30 teljes év telt el azóta, hogy az utolsó napok Krisztusa, Mindenható Isten megjelent, és 1991-ben elkezdett munkálkodni és igazságokat kimondani. Kifejezte Az Ige testet ölt könyvsorozatot, több millió szavát, amelyek online elérhetőek, nagy világosságként ragyognak kelettől nyugatig, megrázva az egész világot. Sok ember minden felekezetből, akik szeretik az igazságot, látták, hogy Mindenható Isten szavai mind igazság, hogy a Szentlélek beszél a gyülekezetekhez. Isten hangját hallva buzgón elfogadták Mindenható Istent. Felemeltettek Isten trónja elé, és részt vesznek a Bárány menyegzői lakomáján, naponta eszik és isszák Isten jelenlegi szavait, élvezve az élő vizek ellátását. Szívük egyre jobban megvilágosodik, és sok igazságot megtanultak. Isten személyes vezetését és pásztorlását élvezik. Romlott természetük megtisztul és megváltozik Isten ítélete által, és gyönyörű bizonyságtételeik vannak. Isten által győztesekké lettek a katasztrófák előtt, és első terméssé váltak, elnyerve Isten jóváhagyását és áldásait. Ma a Mindenható Isten Egyháza a világ országaiban úgy nő ki, mint az első csírák a tavaszi eső után, és Isten választott népe mindent belead, hogy Isten királyságának evangéliumát terjessze, tanúságot téve Mindenható Isten nevéről. Minden országból, minden régióból és minden felekezetből egyre több ember fogadja el Isten munkáját az utolsó napokban. Ez a királyságevangélium feltartóztathatatlan erővel és lendülettel terjed és terjeszkedik, teljes mértékben beteljesítve a bibliai próféciákat: „Az utolsó napokban szilárdan fog állni Jahve házának hegye a többi hegy fölött, és kimagaslik majd a halmok közül. Özönlik majd hozzá valamennyi nép” (Ézsaiás 2:2). „Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is” (Máté 24:27). Azonban, bár sok hívő olvasta Mindenható Isten szavait, meg van győződve róla, és elismeri, hogy azok mind igazak, mivel Mindenható Isten úgy néz ki, mint egy átlagos ember, és Ő nem az Úr Jézus, aki felhőn jön el, nem merik elfogadni Őt. Néhányan ragaszkodnak a Biblia betű szerinti szavaihoz, és úgy tartják, hogy ez az igevers „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8). azt jelenti, hogy az Úr Jézus neve soha nem fog megváltozni. Látva, hogy Mindenható Istent nem Jézusnak hívják, és hogy a Biblia soha nem említi a „Mindenható Isten” nevet, nem fogadják el Őt. Azt mondják, hogy ha mégis elfogadnák Őt, és csak Mindenható Isten szavait olvasnák, és nem a Bibliát, és nem imádkoznának többé Jézus nevében, az az Úr Jézus egyértelmű elárulása lenne. Azok után, hogy annyi éven át hittek az Úrban, és oly sokféle kegyelmét élvezték, nem tudnák elárulni Őt. Ez az ő érvelésük, és azokat is, akik Mindenható Istenben hisznek, az Úr Jézus árulóiként ítélik el, mint hitehagyókat. Ez sokakat visszatartott attól, hogy az igaz utat kutassák, és elismerjék, hogy Mindenható Isten szavai az igazság és Isten hangja, de mégsem merik elfogadni Őt. Ennek eredményeképpen az életükben bekövetkező katasztrófák legyűrik őket. Ez valóban szomorú, ez ostobaság és tudatlanság. Ez beteljesít valami mást a Bibliából: „A bolondok meghalnak esztelenségük miatt” (Példabeszédek 10:21). „Népem odavész, mert tudás nélkül való” (Hóseás 4:6). Akkor vajon Mindenható Isten elfogadása tényleg az Úr Jézus elárulása, vagy nem? Kapcsolódjunk ehhez a kérdéshez egy kicsit.

