A Biblia e szavai szerint – „Azt a napot pedig és azt az órát senki nem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül” (Máté 24:36) – a vallásos világ úgy gondolja, hogy mivel senki sem tudja, melyik nap jön el az Úr, ezért aki azt hirdeti, hogy az Úr már visszatért, az hamis Krisztusról prédikál, és nem lehet hinni neki.

Szavak a Bibliából

„Íme, eljövök hamar, Velem van az Én jutalmam, és megfizetek mindenkinek a cselekedete szerint.” (Jelenések 22:12)

„Elmegyek helyet készíteni a számotokra. És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol Én vagyok, ti is ott legyetek.” (János 14:2-3)

„Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád.” (Jelenések 3:3)

„Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!” (Máté 24:44).

„Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az Ő napján. Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.” (Lukács 17:24-25)

„Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Íme, jön a vőlegény; menjetek ki eléje.” (Máté 25:6)

„Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig Énvelem.” (Jelenések 3:20)

„Az Én juhaim hallgatnak a hangomra, és Én ismerem őket, ők pedig követnek Engem.” (János 10:27)

„A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem. Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem! Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz Engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek.” (János 20:25-29)

„Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.” (Máté 23:13)

„Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, akkor a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.” (Máté 23:15)

Az utolsó napok Mindenható Istenének szavai

Mivel hiszel Istenben, hinned kell Isten minden szavában és minden munkájában. Ami azt jelenti, hogy mivel hiszel Istenben, alá kell vetned magad Neki. Ha erre nem vagy képes, akkor nem számít, hogy hiszel-e Istenben vagy sem. Ha évek óta hiszel Istenben, mégsem vetetted alá magad Neki soha, és nem fogadod el minden szavát, hanem azt kéred, hogy Isten hódoljon be neked, és a te elképzeléseid szerint cselekedjen, akkor te vagy a leglázadóbb mind közül; álhívő vagy. Hogyan tudnák az ilyen emberek alávetni magukat Isten munkájának és szavainak, amelyek nem felelnek meg az emberi elképzeléseknek? A leglázadóbbak azok, akik szándékosan dacolnak és ellenkeznek Istennel. Ők Isten ellenségei, az antikrisztusok. Mindig ellenséges a hozzáállásuk Isten új munkájához; soha, a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatják arra, hogy alávessél magukat, és soha nem vetették alá magukat vagy alázkodtak meg örömmel. A leginkább felsőrendűnek gondolják magukat mások előtt, és soha senkinek nem vetik alá magukat. Isten előtt a legjobbnak tartják magukat az igehirdetésben, és a legügyesebbnek abban, ahogy másokon dolgoznak. Soha nem dobják el a birtokukban lévő „kincseket”, hanem imádni való családi ereklyeként kezelik őket, hogy prédikáljanak róluk másoknak, és arra használják őket, hogy kioktassák azokat a bolondokat, akik bálványozzák őket. Valóban van bizonyos számú ilyen ember az egyházban. Azt lehet mondani, hogy ők „megfékezhetetlen hősök”, akik nemzedékről nemzedékre Isten házában időznek. Az igehirdetést (doktrínát) legfőbb kötelességüknek tekintik. Évről évre, nemzedékről nemzedékre buzgón teljesítik „szent és sérthetetlen” kötelességüket. Senki sem mer hozzájuk nyúlni; egyetlen ember sem mer nekik nyíltan szemrehányást tenni. „Királlyá” válnak Isten házában, zabolátlanok, ahogyan korról korra zsarnokoskodnak mások felett. A démonok e falkája arra törekszik, hogy összefogjon, és lerombolja művemet; hogyan engedhetem meg, hogy ezek az élő ördögök a szemem láttára létezzenek? Még azok sem tudnak a végsőkig kitartani, akik csak félig vetik alá magukat, hát még ezek a zsarnokok, akiknek a legcsekélyebb alávetettség sincs a szívükben!

