Miért szükséges felismerni a hamis vezetőket

Most, hogy befejeztük az antikrisztusok különböző megnyilvánulásaival kapcsolatos beszélgetést, ma egy új témáról fogunk beszélgetni – a hamis vezetők különböző megnyilvánulásairól. Az Istenben való hit évei alatt találkoztatok már a hamis vezetők mindenféle megnyilvánulásával és gyakorlatával. Annak a folyamatnak a során, amikor Isten háza minden szintről eltávolítja a hamis vezetőket, a legtöbb ember többé-kevésbé szert tesz némi felismerésre a hamis vezetőkkel kapcsolatban; vagyis a legtöbb embernek van némi megértése a hamis vezetők néhány konkrét megnyilvánulásáról. Azonban függetlenül attól, hogy mennyire fogjátok fel vagy mennyire értitek meg, végső soron ez a tudás nem elég szisztematikus vagy konkrét. A gyülekezeti választások során sokan nem értik meg a vezetők megválasztásának alapelveit, azt, hogy milyen embert válasszanak vezetőnek, és hogy milyen ember képes vezetőként bevezetni a testvéreket Isten szavainak valóságába, és milyen ember felel meg a vezetői színvonalnak. Nem igazán vannak tudatában ezeknek a dolgoknak, vagy nem igazán tiszták ezek a dolgok számukra. Sőt még olyan zavarodott és felismerésre képtelen emberek is vannak, akik kifejezetten hamis vezetőket választanak a választások során, azt választják, aki egy hamis vezetőre hasonlít, miközben vakok a valóban alkalmas, vezetői képességekkel és emberi mivolttal rendelkező emberekre. Azokat, akik alapvetően nem rendelkeznek a vezetéshez szükséges képességgel és emberi mivolttal, a látszólagos lelkesedésük vagy néhány jó cselekedetük miatt választják meg, és mert megfelelnek az emberek „jó” emberi minőséghez társított elképzeléseinek, míg azokat, akik tényleg rendelkeznek a vezetéshez szükséges összes tudással, soha nem választják meg. Azok, akik keresik a rivaldafényt és lelkesen feláldozzák magukat – de semmilyen munkaképességgel nem rendelkeznek –, mindig mindenféle helyzetben megjelennek, különösen aktívnak tűnnek, és a legtöbb ember azt gondolja, hogy az ilyen emberek alkalmasak, és meg kellene választani őket. Az eredmény az, hogy az ilyen emberek a megválasztásuk után semmilyen munkát nem tudnak vállalni. Még a Fennvaló munkarendjét sem képesek végrehajtani, és azt sem tudják, hogyan kell. Bár mindig nagyon lelkesen tevékenykednek, a vezetői időszakuk egy részének eltelte után nincs javulás és kevés az előrehaladás a gyülekezet bármely munkájában, és gyakran előfordulnak olyan helyzetek, amikor a gyülekezet munkája zűrzavaros, vagy az emberek széthúznak, köszönhetően a gonosz emberek zavarásának vagy hatalombitorlásának. Ezeket a következményeket a hamis vezetők munkája idézi elő. Egy hamis vezető megválasztása nemcsak a testvérek életbe való belépését befolyásolja és hátráltatja, hanem ezzel egyidejűleg a gyülekezeti munka különböző tételeire is negatív hatást gyakorol oly mértékben, hogy az evangélium terjesztésének munkáját nem lehet zökkenőmentesen és hatékonyan végezni. Ezt a problémát részben maguk a hamis vezetők okozzák, de részben azok is, akik megválasztják őket. Ha te nem érted az igazság alapelveit, nincs tisztánlátásod, vak vagy, és nem látsz át az embereken, és így végül hamis vezetőt választasz, akkor nemcsak magadnak és másoknak ártasz, hanem a gyülekezet munkája is megszenvedi ezt. Ilyen hatást és kárt okoznak a hamis vezetők Isten választott népe életbe való belépésének és a gyülekezet munkájának. Ezért fel kell ismernünk és fel kell sorolnunk a hamis vezetők különböző megnyilvánulásait, ami alapján lehetővé teszem számotokra, hogy megértsétek, milyen viselkedést kell tanúsítania egy megfelelő színvonalú vezetőnek, milyen munkát kell végeznie, és hogy pontosan mi a felelősségi köre. A hamis vezetők felismerésének témája nagyon fontos, mivel érinti a gyülekezet munkáját, Isten választott népe minden egyes tagjának az életbe való belépését, és különösen azt, hogy az egyes kötelességek hogyan haladnak előre. Egyesek azt mondhatják: „Nem áll szándékomban indulni a választáson, és nincs is ambícióm vagy vágyam arra, hogy vezető vagy dolgozó legyek. Tisztában vagyok magammal, és elég, ha egy hétköznapi hívő vagyok, így az igazság alapelveinek ezen aspektusa nem tartozik rám. Ha hallgatni akarok valamit, akkor olyasmit hallgatok, ami az én saját életbe való belépésemről és üdvösségemről szól. A hamis vezetők különböző megnyilvánulásai és az azokkal kapcsolatos igazságok nem érintik az én saját életbe való belépésemet, ezért nem kell meghallgatnom, vagy hallgathatom félfüllel vagy félszívvel, és egyszerűen végigmehetek a folyamaton anélkül, hogy megszívlelném.” Vajon ez jóhozzáállás? (Nem, nem az.) Mások azt mondják: „Nincsenek ambícióim, és nem akarok indulni a vezetőválasztáson. Gyerekkorom óta soha nem állt szándékomban, hogy hivatalnok legyek, vagy kitűnjek a többiek közül, egyszerűen csak szeretek hétköznapi, átlagos ember lenni. Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdtem hinni Istenben, követő akartam lenni. Szeretem követni mások parancsait, és bármire kérnek, megteszem. Milyen egyszerű ilyen embernek lenni! Én csak egy egyszerű ember vagyok, aki nem akar aggódni vagy terhet cipelni, ezért nem kell meghallgatnom ezeket a dolgokat, és nem is akarom hallgatni őket”. Helyes ez a nézet vagy sem? (Nem helyes.) Mi nem helyes benne? (Bár nem akarnak vezetők lenni, ha nem értik az igazságnak ezt az aspektusát, és nem tudják felismerni a hamis vezetőket, akkor a választások során nagy valószínűséggel hamis vezetőt fognak választani, ami hatással lesz a gyülekezet munkájára és Isten választott népének életbe való belépésére.) Ez az egyik szempont. Még valami? (A hamis vezetők problémája mindannyiunkban jelen van, ezért meg kell vizsgálnunk magunkat, el kell gondolkodnunk magunkon, és meg kell értenünk önmagunkat.) (Ha nem tudjuk felismerni a hamis vezetőket, akkor azt sem fogjuk tudni, ha az egyikük félrevezetett minket, és ez szenvedést fog okozni a saját életükben.) (Ez a fajta szemlélet egy megnyilvánulása annak, hogy nem törekszünk az igazságra. Vezetőnek lenni Isten házában nem ugyanaz, mint amikor ambiciózusak vagyunk, és hivatalnokká akarunk válni a világban. Vezetőnek lenni azt jelenti, hogy jobban törekszünk az igazságra, terhet viselünk a gyülekezet munkája érdekében, és tekintettel vagyunk Isten szándékaira. Ez az igazságra való törekvés). (Isten választott népének tagjaként a kötelességünk és a felelősségünk a hamis vezetők jelentése. Ha nem tudjuk felismerni a hamis vezetőket, akkor előfordulhat, hogy hagyjuk, hogy valamelyikük átvegye a hatalmat, és befolyásolja a gyülekezet munkáját). Hány szempont ez? (Öt szempont.) Mind az öt szempont helyes, és meglehetősen pontos. Ha az imént említett embertípus szemlélete alapján boncolgatjuk e probléma lényegét, akkor alapvetően ez az öt szempont van. Függetlenül attól, hogy akarsz-e vezető lenni, vagy sem, Isten választott népének tagjaként felügyelő szerepet kell vállalnod a vezetőkkel és a dolgozókkal kapcsolatban. Isten háza a te házad is, a vezető pedig olyan, mint egy egyszerű házvezető. Ha nem jól irányítja a dolgokat, akkor az téged is befolyásol és érint, ezért neked felelősséged és kötelességed felügyelni minden munkáját.

A vezetők és dolgozók tizenöt felelősségi körének áttekintése

Nem nehéz felismerni a hamis vezetőket, mert az ilyen típusú emberek nem ritkák a gyülekezetben; azóta léteznek, amióta a gyülekezetvezetők és az egyházi munka. A képességüknek és a felfogóképességüknek, a jellemüknek és a választott útjuknak sok határozott megnyilvánulása van. Mielőtt ezeket a határozott megnyilvánulásokat boncolgatnánk, először meg kell értenünk, hogy mik a vezetők és a dolgozók felelősségei, és mely konkrét munkák tartoznak ezekhez alapvetően. Csak azok felelnek meg a vezetői és a dolgozói színvonalnak, akik képesek ezt a konkrét munkát jól elvégezni; akik nem tudják elvégezni ezt a munkát, azok hamis vezetők. A legtöbb embernek talán még mindig nincs módszere a hamis vezetők felismerésére, nem tudják felfogni az alapelveket, és nem tudják, hogy mely szempontok a legfontosabbak a felismerés során. A mai napon először is beszéljünk szisztematikusan arról, hogy pontosan mik a vezetők és a dolgozók felelősségei, egyesével felsorolva őket, hogy mindenki tisztában legyen velük. Ezeknek az alapelveknek a megértése után a legközelebbi vezető-és dolgozóválasztáskor lesz egy pontos mércétek ahhoz, hogy pontosan hogyan kell választani, és pontosan ki a megfelelő személy, akit meg kell választani. Először tehát soroljuk fel a vezetők és a dolgozók felelősségi köreit.

A vezetők és a dolgozók feladatai:

1. Elvezetni odáig az embereket, hogy egyék, igyák és megértsék Isten szavait és hogy belépjenek Isten szavainak a valóságába.

2. Ismerni minden egyes embertípus állapotait és megoldani olyan, az életbe való belépéssel kapcsolatos különböző nehézségeket, amelyekkel a valóságos életükben találkoznak.

3. Beszélgetni azokról az igazságalapelvekről, amelyeket meg kell érteni az egyes kötelességek megfelelő végzéséhez.

4. Figyelemmel kísérni a különböző munkák felügyelői és a különféle fontos munkákért felelős személyek körülményeit, és haladéktalanul változtatni a kötelességeiken vagy szükség esetén elbocsátani őket a nem megfelelő emberek használatával okozott károk megelőzése vagy enyhítése, valamint a munka hatékonyságának és gördülékeny előrehaladásának a garantálása végett.

5. Naprakész felfogással és megértéssel rendelkezni a munka minden egyes elemének az állását és előrehaladását illetően, és képesnek lenni problémák haladéktalan megoldására, elhajlások helyreigazítására, valamint a munkában lévő hibák orvoslására, hogy az gördülékenyen haladjon előre.

6. Mindenféle alkalmas tehetség támogatása és művelése, hogy minden igazságra törekvő a lehető leghamarabb lehetőséget kapjon a képzésre és az igazságvalóságba való belépésre.

7. A különböző típusú emberek észszerű, az emberi mivoltuk és az erősségeik alapján történő beosztása és felhasználása úgy, hogy mindegyikük a lehető legjobban hasznosuljon.

8. A munkában felmerülő zavarok és nehézségek haladéktalan jelentése és a megoldásuk keresése.

9. Isten háza különféle munkarendjeinek pontos közlése, kiadása és megvalósítása annak követelményei szerint, útmutatás, felügyelet és ösztönzés biztosítása, valamint a megvalósításuk állapotának ellenőrzése és nyomon követése.

