Lehet, akár egy-két évnél hosszabb ideje járod az Istenbe vetett hit útját, talán sok nehézséget viseltél az életedben ezen évek alatt; vagy talán nem viseltél sok nehézséget, hanem ahelyett sok kegyelemben részesültél. Az is lehet, hogy sem nehézséget, sem kegyelmet nem tapasztaltál, hanem meglehetősen eseménytelen életet éltél. Mindezektől függetlenül, még mindig Isten követője vagy, így töltsünk időt közösen Isten követésének témájával. Mindazonáltal, emlékeztetnem kell mindenkit, aki e szavakat olvassa, hogy Isten szava azoknak szól, akik elismerik és követik Őt, nem minden embernek, akár elismerik Őt, akár nem. Ha úgy hiszed, Isten a tömegekhez beszél, minden emberhez a világon, akkor Isten szava nem lesz rád hatással. Így hát szívedben emlékezned kellene ezen szavak mindegyikére, nem pedig mindig elzárkózni tőlük. Mindenesetre, beszéljünk most arról, mi történik a házunk táján.

Most mindannyiótoknak meg kellene értenie az Istenbe vetett hit valódi jelentését. Az Istenbe vetett hit jelentését, amelyről korábban beszéltem, a pozitív belépésetek kapcsán. A mai nap más: Ma az Istenbe vetett hitetek lényegét szeretném boncolgatni. Természetesen, ez azt jelenti, hogy egy negatív nézőpontból vezetlek titeket; ha nem így tennék, sosem ismernétek meg valódi arcotokat, és mindörökké ájtatosságotokkal és hűségetekkel dicsekednétek. Joggal mondhatjuk, hogy ha nem fedném fel a csúfságot a szívetek mélyén, mindegyikőtök megkoronázná magát, és minden dicsőséget megtartanátok magatoknak. Arrogáns és öntelt természetetek arra vezérel titeket, hogy eláruljátok saját lelkiismereteteket, hogy lázadjatok Krisztus ellen és ellenálljatok Neki, és leleplezzétek csúfságotokat, ezzel felszínre hozva szándékaitokat, elképzeléseiteket, szertelen vágyaitokat és sóvárgással telt szemeiteket. És mégis, folyamatosan fecsegtek élethosszig tartó szenvedélyetekről Krisztus munkája iránt, és unos untalan ismétlitek Krisztus régen szólt igazságait. Ez a ti „hitetek” – a ti „tisztátalanságtól mentes hitetek”. Én mindvégig szigorú mércéhez mértem az embert. Ha hűséged szándékokkal és feltételekkel jár együtt, akkor inkább nem kérek az úgynevezett hűségedből, ugyanis megvetem azokat, akik becsapnak Engem szándékaikon keresztül, és feltételekkel zsarolnak Engem. Csak azt kívánom, hogy az ember feltétlenül hűséges legyen Hozzám, és mindent egyetlen szóért – és annak bizonyításáért tegyen: hit. Megvetem, ahogyan hízelgéssel próbáltok megörvendeztetni Engem, hiszen Én mindig őszinteséggel kezeltelek titeket, ezért azt kívánom, hogy ti is valódi hittel viseltessetek Irántam. Amikor a hitről van szó, sokan azt gondolhatják, hogy Istent követik, ugyanis van hitük, és másként nem viselnének el efféle szenvedést. Így hát ezt kérdem tőled: ha hiszel Isten létezésében, miért nem féled Őt? Ha hiszel Isten létezésében, miért nem rettegsz Tőle a szívedben a legcsekélyebb mértékben sem? Elfogadod, hogy Krisztus Isten megtestesülése, így hát miért veszed semmibe Őt? Miért viselkedsz tiszteletlenül Vele szemben? Miért ítélkezel nyíltan Felette? Miért kémleled folyton az Ő mozdulatait? Miért nem veted alá magad annak, amit Ő elrendez? Miért nem cselekszel az Ő szavával összhangban? Miért zsarolod ki és rabolod el Tőle az adományait? Miért beszélsz Krisztus szempontjából? Miért ítéled meg, hogy az Ő munkája és szava helyes-e? Miért merészeled káromolni Őt a háta mögött? Ezek és más dolgok azok, amiben a hitetek rejlik?