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Azokat, akik igaz szívvel alávetik magukat Istennek, biztosan megnyeri Isten)

Volt egy Tamás nevű tanítvány, aki ragaszkodott ahhoz, hogy megérintse Jézus szögeinek nyomát. És vajon mit mondott neki az Úr Jézus? („Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek” (János 20:29).) „Boldogok, akik nem látnak, és hisznek.” Mit is jelent ez valójában? Tényleg nem láttak semmit? Valójában mindaz, amit Jézus mondott, és mindaz, amit tett, már bebizonyította, hogy Jézus Isten, és így az embereknek el kellett volna hinniük azt. Jézusnak nem kellett több jelet és csodát mutatnia, vagy több szót mondania, és az embereknek nem kellett érezniük a szögek nyomát ahhoz, hogy higgyenek. Az igaz hit nem a puszta látásra hagyatkozik, hanem inkább a lelki megerősítésre, a hit a végsőkig kitart, és soha nincs semmi kétség. Tamás álhívő volt, ő csak a látásra hagyatkozott. Ne légy olyan, mint Tamás!

Tamáshoz hasonló emberek valóban vannak a gyülekezetben. Folyamatosan kételkednek Isten megtestesülésében, és arra várnak, hogy Isten elhagyja a földet, visszatérjen a harmadik mennybe, és meglássák Isten valódi személyét, hogy végre higgyenek. Nem hisznek abban, hogy az igazságot kimondó Isten a hús-vér testben Ő, aki megjelenik és végzi a munkáját. Mire az ilyen emberek tényleg meglátják Isten lelki testét, már mindenre túl késő lesz, és akkor Isten elítéli őket. Az Úr Jézus azt mondta: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek.” Ezek a szavak azt jelentik, hogy az Úr Jézus már elítélte őt, és hogy ő álhívő. Ha valóban hiszel az Úrban és mindabban, amit mondott, akkor áldott leszel. Ha hosszú ideje követed az Urat, de nem hiszel abban a képességében, hogy feltámad, vagy abban, hogy Ő a mindenható Isten, akkor nincs igaz hited, és nem leszel képes áldásokban részesülni. Csak hit által részesülhetsz áldásokban, és ha nem hiszel, akkor nem fogsz részesülni azokban. Vajon csak akkor vagy képes bármiben is hinni, ha Isten megjelenik neked, megengedi, hogy lásd Őt, és személyesen győz meg téged? Emberi lényként, hogyan vagy alkalmas arra, hogy Istentől azt kérd, hogy személyesen jelenjen meg neked? Hogyan vagy alkalmas arra, hogy azt kérd Tőle, hogy személyesen beszéljen egy olyan romlott emberhez, mint amilyen te vagy? Sőt, mi tesz téged alkalmassá arra, hogy Neki mindent világosan el kelljen magyaráznia neked, mielőtt hinnél? Ha értelmes vagy, már akkor hinni fogsz, miután elolvastad ezeket az Isten által kimondott szavakat. Ha valóban hiszel, akkor nem számít az, hogy Ő mit tesz, vagy mit mond. Sőt, amint látod, hogy ezek a szavak az igazság, akkor száz százalékig meg leszel győződve arról, hogy azokat Isten mondta, és hogy Ő tette ezeket a dolgokat, és máris készen állsz arra, hogy a végsőkig kövesd Őt. Nem kell kételkedned ebben. Azok, akik tele vannak kételyekkel, annyira csalárdak. Egyszerűen nem tudnak hinni Istenben. Állandóan próbálják megérteni ezeket a rejtelmeket, és csak azután hisznek, hogy alaposan megértették őket. Annak, hogy hinni tudjanak Istenben, az az előfeltétele, hogy világos válaszokat kapjanak ezekre a kérdésekre: Hogyan jött el a megtestesült Isten? Mikor jött Ő el? Mennyi ideig marad, mielőtt el kell távoznia? Hová fog menni, miután eltávozik? Milyen az Ő eltávozásának folyamata? Hogyan munkálkodik a megtestesült Isten, és hogyan távozik el?... Meg akarnak érteni néhány rejtelmet; azért vannak itt, hogy kivizsgálják azokat, nem azért, hogy keressék az igazságot. Azt gondolják, hogy nem lesznek képesek hinni Istenben, hacsak nem tudják kifürkészni ezeket a rejtelmeket; olyan, mintha akadályozva volna a hitük. Problémás, hogy ezek az emberek ezt a nézőpontot dédelgetik. Ha egyszer vágyat éreznek a rejtelmek kutatására, nem törődnek azzal, hogy figyeljenek az igazságra vagy megszívleljék Isten szavait. Vajon az ilyen emberek megismerhetik-e önmagukat? Nem megy könnyen nekik az önismeret. Ezzel nem egy bizonyos típusú embert ítélünk el. Ha valaki nem fogadja el az igazságot, és nem hisz Isten szavaiban, akkor nincs igaz hite. Csak arra fog összpontosítani, hogy szőrszálat hasogasson néhány szó, rejtelem, jelentéktelen dolog vagy olyan problémák miatt, amelyeket az emberek nem vettek észre. De az is lehetséges, hogy egy napon Isten megvilágosítja őt, vagy a testvérei segítenek neki rendszeresen közösséget vállalva az igazsággal, és megfordul. Azon a napon, amikor ez megtörténik, úgy fogja érezni, hogy korábbi nézetei túl abszurdak voltak, hogy túl arrogáns volt, és túlságosan nagyra tartotta magát, és szégyellni fogja magát.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Csak akkor tud igazán átalakulni valaki, ha felismeri saját téves nézeteit)