10. Isten háza különböző anyagi javainak (könyvek, különböző felszerelések, gabona stb.) megfelelő védelme és észszerű elosztása, valamint rendszeres ellenőrzések, karbantartás és javítás végzése a károk és a pazarlás minimalizálása érdekében; továbbá annak megakadályozása, hogy gonosz emberek birtokba vegyék ezeket.

11. Megbízható emberek választása, akiknek az emberi mivolta megfelel a mércének, különösen a felajánlások rendszerezett nyilvántartásba vételének, egyeztetésének és védelmének feladatára; a bevételek és a kiadások rendszeres áttekintése és ellenőrzése annak érdekében, hogy a pazarlás vagy tékozlás esetei, valamint az indokolatlan kiadások azonnal felismerhetők legyenek – az ilyen dolgok megállítása és észszerű kárpótlás követelése; emellett minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a felajánlások gonosz emberek kezébe kerüljenek és birtokukba vegyék azokat.

12. Az Isten munkáját és a gyülekezet normális rendjét akadályozó és megzavaró különféle emberek, események és dolgok azonnali és pontos azonosítása; ezek leállítása és korlátozása, valamint a dolgok megfordítása; továbbá az igazság közlése, hogy Isten választott népe fejlessze a tisztánlátását ezeken keresztül és tanuljon belőlük.

13. Isten választott népének megóvása attól, hogy az antikrisztusok akadályozzák, félrevezessék, irányítsák és súlyosan ártsanak nekik, valamint képessé tételük arra, hogy felismerjék az antiktisztusokat és szívükből lemondjanak róluk.

14. Mindenféle gonosz ember és az antikrisztusok azonnali felismerése, majd kitakarítása, illetve kizárása.

15. A személyzet mindenféle fontos tagjának megóvása, megvédve őket a külvilág zavaró hatásaitól és biztonságban tartva őket, annak biztosítása érdekében, hogy a különböző fontos munkaelemek rendben haladhassanak.

A vezetők és a dolgozók felelősségét összesen tizenöt tételben foglaltuk össze, és ezek alapján fogunk beszélgetni. Nézzük meg először az ebben a tizenöt tételben szereplő egyes feladatokat. Az első három az igazság megértésének és az életbe való belépésnek a kérdését érinti. Ez a legalapvetőbb munka, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak végezniük kell, és ez az egyik fő kategória. Vezetőként vagy dolgozóként az a legalapvetőbb, hogy képes legyél elvégezni ezeket a feladatokat, rendelkezz ilyen képességgel, viselj ilyen terhet, és képes legyél vállalni ezt a felelősséget. Ezek a legalapvetőbb dolgok, amelyekkel rendelkezned kell. A vezetőknek és a dolgozóknak képesnek kell lenniük közösséget vállalni Isten szavaival, megtalálni belőlük a gyakorlás útját, elvezetni az embereket odáig, hogy megértsék Isten szavait, valamint hogy a valós életben tapasztalják meg őket, és lépjenek be azokba, képesnek kell lenniük bevinni Isten szavait a valós életbe, felhasználva azokat az emberek valós életben és a kötelességvégzésük során felmerülő különböző problémáinak vagy nehézségeinek a megoldására. Ha Isten választott népének olyan problémái vannak, amelyek megoldásához vezetőre vagy dolgozóra van szükség, de a vezető vagy dolgozó nem képes az igazságot a problémák megoldására használni, akkor az a vezető vagy dolgozó haszontalan, még a legalapvetőbb munka elvégzésére is képtelen. Az ilyen vezető vagy dolgozó nem felel meg a színvonalnak. A negyedik és az ötödik tétel a gyülekezeti munka különböző tételeire és e munkatételek felügyelőire vonatkozik. Ha a vezetők és a dolgozók nem ellenőrzik megfelelően a felügyelőket, akkor a gyülekezet munkája rendezetlenné válhat, vagy gonosz emberek zavarhatják meg azt, ami befolyásolhatja a munka hatékonyságát és előrehaladását, és a munka maga akár meg is bénulhat. Ezért a negyedik és az ötödik feladat is olyan, amelyet egy megfelelő színvonalú vezetőnek jól kell végeznie. A hatodik és hetedik tétel az előléptetést, a fejlesztést és a mindenféle emberek használatát érinti. Az emberek használatának alapelve az, hogy mindenkit a lehető legjobban kell használni, és hogy mindenféle ember képes ellátni a kötelességét, amíg az emberi mivolta megfelelő színvonalú, és meg tud felelni az Isten házában megkövetelt normáknak. Vagyis engedjük meg, hogy minden ember megfelelő kötelességeket végezhessen; ne próbáljunk valakit olyasmire kényszeríteni, amire nem képes, elég, ha valaki alkalmas egy feladatra, jól tudja csinálni azt, és hozzáértő. Ráadásul egyes feladatoknál technikai, szakmai szempontokat is figyelembe kell venni, és lehet, hogy néhányan ugyan jók ezekben, de valójában még nem végeztek semmilyen munkát ezen a területen, és nem is értik a vonatkozó alapelveket. Ezeknek az embereknek esélyt kell adni, ha megfelelnek az előléptetés és a fejlesztés Isten házában érvényes követelményeinek, valamint elő kell léptetni és fejleszteni kell őket, hogy tanulhassanak. Így a különböző feladatokat még több alkalmas ember el tudja vállalni Isten házában, és nem lesznek betöltetlen pozíciók, amikor a gyülekezetnek szüksége lesz emberekre a különböző feladatokhoz. Ezek a kérdések az emberek előléptetésének, fejlesztésének és használatának két aspektusát érintik. Nézzük meg a nyolcadik és kilencedik tételt: Ez a két tétel a vezetők és a dolgozók munkához való hozzáállását érinti, vagyis azt, hogy képesek-e eleget tenni a felelősségi köreiknek, hűségesek-e, és hogy képesek-e jó munkát végezni Isten követelményeinek és Isten háza intézkedéseinek kezelése tekintetében, valamint akkor, amikor nehézségekkel szembesülnek a munkában. A tizedik és tizenegyedik tétel azzal kapcsolatos, hogy milyen alapelvek szerint kell kezelni Isten házában a felajánlásokat és a mindenféle vagyontárgyakat. Ez a két tétel egyrészt az emberek képességét és munkaképességét érinti, másrészt pedig az emberi mivolt kérdéseit, azt, hogy valaki hűséges-e, és hogy képes-e eleget tenni a felelősségi köreinek. Ezután nézzük meg a tizenkettedik, tizenharmadik és tizennegyedik tételt, amelyek a gyülekezetben előforduló néhány különleges helyzetre vonatkoznak – például, ha valaki akadályozza és megzavarja, illetve felborítja a gyülekezet normális életét. Természetesen a legsúlyosabb az antikrisztusok vagy más, olyasfajta emberek megjelenése, akiket el kell takarítani vagy ki kell zárni. Az, hogy hogyan és milyen alapelvek szerint kell bánni az ilyen emberekkel, szintén a vezetők és a dolgozók felelősségi körébe tartozó munka. Képesnek lenni a problémák azonnali felfedezésére, és ha azt tapasztaljuk, hogy valaki akadályozásokat és megzavarásokat okoz, képesnek lenni ezt azonnal megállítani, kezelni és megoldani, valamint biztosítani, hogy a gyülekezeti munkát és a gyülekezeti életet ez ne zavarja meg – ezek olyan kérdések, amelyeket ez a három tétel érint. Az utolsó tétel érinti a mindenféle fontos munkát végző személyzet személyes biztonságának kérdését, valamint azt, hogy a mindenféle fontos munka garantálható-e. A munka akkor tud haladni, ha a személyzet biztonságban van, ha azonban a személyzet biztonságával kapcsolatban problémák vagy rejtett veszélyek merülnek fel, akkor kérdésessé válik, hogy a munka folytatható-e vagy sem. Tekintsünk vissza, és nézzük meg, hogy összesen hány fő kategória van. Az első, a második és a harmadik tétel az első kategóriába tartozik: az ember életbe való belépése. A negyedik és az ötödik tétel a második kategóriába tartozik: a gyülekezeti munka különböző tételei és e munkatételek felügyelői. A hatodik és a hetedik tétel a harmadik kategóriába tartozik: mindenféle emberek felhasználása, fejlesztése és támogatása. A nyolcadik és kilencedik tétel a negyedik kategóriába tartozik: Isten házának munkarendje és a munka nehézségei. A tizedik és tizenegyedik tétel az ötödik kategóriába tartozik: felajánlások és Isten házának tulajdonai. A tizenkettedik, tizenharmadik és tizennegyedik tétel a hatodik kategóriába tartozik: a gyülekezetben előforduló rendkívüli helyzetek. A tizenötödik tétel a hetedik kategóriába tartozik: a fontos gyülekezeti munka és a személyzet biztonsága. Összesen hét kategória van, amely tizenöt tételt foglal magában. Ez a hét kategória a vezetők és a dolgozók felelősségi körébe tartozik, és a munkájuk része. Vezetőként vagy dolgozóként a munkád legalapvetőbb feladatait ez a hét kategória teszi ki, és ez a hét kategória jelenti Isten házának követelményeit a vezető és a dolgozó irányában. Ha azt akarjuk mérni, hogy egy vezető képes-e jó munkát végezni, hogy rendelkezik-e munkaképességgel, hogy birtokában van-e a vezetői képességnek, és hogy megfelelő színvonalú vezető-e, akkor ezt a hét kategóriát kell használnunk. Miután megértettük ezt, e hét fő kategória alapján egyesével fogjuk megbeszélni és boncolgatni a hamis vezetők megnyilvánulásait és konkrét gyakorlatait, valamint azt, hogy mit tettek a vezetőként eltöltött idejük alatt, ami bizonyítja, hogy hamis és nem megfelelő színvonalú vezetők. Ha e hét kategória szerint mérjük, akkor meggyőző bizonyítékot kapunk, és ez viszonylag igazságos és észszerű. Mondjátok meg Nekem, hogy a hét kategóriáról vagy a tizenöt tételről beszéljünk egyenként? Melyik módszer a jobb? (Beszéljünk a tizenöt tételről egyesével.) Ez felel meg a preferenciáitoknak – minél részletesebb, annál jobb, igaz? Akkor kezdjük el hivatalosan a részletes beszélgetésünket a hamis vezetők különböző megnyilvánulásairól.

