Munkámat a pogány nemzetek között terjesztem. Dicsőségem beragyogja az egész világegyetemet; minden csillag-csillag-pont-pont nép az Én szándékaimat hordozza magában, mindannyiukat az Én kezem vezeti, és az Általam kijelölt feladatokat végzik. Ettől a ponttól kezdve új korszakba léptem, és minden embert egy másik világba viszek. Amikor visszatértem „hazámba”, megkezdtem eredeti tervemnek egy újabb munkarészét, hogy az ember mélyebben megismerjen Engem. A világegyetemet a maga teljességében szemlélem, és látom, hogy^[a] ez a megfelelő idő a munkámra, ezért sietek mindenhol ott lenni, hogy új munkámat végezzem az embereken. Végül is ez egy új korszak, és új munkát hoztam, hogy több új embert vigyek át az új korszakba, és még több embert elutasítsak azok közül, akiket ki fogok iktatni. A nagy vörös sárkány nemzetében a munkának olyan szakaszát végeztem el, amely az emberek számára felfoghatatlan, és emiatt a szélben ringatóznak, s ezután majd sokan csendben elsodródnak a szél fújásával. Valóban, ez az a „szérű”, amelyet meg fogok tisztítani; ez az, amire vágyom, és ez az Én tervem is. Mert sok gonosz osont már be a munkám során, de nem sietek elűzni őket. Inkább szétoszlatom majd őket, amikor eljön az ideje. Csak ezután leszek az élet forrása, és lehetővé teszem azoknak, akik igazán szeretnek Engem, hogy megkapják Tőlem a fügefa gyümölcsét és a liliom illatát. Azon a földön, ahol a Sátán tartózkodik, a por földjén, nem marad tiszta arany, csak homok, és így, látva ezeket a körülményeket, a munka egy ilyen szakaszát végzem. Tudnotok kell, hogy amit Én megszerzek, az tiszta, finomított arany, nem homok. Hogyan maradhatnak a gonoszok az Én házamban? Hogyan engedhetem meg, hogy a rókák élősködjenek az Én paradicsomomban? Minden elképzelhető módszert bevetek, hogy elűzzem ezeket a dolgokat. Mielőtt kinyilatkoztatom szándékaimat, senki sincs tisztában azzal, hogy mit szándékozom tenni. Megragadva ezt a lehetőséget, elűzöm a gonoszokat, és ők kénytelenek elhagyni jelenlétemet. Ezt teszem a gonoszokkal, de még lesz egy nap számukra, amikor Engem szolgálhatnak. Az emberek túl erősen vágynak az áldásra; ezért megfordulok, és megmutatom dicsőséges arcomat a pogányoknak, így az emberek mind a maguk világában élhetnek és ítélkezhetnek maguk felett, miközben továbbra is azokat a szavakat mondom, melyeket mondanom kell, és ellátom az embereket azzal, amire szükségük van. Mire az emberek észhez térnek, Én már hosszú ideje terjesztem majd a munkámat. Akkor kinyilvánítom szándékaimat az embereknek, és megkezdem a rajtuk végzett munkám második részét, és hagyom, hogy minden ember szorosan kövessen Engem, hogy együttműködjön a munkámmal, és hagyom, hogy az emberek mindent megtegyenek, ami tőlük telik, hogy Velem együtt végezzék el azt a munkát, amit Nekem kell elvégeznem.