Sokan úgy gondolják, hogy Mindenható Isten elfogadása az Úr elárulása. Mi a legjobb módja, hogy megközelítsük ezt a kérdést? Nem hagyatkozhatunk csak arra a tényre, hogy a nevük más, hanem ki kell derítenünk, hogy vajon Ők egy és ugyanaz a Lélek-e, hogy ugyanaz az Isten munkálkodik-e. A Törvény Korában Jahve Isten munkálkodott, a Kegyelem Korában pedig az Úr Jézus. Itt láthatjuk, hogy Isten neve valóban megváltozott, hogy Őt már nem Jahvénak hívták, hanem Jézusnak. De mondhatjuk-e, hogy az Úr Jézus más Isten volt, mint Jahve? Mondhatjuk-e, hogy az Úr Jézusban való hit Jahve Isten elárulása volt? Egyáltalán nem. De a judaizmusban a legtöbb ember nem volt hajlandó elfogadni az Úr Jézust, mondván, hogy ezzel elárulják Jahvét, és még segítettek is, hogy keresztre feszíttessék. Miért volt ez így? Azért, mert nem fogták fel, hogy az Úr Jézus Jahve Isten testben megjelenő és cselekvő Lelke volt. A neve más volt, de az Úr Jézus és Jahve egy Lélek, egy Isten volt. A Bibliában fel van jegyezve egy csodálatos történet Fülöpről, amint azt mondja az Úr Jézusnak: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk” (János 14:8). Jézus így válaszolt: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg Engem, Fülöp? Aki Engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket Én mondok nektek, nem Önmagamtól mondom; az Atya, aki Énbennem van, Ő viszi végbe a maga cselekedeteit” (János 14:9-10). Az Úr Jézus szavai nagyon világosak voltak. Ő és Jahve egy Isten volt, és az Ő Lelke Jahve Lelke volt. Az Úr Jézus Jahve Isten, az egyetlen igaz Isten megjelenése volt. És így az Úr Jézusban való hit nem Jahve Isten elárulása volt, hanem Jahvének való önalávetés. Ez összhangban volt Isten akaratával. Ha a hitedben egyetlen névhez és a Biblia betű szerinti szavaihoz ragaszkodsz, anélkül, hogy megértenéd a Lelket és az Ő munkáját, valószínűleg eltévelyedsz és ellenállsz Istennek. Akkor pedig hajlamos vagy elárulni Istent, aminek a következményei elképzelhetetlenek. Amikor az Úr megjelent és munkálkodott, a zsidóság elutasította Őt. Hát nem Jahve Isten elárulása volt ez? Cselekedetük lényege az árulás, ezért átkozta meg Isten az izraelitákat. Szintén jóval az Úr Jézus megjelenése és munkássága előtt volt Róla egy bibliai prófécia, amely így szólt: „Íme, a szűz fogan méhében, és fiút szül, és Immánuélnak nevezik majd” (Máté 1:23). De amikor eljött, nem Immánuelnek hívták – Jézusnak hívták. A judaizmus farizeusai mereven ragaszkodtak a szó szerinti Szentíráshoz, és mivel Isten új neve nem felelt meg, mindent megtettek, hogy megtagadják és elítéljék az Urat. Nem számított, hogy az Úr Jézus tanításai mennyi tekintélyt és erőt tartalmaztak, nem voltak hajlandók elfogadni azokat, és végül keresztre szegeztették Őt, ezzel szörnyű bűnt követve el, és Isten megátkozta és megbüntette őket. Ez egy igazán elgondolkodtató lecke! Ami tehát az Úr fogadását illeti, kell-e mereven ragaszkodnunk a szó szerinti Szentíráshoz, és csak a Jézus névhez? Ha ezt tesszük, akkor nagyon könnyen oda jutunk, hogy ellenállunk Istennek és elítéljük Őt. Ez olyasmi, amire sok hívőnek nincs rálátása, ezért ragaszkodnak a Biblia betű szerinti szavaihoz és Jézus nevéhez, és amikor az igaz utat kutatják, folyton azt kérdezik: „Van-e bibliai alapja a Mindenható Isten névnek? Ha Mindenható Isten neve nincs benne a Bibliában, akkor nem tudom elfogadni Őt.” Ha azt mondod, hogy nem fogadod el Őt, csak ha a Mindenható Isten név szerepel a Bibliában, akkor miért hiszel az Úr Jézusban, hiszen az Ő neve nem szerepel az Ószövetségben? Hát nem ellentmondásos ez? Nyilvánvaló, hogy sokan nem értik igazán a Bibliát, hanem vakon ragaszkodnak a szó szerinti Szentíráshoz és a szabályokhoz. Nem imádkoznak, nem keresik az igazságot Isten szavaiból vagy a Szentlélek megerősítését, és ez végső soron a vesztüket okozza. Valójában vannak bibliai próféciák arról, hogy Isten megjelenik és munkálkodik az utolsó napokban, Mindenható Isten néven. „Látni fogják igazságodat a népek, dicsőségedet az összes király. Új neveden szólítanak téged, amelyet