Első tétel: Elvezetni odáig az embereket, hogy egyék, igyák és megértsék Isten szavait és hogy belépjenek Isten szavainak a valóságába

A hamis vezetőkben nincs meg Isten szavainak a felfogásához szükséges képesség és adottság

Ki a hamis vezető? Minden bizonnyal egy olyan személy, aki nem képes tényleges munkát végezni, aki nem foglalkozik a vezetői kötelességeivel. Nem végez valódi vagy fontos munkát; csak néhány általános ügyet és felszínes feladatot lát el, olyan dolgokat, amelyeknek semmi közük az életbe való belépéshez vagy az igazsághoz. Nem számít, hogy mennyi ilyen munkát csinál, mert az elvégzésüknek nincs jelentősége. Ezért jellemzik az ilyen vezetőket hamisnak. Hogyan lehet tehát egyértelműen felismerni egy hamis vezetőt? Kezdjük meg az elemzésünket! Először is világossá kell tenni, hogy egy vezető vagy egy dolgozó első számú felelőssége az, hogy elvezessen másokat odáig, hogy egyék és igyák Isten szavait, illetve hogy úgy beszéljen az igazságról, hogy azt mások megértsék, és belépjenek az igazságvalóságba. Ez a legfontosabb kritérium, amely alapján ellenőrizni lehet, hogy egy vezető igaz-e vagy hamis. Megnézzük, hogy képes-e másokat vezetni Isten szavainak evésében és ivásában, valamint az igazság megértésében, illetve hogy képes-e az igazságot használni a problémák megoldására. Ez az egyetlen kritérium, amely alapján ellenőrizni lehet, hogy egy vezető vagy egy dolgozó milyen képességgel és adottsággal rendelkezik Isten szavainak felfogására, és hogy képes-e Isten választott népét az igazságvalóságba való belépéshez vezetni. Ha egy vezető vagy dolgozó képes Isten szavainak tiszta felfogására és az igazság megértésére, akkor Isten szavai szerint kell helyre tennie az emberek Istenbe vetett hitről alkotott elképzeléseit és képzelődéseit, és segítenie kell az embereknek megérteni Isten munkájának gyakorlatiasságát. Az Ő szavai szerint kell megoldania azokat a tényleges nehézségeket is, amelyekkel Isten választott népe szembesül, különösen akkor, ha a hitükben meglévő téves nézeteikről vagy egy kötelesség végzésével kapcsolatos félreértéseikről van szó. Alkalmaznia kell Isten szavait az olyan problémák megoldására is, amelyek akkor jelentkeznek, amikor az emberek különböző próbatételekkel és megpróbáltatásokkal szembesülnek, és képesnek kell lennie arra, hogy elvezesse Isten választott népét az igazság megértéséhez, gyakorlásához, és az Ő szavának valóságába való belépéshez. Ugyanakkor elemeznie kell az emberek különböző romlott beállítottságait az Isten szavaiban feltárt romlott állapotok alapján, hogy Isten választott népe lássa, hogy ezek közül melyek vonatkoznak rájuk, hogy megismerjék önmagukat, és hogy gyűlöljék a Sátánt és lázadjanak ellene, ezáltal lehetővé téve, hogy Isten választott népe rendíthetetlenül megálljon a tanúságtételében, legyőzze a Sátánt, és dicsőséget adjon Istennek mindenféle próbatétel közepette. Ez az a munka, amit végezniük kell a vezetőknek és a dolgozóknak. Ez a gyülekezet legalapvetőbb, legkritikusabb és leglényegesebb munkája. Ha a vezetőként szolgáló emberek képesek felfogni Isten szavait és rendelkeznek az igazság megértéséhez szükséges képességgel, akkor nemcsak arra lesznek képesek, hogy megértsék Isten szavait és belépjenek azok valóságába, hanem arra is, hogy irányítsák, vezessék és segítsék azokat, akiket elvezetnek odáig, hogy megértsék Isten szavait és belépjenek azok valóságába. Az Isten szavainak felfogására és az igazság megértésre vonatkozó képesség azonban pontosan az, ami hiányzik a hamis vezetőkből. Nem értik Isten szavait, nem ismerik az emberek által különböző helyzetekben feltárt és az Ő szavaiban leleplezett romlott beállítottságokat, nem tudják, mely állapotok szülnek ellenállást, panaszt és Isten elleni árulást és így tovább. A hamis vezetők nem képesek elgondolkodni önmagukon, vagy önmagukhoz kapcsolni Isten szavait, csak némi doktrínát és néhány előírást értenek meg Isten szavainak szó szerinti jelentéséből. Amikor beszélgetnek másokkal, csupán idéznek néhányat az Ő szavaiból, majd elmagyarázzák azok szó szerinti jelentését. És azt hiszik, hogy ezzel az igazságról beszélnek, és hogy tényleges munkát végeznek. Ha valaki úgy tudja olvasni és idézni Isten szavait, ahogy ők, akkor azt gondolják róluk, hogy ők olyasvalakik, akik szeretik és megértik az igazságot. Egy hamis vezető csak Isten szavainak szó szerinti jelentését érti; alapvetően nem érti Isten szavainak igazságát, és ezért nem tud beszélni az azokkal kapcsolatos tapasztalati tudásáról. A hamis vezetők nem képesek felfogni Isten szavait; csak a szavak felszínes jelentésüket képesek megérteni, de úgy hiszik, hogy ez az Ő szavainak felfogása és az igazság megértése. A mindennapi életben mindig Isten szavainak szó szerinti jelentését értelmezik, hogy tanácsot adjanak és segítsenek másoknak, és azt hiszik, hogy ezzel munkát végeznek, és hogy elvezetik az embereket odáig, hogy egyék és igyák Isten szavait, és belépjenek azok valóságába. Tény, hogy bár a hamis vezetők gyakran beszélnek ilyen módon másokkal Isten szavairól, a legkisebb valós problémát sem tudják megoldani, Isten választott népe pedig képtelen marad arra, hogy gyakorolja vagy megtapasztalja az Ő szavait. Nem számít, hogy hányszor vesznek részt összejöveteleken, milyen sokszor eszik és isszák Isten szavait, akkor sem értik meg az igazságot, nem lépnek be az életbe, és egyikük sem képes beszélni a tapasztalati tudásáról. Még ha vannak is a gyülekezetben zavart okozó gonosz emberek és álhívők, senki sem képes felismerni őket. Amikor egy hamis vezető egy zavart okozó álhívőt vagy gonosz embert lát, nem gyakorolja a felismerést, hanem kiterjeszti rájuk a szeretetét és a buzdításait, és arra kéri a többieket, hogy legyenek toleránsak és türelmesek velük, így pedig elkényezteti ezeket az embereket, akik továbbra is zavart okoznak a gyülekezetben. Ez azt eredményezi, hogy a gyülekezeti munka minden egyes eleme teljesen eredménytelen lesz. Ez a következménye annak, hogy a hamis vezető nem végez tényleges munkát. A hamis vezetők nem képesek az igazságot használni a problémák megoldására, ami elegendő bizonyíték arra, hogy nem rendelkeznek az igazságvalósággal. Amikor beszélnek, akkor csak szavakat és doktrínákat szajkóznak, és pusztán doktrínákat és előírásokat ajánlanak másoknak gyakorlásra. Amikor például valaki félreérti Istent, a hamis vezetők azt mondják neki: „Isten szavai már lefedték mindezt: bármi, amit Isten tesz, az az ember üdvössége, az a szeretet. Nézd, milyen világosak, mennyire egyértelműek az Ő szavai! Hogy értheted még mindig félre Őt?” A hamis vezetők ilyen típusú útmutatást adnak az embereknek. Szavakat és doktrínákat szajkóznak, hogy megdorgálják, korlátozzák és az előírások betartására kényszerítsék az embereket. Ez a legkevésbé sem hatékony, és nem old meg semmilyen problémát. A hamis vezetők csak szavakat és doktrínákat képesek mondani, hogy irányítsák az embereket, ami miatt az emberek azt gondolják, hogy a doktrínákról való beszéd azt jelenti, hogy ők beléptek az igazságvalóságokba. Amikor azonban nehézség éri őket, nem tudják, hogyan kell gyakorolni, nincs útjuk, és minden szó és doktrína, amit megértettek, az értelmét veszti. Mit mutat ez? Azt mutatja, hogy a doktrínák megértése egyáltalán nem hasznos és nem értékes. Az egyetlen dolog, amit a hamis vezetők megértenek, az a doktrína. Nem beszélni az igazságról, hogy problémákat oldjanak meg; nincsenek elvek a cselekedeteikben, az életükben pedig csupán néhány általuk jónak tartott előírást követnek. Az ilyen emberek nem rendelkeznek az igazságvalóságokkal. Ezért van az, hogy amikor hamis vezetők vezetik az embereket arra, hogy egyék és igyák Isten szavait, annak nincs igazi hatása. Csak arra képesek, hogy megértessék az emberekkel Isten szavainak szó szerinti jelentését, és nem tudnak segíteni nekik abban, hogy megvilágosodjanak Isten szavaiból, vagy hogy megértsék, milyen romlott beállítottságokkal rendelkeznek. A hamis vezetők nem értik, hogy milyenek az emberek állapotai, vagy hogy milyen beállítottságlényeget tárnak fel az emberek egy adott helyzetben, hogy Isten mely szavait kell használni e téves állapotok és romlott beállítottságok feloldására, mit mondanak ezekről Isten szavai, mik Isten szavainak követelményei és alapelvei, illetve hogy milyen igazság rejlik bennük. A hamis vezetők semmit sem értenek ezekből az igazságvalóságokból. Ők csak tanácsot adnak az embereknek úgy, hogy azt mondják: „Egyél és igyál többet Isten szavaiból. Az igazság bennük van. Meg fogod érteni, ha többet olvastál az Ő szavaiból. Ha nem értesz belőlük néhányat, akkor csak imádkozz, keress, és gondolkodj rajtuk többet.” Így adnak tanácsot az embereknek, és képtelenek így megoldani a problémákat. Nem számít, hogy ki az, aki problémával találkozik, és hozzájuk fordul segítségért, ugyanazt mondják mindenkinek. Az illető ezt követően továbbra sem ismeri meg önmagát, és továbbra sem érti az igazságot. Nem lesz képes megoldani a saját valódi problémáját, vagy megérteni, hogyan kellene gyakorolnia Isten szavait, pusztán csak ragaszkodni fog Isten szavainak szó szerinti jelentéséhez és az előírásokhoz. Amikor az Isten szavainak gyakorlásával kapcsolatos igazságalapelvekről van szó, vagy arról, hogy milyen valóságokba kell belépnie, továbbra sem érti ezeket. Ez következik a hamis vezetők munkájából: egyetlen valódi eredmény sincs.

