A mindennapi étel és ital, amelyet Isten készít az emberiségnek (2. rész)
Milyen témákról beszéltünk az előbb? Azzal kezdtük, hogy az ember által lakott környezetről beszéltünk, és arról, mit tett Isten ezért a környezetért, és milyen előkészületeket tett. Megbeszéltük, mit rendezett el Ő; a teremtett világ dolgai közötti kapcsolatokat, amelyeket Isten előkészített az emberiség számára; és hogy hogyan rendezte el Isten ezeket a kapcsolatokat, hogy az Általa teremtett dolgok ne árthassanak az emberiségnek. Továbbá Isten csökkentette a kárt, amelyet az Ő teremtett világán belül sok különböző tényező tehetett volna az emberiség környezetében, lehetővé téve, hogy minden dolog a maga legmagasabb célját szolgálja, és jótékony környezetet biztosítson az emberiség számára, jótékony elemekkel, így lehetővé téve, hogy az emberiség alkalmazkodjon ehhez a környezethez, és rendületlenül folytassa az élet és szaporodás ciklusát. Ezután az élelemről beszéltünk, amelyre az emberi testnek szüksége van – az emberiség mindennapi ételéről és italáról. Ez szintén az emberiség túlélésének szükséges feltétele. Vagyis az emberi test nem élhet pusztán légzés által, csak a napfényből táplálkozva, vagy a szélből, vagy a megfelelő hőmérsékletből. Az embereknek a gyomrukat is meg kell tölteniük, és Isten, semmiről meg nem feledkezve, előkészítette az emberiség számára azoknak a dolgoknak a forrásait, amelyekkel ezt megtehetik, minthogy ezek az emberiség élelmének forrásai. Amikor ilyen gazdag és bőséges termést láttatok – az emberiség ételének és italának forrásait –, mondhatjátok-e, hogy Isten az ellátás forrása az emberiség és az Ő teremtett világában minden dolog számára? Ha a teremtés ideje alatt Isten csak fákat és füvet, vagy akármennyi egyéb élőlényt teremtett volna, és ha ezek a különféle élőlények és növények mind a tehenek és juhok számára szolgáltak volna táplálékul, vagy a zebrák és szarvasok számára, különféle egyéb állatfajoknak pedig, például az oroszlánoknak zebrákat, szarvasokat és hasonlókat, a tigriseknek pedig juhokat, disznókat és efféléket kellett volna enniük – de az ember számára egyetlen megfelelő táplálék sem lett volna, az vajon működött volna? Nem. Az emberiség nem sokáig tudott volna fennmaradni. És ha az emberek csak leveleket ettek volna? Az működött volna? Ehették volna az emberek a juhoknak szánt füvet? Talán nem ártott volna, ha egy kicsit megkóstolnak belőle, de ha sokáig ilyesmiket ettek volna, nem bírta volna a gyomruk, és az emberek nem lettek volna hosszú életűek. Még olyan dolgok is vannak, amelyeket az állatok ehetnek, de az emberek számára mérgezőek – az állatok következmények nélkül fogyasztják őket, az emberek esetében azonban ez nem így van. Azt akarom ezzel mondani, hogy Isten teremtette az emberi lényeket, ezért Isten ismeri a legjobban az emberi test alapelveit és felépítését, valamint azt is, mire van szükségük az embereknek. Isten tökéletesen tisztában van a test összetételével és tartalmával, szükségleteivel, belső szerveinek működésével és azzal, hogy ezek hogyan szívnak fel, választanak ki és emésztenek meg különféle anyagokat. Az emberekről ez nem mondható el; néha oktalanul esznek, vagy meggondolatlanul kényeztetik önmagukat, ami, ha túlzásba viszik, az egyensúly felbomlásához vezet. Ha normálisan eszed és élvezed mindazt, amit Isten készített elő számodra, nem lesznek egészségügyi problémáid. Még ha néha rossz is a hangulatod, és pang a véred, az sem jelent semmiféle gondot. Egyszerűen egy bizonyos fajta növényt kell fogyasztanod, és feltisztul a pangás. Isten mindezekre a dolgokra előkészült. Tehát Isten szemében az emberiség jóval fölötte áll bármely más élőlénynek. Isten minden egyes növényfajnak előkészített egy környezetet, és minden állatfajnak készített élelmet és környezetet, viszont az emberiségnek vannak a legégetőbb szükségletei környezetével kapcsolatban, és ezeket a szükségleteket a legkevésbé sem lehet figyelmen kívül hagyni; ez esetben ugyanis az emberiség nem tudna többé normálisan fejlődni, élni és szaporodni. Ezt Isten tudja a legjobban az Ő szívében. Amikor Isten ezt elvégezte, nagyobb jelentőséget tulajdonított ennek, mint bármi másnak. Talán nem érzékeled egy-egy jelentéktelen dolog fontosságát, amelyet életedben láthatsz és élvezhetsz, vagy olyasvalamiét, amit születésed óta látsz és élvezel, de Isten már régen vagy titokban felkészült rád. Isten a lehető legnagyobb mértékben eltávolította és enyhítette mindazokat a negatív elemeket, amelyek kedvezőtlenek az emberiség számára, és kárt tehetnek az emberi testben. Mit