Jahve maga ad majd neked” (Ézsaiás 62:2). „Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában, és ott marad örökké, felírom rá az Én Istenem nevét és az Én Istenem városának, az új Jeruzsálemnek a nevét, amely a mennyből száll alá az Én Istenemtől, és az Én új nevemet” (Jelenések 3:12). „Én vagyok az Alfa és az Ómega, [...] aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható” (Jelenések 1:8). „Hálát adunk Neked, URUNK, Mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy nagy hatalmadat kezedbe vetted, és uralkodsz” (Jelenések 11:17). „És hallottam valami nagy sokaság hangját, amely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!” (Jelenések 19:6). Megnézheted a Jelenések 4:8 és 16:7-et és még mást is. Ezek a szentírási szakaszok megjövendölték, hogy Istennek új neve lesz az utolsó napokban, „a Mindenható”, azaz Mindenható Isten. Láthatjuk, hogy Isten az utolsó napokban Mindenható Isten néven jelenik meg és munkálkodik, és Isten ezt már régen eltervezte. Mindazok, akik elfogadják Mindenható Istent, hallották az Úr hangját, és felismerték Mindenható Istent mint a visszatért Úr Jézust. Fogadták az Urat, felemelkedtek a trónja elé, és részt vesznek a Bárány menyegzői lakomáján. Ők az igaz hívők, akiknek megfelelő hitük van. Végre befogadták és elnyerték az Urat. Akik nem fogadják be az Urat, azok elvesztik a hitüket, eltűnik a hitük. El fogják veszíteni az Urat. Azok, akik ragaszkodnak Jézus nevéhez, nem ismerik fel az Úr hangját, amikor eljön. Nem ismerik fel Mindenható Istent mint az Úr Jézus Lelkének megjelenését és működését. Nem fogadják el az Úr Jézus visszatérését, vagyis anélkül hisznek az Úrban, hogy felismernék Őt. Ez az Úrnak való ellenállás, és ők azok, akik valóban elárulják az Úr Jézust. Mit jelent az Úr elárulása? Azt, hogy anélkül hisznek Benne, hogy felismernék Őt! Most már minden világosabb, igaz?

Akkor miért változik folyton Isten neve? Miért vesz fel új nevet minden korszak számára? Ebben rejlik az igazság egyik titka. Vessünk egy pillantást Mindenható Isten szavaira, hogy fényt derítsünk erre. Mindenható Isten mondja: „Minden alkalommal, amikor Isten eljön a földre, megváltoztatja a nevét, a nemét, a képmását és a munkáját; nem ismétli a munkáját. Ő egy olyan Isten, aki mindig új és soha nem régi. Amikor korábban eljött, Jézusnak hívták; vajon ezúttal is hívhatják Jézusnak, amikor újra eljön? Amikor korábban eljött, férfi volt; lehet-e ezúttal is férfi? Amikor a Kegyelem Korában eljött, az volt a munkája, hogy a keresztre szegezzék; vajon akkor is meg tudja váltani az emberiséget a bűntől, amikor újra eljön? Lehet-e újra keresztre szegezni Őt? Ez nem az Ő munkájának megismétlése lenne? Nem tudtad, hogy Isten mindig új és soha nem régi? Vannak, akik azt mondják, hogy Isten változhatatlan. Ez így van, de ez Isten természetének és lényegének változhatatlanságára vonatkozik. Az Ő nevében és munkájában bekövetkező változások nem bizonyítják, hogy az Ő lényege megváltozott; más szóval, Isten mindig Isten marad, és ez soha nem fog megváltozni. Ha azt mondod, hogy Isten munkája nem változik, akkor vajon képes lenne-e befejezni a hatezer éves irányítási tervét? Csak azt tudod, hogy Isten örökké változatlan, de azt tudod-e, hogy Isten mindig új és soha nem régi? Ha Isten munkája változatlan, akkor vajon vezethette volna-e az emberiséget egészen a mai napig? Ha Isten változhatatlan, akkor miért van az, hogy már elvégezte két kor munkáját? [...] Ezért az »Isten mindig új és soha nem régi« szavak az Ő munkájára vonatkoznak, az »Isten változhatatlan« szavak pedig arra utalnak, amivel Isten eredendően rendelkezik és ami Isten. Mindenesetre nem teheted hatezer év munkáját egyetlen ponton függővé, vagy nem határolhatod körül halott szavakkal. Ilyen az ember ostobasága. Isten nem olyan egyszerű, mint ahogy azt az ember elképzeli, és az Ő munkája nem időzhet el egyetlen korban sem. Például nem jelölheti mindig Jahve Isten nevét; Isten Jézus néven is végezheti a munkáját. Ez annak a jele, hogy Isten munkája mindig előrefelé halad.