Isten megköveteli az emberektől, hogy szerényen és tisztességesen, egy szenthez méltó illendőséggel öltözködjenek. „Szerényen és tisztességesen, egy szenthez méltó illendőséggel” – összesen hét szó, de vajon értitek, hogy mit jelentenek? (Mindannyian tudjuk, hogy a doktrína szerint Isten megköveteli az emberektől, hogy szerényen és tisztességesen, egy szenthez méltó illendőséggel öltözködjenek, de amikor öltözködünk, nem tudjuk, hogyan mérjük fel, mi az, ami szerény vagy tisztességes.) Ez az igazság megértésének és meg nem értésének problémaköréhez tartozik. Ha nem tudod ezt felmérni, az azt bizonyítja, hogy nem érted Isten szavait. Mit jelent tehát az, hogy megértjük Isten szavait? Azt jelenti, hogy az ember megérti a szerénység és a tisztesség azon kritériumait, amelyekről Isten beszél, illetve pontosabban azt, hogy milyen színű és stílusú ruhák felelnek meg ezeknek. Mely színek és stílusok szerények és tisztességesek? Akik képesek felfogni az igazságot, tudják, mi az, ami szerény és tisztességes, és mi az, ami bizarr. Bár egyes ruhák szerények és tisztességesek, mégis régimódi stílusúak. Isten nem szereti a régimódi dolgokat, és nem kéri azt az emberektől, hogy utánozzák a múlt stílusait, vagy hogy képmutató farizeusok legyenek. Isten azt érti a „szerény és tisztességes” alatt, hogy legyen normális emberi hasonlatossága, nemesnek, elegánsnak és előkelőnek tűnjön. Isten nem azt kéri az emberektől, hogy viseljenek bizarr ruhákat, és nem is azt, hogy öltözzenek rongyosan, mint egy koldus, hanem azt, hogy szerényen és tisztességesen, egy szenthez méltó illendőséggel öltözzenek. A normális emberek ezt így fogják fel. Ezt hallva azonban egy hamis vezető felbuzdulva azt mondta: „Isten szavai megadják nekünk az öltözködésünk kereteit. »Szerényen és tisztességesen, egy szenthez méltó illendőséggel« – ha betartjuk ezt a hét szót, akkor dicsőítjük Istent, és nem szégyenítjük meg Őt, a nem hívők között pedig nagyra becsült emberek leszünk. Mi számít tehát szerénynek és tisztességesnek? Az, ha emberi hasonlatossággal beszélünk és cselekszünk és szenthez méltó illendőséget mutatunk. Ha szentekről beszélünk, általában az ókori szentekre utalunk. Ha szenthez méltó illendőséggel akarunk rendelkezni, akkor az ókori szentek stílusát kell utánoznunk, viszont ha ókori ruhákban jársz, akkor az emberek őrültnek fognak tartani téged. Ez nem felel meg az Isten tiszteletét előíró alapelvnek, de kell lennie valamilyen felkutatható bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy milyen ruhákat viseltek a szentek a közelmúltban. A társadalmi miliő néhány évtizeddel ezelőtt jobb volt. Az emberek egyszerűbbek voltak, konzervatívabban és illedelmesebben öltözködtek. Ha ennek a normának megfelelően öltözködünk, akkor szerények és tisztességesek leszünk, és rendelkezni fogunk a szentekhez méltó illendőséggel. Ez a gyakorlás útja.” Megtudva, hogy a ’70-es és a ’80-as években az emberek fehér inget és kék nadrágot viseltek, azt mondta a testvéreknek: „Láttam a fényt Isten szavaiban. A ’70-es és a ’80-as években az emberek olyan öltözékben jártak, ami egészen illedelmes és egyszerű volt. Nem mondhatjuk, hogy méltóságteljesek voltak, de úgy tűnik, hogy jobban megfelelnek az Isten szavában foglalt követelményeknek, ezért mi is e norma szerint fogunk öltözködni.” A vezető példamutatóan felvette ezt az öltözéket, és mindenki úgy gondolta, hogy jól néz ki, elég tisztességes és egyszerű. A vezető azt mondta: „Isten azt mondta, hogy ne viseljünk bizarr ruhákat. Először is, az inget be kell gombolni egészen a nyakig, és az összes mandzsettagombot is be kell gombolni. A csuklók nem látszódhatnak, az inget be kell tűrni, és minden testrészt szorosan be kell fedni. Nem szabad, hogy látszódjon a csupasz mellkas vagy a hát. Nézzétek meg, milyen szerény és tisztességes ez! Ugye, hogy szerény és tisztességes, és ugye, hogy összhangban van az Isten által megkövetelt szenthez méltó illendőséggel?” A vezetőnek különösen tetszett az öltözék, amit éppen akkor viselt, és amit ugyanakkor másoktól is megkövetelt: „A ti ruháitok túl modernek, túl divatosak. Szégyent hoznak Istenre, és Ő nem szereti őket. Most menjen mindenki, és gyorsan vegyen fel olyan ruhát, amilyet én viselek, legyetek olyanok, mint én!” A tisztánlátással nem rendelkező emberek követték a példáját, találtak maguknak és felvettek egy úgynevezett szerény és tisztességes öltözéket, amely összhangban volt a szentekhez méltó illendőséggel, és a legtöbben még jónak is tartották. Néhányan azonban undorodtak ezektől a régimódi dolgoktól a szívükben, és úgy érezték, hogy nem helyénvaló ezt tenni, és hogy az Isten szavainak ilyesfajta értelmezése eltorzult. Ezek az emberek annak ellenére, hogy nem tudták egyértelműen megmondani, hogy helyes vagy helytelen volt-e a vezetőre hallgatni, és nem mertek következtetéseket levonni, amellett érveltek, hogy ne kövessék vakon a tömeget. Úgy vélték, hogy amit a vezető mondott, az nem teljesen helyes, és nem követték azt. Csak azok az ostoba emberek követték, amit a hamis vezető mondott, és tették azt, amit mondtak nekik, bárhogyan is mondták azt, akik nem képesek felfogni Isten szavait, és akik nem olvasták Isten szavait. Követték a hamis vezetőt, és utánozták őt, ugyanúgy öltözködtek, amikor kimentek az utcára. Amikor tömegbe mentek, nagyon élvezték, és azt gondolták: „Hiszünk Mindenható Istenben, és az öltözékem tele van a szentekhez méltó illendőséggel. Ti mit viseltek? Milyen tarka, milyen modern, milyen elvetemült! Nézzetek ránk, mi nem fedünk fel semmit!” Azt gondolták, hogy csodálatosak. A hamis vezető nemcsak, hogy nem vette észre, hogy ez Isten szavainak félreértelmezése, hanem valójában azt hitte, hogy Isten szavait gyakorolja, és belép azok valóságába. Ezt teszik a hamis vezetők. A hamis vezetők még Isten embereknek szóló legegyszerűbb és legkönnyebben érthető követelményei tekintetében sem tudják igazán megérteni, hogy mire vonatkoznak Isten szavai, hogy milyen normákat követelnek meg, vagy mik az alapelveik. Vajon képesek-e akkor megérteni, hogy mit mond Isten az emberiség romlott beállítottságáról vagy a rengetegféle emberi állapotról? Tudhatják-e pontosan, hogy mi itt az igazság? Természetesen nem.

A hamis vezetők nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felfogják Isten szavait; ők csupán Isten szavainak szó szerinti jelentéséből tudják, hogy mit mondott Isten, de nem értik, hogy Isten szavai milyen igazságokat fejeznek ki, hogy mit követel Isten az emberektől, vagy hogy milyen igazságalapelveket kell megérteniük az embereknek. Ezért, amikor Isten szavairól beszélnek, pusztán szó szerint értelmezik őket, és néhány előírást, néhány követendő szabályt adnak az embereknek azért, hogy bizonyítsák, hogy ők is értik Isten szavait és végeztek munkát. Néhány hamis vezető még azt is gondolja, hogy Isten szavai már világosak, csak az emberek mindig elmulasztják, hogy egyék és igyák azokat, vagy hogy erőfeszítést tegyenek. Látva, hogy mindenkinek a kezében vannak az Isten szavait tartalmazó könyvek, feleslegesnek tartják elvezetni az embereket odáig, hogy egyék és igyák Isten szavait. Ezért, amikor az összejövetelek során vagy a kötelességeik végzése közben problémákat találnak, egyszerűen csak elküldik az embereknek Isten szavainak néhány kiválasztott passzusát, és olyan dolgokat mondanak nekik, mint: „Olvassátok el Isten szavainak ezt a passzusát”; „Olvassátok el Isten szavainak azt a passzusát”; vagy „Isten szavai ezt mondják erről az aspektusról, és azt mondják arról az aspektusról”. Csupán elküldik Isten szavainak kiválasztott szakaszait az embereknek, meggyőző módon bátorítják őket Isten szavainak olvasására, azt gondolva, hogy így kell elvezetni az embereket, hogy egyék és igyák Isten szavait, és azt hiszik, hogy eleget tesznek a vezetői felelősségüknek. Miután elolvassák ezeket az szavakat, az emberek azt mondják: „Én is olvastam Isten ezen szavait; vajon nem feleslegesen gyűjtöd össze nekem ezeket a szavakat?” A hamis vezetők azonban azt gondolják: „Ha nem küldöm el neked őket, akkor nem fogod tudni megtalálni, hogy mely fejezetben vagy oldalon szerepelnek ezek a szavak. Még azt sem tudod, hogy Isten milyen összefüggésben mondta ezeket a szavakat. Vezetőként vállalnom kell ezt a felelősséget, hogy bármikor és bárhol elküldjem neked Isten szavait.” Néhány hamis vezető túláradó szeretetből egy nap alatt akár tíz-húsz passzust is küld valakinek Isten szavaiból, hogy ezzel is bizonyítsa a hűségét a munkájához és az eltökéltségét aziránt, hogy elvezesse az embereket Isten szavainak valóságába. Elküldik Isten e szavait az embereknek, de vajon megoldódnak a problémáik? Vajon betöltik ők azt a szerepet, amelyet egy vezetőnek be kellene töltenie? Gyakran nem töltik be ezt a szerepet, mert ha az emberek maguktól is képesek lennének megérteni ezeket a szavakat, akkor nem lenne szükségük vezetőre. Isten szavainak a hamis vezetők által küldött passzusait valójában jól ismerik azok, akik gyakran olvassák Isten szavait, de akkor mi hiányzik az emberek számára? Mik a nehézségeik és a problémáik? Az, hogy amikor ezeket az igazságokat érintő problémákról van szó, amikor nehézségekkel szembesülnek, az emberek nem képesek meglátni a problémák lényegét, nem tudják, hol kezdjenek hozzá a megoldásukhoz, és nem tudják, hogyan lépjenek be ezekbe az igazságokba – és a hamis vezetők sem tudják. Akkor vajon eleget tettek a felelősségüknek ebben az ügyben? Vajon alkalmasak a vezetői munkára? Nyilvánvaló, hogy nem tettek eleget ennek a felelősségüknek. Például, amikor az emberek arról olvasnak Isten szavaiban, hogy becsületes embernek lenni, egy hamis vezető, mivel nem tudja, hogyan kell enni és inni Isten szavait, és nincs meg a képessége arra, hogy felfogja és megértse az igazságot, azt mondaná: „Isten elvárásai nem magasak. Isten azt kéri tőlünk, hogy legyünk becsületes emberek, becsületesnek lenni pedig azt jelenti, hogy igazat beszélünk. Hát nincs mindez benne Isten szavaiban? »Ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem« (Máté 5:37). Milyen világosak Isten szavai! Csak mondd azt, amit a szívedben gondolsz; milyen egyszerű ez! Miért nem tudod ezt megtenni? Isten szava az igazság, ezt kell gyakorolnunk. Ha nem gyakoroljuk, az lázadás, és vajon Isten megmenti azokat, akik lázadnak Ellene? Nem menti meg.” Ezt hallva az emberek így válaszolnak: „Minden, amit mondasz, helyes, de még mindig nem tudjuk, hogyan legyünk becsületes emberek. A hazugság ugyanis sokszor akaratlan, vagy olyasvalami, amit akkor tesz az ember, amikor nincs más választása, és van mögötte valamilyen észszerűség. Hogyan kellene ezt megoldani?” Mit mondana a hamis vezető? „Hát nem egyszerű ezt elintézni? Hát nem tették ezt világossá Isten szavai? Becsületes embernek lenni olyan, mint gyermeknek lenni; mennyire egyszerű ez! Nem számít, milyen idős vagy; nem tudsz egyszerűen olyan lenni, mint egy gyermek? Csak nézd meg, hogyan viselkednek a gyermekek.” A hallgató ezután eltöpreng: „A gyermek fő tulajdonságai a naivitás és az élénkség, az ugrabugrálás, az éretlenség, és az, hogy sok mindent nem ért meg. Mivel a vezető ezt mondta, akkor ezt fogom csinálni”. Másnap ez a harmincas-negyvenes éveiben járó személy két kis copfba kötötte a haját, rózsaszín fejpántot és hajcsatokat tett a hajába, rózsaszín inget, cipőt és zoknit vett fel, teljesen rózsaszínbe öltözött. Ezt látva a vezető azt mondja: „Ez az! Sétálj még inkább úgy, mint egy gyermek – ugrándozva. Beszélj ártatlanabbul, mint egy gyermek, elvetemültségmentes szemekkel és mosollyal az arcodon – hát nem a gyermeki viselkedéshez való visszatérés ez? Ilyen a becsületes ember viselkedése!” A vezető egészen elégedett, míg mások ezt ostoba, abnormális viselkedésnek gondolják. Ez a hamis vezető nemcsak hogy nem tudta megoldani a problémát, de arról sem volt fogalma, hogyan keresse az igazság alapelveit, és az abszurditás útjára vezette az embereket. A hamis vezető még a legegyszerűbb igazságot – hogy hogyan legyen valaki becsületes ember – sem tudja helyesen és tisztán felfogni, vakon alkalmazza az előírásokat, és olyan eltorzultan fogja fel az igazságot, hogy az visszataszító azoknak, akik hallják. Ezt csinálják a hamis vezetők.

