Sokakat kerestem a földön, hogy követőim legyenek. Ezen követők között egyesek papként szolgálnak, mások vezetnek, egyesek Isten fiai, mások Isten népe, és vannak szolgálatot végzők. Az Irántam tanúsított hűség alapján osztályozom őket. Amikor már mindannyiukat osztályoztam fajtájuk szerint, vagyis amikor már minden egyes embertípus feltárult, mindannyiukat az őket megillető kategóriába fogom csoportosítani, és minden típust a neki megfelelő helyre helyezek, hogy elérjem az ember megmentésére vonatkozó célomat. Csoportokban hívom házamba azokat, akiket meg akarok menteni, és aztán mindannyiukat ráveszem, hogy fogadják el az utolsó napok Általam végzett munkáját. Ugyanakkor fajtájuk szerint osztályozom őket, majd minden embert cselekedetei alapján jutalmazok vagy büntetek. Ezek a lépések alkotják a munkámat.

Ma a földön élek, az emberek között élek. Az ember megtapasztalja a munkámat, és figyeli, ahogy beszélek, és ezzel együtt minden egyes követőmnek adományozom az összes igazságot, hogy életet kapjanak Tőlem, és így legyen egy útjuk, amit követhetnek. Mert Én vagyok Isten, az élet Adományozója. Az Én sokéves munkám során az ember sokat nyert, és sok mindenről lemondott, Én mégis azt mondom, hogy nem hisz Bennem igazán. Mert az ember csupán a szájával ismeri el, hogy Én vagyok Isten, de nem ért egyet az Általam kifejezett igazságokkal, és ráadásul nem gyakorolja azokat az igazságokat, amelyeket megkövetelek tőle. Vagyis az ember csak Isten létezését ismeri el, az igazság létezését azonban nem; az ember csak Isten létezését ismeri el, az élet létezését azonban nem; az ember csak Isten nevét ismeri el, az Ő lényegét azonban nem. Utálom őt a buzgóságáért, mert csak jól hangzó szavakat használ, hogy becsapjon Engem, és senki sem imád Engem igaz szívvel. A ti szavaitok a kígyó csábítását hordozzák; és a végletekig arrogánsak, valóságos kifejeződése az arkangyalnak. Sőt, a ti tetteitek gyalázatos mértékben rongyosak és szakadtak, a ti túlzott vágyaitok és sóvárgó szándékaitok pedig sértik a fület. Mindannyian molylepkékké váltatok az Én házamban, olyan tárgyakká, amelyeket visszautasítok. Mert egyikőtök sem szereti az igazságot; ehelyett áldottak szeretnétek lenni, hogy felemelkedjetek a mennybe, hogy részesüljetek Krisztus csodálatos látványában, amint Ő a hatalmát gyakorolja a földön. De gondoltatok-e valaha arra, hogy valaki hozzátok hasonló, aki ilyen mélyen megromlott, akinek fogalma sincs arról, hogy mi Isten, hogyan lehet méltó arra, hogy Istent kövesse? Hogyan tudnátok felemelkedni a mennybe? Hogyan lehetnétek méltók arra, hogy a példátlan pompájú látomás gyönyörű jeleneteit lássátok? A szátok tele van szavakkal, amelyek becsapnak Engem, a mocsok szavaival, Engem eláruló szavakkal és az arrogancia szavaival. Soha nem szóltatok Hozzám őszinte szavakkal, sem megszentelt szavakkal, sem a szavam megtapasztalásának és a Nekem való alávetettség szavaival. Végső soron milyen a hitetek? Nincs más a szívetekben, mint vágy és pénz, és nincs más az elmétekben, mint anyagi dolgok. Minden nap azt számolgatjátok, hogyan kaphatnátok valamit Tőlem. Minden nap azt számoljátok, hogy mennyi vagyont és mennyi anyagi dolgot kaptatok Tőlem. Minden nap azt várjátok, hogy egyre több áldás érjen titeket, hogy több és magasabb szintű élvezhető dolgot élvezhessetek. Nem Én vagyok minden egyes pillanatban a gondolataitokban, és nem is a Tőlem származó igazság, hanem a férjetek vagy feleségetek, a gyermekeitek és a dolgok, amelyeket esztek és viseltek. Arra gondoltok, hogyan juthatnátok egyre jobb, egyre magasabb szintű élvezethez. De még akkor is, ha pukkadásig megtöltitek a gyomrotokat, nem vagytok-e még mindig csak hullák? Még ha olyan gyönyörű öltözékkel ékesítitek is magatokat, nem vagytok-e még mindig csak két lábon járó, élettelen hullák? Addig fáradoztok a gyomrotokért, amíg ősz tincsek nem jelennek meg a hajatokban, de egyikőtök sem áldoz fel egyetlen hajszálat sem a munkámért. Állandóan futkostok, fárasztjátok a testeteket és erőltetitek az agyatokat, a saját testetek, valamint a fiaitok és a lányaitok érdekében – de egyikőtök sem aggódik az Én szándékaim miatt, és nem törődik velük. Mi az, amiről még mindig remélitek, hogy elnyeritek Tőlem?