Isten mindig Isten, és soha nem lesz Sátán; Sátán mindig Sátán, és soha nem lesz Isten. Isten bölcsessége, Isten csodálatos volta, Isten igazsága és Isten fensége soha nem változik. Az Ő lényege és az, amit Ő birtokol és ami Ő, soha nem változik. Ami azonban az Ő munkáját illeti, az mindig előrefelé halad, mindig mélyebbre megy, mert Ő mindig új és soha nem régi. Isten minden korban új nevet vesz fel, minden korban új munkát végez, és minden korban megengedi teremtményeinek, hogy meglássák új akaratát és új természetét. Ha egy új korban az emberek nem látják meg Isten új természetének kifejeződését, nem szegeznék-e Őt örökké a keresztre? És vajon ezáltal nem határoznák-e meg Istent?” [Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten munkájának látomása (3)].

„A »Jahve« az a név, amelyet Izraelben végzett munkám során vettem fel, és azt jelenti, hogy az izraeliták (Isten választott népe) Istene, aki képes megszánni az embert, megátkozni az embert, és irányítani az ember életét; az Isten, aki nagy hatalommal bír és tele van bölcsességgel. »Jézus« Emánuel, melynek jelentése a bűnért való áldozat, ami tele van szeretettel, könyörületességgel és amely megváltja az embert. Ő elvégezte a kegyelem korának munkáját és Ő képviseli a kegyelem korát, és csak egy részét képviselheti az irányítási terv során végzett munkának. [...] Jézus neve azért adatott, hogy a kegyelem korának emberei újjászülethessenek és üdvözülhessenek, és hogy az egész emberiség megváltásának önálló neve legyen. Így a Jézus név a megváltást képviseli, és a kegyelem korát jelöli. A Jahve név Izrael népének önálló neve, amely a törvény szerint élt. Minden egyes korban és a munka valamennyi szakaszában, az Én nevem nem alap nélküli, hanem képviseleti jelentőséggel is bír: Minden név egy-egy kort képvisel. A »Jahve« a törvény korát képviseli, és ez az a tiszteletbeli név, amellyel Izrael népe az Istent nevezte, akit imádott. »Jézus« a kegyelem korát képviseli, és mindazok Istenének neve, akiket a kegyelem korában váltottak meg. Ha az ember még mindig Jézus, a Megváltó érkezésére vágyik az utolsó napokban, és még mindig azt várja, hogy azon képmásában érkezzen, amelyet Júdeában viselt, akkor az egész hatezer éves irányítási terv megállt volna a megváltás korában, és nem haladhatott volna tovább. Az utolsó napok továbbá soha nem érkeznének el, és a kor soha nem érne véget. Ez azért van így, mert Jézus, a Megváltó csak az emberiség megváltására és üdvösségére szolgál. A Jézus nevet csak a kegyelem korszakának összes bűnösei kedvéért vettem fel, de ez nem az a név, amellyel az egész emberiségnek véget fogok vetni. Bár Jahve, Jézus és a Messiás mind az Én Szellememet képviselik, ezek a nevek csak irányítási tervem különböző korszakait jelölik, és nem képviselnek Engem a magam valójában. A nevek, amelyekkel a földi emberek neveznek Engem, nem tudják kifejezni természetem teljességét és mindazt, ami vagyok. Ezek csupán különböző nevek, amelyekkel különböző korokban elneveznek Engem. És így, amikor az utolsó korszak – az utolsó napok kora eljön –, nevem ismét megváltozik. Engem nem Jahvénak vagy Jézusnak fognak hívni, még kevésbé Messiásnak – hanem magának a hatalmas Mindenható Istennek, és ezen a néven fogok az egész korszaknak véget vetni. Egykoron Jahve néven ismertek engem. Messiásnak is neveztek, és az emberek egykor szeretettel és megbecsüléssel hívtak Engem Jézusnak, a Megváltónak. Ma azonban már nem az a Jahve vagy Jézus vagyok, akit az emberek a múltban ismertek; Én vagyok az Isten, aki az utolsó napokban visszatért, az Isten, aki véget vet a korszaknak. Én vagyok az Isten maga, aki felemelkedik a világ végéről, a maga teljes természetében tele tekintéllyel, becsülettel és dicsőséggel. Az emberek soha nem köteleződtek el mellettem, soha nem ismertek meg Engem, és mindig is tudatlanságban voltak az Én természetemet illetően. A világ teremtésétől kezdve a mai napig egyetlen ember sem látott Engem. Ezen Isten az, aki az utolsó napokban megjelenik az embereknek, de elrejtőzik