A hamis vezetők rengetegféleképpen fogják fel Isten szavait, és különféle bizarr és különc nézőpontokkal állnak elő. Emellett Isten szavainak gyakorlását és követését hirdetik, és azt követelik másoktól, hogy fogadják el és tartsák magukat az ő felfogásukhoz. Röviden: az ilyen hamis vezetőkhöz hasonló embereknek gyakran sekélyes és eltorzult felfogásuk van Isten szavairól. Egy spirituális kifejezéssel élve azt mondanánk, hogy „hiányzik belőlük a lelki megértés”. Nemcsak, hogy eltorzult az Isten szavaival kapcsolatos felfogásuk, hanem gyakran még azt is követelik másoktól, hogy hozzájuk hasonlóan kövessék ezeket az eltorzult doktrínákat és előírásokat. Eközben az eltorzult felfogásukat arra használják, hogy kárhoztassák azokat, akik tisztán felfogják az igazságot. Ezek a hamis vezetők lelki megértés hiányában nem vizsgálják és elemzik Isten szavait, mint az antikrisztusok. Látszólag alázatos hozzáállással közelednének Isten szavaihoz: eszik, isszák és elfogadják őket. A gyenge képességük és Isten szavainak felfogására való képtelenségük miatt azonban úgy kezelik Isten szavait, mintha azok egy tankönyvben szerepelnének, és azt hiszik, hogy Isten szavai azt a logikát követik, hogy „egy meg egy egyenlő kettő, és kettő meg kettő egyenlő négy”. Nem tudják, hogy Isten szavai az igazságot jelentik, és ahhoz, hogy az ember belépjen Isten szavainak valóságába, meg kell értenie, hogy az Isten szavaiban kifejezett igazságok mire vonatkoznak, és hogy milyen különféle állapotokat és tartalmakat foglalnak magukban ezek az igazságok. Amikor mások nagyon konkrétan és gyakorlatiasan fogják fel Isten szavait, azt felületesnek tartják, és olyasvalaminek, amire nem érdemes figyelni, és azt mondják: „Én értem az egészet, mindent tudok. Amiről beszélsz, azt már világosan elmagyarázták Isten szavai, miért kell elmondanod?” Valójában nincsenek tudatában annak, hogy mások az Isten szavaiban foglalt igazságokhoz kapcsolódó konkrét tartalomról beszélnek. Mivel ezeknek a hamis vezetőknek nincs lelki megértésük, és nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felfogják Isten szavait, azt gondolják, hogy minden igazság többé-kevésbé ugyanaz, és nincsenek konkrét különbségek az igazságok által érintett problémák között; úgy gondolják, hogy az ezekről a dolgokról való vég nélküli beszélgetés ellenére mindez lényegében ugyanaz a probléma. Ez a hiedelem komoly problémára utal, és arra ítéli az ilyen embereket, hogy soha ne értsék meg az igazságot.

A hamis vezetők nem tudják elvezetni az embereket az igazságvalóságba

Vannak jó képességű és felfogóképességű egyének, akik már szereztek némi tapasztalatot Isten alapvető szavaival kapcsolatban, némileg beléptek azokba, és rendelkeznek némi igazságvalósággal, de konkrétabb útmutatásra és vezetésre van szükségük ahhoz, hogy a belépésük mélyebb és alaposabb legyen. Csak a hamis vezetők nem értik meg, hogy mire vonatkoznak az igazság konkrét részletei, vagy hogy miért beszélnek róluk ilyen módon, és azt gondolják, hogy ez a dolgok szükségtelen túlbonyolítása vagy játék a szavakkal. Nem értik vagy nem tudják, hogyan kell felfogni vagy megtapasztalni az igazsággal kapcsolatos különböző szempontokat. Ezért, miután vezetőkké válnak, csupán annyit tudnak tenni, hogy vezetik az embereket Isten gyakran megbeszélt szavainak evésében és ivásában, majd beszélnek néhány doktrínáról, és összefoglalják az előírások betartásának néhány gyakorlati módszerét, és az emberek pedig csupán néhány felszínes spirituális kifejezést, gyakran elmondott szót és doktrínát, előírást és szlogent kapnak tőlük. Az új hívők számára a hamis vezetők prédikációi talán egy-két évig még elegendők lehetnek, de egy-két év után azok, akik már megértettek néhány igazságot, elkezdik felismerni a hamis vezetők kijelentéseit és megközelítéseit. Azok számára, akikből alapvetően hiányzik a felfogóképesség, bárhogy is prédikálnak a hamis vezetők, semmit sem éreznek, nincs tudatosságuk, és nem veszik észre, hogy amit ezek a vezetők prédikálnak, azok csupán szavak és doktrínák, és hogy amit megértenek, az csupán néhány üres elmélet, szlogen és előírás, amelyek egyáltalán nem az igazságot jelentik. E megnyilvánulások alapján vajon képesek a hamis vezetők eleget tenni annak a felelősségnek, hogy „elvezessék az embereket odáig, hogy egyék, igyák és megértsék Isten szavait, és hogy belépjenek Isten szavainak a valóságába”? Vajon be tudják tölteni ezt a szerepet? Vajon eleget tudnak tenni a felelősségi köreiknek? (Nem.) Miért nem? Mi a fő probléma? (Az ilyen embereknek nincs lelki megértésük, és nem tudják felfogni az igazságot.) Nincs lelki megértésük, és nem tudják felfogni az igazságot, mégis másokat akarnak vezetni – ez teljességgel lehetetlen! Azt várni a hamis vezetőktől, hogy elvezessék az embereket odáig, hogy megértsék Isten szavait és belépjenek Isten szavainak valóságába, olyan, mintha szitával akarnánk vizet meríteni – képtelenség! Vegyük például azt, hogy becsületes embernek kell lenni: Isten szavai ezzel kapcsolatban elég egyszerűek, csak néhány mondatból állnak és nem bonyolultak. Bárki, aki egy kicsit is művelt, tudja, mit jelentenek ezek a szavak. A hamis vezetők azonban, hogy bebizonyítsák, hogy képesek a munkára és képesek vezetni az embereket, Isten szavai alapján gondosan elmagyarázzák: „Mi a jelentősége annak, hogy Isten megköveteli az emberektől, hogy becsületesek legyenek? Az, hogy a becsületes ember az, akit Isten szeret. A nem hívők nem becsületesek, nem mondanak igazat, csak hazugságokat és megtévesztő szavakat mondanak; az egész világ egy nagy hazugsághalmaz. Ezért, amikor ma eljön Isten, az első dolog, amit követel az az, hogy az emberek legyenek becsületesek. Ha te nem vagy becsületes ember, Isten nem fog szeretni téged; ha nem vagy becsületes ember, akkor téged nem lehet megmenteni, és nem léphetsz be a királyságba; ha nem vagy becsületes ember, nem gyakorolhatod az igazságot, és minden bizonnyal csalárd ember vagy; ha nem vagy becsületes ember, nem felelsz meg egy teremtett lény színvonalának.” Most már értitek, hogyan kell becsületes embernek lenni? (Nem.) Mindezek után még mindig nem világos. Amikor az új hívők ezt hallják, úgy érzik, hogy ezek a szavak kiválóak, olyasmik, amiket még nem hallottak a húsz-harminc éves vallásos életük alatt. Néhányan még azt is mondják: „Ezek a szavak erőteljesek, minden mondat megérdemel egy »Áment«. Ez a prédikáció igazán jó, ez valóban a Királyság Korának prédikációja!” A hamis vezetők aztán folytatják: „Isten azt kéri tőlünk, hogy legyünk becsületes emberek, vajon mi becsületes emberek vagyunk?” Néhányan elgondolkodnak ezen: „Mivel Isten azt kéri tőlünk, hogy legyünk becsületes emberek, ez azt jelenti, hogy még nem vagyunk azok.” Néhányan csendben maradnak, és azt gondolják: „Én eléggé jámbor embernek tartom magam. Soha nem veszekszem másokkal, és amikor üzletelek, nem merek becsapni senkit. Néha, amikor egy kis előnyhöz jutok, még aludni sem tudok éjszaka. Vajon becsületes ember vagyok? Úgy gondolom, hogy jámbor ember vagyok, és vajon ez nem ugyanazt jelenti, minthogy becsületes ember vagyok?” Mások azt mondják: „Én a természetemnél fogva nem tudok hazudni. Az arcom elvörösödik, valahányszor valami valótlant mondok, tehát biztosan becsületes ember vagyok, nem igaz?” A hamis vezetők ezután hozzáteszik: „Függetlenül attól, hogy becsületes ember vagy-e, mivel Isten szava azt kéri tőlünk, hogy legyünk becsületesek, szükségszerű, hogy becsületes ember legyél. Ha Isten szavai szerint cselekszel, akkor becsületes ember vagy. Akkor megszabadulsz a csalárdságtól, és a Sátán sötét befolyásának kötelékeitől. Amint becsületes emberré válsz, belépsz az igazságvalóságába, teljesíteni tudod a kötelességeidet, és alá tudod vetni magad Istennek.” Most már értitek, hogyan lehettek becsületes emberek? (Nem.) Egyesek mégis el vannak ragadtatva: „Ezek a szavak erőteljesek. Ámen! Minden mondat helyes. Egyik sem közvetlenül Isten szavaiból származik, de mindegyik Isten szavainak felfogását mutatja. Ez a felfogás fantasztikus! Én miért nem tudom ennyire felfogni? Úgy tűnik, ez a vezető valóban méltó a címre, tényleg vezetésre termett!” A képességgel és éleslátással rendelkező emberek ezt hallva elgondolkodnak: „Nem magyaráztad el, hogy mi az a becsületes ember. Pontosan hogyan lehet valaki becsületes ember?” A hamis vezetők folytatják: „Becsületes embernek lenni azt jelenti, hogy nem hazudsz. Például, ha korábban paráználkodtál, akkor imádkozol Istenhez, és megvallod, hogy hányszor követted el, és kivel. Ha úgy érzed, hogy nem látod vagy érintheted Istent, akkor a vezetőnek kell megvallanod, és tisztáznod kell mindent. Az őszinte beismerés a legalapvetőbb követelménye annak, hogy becsületes ember legyél. Ezenkívül az is, hogy kiöntöd a szívedet, és mindig tiszta lapokkal játszol. Hogyan gondolkodsz bármilyen dologról, milyen szándékaid vannak, milyen romlottságot társz fel, kit gyűlölsz vagy átkoztál meg a szívedben, kinek akarsz ártani, vagy ki ellen akarsz ármánykodni – mindezt meg kell vallani az adott személyeknek. Ezáltal nyitottá és őszintévé válsz, és a fényben fogsz élni. Ez jelenti azt, hogy becsületes ember vagy. Egy becsületes embernek el kell engednie az egóját; képesnek kell lennie arra, hogy megmutassa és elemezze a szívének leggonoszabb és legsötétebb részeit.” Ezt hallva most már értitek, hogyan kell becsületes embernek lenni? (Még mindig nem.) Még a meghallgatása után is csak doktrínákat ért meg az ember, és nem a konkrét gyakorlatokat. Isten szavainak ilyen felfogásával, ilyen módon vezetik el a hamis vezetők az embereket odáig, hogy egyék és igyák Isten szavait, és közösséget is így vállalnak, azt gondolva, hogy ők értik a legjobban Isten szavait, hogy képesek felfogni Isten szavait, és hogy el tudják vezetni az embereket Isten szavainak valóságába. Valójában azonban, amit megértenek és amivel közösséget vállalnak, azok mind csak doktrínák és szlogenek, amelyek semmiféle segítséget nem nyújtanak azoknak, akik szeretnék keresni az igazságvalóságot és megérteni az igazság alapelveit. A hamis vezetők mégis azt hiszik, hogy nagyszerű felfogóképességgel rendelkeznek, egyedülálló meglátásaik vannak Isten szavaival kapcsolatban, és felsőbbrendűek az átlagembereknél. Körbejárnak, hirdetik ezeket a doktrínákat és szlogeneket, sőt, még össze is hasonlítják magukat másokkal, rendszeresen használják ezeket a doktrínákat és szlogeneket szóbeli vitákhoz, és gyakran még arra is, hogy kioktassák, megmetsszék, megítéljék és kárhoztassák az embereket. Azt gondolják, hogy ezzel munkát végeznek, behozzák Isten szavait a valós életbe, és alkalmazzák Isten szavait. Hát nem zavaró ez a dolog? A hamis vezetők nem tudják megérteni Isten szavait, nem tudják elvezetni az embereket Isten szavainak valóságába. Isten szavainak elolvasása után csak néhány szóról és doktrínáról tudnak közösséget vállalni, mégis körbejárnak, hogy hirdessék azokat, és kérkedjenek velük. Valójában azonban semmilyen igazságot nem értenek meg Isten szavaiból. Nem értenek meg például néhány hasonló spirituális kifejezést vagy hasonló kifejeződést, és nem tudják, mi a különbség közöttük, vagy hogy hogyan lehet őket alkalmazni valós helyzetekben. Az előírásokhoz való ragaszkodáson, valamint a szavak és doktrínák szajkózásán kívül nem tudják igazán megérteni Isten szavait, és nem gyakorolják őket igazán. Ezért egyértelmű, hogy a hamis vezetők maguk sem értik az igazságot, és nem képesek arra sem, hogy elvezessék az embereket Isten szavainak megértéséhez és az igazságvalóságába való belépéshez. Ezt a becsületes emberként való lét példájával szemléltettük. Mivel a hamis vezetők nem tudják, hogyan érzékeljék a becsületes emberként való lét igazságát, csupán szavakat és doktrínákat szajkóznak és szlogeneket hirdetnek, félrevezetve azokat a bolondokat és zavarodottakat, akiknek nincs lelki megértésük, és zavarodottságban hagyják őket. Ezek az emberek ezeket a szavakat és doktrínákat hallva különösen bálványozni kezdik a hamis vezetőket, és miután éveken át követték őket, még a legalapvetőbb igazságokat sem értik meg, és egyáltalán nem lépnek be azokba. Az ezzel a tétellel kapcsolatos beszélgetésünket itt befejezzük.