mutat ez? Azt a hozzáállást mutatja, amellyel Isten az emberiség felé fordult, amikor megteremtette őket? Mi volt ez a hozzáállás? Isten hozzáállása gondos és komoly volt, és nem tűrte ellenséges erők vagy nem Tőle származó külső tényezők vagy feltételek beavatkozását. Ebből látható Istennek az emberiség megteremtése és irányítása során tanúsított hozzáállása. Mi hát Isten hozzáállása? A túlélést és az életet elősegítő környezet, amelynek az emberiség a hasznát élvezi, valamint az emberiség mindennapi étele-itala és szükségleteinek kielégítése mutatja meg nekünk Isten felelős hozzáállását az emberiség iránt, amely azóta megvan Benne, amióta embert teremtett, valamint elszántságát, hogy ebben az időben megmentse az emberiséget. Látható mindebben Isten hitelessége? És az Ő csodálatossága? Az Ő kifürkészhetetlensége? Az Ő mindenhatósága? Isten az Ő bölcs és mindenható módjain gondoskodik az egész emberiségről, és így lát el mindent az Ő teremtésében. Most, hogy ennyi mindent elmondtam nektek, mondhatjátok-e, hogy Isten az élet forrása minden dolog számára? (Igen.) Ez biztosan így van. Van bármi kétségetek? (Nincs.) Az, hogy Isten ellátást biztosít mindennek, kielégítően megmutatja, hogy Ő az élet forrása minden számára, mivel Ő annak az ellátásnak a forrása, amely minden számára lehetővé tette, hogy létezzen, éljen, szaporodjon és fennmaradjon, és nincs más forrás, csak Maga Isten. Isten kielégíti minden dolog és az egész emberiség valamennyi szükségletét, legyenek azok az emberek legalapvetőbb környezeti szükségletei, a mindennapi életük szükségletei vagy az igazság iránti szükséglet, amelyet Ő nyújt az emberek szellemének. Isten identitása és státusza mindenképpen rendkívül fontos az emberiség számára; csak Maga Isten az élet forrása minden dolog számára. Vagyis Isten e világ Uralkodója, Mestere és Gondviselője, e világé, amelyet az emberek láthatnak és érezhetnek. Az emberiség számára nem ez Isten identitása? Nincs ebben semmi hamis. Amikor tehát látod, hogy az égen madarak repülnek, tudnod kell, hogy Isten teremtett mindent, ami tud repülni. Vannak élőlények, amelyek a vízben úsznak, és megvannak a maguk túlélési módjai. A fák és növények, amelyek a talajban élnek, tavasszal rügyeznek és kihajtanak, ősszel gyümölcsöt hoznak, és lehullatják a leveleiket, télire pedig már lehullott az összes levelük, mivel ezek a növények így készülnek fel az áttelelésre. Ez az ő túlélési módjuk. Mindent Isten teremtett, és minden különböző formákban és különböző módokon él, és különböző módszerekkel juttatja érvényre életerejét és a formát, amelyben él. Akárhogyan is élik életüket a dolgok, mind Isten uralma alatt állnak. Mi a célja annak, hogy Isten uralkodik az élet és élőlények összes különböző formája fölött? Az emberiség fennmaradása végett van így? Ő irányítja az élet minden törvényét, csakis az emberiség fennmaradása végett. Ez mutatja, milyen fontos Isten számára az emberiség fennmaradása.
Az emberiség túlélésre és normális szaporodásra való képessége Isten számára a lehető legfontosabb. Ezért Isten folyamatosan gondoskodik az emberiségről és mindenről az Ő teremtett világában. Ő mindenről különböző módokon gondoskodik, és azáltal, hogy minden dolog fennmaradását biztosítja, lehetővé teszi az emberiség számára, hogy folyamatosan haladjon előre, biztosítva az emberiség normális fennmaradását. Ez mai közlésünk két szempontja. Mi ez a két szempont? (Makroperspektívából nézve: Isten teremtette a környezetet, amelyben az ember él. Ez az első szempont. Isten készítette elő az anyagi dolgokat is, amelyekre az emberiségnek szüksége van, és amelyeket láthat és megérinthet.) Ebből a két szempontból kapcsolódtunk fő témánkhoz. Mi a fő témánk? (Isten az élet forrása minden dolog számára.) Most már kell, hogy legyen némi megértésetek arról, hogy miért ez volt a tartalma az erről a témáról szóló közlésemnek. Volt olyan beszélgetés, amelynek nem volt köze a fő témához? Egyáltalán nem! Talán, miután hallottátok mindezt, néhányan közületek nyertek némi megértést, és most úgy érzik, hogy ezeknek a szavaknak súlyuk van, hogy nagyon fontosak, másoknak azonban talán csak némi szó szerinti megértés jutott, és ők úgy érzik, ezek a szavak önmagukban véve jelentéktelenek. Akárhogyan is értitek ezt a jelen pillanatban, amikor tapasztalatotok eljut egy bizonyos napig, amikor megértésetek elér egy bizonyos pontra, vagyis amikor tudásotok Isten cselekedeteiről és Magáról Istenről elér egy bizonyos szintet, akkor saját, gyakorlatias szavaitokkal fogtok mély és hiteles bizonyságot tenni Isten cselekedeteiről.