Szavaitokban és viselkedésetekben olyan elemek vannak, amelyek elárulják, hogy nem hisztek Krisztusban. A hitetlenség áthatja minden tettetek indítékát és célját. Még a tekintetetek is magában foglalja a Krisztus iránti hitetlenséget. Mondhatjuk, hogy percről percre, mindegyikőtök a hitetlenség elemeit táplálja. Ez azt jelenti, hogy minden pillanatban ki vagytok téve a veszélynek, hogy eláruljátok Krisztust, hiszen a testetekben áramló vért átitatja a megtestesült Isten iránti hitetlenség. Ezért azt mondom, a lábnyomok, amelyeket az Istenbe vetett hit ösvényén hagytok, nem valóságosak; amint az Istenbe vetett hit ösvényét járjátok, nem vetitek meg lábatokat szilárdan a földön – csupán gépiesen teszitek a dolgotokat. Sohasem hiszitek teljesen Krisztus szavát, és képtelenek vagytok azt azonnal átültetni a gyakorlatba. Ez az oka, amiért nincs hitetek Krisztusban. Az, hogy folyton elképzeléseket alkottok Róla, a másik oka annak, hogy nincs hitetek Benne. Az, hogy örökké kétkedők vagytok Krisztus munkáját illetően, hagyjátok, hogy Krisztus szava süket fülekre találjon, hogy véleményt alkottok bármely munkáról, amit Krisztus végez, és képtelenek vagytok helyesen értelmezni ezt a munkát, hogy nehézséget okoz félretennetek elképzeléseiteket, bármilyen magyarázatot is kaptok, és így tovább – ezek mind a szívetekben keveredő hitetlenség elemei. Bár követitek Krisztus munkáját, és sosem maradtok le, túl sok lázadás kavarog a szívetekben. Ez a lázadó mivolt tisztátalanság az Istenbe vetett hitetekben. Talán nem gondoljátok, hogy ez a helyzet, ám ha képtelen vagy felismerni az ebből eredő szándékaidat, akkor elkerülhetetlenül azok között leszel, akik odavesznek, ugyanis Isten csak azokat tökéletesíti, akik valóban hisznek Benne, nem azokat, akik kételkednek Benne, és legkevésbé azokat, akik vonakodva követik Őt annak ellenére, hogy sosem hitték, hogy Ő Isten.

Egyesek nem lelik örömüket az igazságban, még kevésbé az ítéletben. Ehelyett a hatalom és a vagyon örvendezteti meg őket; az ilyen embereket hívjuk hatalomvágyóknak. Csak a befolyással bíró felekezeteket keresik a világban, és csak olyan pásztorokat és tanítókat keresnek, akik szemináriumokat végeztek. Bár elfogadták az igazság útját, csupán félig hívők; képtelenek teljes szívüket és lelküket odaadni, szájuk arról mond szavakat, hogy feláldozzák magukat Istenért, szemüket azonban a nagy pásztorokra és tanítókra függesztik, és egy újabb pillantásra sem méltatják Krisztust. Szívük a hírnéven, a vagyonon és a dicsőségen függ. Kizártnak tartják, hogy egy ilyen kisember képes lenne oly sokat meghódítani, hogy egy ilyen jelentéktelen valaki tökéletesíthetné az embert. Úgy gondolják, kizárt, hogy ezek a senkik a por és a trágyadombok között az Isten választotta emberek. Úgy hiszik, ha Isten üdvössége ilyen embereknek szólna, akkor az ég és a föld feje tetejére állna, és mindenki hülyére nevetné magát. Úgy hiszik, hogy ha Isten ilyen senkiket választana, hogy tökéletesítse őket, akkor azok a nagy emberek maguk válnának Istenné. Látásmódjuk hitetlenséggel szennyezett, ami több annál, mintha nem hinnének; egyszerűen ostoba bestiák. Hiszen csak a státuszt, a tekintélyt és a hatalmat értékelik, és csak a nagy csoportokat és felekezeteket becsülik. A legcsekélyebb figyelmet sem szentelik azoknak, akiket Krisztus vezet; egyszerűen árulók ők, akik hátat fordítottak Krisztusnak, az igazságnak és az életnek.