Második tétel: Ismerni minden egyes embertípus állapotait és megoldani olyan, az életbe való belépéssel kapcsolatos különböző nehézségeket, amelyekkel a valóságos életükben találkoznak (Első rész)

A hamis vezetők nem látják át minden egyes embertípus állapotait

A vezetők és a dolgozók második felelősségi köre, hogy ismerjék minden egyes embertípus állapotait, és megoldjanak olyan, az életbe való belépéssel kapcsolatos különböző nehézségeket, amelyekkel a való életükben találkoznak. Hogyan végzik ezt a munkát a hamis vezetők? Vajon alkalmasak erre a feladatra? Elemezzük ezt a pontot. Az egyes embertípusok állapotainak ismerete – mi alapján valósul ez meg? Ez Isten azon szavainak megértése alapján valósul meg, amelyek leleplezik a különféle emberek romlott beállítottságait és lényegeit. A különböző emberek állapotainak felfogásához először is meg kell érteni Isten azon szavait, amelyek leleplezik az emberek különféle állapotait, romlott beállítottságait és romlott lényegeit, és képesnek kell lenni arra, hogy ezeket összevessük önmagunkkal. Az Isten által leleplezett beállítottságok típusa arra utal, hogy milyen emberekről van szó, milyen az emberi mivoltuk, milyen megnyilvánulásaik és kinyilatkoztatásaik vannak, valamint hogy milyen a hozzáállásuk Istenhez, Isten szavaihoz és a kötelességükhöz; ezeket az állapotokat össze kell egyeztetni Isten szavaival, és ezáltal fel lehet fogni a különböző emberek állapotait. Ezért a különböző emberek állapotainak megismerése először is Isten szavainak megértése és az Isten szavainak felfogására való képesség alapján valósul meg. A hamis vezetők nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy megértsék Isten szavait, vajon meg tudják-e így érteni a különböző típusú emberekkel kapcsolatos, Isten szavai által leleplezett összetett igazságokat, valamint a leleplezett különféle állapotokat és romlottlényegeket? (Nem.) Nem értik, nem ismerik az itt érintett összefüggéseket, és nem ismerik az érintett igazságokat. Mivel nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy megértsék Isten szavait, a különféle emberek állapotainak felfogása – ez az elengedhetetlen és fontos dolog – nagyon fáradságos és nehéz feladat a hamis vezetők számára.

Hogyan fogják fel a hamis vezetők a különféle emberek állapotait? Azt gondolják: „Ez az ember lelkes, az a másik kicsinyes, ez szeret jól öltözött lenni, annak a másiknak kicsi a hite...”. Csak ezeket a felszínes jelenségeket nézik, azt viszont nem tudják, hogy valójában milyen valakinek a hozzáállása Isten szavaihoz és az igazsághoz, és hogy valójában milyen a természetlényege. Például ha a hamis vezetők azt látják, hogy valakinek valódi hite van, és energikusan végzi a kötelességét, de a családi nehézségei és kötöttségei befolyásolják a kötelességei eredményeit, akkor tévesen megbélyegzik őt, mondván: „Ez az ember álhívő. Nem tud elszakadni a családjától. Mindig a gyermekeire gondol. Otthon van megtakarítása, de nem ajánlja fel. Ez a személy tehát nagyon problémás, és nem használható fontos feladatokra a jövőben.” Valójában ennek a személynek a problémája nem komoly; egyszerűen csak arról van szó, hogy csak rövid ideje hisz Istenben, és sekélyesen érti az igazságot, és sok dolgot nem lát át. Nem tudja, hogyan álljon hozzá a családjához és a gyermekeihez, vagy hogyan kezelje a vagyonát. Még mindig az imádkozás és a keresés időszakában van, és még nem találta meg a gyakorlás pontos alapelveit és módszereit. Megvan benne az akarat, hogy gyakorolja az igazságot, de amikor családi kötöttségekkel és nehézségekkel szembesül, átmenetileg elgyengül, és nem végzi túl aktívan a kötelességét. Azonban képes komolyan elvégezni a gyülekezet által rábízott munkát, amire a legtöbb ember képtelen. A képessége, az emberi mivolta és az igazsághoz való hozzáállása alapján ítélve jó ember. A hamis vezetők azonban nem így látják ezt, mert nem értik Isten szavait, és nem tudják, hogyan használják Isten szavait normaként annak mérésére, hogy milyen valakinek a természetlényege, vagy hogy az az állapot, amelyben valaki van, az a természetlényegéből vagy az átmeneti gyengeségéből fakad-e, vagy esetleg egy érettséggel kapcsolatos probléma; ezeket a dolgokat nem tudják felmérni. Az ilyen típusú ember által tapasztalt nehézségek olyanok, amelyek a valós életben jelentkeznek és az életbe való belépéshez kapcsolódnak – vajon a hamis vezetők tudják kezelni az ilyen jellegű problémákat? Meg tudják oldani ezeknek az embereknek a nehézségeit? (Nem.) Mivel a hamis vezetők nem tudják pontosan felfogni a különféle emberek állapotait, és nem tudják pontosan felismerni a különféle emberek természetlényegének jó és rossz elemeit, ezért a különféle emberek nehézségeit és problémáit sem tudják pontosan megoldani. Akik pusztán lelkesedésből aktívan feláldozzák magukat, nehézségeket viselnek el és megfizetik az árat, de gyenge képességűek és nincs felfogóképességük, azokat viszont a legfontosabb fejlesztendő célpontként kezelik, és amikor ezek az emberek nehézségekkel szembesülnek, közösséget vállalva segítik őket a megoldásukban. Amikor azonban olyan emberek szembesülnek nehézségekkel és gyengülnek el némileg, akik valóban rendelkeznek képességgel és jó emberi mivolttal, az ő nehézségeiket vajon hogyan oldják meg és kezelik a hamis vezetők? Amikor ezek az emberek nehézségekkel szembesülnek, és valójában csak egy kicsit gyengülnek el, a helyzetnek megfelelően támogatni és segíteni kellene őket; valakinek beszélnie kellene nekik Isten szándékairól – nem szabadna őket teljesen leírni, még kevésbé megbélyegezni. De vajon hogyan oldják meg a hamis vezetők az ilyen emberek nehézségeit? Azt mondják: „Isten munkája már idáig jutott, de te még mindig ragaszkodsz a férjedhez és a gyermekeidhez; még mindig hagyod, hogy a gyermekeid egyetemre járjanak és a jövőjüket keressék. Mivel a katasztrófák egyre súlyosabbá válnak, vajon van-e még bármilyen jövője ennek a világnak? Még a saját életedről sem tudsz gondoskodni, hogyan törődhetsz ezekkel a dolgokkal? Isten munkája már majdnem befejeződött, szorít az idő! Ha nem szánod el magad teljes mértékben, akkor vajon lehet még teremtett lénynek nevezni téged? Még mindig ember vagy?” Tényleg erről szólnak ezeknek az embereknek a nehézségei? (Nem.) Ezek az emberek csupán azért gyengülnek el kissé, amikor nehézségekkel szembesülnek, mert még nem elég érettek, és nem azért, mert nem szeretik az igazságot, vagy mert nem hajlandók végezni a kötelességüket. Ezért, amit a hamis vezetők mondanak, az nem felel meg az állapotuknak; nyilvánvalóan téves megbélyegzésről van szó, nem fogják fel az állapotuk lényegét vagy kulcsfontosságú aspektusát, nem fogják fel, hogy mit gondolnak valójában, hogy milyen emberek, és hogyan kellene őket vezetni és segíteni a nehézségeik megoldásában. A hamis vezetők nem tudják, hogyan kell megoldani ezeket a problémákat. Hogyan kell tehát megoldást találni, amikor ilyen ügyek merülnek fel? Mondhatod ezt: „Sok ember szembesül azzal a problémával, amivel te. Akik valóban képesek elhagyni a családjukat, és teljes szívvel feláldozni magukat Istenért, azok egy nem pillanatnyi impulzus alapján cselekednek, hanem hosszú ideig készülnek rá. Egyrészt elegendő igazságot értettek meg, és valóban megvan bennük az akarat ahhoz, hogy elszakadjanak a családjuktól, és hogy teljes szívvel feláldozzák magukat Isten házában, és garantálni tudják, hogy nem fogják megbánni ezt később – átgondolták mindezt. Sőt, ebben az időszakban még imádkoznak is Istenhez a felkészülésért és azért, hogy megnyissa számukra az előrevezető utat, miközben folyamatosan vértezik fel magukat az igazsággal, lehetővé téve ezzel, hogy még több igazságot értsenek meg, és hogy még több hitük legyen abban, hogy félretesznek mindent, és teljes szívvel feláldozzák magukat Istenért. Ehhez időre, imára és természetesen Isten vezetésére és intézkedéseire van szükség. Ha megvan benned ez az akarat, ne aggódj. Imádkozz Istenhez, várj csendben, és Isten el fogja rendezni a dolgokat neked. Ha az imáid és az akaratod megfelelnek Isten szándékainak és Isten helyesli őket, ha készen állsz, és bármit is tesz Isten, te alá fogod vetni magad és nem fogod megbánni, akkor Isten biztosan utat fog nyitni számodra. Ebben az időszakban az ember teendője az, hogy felkészül és vár; az egyetlen dolog, amit tehet, hogy felvértezi magát az igazsággal, megérti Isten szándékait, és hagyja, hogy az érettsége fokozatosan fejlődjön. Amikor Isten különféle körülményeket rendez el, akkor ha te képes vagy úgy dönteni, hogy panasz nélkül aláveted magad Isten szuverenitásának és elrendezéseinek, az azt jelenti, hogy van érettséged – bármit is tesz vagy rendez el Isten, te képes leszel alávetni magad.” Mit gondoltok erről a fajta útmutatásról? (Azt, hogy jó.) Egyrészt eleget teszel a felelősségednek, és segítesz az embereknek megérteni Isten szándékait; ugyanakkor nem kényszerítesz rájuk olyat, amire nem képesek, hanem a tényleges helyzetüknek megfelelően kezeled őket. Hát nem ez az Isten szavaival való problémamegoldás? Hát nem ez az emberek valós életben felmerülő nehézségeinek az állapotuk alapján történő megoldása? (De igen.)