Soha nem kapkodok, amikor munkálkodom. Függetlenül attól, hogy az ember hogyan követ Engem, minden egyes lépésemmel összhangban, tervemmel összhangban végzem a munkámat. Ezért annak ellenére, hogy nagyon lázadtok Ellenem, még mindig szüntelenül tevékenykedem, és még mindig kimondom a szavakat, amelyeket szándékomban áll kimondani. Házamba hívom azokat, akiket eleve elrendeltem, hogy szavaim hallgatói lehessenek. Aztán mindazokat, akik alávetik magukat szavaimnak, akik vágyakoznak szavaim után, trónom elé viszem; mindazokat, akik elárulják szavaimat, akik nem engedelmeskednek és nem vetik alá magukat Nekem, és nyíltan ellenállnak Nekem, félreállítom, hogy a végső büntetésüket várják. Az emberek mind a romlottság közepette és a gonosz keze alatt élnek, és így azok közül, akik Engem követnek, nem sokan epekednek az igazság után. Ami azt jelenti, hogy a legtöbben nem imádnak Engem igazán; nem az igazsággal imádnak Engem, hanem a romlottság és a lázadás segítségével, csalárd eszközökkel próbálják elnyerni bizalmamat. Éppen ezért mondom: sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak. Az elhívottak mind mélységesen romlottak, és mindannyian ugyanabban a korban élnek – de azok, akik kiválasztottak, csak közülük kerülnek ki, ők azok, akik hisznek az igazságban és elismerik azt, és akik gyakorolják az igazságot. Ezek az emberek csak egy nagyon kis részét jelentik az egésznek, és az ő körükben részesülök majd nagyobb dicsőségben. E szavakhoz mérve, tudjátok-e, hogy a kiválasztottak közé tartoztok? Milyen lesz a kimeneteletek?

Ahogy mondtam, sokan vannak, akik követnek Engem, de kevesen vannak, akik igazán szeretnek Engem. Talán néhányan azt mondhatják: „Vajon fizettem volna olyan nagy árat, ha nem szeretnélek Téged? Vajon követtelek volna idáig, ha nem szeretnélek Téged?” Persze sok okod van, és nagyon nagy a szereteted, de hol a lényege az Irántam érzett szeretetednek? Amit „szeretetnek” neveznek, olyan ragaszkodásra utal, amely tiszta és szeplőtlen, amikor a szívedet arra használod, hogy szeress, hogy érezz, és hogy figyelmes légy. A szeretetben nincsenek feltételek, nincsenek akadályok és nincs távolság. A szeretetben nincs gyanú, nincs csalárdság, és nincs ravaszkodás. A szeretetben nincs üzletelés, és nincs benne semmiféle szennyezettség. Ha van benned szeretet, akkor nem fogsz csalni, panaszkodni, elárulni, lázadni, követelni, sem arra törekedni, hogy valamennyit nyerj valamiből. Ha van benned szeretet, akkor szívesen odaszánod magad és szívesen szenveded el a nehézségeket, összeegyeztethető leszel Velem, és lemondasz Értem mindarról, amid van, lemondasz a családodról, a kilátásaidról, a fiatalságodról és a házasságodról. Ha nem, akkor a szereteted nem is szeretet lenne, hanem csalás és árulás! Milyen szeretet a tiéd? Igaz szeretet? Vagy hamis? Mennyi mindenről mondtál le? Mennyi mindent kínáltál fel? Mennyi szeretetet kaptam tőled? Tudod? A szívetek tele van gonoszsággal, árulással és csalással – szóval mennyi tisztátalanság van a szeretetetekben? Azt hiszitek, hogy már eleget adtatok fel Értem; azt hiszitek, hogy az Irántam érzett szeretetetek már elég. De akkor a szavaitok és cselekedeteitek miért tartalmaznak mindig lázadó mivoltot és csalárdságot? Engem követtek, mégsem ismeritek el szavamat. Ez szeretet? Követtek Engem, de aztán mégis elutasítotok Engem. Ez szeretet? Követtek Engem, mégis bizalmatlanok vagytok Velem szemben. Ez szeretet? Követtek Engem, mégsem tudjátok elfogadni az Én létezésemet. Ez szeretet? Követtek Engem, mégsem bántok Velem úgy, ahogyan ahhoz illik, aki vagyok, és minden alkalommal megnehezítitek a dolgomat. Ez szeretet? Követtek Engem, mégis megpróbáltok bolonddá tenni Engem és megtéveszteni Engem mindenben. Ez szeretet? Szolgáltok engem, de nem rettegtek Tőlem. Ez szeretet? Minden tekintetben és minden dologban ellenem vagytok. Van ezek között akár egy is, ami szeretet? Igaz, hogy sokat szántatok oda, de mégsem gyakoroltátok soha azt, amit megkövetelek tőletek. Lehet ez szeretet? A gondos számvetés azt mutatja, hogy az Irántam való szeretet egyetlen cseppjével sem rendelkeztek. Ennyi évnyi munka és az általam közölt sok-sok szó után valójában mennyit nyertetek? Ez nem érdemel vajon egy alapos visszatekintést? Figyelmeztetlek benneteket: akiket Én Magamhoz hívok, nem azok, akik soha nem romlottak meg; hanem akiket kiválasztok, azok szeretnek Engem igazán. Ezért ébernek kell lennetek szavaitokban és tetteitekben, és meg kell vizsgálnotok szándékaitokat és gondolataitokat, hogy azok ne lépjék túl a határt. Az utolsó napok idején tegyetek meg mindent, hogy felkínáljátok Nekem szereteteteket, máskülönben haragom soha nem fog eltávozni tőletek!