Úgy gondolom, jelenlegi megértésetek még mindig elég felszínes és szó szerinti, de miután hallottátok az Én közlésemnek ezt a két szempontját, fel tudjátok ismerni legalább azt, milyen módszerekkel gondoskodik Isten az emberiségről, vagy mi mindent biztosít Isten az emberiség számára? Van alapvető fogalmatok, alapvető megértésetek erről? (Igen.) De van bármi köze a Bibliához ennek a két szempontnak, amelyeket közöltem? Van közük Isten ítéletéhez és fenyítéséhez a Királyság Korában? (Nincs.) Akkor miért kommunikáltam ezekről? Azért, mert az embereknek meg kell érteniük ezeket ahhoz, hogy megismerjék Istent? (Igen.) Nagy szükség van arra, hogy tudjátok ezeket a dolgokat, és arra is nagy szükség van, hogy megértsétek. Miközben arra törekedtek, hogy a Maga teljességében megértsétek Istent, ne korlátozzátok magatokat a Bibliára, és ne korlátozzátok magatokat az ember Isten általi ítéletére és fenyítésére. Mi az Én célom azzal, hogy ezt mondom? Az, hogy tudassam az emberekkel: Isten nem csupán az Ő választott népének Istene. Te jelenleg követed Istent, és Ő a te Istened, de vajon Istene Ő azoknak, akik nem követik Őt? Isten mindazoknak az embereknek is az Istene, akik nem követik Őt? Isten minden dolognak az Istene? (Igen.) Akkor vajon Isten munkájának és cselekedeteinek hatóköre csak azokra korlátozódik, akik követik Őt? (Nem.) Mi az Ő munkájának és cselekedeteinek hatóköre? A legalacsonyabb szinten az Ő munkájának és cselekedeteinek hatóköre átfogja az egész emberiséget és mindent a teremtett világban. A legmagasabb szinten átfogja az egész világegyetemet, amelyet az emberek nem láthatnak. Így mondhatjuk, hogy Isten az Ő munkáját és cselekedeteit az egész emberiség körében végzi, és ez elég ahhoz, hogy lehetővé tegye, hogy az emberek a Maga teljességében megismerjék Istent. Ha meg akarod ismerni Istent, ha igazán ismerni akarod Őt, ha igazán érteni akarod Őt, akkor ne korlátozd magad csupán Isten munkájának három szakaszára vagy a múltban végzett munkájáról szóló történetekre. Ha így próbálod megismerni Őt, akkor határokat szabsz Istennek, korlátok közé szorítod Őt. Akkor Istent valami egészen apró dolognak látod. Ha így teszel, az hogyan hatna az emberekre? Soha nem lennél képes megismerni Isten csodálatosságát és felsőbbségét, sem az Ő erejét, mindenhatóságát és hatalmának kiterjedését. Egy ilyen megértés befolyásolná a képességedet az igazság elfogadására, miszerint Isten az Uralkodója mindennek, valamint Isten igazi identitásáról és státuszáról való ismeretedet. Más szóval, ha Istennel kapcsolatos megértésed hatóköre korlátozott, akkor az is korlátozott, hogy mit tudsz befogadni. Ezért kell kiszélesítened a látókörödet és kiterjesztened a horizontjaidat. Arra kell törekedned, hogy az egészet megértsd – Isten munkájának hatókörét, az Ő irányítását, az Ő uralmát és mindazokat a dolgokat, amelyeket Ő irányít, és amik fölött Ő uralkodik. Ezeken a dolgokon keresztül kell eljutnod Isten cselekedeteinek megértésére. Ezzel a megértéssel észrevétlenül érezni kezded majd, hogy Isten uralkodik minden dolog fölött, Ő irányít mindent, Ő gondoskodik mindenről, és azt is igazán érezni fogod, hogy te is ennek a mindennek a része és tagja vagy. Mivel mindenről Isten gondoskodik, te is Isten uralma alatt állsz és az Ő ellátásában részesülsz. Ez tény, amelyet senki nem tagadhat. Isten uralma alatt minden dolog a maga törvényeinek van alávetve, és Isten uralma alatt mindennek megvannak a maga szabályai a fennmaradás érdekében. Az emberiség sorsa és szükségletei is össze vannak kötve Isten uralmával és ellátásával. Ezért van az, hogy Isten uralma és fennhatósága alatt az emberiség és minden kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz, egymástól függ és egymásba fonódik. Ez a célja és értéke annak, hogy Isten megteremtett mindent.
(Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló VIII.)