A kötelességvégzésük során egyesek mindig felületesek és nem mutatnak felelősségtudatot, mindig hivatalos modort tanúsítanak, arrogánsak, önelégültek és képtelenek a másokkal való együttműködésre, és veszteségeket okoznak a gyülekezet munkájában, anélkül hogy a legcsekélyebb bűntudatot is éreznék. Amikor egy hamis vezető ilyen helyzetet lát, megpróbálja kezelni és megoldani a problémát, és azt mondja: „Ez a személy nagyon fontos szerepet játszik ebben a munkában. Úgy tűnik, nincs senki, aki megfelelően helyettesíthetné, ezért közösséget kell vállalnunk vele, hogy megoldjuk a nehézségeit.” A közösség során a hamis vezető rájön, hogy ez a személy egyáltalán nem akarja végezni a kötelességét. Világi dolgokra akar törekedni, pénzt akar keresni a karrierjével, jó életet akar élni, és úgy gondolja, hogy túl sokat kérnek tőle azzal, hogy rá akarják venni a kötelességvégzésre. Úgy érzi, hogy az Isten házában való kötelességvégzés azt jelenti, hogy mindennap elfoglalt, ami nemcsak a személyes családi életét teszi tönkre, hanem a családtagokkal való kapcsolattartást is lehetetlenné teszi, és ha a kötelessége végzése közben megszegi az alapelveket, akkor el kell viselnie, hogy megmetszik. Az ilyen életet túl keservesnek találja, és nem akar így élni. A probléma egyértelmű: A viselkedése azt mutatja, hogy álhívő. De hogyan kezeli ezt a hamis vezető? A hamis vezető azt gondolja: „Ez a személy tehetséges a nem hívők között; nem könnyű ilyen embert találni. Az állapota problémássá vált; gyorsan félre kell tennem a legtöbb elfoglaltsággal járó munkámat, hogy közösséget vállaljak vele, hogy segítsek neki megoldani ezt a problémát. Hogyan oldjam meg? Isten szavai a legerőteljesebbek; először is felolvasok neki néhány részt Isten szavaiból, hogy megoldjam azt, hogy nem akarja végezni a kötelességét.” A hamis vezető azt mondja neki: „Most, hogy elérkezett a katasztrófák ideje, az emberek nem élhetnek többé jó életet. Te még mindig pénzt akarsz keresni a karriereddel, és egyszerű családi életet akarsz élni, de hamarosan káosz lesz az egész világon, és nem lesznek többé egyszerű családok. Nem látod át ezeket a dolgokat? Többet kell imádkoznod Istenhez. Az Istenhez való imádkozás hitet fog adni neked. Emellett többet kell enned és innod Isten szavaiból. A problémád meg fog oldódni, miután eszel és iszol néhányszor Isten szavaiból.” Ezután keres öt-tíz részt Isten szavaiból, hogy elolvassák őket, és beszélgessenek róluk. Az illető így válaszol: „Elég volt a beszélgetésből. Értem Istennek ezeket a szavait; műveltebb vagyok, mint te. Ne kérkedj.” Egy egész napos közösségvállalás, és semmi sem oldódik meg. A hamis vezető azt gondolja magában: „Évek óta végzem a gyülekezeti munkát; nem hiszem, hogy nem tudom megoldani a problémádat”. Este sietve folytatja a közösségvállalást: „Szeretned és imádnod kell Istent! Megvan a reményed arra, hogy olyan teremtett lénnyé válj, aki megfelel a színvonalnak. Ez a kötelesség nem adatik meg bárkinek; meg kell becsülnöd ezt a lehetőséget, mert ha elszalasztod, soha többé nem lesz másik. Mivel ilyen jó a képességed és az állapotod, nem lenne kár számodra, ha nem végeznéd a kötelességedet? Egy ilyen tehetséges személyt elő kellene léptetni, és használni kellene Isten házában; neked nagyszerű kilátásaid vannak itt!” Az illető azt mondja: „Hallgass! Ha hagyod, hogy végezzem a kötelességemet, a hozzáállásom ugyanaz marad. Ha nem engeded meg, azonnal távozom. Nem fogok könyörögni, hogy itt maradhassak!” A hamis vezetőnek elfogynak a szavai, de nem tudja meggyőzni ezt az embert, vagy megoldani a problémáját. Miért van ez így? Azért, mert nem látja át, hogy mi a lényegi problémája ennek a személynek. Ez a személy a kötelességvégzése során felületes, amikor úgy tartja a kedve, csal, ha úgy tartja a kedve, és csak látszatmunkát végez, ha éppen ahhoz van kedve; bármilyen munkát is végez, felelőtlen. Nem hajlandó egy kis plusz erőfeszítést tenni, vagy néhány szóval többet mondani bizonyos problémák megoldása érdekében, mivel azt fárasztónak és bosszantónak találja. Egyértelműen tudja, hogyan kell megfelelő színvonalon végeznie a kötelességét, és hogyan kell megfelelően cselekedni, de nem hajlandó így gyakorolni. Mégis, továbbra is végzi a kötelességét Isten házában. Mi a természete ennek a helyzetnek? Mi itt a probléma? (Azzal a szándékkal jött, hogy áldásokat szerezzen és üzleteket kössön.) Ilyen reménnyel érkezett; az ilyen embereket opportunistáknak nevezik. Azt mondja: „Hallottam, hogy hamarosan vége lesz a világnak, közeleg az apokalipszis, ezért nem kell többé dolgozni mennem; úgyis elég pénzt kerestem. Akár el is jöhetnék Isten házába egy ingyenes étkezési jegyért, és hogy biztosítsak magamnak egy helyet, hogy reménykedhessek a későbbi áldásokban.” A kötelességvégzéséhez való hozzáállása és szándéka alapján ítélve az Istenbe vetett hite opportunista; nem igaz hitből jött Isten házába, hanem hogy ingyenélő legyen. A kötelessége végzése közben különösen lekezelő magatartást tanúsít. A gyülekezet csak úgy tudja használni őt, ha hízeleg neki és alkudozik vele, és még így sem teljesít jól. Vajon igazán végezheti a kötelességét egy olyan személy, akiben még lelkiismeret sincs? Ő csupán az opportunizmussal és az ingyenéléssel foglalkozik, ő egy álhívő. A probléma két aspektusának természetét vizsgálva, vajon a hamis vezető felfogta a probléma lényegét, amikor megpróbálta megoldani? (Nem.) Mivel nem látta át a probléma lényegét, továbbra is igaz hívőnek tekintette ezt a személyt, csak olyasvalakinek, aki nem érti az igazságot, kicsi az érettsége, pillanatnyilag gyenge, és támogatásra szorul. Megpróbált közösséget vállalni és segíteni ezekből a nézőpontokból, csakhogy azt hallja: „Hallgass! Azok a doktrínák, amelyekről beszélsz, haszontalanok. Én mindezt tudom, több mindent értek, mint te. Hány doktrínát értesz te valójában? Mennyire vagy művelt? Több könyvet olvastam, mint amennyit te valaha is fogsz!” A természete feltárta magát, nem igaz? A hamis vezető még mindig azt hiszi, hogy munkát végez, és nem veszi észre, hogy ez a személy valójában álhívő. Amikor az álhívők a kötelességüket végzik Isten házában, még a munkájuk sem megfelelő színvonalú. Vajon meg kell tartani az ilyen embereket? (Nem.) Az ilyen típusú embereket ezért a következő alapelv szerint kell kezelni Isten házában: Ha tudnak és hajlandók dolgozni, meg kell tartani őket; ha nem hajlandók, gyorsan el kell őket takarítani, maradásra buzdítás vagy figyelmeztetés nélkül. Vajon a hamis vezető ismeri ezt az alapelvet? Nem ismeri. Úgy bánnak a halottakkal, mintha élnének, etetik őket és vizet adnak nekik; hát nem ostobaság ez? A hamis vezetők pontosan ilyen ostoba dolgokat tesznek.

A hamis vezetők nem képesek megoldani azokat a nehézségeket és problémákat, amelyekkel az emberek az életbe való belépésük során találkoznak

Különböző helyzetekben, amikor különböző emberek különféle állapotokat és megnyilvánulásokat tárnak fel, a hamis vezetők egyetlen esetben sem képesek felfogni e megnyilvánulások lényegét, és nem tudják megoldani a belőlük eredő problémákat. Mivel nem értik az igazságot, tévesen alkalmazzák a címkéket, és hanyag, helytelen magatartást tanúsítanak, összetévesztve az átmenetileg gyengéket vagy időnként negatívan viselkedőket az álhívőkkel és az Istent eláruló emberekkel. Eközben azokat az álhívőket, akik látszólag rendelkeznek bizonyos adottságokkal, akik képesek egyszerű munkát végezni és némi erőfeszítést tenni, a legfontosabb támogatandó célpontnak tekintik. Ezek az emberek kínosnak érzik a kötelességvégzésük iránti vonakodásuk nyílt kifejezését, a hamis vezetők azonban nem látnak át ezen, és kitartóan próbálják maradásra bírni őket. A hamis vezetők nem tesznek mást, mint hogy ostobaságokat követnek el; a gonosz emberek zavarják a gyülekezetet, ők mégsem veszik ezt észre, és nem kezelik a problémát. Hát nem hanyag és helytelen magatartás ez? Hogyan alakul ki a hamis vezetők hanyag, helytelen magatartása? Nem képesek megérteni Isten szavait, és nem értik az igazságot, ezért amikor különféle helyzetekkel szembesülnek, az általuk megértett legfelszínesebb doktrínákhoz folyamodnak, és újra és újra úgy alkalmazzák őket, hogy csupán akadályozásokat és megzavarásokat okoznak. Gyakran nemcsak, hogy nem oldják meg az emberek életbe való belépése során felmerülő nehézségeket, és nemcsak, hogy nem támogatják az embereket a gyengeségükből való megerősödésben, hanem még Istennel kapcsolatos elképzeléseket és félreértéseket is keltenek az emberekben, ami miatt az emberek azt gondolják, hogy a gyülekezet azért próbálja beszervezni őket, hogy kihasználja a szolgálatukat, mintha Isten házában nem lennének tehetséges egyének és nem lehetne megfelelő embereket találni. Ilyen negatív hatást generál a hamis vezetők munkája. Miből fakad ez? (A hamis vezetők nem képesek felfogni az igazságot, nem értik az igazságot, és amikor helyzetekkel szembesülnek, csak előírásokat alkalmaznak.) Nem képesek felfogni az igazságot, csak néhány merev szót és mondást tudnak megjegyezni. Hiányzik belőlük az igazság valódi tapasztalati megértése és felfogása. Ezért, amikor végül problémák merülnek fel, csak néhány sekélyes mondatot tudnak elmondani: „Szeresd Istent”; „Légy becsületes”; „Légy engedelmes, és vesd alá magad, amikor helyzetekkel szembesülsz”; „Végezd jól a kötelességed”; „Hűségesnek kell lenned”; „Lázadnod kell a hús-vér test ellen”; „Fel kell áldoznod magad Istenért”. Ezeket az üres doktrínákat, szlogeneket és mondásokat arra használják, hogy jobb fényben tüntessék fel magukat, és másoknak is tanítják őket, remélve, hogy befolyásolják őket és pozitív hatást gyakorolnak rájuk – de nem érnek el velük semmilyen hatást, és semmit sem változtatnak meg. A hamis vezetők ezért semmilyen munkát sem tudnak elvégezni. Mivel még arra sem képesek, hogy megoldják azokat a nehézségeket, amelyekkel Isten választott népe az életbe való belépés során találkozik, hogyan is tudnának akkor jó munkát végezni a gyülekezet vezetése tekintetében?

