hozni azt a munkát, amit tenni szándékozik, és mivel Isten testté lesz, ki fogja fejezni azt, ami Ő, és képes lesz az igazságot az emberhez elhozni, életet ajándékozni neki, és utat mutatni neki. Az a test, amely nem rendelkezik Isten lényegével, határozottan nem a megtestesült Isten; ehhez nem fér kétség. Ha az ember meg akarja vizsgálni, hogy az Isten megtestesülése-e, akkor ezt az Általa kifejezett természettel és az Általa mondott szavakkal kell alátámasztania. Ami azt jelenti, hogy annak megerősítéséhez, hogy ez Isten megtestesült teste-e vagy sem, és hogy ez az igaz út vagy sem, az Ő lényege alapján kell különbséget tenni. Így tehát annak eldöntésében, hogy Isten megtestesült testéről van-e szó, a kulcs az Ő lényegében (a munkájában, a kijelentéseiben, a természetében és sok más aspektusában) rejlik, nem pedig a külső megjelenésben. Ha az ember csak a külső megjelenését vizsgálja, és ennek következtében figyelmen kívül hagyja a lényegét, az azt mutatja, hogy az ember ostoba és tudatlan” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Előszó).

Ezután Decker így beszélt: „Isten megtestesülése Isten Lelke testbe öltözve. Átlagos emberré válik, aki az emberiség megmentéséért beszél és munkálkodik a földön. A megtestesült Isten nagyon normálisnak, nagyon hétköznapinak tűnik. Normális emberi mivolttal rendelkezik, ugyanúgy eszik és öltözködik, mint bárki más, és normális emberi érzelmei vannak. Az Ő lényege azonban isteni. Bármikor és bárhol képes kifejezni az igazságot, hogy táplálja az embert. Ő Isten saját munkáját végzi, és kifejezi Isten természetét, és mindazt, amivel Isten rendelkezik, és mindazt, ami Ő. Erre egyetlen teremtett lény sem lenne képes. Pont, mint az Úr Jézus, aki úgy nézett ki, mint egy átlagos ember, de kifejezte az igazságot, és elhozta a bűnbánat útját. Megbocsátotta az emberek bűneit, és kifejezte Isten irgalmas és szerető természetét. Meggyógyította a betegeket, kiűzte a démonokat, és sok jelet és csodát művelt, például jóllakatott ötezer embert öt kenyérrel és két hallal, egyetlen szóval lecsendesítette a tengert, feltámasztotta a halottakat és így tovább. Megmutatta Isten erejét és hatalmát. Végül keresztre szegezték, és ezzel befejezte az emberiség bűntől való megváltásának munkáját. Az Úr munkájából és szavaiból, valamint az Őáltala kifejezett természeteiből láthatjuk, hogy Ő a megtestesült Isten volt – Ő Krisztus volt. Isten ismét testté lett az utolsó napokban, Mindenható Isten személyében. Akárcsak az Úr Jézus, kívülről úgy néz ki, mint egy normális ember. Ténylegesen az emberek között él, és egyáltalán nem természetfeletti, de kifejezi az összes igazságot, amely megtisztítja és megmenti az emberiséget. Ő végzi Isten utolsó napokbeli ítélő munkáját, hogy megtisztítsa és teljesen megmentse az emberiséget a bűntől, és elvezessen minket Isten királyságába. Mindenható Isten szavai feltárják Isten emberiség megmentését célzó irányítási tervének minden misztériumát. Ez magában foglalja az igazságot Isten munkájának három szakaszáról a Törvény, a Kegyelem és a Királyság Korában és azok eredményét, Isten neveinek és megtestesülésének titkait, Isten ítéletének jelentőségét az utolsó napokban, azt, hogy miként zár le Isten egy korszakot, és hogyan válogatja szét az embereket a fajtájuk szerint, a különböző emberek sorsát, azt, hogy hogyan valósul meg Krisztus királysága a földön, és sok egyebet. Ezenkívül Mindenható Isten feltárta az igazságot a Sátán okozta romlottságunkról és Istennek ellenálló sátáni természetünkről, hogy felismerhessük a sátáni beállítottságainkat, például az arroganciát, az önhittséget, az elvetemültséget, a csalárdságot, és az igazságtól való idegenkedésünket. Isten igazságos, megsérthetetlen természetét is feltárta előttünk, és megmutatta nekünk beállítottságaink megváltoztatásának konkrét útját és még sok mindent. Istenen kívül ki más tudná kifejezni az igazságot és feltárni Isten irányítási tervének misztériumait? Ki más tudná elvégezni az ítélet munkáját, hogy megtisztítsa és megmentse az emberiséget? Ki más tudná feltárni Isten igazságos, megsérthetetlen természetét? És ki más tudná meghatározni az emberek sorsát? Csak a testet öltött Isten képes ilyen gyakorlati munkát végezni az emberiség üdvösségéért. Mindenható Isten munkája és szavai mind az Úr megváltási munkájának alapjára épülnek. Ez a munkának egy újabb, magasabb szintje. Ez teljesen beteljesíti az Úr próféciáit: »Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra« (János 16:12-13). »Mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon« (János 12:47-48). A Mindenható Isten által kifejezett igazságok, az Ő ítélő munkája és a kinyilvánított természetei mind azt bizonyítják, hogy Mindenható Isten a testet öltött Isten, Ő a visszatért Úr Jézus. Ő az utolsó napok Krisztusa. Nem dönthetjük el külsőségek alapján, hogy Ő Krisztus-e. A döntő kérdés az, hogy az igazságot fejezi-e ki, hogy képes-e megváltani és megmenteni az emberiséget.”