közöttük. Az emberek között él, igaz és valóságos, mint az égő nap és a lobogó láng, erővel és tekintéllyel tele. Nincs egy árva ember vagy dolog sem, aki vagy ami ne ítéltetne meg szavaim által, és nincs egy árva ember vagy dolog sem, aki vagy ami ne tisztulna meg a lángoló tűzben. Végül minden nemzet áldott lesz az Én szavaim által, és darabokra is törik miattuk. Ily módon az utolsó napokban minden ember látni fogja, hogy Én vagyok a visszatért Megváltó, és hogy Én vagyok a Mindenható Isten, aki legyőzi az egész emberiséget. És mindenki látni fogja, hogy egykor én voltam a bűnért való áldozat az emberekért, de az utolsó napokban én leszek a nap lángja is, amely mindent elhamvaszt, valamint az igazságosság Napja, amely mindent feltár. Ez az Én munkám az utolsó napokban. Azért vettem fel ezt a nevet, és azért bírok e természettel, hogy minden ember lássa, hogy én vagyok az igazságos Isten, az égő nap, a lobogó láng, és hogy mindenki imádjon Engem, az egyetlen igaz Istent, és hogy lássák igazi arcomat: Nemcsak az izraeliták Istene vagyok, és nem csak a Megváltó, hanem minden teremtmény Istene vagyok az égen, a földön és a tengereken” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Már visszatért a Megváltó egy „fehér felhőn”).

Mindenható Isten szavai nagyon világosan megmagyarázzák a neveket, amelyeket Isten az egyes korokban végzett munkájára használ, és a neveit körülvevő igazság titkait. Isten neve a korszakkal és az Általa végzett munkával együtt változik. Minden egyes neve azt a munkát képviseli, amelyet az adott korban végez. De nem számít, hogyan változik Isten neve vagy munkája, az Ő lényege soha nem változik – Isten mindig Isten marad. Isten Jahve néven munkálkodott a Törvény Korában, kiadva a törvényt és vezetve az emberiség életét a földön, tanítva az embereket arra, hogy mi a bűn, és hogyan imádják Jahve Istent. A Kegyelem Korában Isten Lelke Emberfiaként öltözött testbe. Ő Jézus név alatt fejezett ki igazságokat és végezte a megváltás munkáját. Végül keresztre feszítették, és vétekáldozat lett az emberiségért, megváltva minket bűneinktől. Most, az utolsó napokban Isten ismét megtestesült, és Mindenható Isten néven végzi az utolsó napok ítélő munkáját, igazságokat mond ki, hogy megítélje és megtisztítsa az emberiséget, teljesen megment minket a bűntől, megment minket a Sátán erőitől, és véget vet ennek a sötét és gonosz régi világnak. Ő fogja az embert egy gyönyörű rendeltetési helyre vezetni. Így fog teljes mértékben beteljesedni Isten 6000 éves irányítási terve az emberiség megmentésére. Isten munkájának tényei megmutatják nekünk, hogy a három név: Jahve, Jézus és Mindenható Isten, mindegyik az emberiség megmentésére irányuló isteni munka három különböző szakaszának egyikét képviseli. Kívülről úgy tűnik, hogy Isten neve és munkája változik, de Isten lényege nem változik. Isten természete és az, amije van és ami Ő, soha nem változik. Ő marad az egyetlen Isten, aki vezeti, megváltja, teljesen megtisztítja és megmenti az emberiséget. Ha megnézzük Jahve Isten szavait az Ószövetségben a Törvény Korából, az Úr Jézus szavait a Kegyelem Korában, és most Mindenható Isten szavait a Királyság Korában, akkor láthatjuk, hogy ezek az igazságok teljes egészében egy Lélektől származnak, és ugyanannak a Léleknek a kijelentései, mert Isten kijelentései a különböző korszakokban mind tartalmazzák az Ő szeretetét és az Ő igazságos természetét. Ami Istennek van és ami Ő, az ezekben rejlik. Isten szeretete, Isten természete, és az, amije van és ami Ő, az mind az egy igaz Isten lényegét, az egy igaz Isten tulajdonát és létét alkotják. A Kegyelem Korában az Úr Jézus beszédét hallani olyan volt, mintha Jahve Isten hangját hallanánk. Amikor Mindenható Isten szavait hallgatjuk, az olyan, mintha az Úr Jézus személyesen szólna hozzánk, és Jahve Isten beszélne hozzánk. Ez teljes mértékben bizonyítja, hogy Isten munkájának három szakaszát egyetlen Isten végzi. Isten neve változik, de az Ő lényege, az, amije van és ami Ő, és az az igazságos természet, amit Ő