Egyikük sem hisz abban, hogy látni fogja a dicsőségemet, és Én nem kényszerítem őket, hanem inkább kivonom dicsőségemet az emberek köréből, és egy másik világba viszem. Amikor az emberek ismét megtérnek, akkor előveszem a dicsőségemet, és még több hívőnek megmutatom. Ez az alapelv, amely szerint munkálkodom. Mert van olyan idő, amikor dicsőségem elhagyja Kánaánt, és van olyan idő, amikor dicsőségem elhagyja a kiválasztottakat. Sőt, eljön az idő, amikor dicsőségem elhagyja az egész földet, elhomályosítva és sötétségbe borítva azt. Még Kánaán földje sem fogja látni a napfényt; minden ember elveszíti a hitét, de senki sem bírja majd elhagyni Kánaán földjének illatát. Csak amikor belépek az új mennybe és földre, akkor veszem elő dicsőségem másik részét, és először Kánaán földjén tárom fel, hogy az egész földön, amely az éjszaka koromsötétjébe süllyedt, felragyogjon egy fénysugár, és az egész földön fényesség legyen; hogy az emberek az egész földön erőt meríthessenek a fény hatalmából, lehetővé téve, hogy dicsőségem növekedjen és újból megjelenjen minden nemzet számára; és hogy az egész emberiség felismerje, hogy már régen eljöttem az emberi világba, és már régen elhoztam dicsőségemet Izráelből Keletre; mert az Én dicsőségem Keletről ragyog, és a Kegyelem Korából hoztam át a mába. De Izráelből indultam el, és onnan érkeztem Keletre. Csak amikor a Kelet fénye fokozatosan kifehéredik, akkor kezd a sötétség a Földön fénybe fordulni, és csak akkor fog az ember rájönni, hogy már régen elhagytam Izráelt, és Keleten újból felemelkedem. Miután egyszer leszálltam Izráelben, majd később távoztam onnan, nem születhetek meg újra Izráelben, mert munkám az egész világegyetemet irányítja, sőt mi több, a villámok egyenesen Keletről Nyugatra villannak. Ezért szálltam le Keleten, és hoztam el Kánaánt a Kelet népének. Az egész földről hozok embereket Kánaán földjére, és így továbbra is Kánaán földjén teszek kijelentéseket, hogy az egész világegyetemet irányítsam. Ekkor Kánaánon kívül nincs fény az egész földön, és minden embert éhínség és hideg fenyeget. Dicsőségemet Izráelnek adtam, majd elvettem, és ezzel az izráelitákat Keletre vittem, és az egész emberiséget is Keletre vittem. Mindannyiukat a világossághoz vezettem, hogy újra egyesüljenek a világossággal, és társuljanak azzal, s ne kelljen többé keresniük. Meg fogom engedni, hogy mindazok, akik keresik, újra meglássák a fényt és a dicsőségemet, ami Izráelben volt; meg fogom engedni, hogy lássák, hogy már régen leszálltam egy fehér felhőn az emberek közé, meg fogom engedni, hogy lássák a számtalan fehér felhőt és gyümölcsöket bőséges fürtökben, és ami még ennél is több, meg fogom engedni, hogy lássák Izráel Jahve-Istenét. Megengedem, hogy meglássák a zsidók Mesterét, a vágyott Messiást, és teljes megjelenésemet, akit királyok üldöztek az idők folyamán. Az egész világegyetemben fogok munkálkodni, és nagyszerű munkát fogok végezni, feltárva minden dicsőségemet és minden tettemet az embereknek az utolsó napokban. Megmutatom dicsőséges arcomat a maga teljességében azoknak, akik sok éven át vártak Rám, azoknak, akik vágytak rá, hogy fehér felhőn eljöjjek, Izráelnek, mely vágyott rá, hogy ismét megjelenjek, és az egész emberiségnek, mely üldöz Engem, hogy mindenki megtudja, hogy dicsőségemet már rég elvettem és Keletre vittem, és már nem Júdeában van. Mert az utolsó napok már eljöttek!

Az egész világegyetemben végzem a munkámat, és Keleten végtelenül dübörgő robajok hallatszanak, megrázva minden nemzetet és felekezetet. Az Én hangom az, amely minden embert a jelenbe vezetett. Minden embert meghódítok a hangom által, hogy belezuhanjon ebbe az áramlatba, és megadja magát Nekem, mert már régen visszavettem dicsőségemet az egész földről, és újból kibocsátottam azt Keleten. Ki ne vágyna arra, hogy láthassa dicsőségemet? Ki ne várná türelmetlenül visszatérésemet? Ki ne szomjazna újbóli megjelenésemre? Ki ne sóvárogna szeretetreméltóságom után? Ki ne jönne a fényre? Ki ne tekintené meg Kánaán gazdagságát? Ki ne vágyakozna a Megváltó visszatérésére? Ki ne imádná Őt, aki nagy hatalommal bír? A hangom elterjed majd az egész földön; szembenézek majd választott népemmel, és több szót szólok majd nekik, mint egy hatalmas mennydörgés, amely megrázza a hegyeket és a folyókat. Az egész világegyetemnek és az emberiségnek mondom majd a szavaimat. Ezért a számban lévő szavak az emberek kincsévé váltak, és minden ember dédelgeti szavaimat. A villámok Kelettől egészen Nyugatig villámlanak. Szavaim olyanok, hogy az ember nem szívesen mond le róluk, ugyanakkor kifürkészhetetlennek találja őket, és annál inkább örvendezik nekik. Mint egy újszülött csecsemő, minden ember örül és boldog, ünnepli az Én eljövetelemet. Hangom által minden embert Magam elé hozok. Ezentúl hivatalosan belépek az emberi fajba, hogy eljöjjenek Engem imádni. Az Általam sugárzott dicsőséggel és a számban lévő szavakkal elérem, hogy minden ember Elém járuljon, és lássa, hogy a villámok Keletről villámlanak, és hogy Én is leszálltam a Keleti „Olajfák hegyére”. Látni fogják, hogy már régóta a földön vagyok, már nem a zsidók Fiaként, de a Kelet Villámaként. Mert Én már régen feltámadtam, és eltávoztam az emberek közül, majd dicsőséggel újra megjelentem közöttük. Én vagyok az, akit megannyi korszakkal ezelőtt imádtak, és Én vagyok az izráeliták által számtalan korszakkal ezelőtt elhagyott csecsemő is. Mi több, Én vagyok a jelenkor dicsőséggel teljes Mindenható Istene! Járuljon mindenki trónom elé, és lássa dicsőséges arcomat, hallja a hangomat, és tekintse meg tetteimet. Ez az Én szándékom teljessége; ez a tervem vége és csúcspontja, valamint irányításom célja: hogy minden nemzet imádjon Engem, minden száj ismerjen el Engem, minden ember vesse Belém hitét, és minden nép adja meg magát Nekem!

Lábjegyzet:

a. Az eredeti szöveg nem tartalmazza a „látom, hogy” kifejezést.