Decker közösségvállalása igazán felemelő volt számomra. A megtestesülés azt jelenti, hogy a mennyei Isten egy hétköznapi ember testét öltötte magára. Úgy néz ki, mint bárki más, de Isten lényegét hordozza. Képes az igazság kifejezésére és Isten saját munkájának végzésére. Erre egyetlen emberi lény sem lenne képes. Erről ez a bibliai vers jutott eszembe: „Azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke” (1Korinthus 2:11). A megtestesült Istenen kívül ki más tudná ilyen világosan elmagyarázni a megtestesülés misztériumát? Mindenható Isten igazságainak elolvasása nélkül, kívülről nézve összetéveszthetnéd Krisztust egy átlagos emberrel, és talán elutasítanád Istent, és szembeszállnál Vele!

Ezután Mindy beszélt. Azt mondta: „Mindenható Isten megjelenése és munkája teljesen beteljesíti a Biblia próféciáit. Ő a visszatért Úr Jézus. Sok, különböző felekezethez tartozó igaz hívő olvasta Mindenható Isten szavait, és látták, hogy az igazságot és Isten hangját jelentik, és Mindenható Isten felé fordultak. Munkája és szavai az egész vallási világot felkavarták. A papság tagjai biztosan hallottak erről. Akkor miért nem néznek utána, és miért nem olvassák el Mindenható Isten szavait? Miért ragaszkodnak ahhoz, hogy ellenálljanak neki? A farizeusok tudták, hogy az Úr Jézus betegeket gyógyít, démonokat űz ki, a megtérés útját hirdeti, és hogy ez Istentől származik, de szándékosan megtagadták Őt, mondván, hogy ő egy názáreti, egy ács fia. Őrülten ellenezték és elítélték Őt, és összejátszottak a római kormánnyal, hogy keresztre feszíttessék. Tagadták és elítélték Krisztust. Az ellenségei voltak. Antikrisztusok voltak, akiket Isten munkája leplezett le. Mindenható Isten megjelent az utolsó napokban. és a lelkészek és a vének most tudják, hogy igazságokat fejez ki, hogy elvégezze az ítélet munkáját. De nemcsak hogy nem hajlandók utánajárni, hanem mendemondákat terjesztenek, hogy megtagadják és elítéljék Mindenható Istent. A gyülekezeteikben a KKP híreszteléseit és ördögi szavait terjesztik, ezekkel rágalmazva Mindenható Isten Egyházát, és összefognak az ateista párttal, hogy szembeszálljanak Vele. Miben különböznek a farizeusoktól, akik szembeszálltak az Úr Jézussal? A Biblia azt mondja: »Mert sok hitető jött el a világba, akik nem vallják, hogy Jézus Krisztus testben jött el: ez a hitető és az antikrisztus« (2János 1:7). »Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van« (1János 4:3). A papság megtagadja Krisztust, elítéli az utolsó napok Krisztusát, és makacsul ellenáll Istennek. Hát nem antikrisztusok ők, akiket Isten utolsó napokbeli munkája leplez le?”

Mindy közösségvállalása végre eloszlatta a kételyeimet. Rájöttem, hogy a papság tagjai semmit sem tudnak Krisztusról vagy a megtestesülésről. Hisznek az Úr Jézusban, de fogalmuk sincs az Ő lényegéről. Az Úr Jézus visszatért, hogy testet öltve munkálkodjon, és rengeteg igazságot fejezzen ki, de ők nem foglalkoznak ezzel, és még csak el sem ismerik Őt. Csak felelőtlenül elítélik és ellenzik Őt. Ők Isten ellenségei! Tudtam, hogy nem követhetem őket tovább, hanem el kell fogadnom Mindenható Isten munkáját, és követnem kell Isten lépteit. Elhatároztam, hogy követem Mindenható Istent, bármennyire is zaklat és félrevezet a lelkészem.