kifejez, ugyanaz, a legkisebb változás nélkül. Mindenható Isten egész mai munkája az Úr Jézus munkájának folytatása. Ez a munkaszakasz a megváltás művének alapjára épülő, mélyebb és magasabb rendű munka – az emberiség teljes megtisztítására és megmentésére irányuló munka. Mindenható Isten igazságok sokaságát mondta ki, nemcsak a Biblia titkait tárta fel, hanem a 6000 éves irányítási terv minden titkát is, amelynek célja, hogy Isten megmentse az emberiséget. Ilyenek például Isten céljai az Ő irányítási munkájában, hogyan használja Isten az Ő munkájának három szakaszát az ember megmentésére, a megtestesülések titkai, Isten hogyan ítéli, tisztítja és menti meg teljesen az emberiséget, hogyan határozza meg minden embertípus kimenetelét és rendeltetési helyét, hogyan valósul meg Krisztus királysága a földön, és még sok más. Isten feltárja azt az igazságot is, hogy az embert megrontotta a Sátán, megítéli és leleplezi az ember sátáni, Isten-ellenes természetét. Továbbá elmagyarázza az igazságok minden aspektusát, amelyeket az emberiségnek a gyakorlatba kell ültetnie, gyakorlati utakat mutatva nekünk, hogy levethessük romlottságunkat és megváltoztassuk természetünket. Mindenható Isten által kifejezett igazságok mindazok az igazságok, amelyekre az embernek szüksége van ahhoz, hogy megtisztuljon és elérje a teljes üdvösséget, és teljes mértékben beteljesítik az Úr Jézus próféciáját: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra” (János 16:12-13). Mindenható Isten ítélő munkája az utolsó napokban teljesen megtisztítja és megmenti az emberiséget, és mindazokat, akiket Isten eleve az üdvösségre rendelt, az Ő színe elé hozza, hogy megtisztuljanak az ítélet és fenyítés által. Ő már a katasztrófák előtt teljessé tette a győztesek egy csoportját. Most a nagy katasztrófák elkezdődtek, és Isten elkezdte jutalmazni a jót és büntetni a gonoszt. Mindazok, akik a Sátánhoz tartoznak, akik ellenállnak Istennek, elpusztulnak, míg azokat, akik Isten ítélete által megtisztultak, Isten megvédi és megtartja a katasztrófákban. A katasztrófák után Krisztus királysága megjelenik a földön, megvalósítva mindezeket a próféciákat a Jelenésekből: „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké és az Ő Krisztusáé lett, és Ő uralkodni fog örökkön-örökké” (Jelenések 11:15). „Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!” (Jelenések 19:6). „Íme, Isten sátora az emberekkel van, és Ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és Maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jelenések 21:3-4). Mindenható Isten oly sok igazságot fejezett ki, és oly nagyszerű munkát végzett. Ez bizonyítja, hogy Ő Isten testet öltött Lelke, aki megjelenik, hogy az Emberfiaként munkálkodjon. Őt nem Jézusnak hívják, és nem a zsidó Úr Jézus képmása, de Mindenható Isten Lelke az Úr Jézus Lelke – Ő a visszatért Úr Jézus. Mindenható Isten, az Úr Jézus és Jahve mind egy Isten. Ha ezt egyszer jól megértetted, semmiképpen sem állíthatod, hogy a Mindenható Istenben való hit az Úr Jézus elárulása, mert Mindenható Isten elfogadása az Úr elfogadása, a Bárány lábnyomainak követése és felemelkedés Isten színe elé! A vallásos világban sokan még mindig ragaszkodnak a szó szerinti Szentíráshoz, az Úr Jézus nevéhez, és várják, hogy Ő leszálljon egy felhőn, nem hajlandók keresni és vizsgálni Mindenható Isten munkáját az utolsó napokban. Bármennyi igazságot mond is ki, nem hajlandók elismerni, hogy ez Isten Lelkétől származik, hogy ez az Úr Jézus Lelke, aki megjelenik és munkálkodik. Még Mindenható Istent is elítélik és elutasítják, aki az igazságot hozza nekünk. Nem ugyanazt a hibát követik-e el, mint a farizeusok? Azt hiszik, hogy ez az Úr Jézus iránti odaadás, de az Úr elítélte őket mint gonosztevőket. Az Úr Jézus mondta: „Sokan mondják majd Nekem azon a napon: Uram, Uram, nem a Te nevedben prófétáltunk-e, nem a Te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem a Te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” (Máté 7:22-23). És így az Úr meg fogja semmisíteni őket.