Amikor az emberek különféle nehézségekkel találkoznak a való életben, és nem tudják, hogyan nézzenek szembe velük, és azt sem, hogy hogyan gyakorolják az igazságot, akkor Isten szavaiban kell keresniük az igazságot, hogy megoldják ezeket a problémákat. Ha valakinek kicsi az érettsége, és nem tudja, hogyan keresse az igazságot Isten szavaiban, és azt sem, hogyan találja meg Isten vonatkozó szavait, akkor keresnie kell azokat, akik megértik az igazságot, hogy velük beszélgetve oldja meg a problémát, és közben azt is gyakorolja, hogy hogyan találja meg Isten vonatkozó szavait, és hogyan fogja fel az igazságot. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni Isten szavaiban az alapelveket és az Isten által megkövetelt normákat, valamint azt, hogy miként határozza meg Isten ezt az ügyet, mit követel meg vele kapcsolatban, és hogy vannak-e konkrét, megmagyarázott részletek. Ha Isten szavai az adott témáról kissé egyszerűek, csupán körvonalazzák az alapelveket, de nem adnak részletes példákat, akkor meg kell tanulnod elgondolkodni rajtuk. Ha a gondolkodás sem vezet sikerre, keress több embert, akivel beszélgethetsz, beszélgess összejöveteleken, tapogatózz és keress a kötelességed végzése során, nyerj megvilágosodást és megvilágítást, hogy ezáltal fokozatosan megértsd, mi az adott probléma lényege. Végül lépj be Isten szavainak alapelvei szerint, hogy eljuss ezeknek a nehézségeknek a megoldásához. Vannak például emberek, akik lusták, és soha nem tudnak erőt gyűjteni a kötelességük végzéséhez; de ha az evés, az ivás vagy a mulatozás kerül szóba, máris felderülnek, és tele lesznek életerővel, mintha hirtelen felélénkülnének. Hogyan oldják meg az ilyen problémákat a hamis vezetők? Nekik is van egy módszerük: Több feladatot adnak ezeknek az embereknek, hogy ne legyen idejük tétlenkedni. Vajon ez a megközelítés megoldja a problémát? Néhány ember vonakodik elvégezni még egy kevés rábízott munkát is; csak ingyenélő akar lenni, és úgy gondolja, hogy a legjobb, ha egyáltalán nem végez semmilyen munkát! Mi a probléma a rendkívül lusta emberekkel? Ez a természetlényegükkel függ össze, hogy szeretik-e a pozitív dolgokat, valamint a preferenciáikkal és a törekvéseikkel is kapcsolatos. Vannak olyan emberek, akiknek van némi képességük; ha csak átlagos követők, akikre nem helyeznek semmilyen terhet, akkor nincs energiájuk elvégezni a munkájukat, és az egyáltalán nem érdekli őket. Ha azonban a képességük és az általuk végezhető kötelességek alapján megkapják a felügyelői szerep terhét, megengedik nekik, hogy valamilyen címet viseljenek és bizonyos kötelezettségeket vállaljanak, az felkelti az érdeklődésüket a munka iránt. Néha, amikor megbízhatatlanná válnak a munkájukban, vagy ellustulnak, meg lehet őket metszeni; máskor pedig bátorítást és dicséretet kell adni nekik. Ezáltal ezek az emberek, akiknek fontos, hogy milyen benyomás alakul ki róluk, akik szeretik a státuszt, és élvezik, ha hízelegnek nekik, energiát nyernek a kötelességük végzéséhez. Amikor lazsálni támad kedvük, elgondolkodnak: „A státusz és a rám helyezett teher érdekében jól kell csinálnom.” Az ilyen emberek lustasága így részben orvosolható. Amikor a hamis vezetők ilyen, az emberi mivolttal és állapotokkal kapcsolatos problémákkal találkoznak az életbe való belépés vonatkozásában, amelyek a kötelességvégzés során merülnek fel, nagyon nehéznek és kihívásokkal telinek találják a megoldásukat. Nem tudják, hogyan orvosolják ezeket az állapotokat és problémákat, vagy hogy Isten mely szavait használhatják a célzott megoldás érdekében. Legtöbbször az a megközelítésük, hogy meggyőzik vagy hízelegve rábeszélik az embereket, hogy cselekedjenek jól; ha a meggyőzés és a rábeszélés nem működik, akkor dühöngeni kezdenek, és megmetszik őket. Ha a metszés nem válik be, akkor figyelmeztetésként felolvasnak néhány részt Isten kíméletlen szavaiból, hogy a tudtára adják az embereknek, hogy meg kellene javulniuk. Ha ez sem vezet eredményre, akkor utolsó megoldásként elintézik, hogy valaki figyeljen rájuk, és irányítsa őket. Csak ez a néhány technika áll a rendelkezésükre, és ha ezek nem működnek, akkor kifogynak a lehetőségekből.

Összefoglalva: Függetlenül attól, hogy milyen problémával szembesülnek a hamis vezetők a munkájuk során, képtelenek meglátni a probléma lényegét, nehezen fogják fel a különféle emberek valódi állapotait és hátterét, és még kevésbé képesek meglátni a probléma gyökerét, vagy hogy mi az első lépés a legmegfelelőbb megoldás felé. Nem rendelkeznek azokkal az alapelvekkel és módszerekkel, amelyekkel kezelhetnék a problémákat, ezért a hamis vezetők munkája nem képes megoldani a különféle valódi problémákat. Csupán néhány doktrína hirdetésére, néhány szlogen hangoztatására, néhány előírás követésére, és látszatcselekedetekre képesek. Hogyan is lehetnének az ilyen emberek alkalmasak a gyülekezetvezetői munkára? Akármennyit is képzik magukat, és akárhány évig is élnek még hitben, nem lesznek alkalmasak a gyülekezetvezetői munkára. Találkoztatok már ilyen esettel? (Volt a gyülekezetünkben egy vendéglátási kötelességet végző ember, aki mindig ítélkező és támadó megjegyzéseket tett, ami befolyásolta a kötelességvégzésünket, és akadályozásokat és megzavarásokat okozott. Miután jeleztük ezt a vezetőnek, ő csak arra ösztönzött minket, hogy ismerjük meg önmagunkat, és vessük alá magunkat az Isten által elrendezett körülményeknek, anélkül hogy megoldotta volna a tényleges problémát, ami befolyásolta a gyülekezet munkáját. Csak egy vezetőváltás után sikerült megoldani a problémát). Ez egy tipikus megnyilvánulása a hamis vezetőknek. Ez a fajta hamis vezető nagyon gyakori: nem tud felismerni egy gonosz embert vagy antikrisztust, amikor találkozik vele, és azt mondja másoknak, hogy legyenek türelmesek és toleránsak, tanuljanak a tapasztalatból, és hogy engedelmeskedjenek a gonosz embernek vagy antikrisztusnak. Nem ismeri fel az antikrisztusokat vagy a gonosz embereket, és nem is tesz ellenük semmit. Miután ennyi közösséget vállaltunk az antikrisztusok megnyilvánulási módjairól, mindenkinek, aki megérti az igazságot, most már képesnek kell lennie arra, hogy felismerjen közülük néhányat. De vajon az olyan emberek, mint a hamis vezetők képesek megvizsgálni, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a közösségvállalások egy antikrisztus viselkedéséhez? Fel tudják ismerni az antikrisztusokat? (Nem.) És mi következik abból, hogy nem képesek felismerni az antikrisztusokat? Az, hogy egy antikrisztus átveheti tőlük a hatalmat, hogy hagyják, hogy az antikrisztus irányítsa a gyülekezetet, és végül semmit sem tesznek, miközben az antikrisztus független királyságot hoz létre. Ha képtelenek felismerni az antikrisztust, akkor nincs módjuk arra, hogy az ellenségükként kezeljék, leleplezzék, felismerjék és elutasítsák őt; ha képtelenek felismerni az antikrisztust, akkor nagy valószínűséggel testvérként, türelemmel és toleranciával kezelik őt, aminek az lesz a következménye, hogy az antikrisztus hatalomra kerül a gyülekezetben, és irányítani fogja azt. Tehát súlyos és beláthatatlan következményekkel jár az, ha valaki nem képes felismerni az antikrisztusokat. A hamis vezetők nem értik az igazságot; nem képesek tisztán látni a különféle emberek lényegét. Mindössze szavakat és doktrínákat prédikálnak, előírásokat alkalmaznak, mindenki iránt szeretet hirdetnek, hagyják, hogy mindenki bűnbánatot tartson, és mindenkinek adnak egy esélyt, bárki is legyen az. Hát nem a papság módszere ez? Hát nem a farizeusok módszere? Amikor a hamis vezetők antikrisztusokkal találkoznak, általában kiegyeznek velük, és teret engednek nekik, és még kifogást vagy indokot is találnak erre, mondván ez a másokkal való szeretetteljes bánásmód. Ha tudják, hogy valaki problémás, és hogy antikrisztus, nem mernek szembeszállni vele, nincs bátorságuk felismerni és leleplezni őt; pontosan ez az, amit a hamis vezetők tesznek. Még akkor is, amikor néhány testvér már felismerte, hogy az illető gonosz vagy antikrisztus, a hamis vezetők azt mondják: „Nem ítélhetünk meg vagy ítélhetünk el könnyelműen embereket. Az a személy annyira lelkes, hogy feláldozza magát, és hajlandó megfizetni az árat – ő nem antikrisztus, és nem is gonosz ember. Csak azért, mert valaki mond néhány durva szót, még nem lesz gonosz, nem igaz?” A hamis vezetők nem látják az emberek lényegét, és nem látják az antikrisztusok cselekedeteinek következményeit sem, mégis szeretetet, toleranciát és türelmet tanúsítanak az antikrisztusok iránt, sőt, még buzdítják is az antikrisztusokat, hogy gondolkodjanak el, ismerjék meg önmagukat, és tartsanak valódi bűnbánatot. Bárhogy is próbálja megismerni magát egy antikrisztus, megváltozhat-e a természete? Vajon képes-e igazán megismerni önmagát? Semmiképpen sem. Bár lehet, hogy az antikrisztusok látszólag lemondanak néhány dologról, és hoznak némi áldozatot, belül ambíciókat és nagyszabású terveket dédelgetnek. A hamis vezetők azért nem látnak át az olyan embereken, mint az antikrisztusok, mert nem értik az igazságot, és a különböző embertípusokat sem képesek felismerni. Nem látják meg a különféle emberek természetlényegét, és azt sem tudják, hogyan kell kezelni a különböző típusú embereket. Amikor azt látják, hogy mások antikrisztusokat lepleznek le, nem mernek csatlakozni, és még inkább félnek fellépni az antikrisztusok ellen, mert attól tartanak, hogy ha megsértik őket, akkor megtorlás áldozatává válnak. Az antikrisztusokkal kapcsolatos megközelítésük a doktrínák prédikálására és a buzdításokra korlátozódik. Amellett, hogy nem képesek felismerni a gonosz embereket és az antikrisztusokat, a hamis vezetők nem tudják megoldani Isten választott népének különböző problémáit sem. Ez bizonyítja, hogy a hamis vezetők egyáltalán nem értik az igazságot; képtelenek megoldani tényleges problémákat, és nem tudják elvezetni Isten választott népét az igazságvalóságba. Bármit is mondanak vagy tesznek a hamis vezetők, nem fogod hallani tőlük a Szentlélek megvilágosítása által keltett világosság szavait, és még kevésbé fogod látni, hogy rendelkeznek bármilyen igazságvalósággal. A hamis vezetők ezért semmilyen hasznot vagy segítséget nem nyújtanak az emberek életébe való belépése szempontjából; az a kevéske munka, amit végeznek, abból áll, hogy szavakat és doktrínákat hirdetnek, szlogeneket hangoztatnak, és látszatmunkát végeznek. Egyáltalán nem képesek betölteni azt a szerepet, amit egy vezetőnek be kellene töltenie.

Ez volt mára a közösségünk. Sziasztok!

2021. január 9.