A lelkészem hamarosan rájött, hogy hiszek Mindenható Istenben. Azonnal dühbe gurult, és leszidott, amiért hiszek Benne. Azt mondta, hogy egy emberben hiszek, ami helytelen, és rávette a férjemet, hogy próbáljon meg lebeszélni róla. A férjem nem látta tisztán a lelkész ördögi szavainak jelentését, ezért elkezdett a hitem útjába állni. Teljesen más emberként viselkedett. Mindig felhúzta magát, és tárgyakkal dobálózott, amikor megtudta, hogy összejövetelen voltam, és még a családi vállalkozásunkat is elhanyagolta, hogy megpróbáljon a hitem feladására kényszeríteni. Ez nagyon fájdalmas volt számomra. A lelkész felesége is megpróbált megállítani. Órákat töltött a házunkban, így nem tudtam Isten szavait olvasni, mert társalognom kellett vele. Még a házimunkával sem tudtam haladni. Az egész nagyon nyugtalanító volt számomra.

A lelkész tettei nagyon feldühítettek. Nem akart foglalkozni az Úr Jézus visszatérésével, és eretnekségekkel és téveszmékkel próbált félrevezetni, hogy ne fogadjam el az igaz utat. Még a férjemet is felhasználta, és az utamba állította, hogy elveszítsem Isten üdvösségét. Milyan aljas viselkedés! Az Úr Jézusra gondoltam, aki leleplezte és elítélte a farizeusokat: „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni” (Máté 23:13). Úgy éreztem, hogy a mai lelkipásztorok és vének pontosan ilyenek. Nem hallják meg Isten hangját, és nem üdvözlik az Urat, hanem hazugságokat és téveszméket terjesztenek, hogy félrevezessenek és akadályozzanak minket, akik üdvözölni akarjuk Őt, és be akarunk lépni Isten királyságába. Azt akarják, hogy a pokolra kerüljünk, és velük együtt bűnhődjünk, hogy velük együtt temessenek el bennünket. Ők az elénk gördülő kövek a királyság felé vezető úton. Lélekfaló antikrisztusok és démonok! Ahogy Mindenható Isten mondja: „Vannak olyanok, akik nagy templomokban olvassák a Bibliát, és egész nap azt szavalják, de közülük egy sem érti Isten munkájának célját. Közülük egyik sem képes megismerni Istent; még kevésbé képes közülük bárki is összhangba kerülni Isten szándékaival. Ők mind értéktelen, hitvány emberek, akik mindannyian magas lóról oktatják ki Istent. Szándékosan szembeszállnak Istennel, még akkor is, ha az Ő zászlaját viszik. Istenbe vetett hitüket hangoztatják, mégis az ember húsát eszik és vérét isszák. Minden ilyen ember ördög, aki felfalja az ember lelkét, fő démon, aki szándékosan megzavarja azokat, akik a helyes útra próbálnak lépni, és botránykő, ami akadályozza az Istent keresőket. Lehet, hogy »szilárd alkatnak« tűnnek, de honnan tudhatják követőik, hogy ők nem mások, mint antikrisztusok, akik arra vezetik az embereket, hogy szembeszálljanak Istennel? Honnan tudhatják a követőik, hogy ők eleven ördögök, akik az emberi lelkek felfalásának szentelik magukat?” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Mindazon emberek, akik nem ismerik Istent, szemben állnak Istennel). Átláttam a lelkész képmutató, igazsággyűlölő lényegén, és még nagyobb késztetést éreztem arra, hogy Mindenható Istent kövessem. Mindig bálványoztam a lelkipásztorokat, és sosem gondoltam volna, hogy ezek az emberek, akik ismerik a Bibliát, és Istent szolgálják, valójában igazsággyűlölő antikrisztusok, akik megakadályozzák a hívők belépését Isten királyságába. Ha Mindenható Isten nem jelent volna meg, és nem munkálkodna emberi testben, leleplezve ezeket a templomokban rejtőző gonosz szolgákat és antikrisztusokat, a lelkész tudtom nélkül félrevezetett volna és tönkretett volna. Isten irgalma és üdvössége, hogy elfogadtam Mindenható Isten utolsó napokbeli munkáját!

Ezután Istenre támaszkodva bizonyságot tettem, és a férjem nem állt többé az utamba. Most már a testvérekkel együtt járok az összejövetelekre, és végzem a kötelességemet a gyülekezetben. Békesség és öröm tölt el. Hála legyen Mindenható Istennek!