Befejezésül vessünk egy pillantást a Mindenható Isten további szavaira: „Az utolsó napok Krisztusa életet hoz, és az igazság tartós és örökkévaló útját hozza el. Ez az igazság az ösvény, amely által az ember életet nyer, és ez az egyetlen út, amely által az ember megismeri Istent, és elnyeri Isten helyeslését. Ha nem keresed az élet útját, amelyet az utolsó napok Krisztusa biztosít, akkor sohasem nyered el Jézus helyeslését, és sohasem leszel alkalmas arra, hogy belépj a mennyek országának kapuján, mert a történelem bábja és egyúttal rabja vagy. Akiket a szabályok, a betűk irányítanak, és akiket megbéklyóz a történelem, azok sohasem lesznek képesek életet nyerni, sem elnyerni az élet örök útját. Azért van ez így, mert nekik csak zavaros víz jut, amelyhez évezredeken át ragaszkodtak, nem pedig az élet vize, amely a trónusból fakad. Azok, akik nem kapnak az élet vizéből, örökre hullák maradnak, Sátán játékszerei és a pokol fiai. Akkor hát hogyan láthatnák meg Istent? Ha csak a múltba próbálsz kapaszkodni, csak egyhelyben állva próbálod megtartani a dolgokat a jelenlegi állapotukban, és meg sem próbálod megváltoztatni a status quót és elvetni a történelmet, akkor nem fogsz-e mindig szemben állni Istennel? Isten munkájának lépései óriásiak és hatalmasak, mint a feltornyosuló hullámok és a robajló mennydörgés – te mégis tétlenül üldögélsz, várva a pusztulást, bolondságodhoz ragaszkodva és nem csinálva semmit. Ily módon hogyan számíthatnál olyasvalakinek, aki a Bárány nyomdokain jár? Hogyan tudod igazolni, hogy az Isten, akibe kapaszkodsz, olyan Isten, aki mindig új és sohasem régi? És hogyan vihetnek át téged egy új korba megsárgult könyveid szavai? Hogyan vezethetnének téged, hogy Isten munkájának lépéseit keresd? És hogyan vihetnének fel a mennybe? Amit a kezedben tartasz, betűk, amelyek csak ideiglenes vigaszt nyújthatnak, nem pedig igazságok, amelyek képesek életet adni. Az írások, amelyeket olvasol, csak a nyelvedet gazdagíthatják, de ezek nem a filozófia szavai, amelyek segítségével megismerheted az emberi életet, még kevésbé az ösvények, amelyek elvezethetnek téged a tökéletességre. Nem gondolkodtat el téged ez a különbség? Nem ébreszt rá téged a benne foglalt misztériumokra? Képes vagy eljuttatni saját magadat a mennybe, hogy egymagad találkozz Istennel? Isten eljövetele nélkül fel tudod vinni magadat a mennybe, hogy a családi boldogságot élvezd Istennel? Még most is álmodsz? Akkor azt javaslom, fejezd be az álmodozást, és nézd meg, ki munkálkodik most – nézz, hogy lásd, ki végzi el az ember megmentésének munkáját most, az utolsó napokban. Ha nem teszed, soha nem fogod elnyerni az igazságot, és soha nem fogsz életet nyerni” (Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Csak az utolsó napok Krisztusa adhatja meg az embernek az örök élet útját).