Amint csodálsz, az nem Krisztus alázatossága, hanem a magas pozícióban lévő hamis pásztorok. Nem Krisztus kedvességét és bölcsességét imádod, hanem a züllött alakokat, akik a világ mocskában fetrengenek. Nevetsz Krisztus fájdalmán, akinek nincs hová lehajtania a fejét, miközben csodálod azokat a hullákat, amelyek adományokra vadásznak és kicsapongó életet élnek. Nem vagy hajlandó Krisztus oldalán szenvedni, de örömmel veted magad azoknak a hanyag antikrisztusoknak a karjába, holott ők csupán hússal, szavakkal és irányítással etetnek téged. Még most is, a szíved továbbra is feléjük fordul, az ő hírnevük felé, az ő tisztségük felé, az ő befolyásuk felé. És mégis, továbbra is olyan hozzáálláshoz ragaszkodsz, amely nehéznek találja lenyelni Krisztus munkáját, és nem hajlandó elfogadni azt. Ezért mondom, hogy nincs meg benned a hit, hogy elismerd Krisztust. Az ok, amiért máig követted Őt, csak az, hogy nem volt más lehetőséged. A fennkölt képek sora örökké ott tornyosul a szívedben; nem feledheted összes szavukat és cselekedetüket, sem pedig befolyásos szavaikat és kezüket. A szívedben vannak, örökké felsőbbrendűn és örökké hősként. A ma Krisztusát illetően azonban ez nem így van. Ő örökké jelentéktelen a szívedben és sohasem érdemli meg a félelmet. Hiszen Ő túlságosan hétköznapi, túlságosan kevés befolyással bír, és messze áll a fennköltségtől.

Mindenesetre azt mondom, hogy mindazok, akik nem becsülik az igazságot, álhívők és az igazság elárulói. Az ilyen ember sosem kapja meg Krisztus jóváhagyását. Felismerted már, mennyi hitetlenség van benned, és mennyi árulással vagy Krisztus iránt? Így intelek: mivel az igazság útját választottad, teljes szívvel kötelezd el magad; ne légy ellentmondásos vagy lagymatag. Meg kellene értened, hogy Isten nem a világhoz, vagy egy bizonyos személyhez tartozik, hanem mindazokhoz, akik igazán hisznek Benne, mindazokhoz, akik imádják Őt, és mindazokhoz, akik elkötelezettek Iránta és hűségesek Hozzá.

Ma sok hitetlenség marad bennetek. Nézzetek erősen magatokba, és biztosan megtaláljátok a válaszotokat. Amikor megtalálod a valódi választ, beismered, hogy nem vagy istenhívő, hanem inkább az, aki megtéveszti, káromolja és elárulja Őt, és az, aki hűtlen Hozzá. Ekkor rájössz, hogy Krisztus nem ember, hanem Isten. Amikor ez a nap elérkezik, félni, rettegni és igazán szeretni fogod Krisztust. Jelenleg szívetek mindössze harminc százalékát tölti ki a hit, míg a maradék hetven százalékban a kétség lakozik. Minden, amit Krisztus tesz és mond, elképzeléseket és nézeteket ébreszthet bennetek Vele kapcsolatban, elképzeléseket és véleményeket, amelyek az Iránta tanúsított teljes hitetlenségetekben gyökereznek. Csak a láthatatlan Istent csodáljátok és Tőle rettegtek a mennyben, és ügyet sem vettek az élő Krisztusra a földön. Nem a hitetlenségetek ez is? Csak az után az Isten után sóvárogtok, aki a múltban tevékenykedett, a ma Krisztusával pedig nem néztek szembe. Mindez a szívetekben lévő, örökké összekevert „hit”, a hit, amely nem bízik a ma Krisztusában. Semmiképp sem becsüllek alá titeket, ugyanis túl sok a hitetlenség bennetek, túl sok, ami tisztátalan és amit boncolgatni kell. Ezek a tisztátalanságok jelzik, hogy egyáltalán nincs hitetek; ezek jelzik, hogy megtagadtátok Krisztus, és ezek Krisztus árulóinak bélyegei rajtatok. Fátylat borítanak Krisztusról való tudásotokra, akadályt jelentenek abban, hogy Krisztus megnyerjen magának titeket, gátolják, hogy Krisztussal összeférhetőek legyetek, és bizonyítékai annak, hogy Krisztus nem fogad el titeket. Most van itt az idő, hogy megvizsgáljátok életetek minden részét! Ha így tesztek, az minden elképzelhető módon a javatokra válik!