A vallásos világ lelkészei és vénei mind olyan emberek, akik bibliaismeretet és teológiát tanulnak; képmutató farizeusok, akik ellenállnak Istennek. [...] Vajon igazán hívők azok a kereszténység és a katolicizmus berkein belül, akik a Bibliát, a teológiát, sőt Isten munkájának a történetét is tanulmányozzák? Különböznek vajon Isten azon híveitől és követőitől, akikről Ő beszél? Isten szemében hívők vajon? Nem. Teológiát tanulnak, Istent tanulmányozzák, de nem követik Istent és nem tesznek tanúságot Mellette. Ugyanúgy tanulmányozzák Istent, ahogyan mások történelmet, filozófiát, jogot, biológiát vagy csillagászatot tanulnak. Csak éppen ők nem a tudományt kedvelik vagy más tárgyakat – ők kifejezetten teológiát szeretnek tanulni. Milyen eredménnyel jár az, hogy Isten munkájának az apró részleteit kutatva tanulmányozzák Istent? Fel tudják fedezni Isten létezését? Nem, sohasem. Megérthetik Isten szándékait? (Nem.) Miért nem? Azért nem, mert ők szavakban, ismeretben, filozófiában, az emberi elmében és emberi gondolatokban élnek; sosem fogják meglátni Istent, és soha nem fogja megvilágosítani őket a Szentlélek. Miként jellemzi őket Isten? Az álhívők, a nem hívők közé. Ezek a nem hívők és álhívők elkeverednek az úgynevezett keresztény közösségen belül, Istenben hívőként, keresztényként cselekszenek, de van bennük valójában igazi imádat Isten iránt? Van igazi alávetettségük? (Nincs.) Miért van ez? Egy dolog biztos: jelentős számban vannak köztük, akik a szívükben nem hisznek Isten létezésében; nem hiszik, hogy Isten teremtette a világot, és hogy Ő szuverén minden dolog felett, azt pedig még kevésbé hiszik, hogy Isten testté lehet. Mit jelent ez a hitetlenség? Kételkedést és tagadást jelent. Még azt a hozzáállást is magukévá teszik, amely nem reméli, hogy beteljesülnek vagy valóra válnak az Isten által kimondott próféciák, különös tekintettel azokra, amelyek katasztrófákkal kapcsolatosak. Ez a hozzáállásuk az Istenben való hithez, és ez az ő úgynevezett hitük lényege és igazi arca. Ezek az emberek azért tanulmányozzák Istent, mert különösen érdekli őket a teológia témája és ismerete, valamint Isten munkájának a történelmi tényei; ők csupán egy teológiát tanuló értelmiségi csoport. Ezek az értelmiségiek nem hisznek Isten létezésében, akkor hát hogyan reagálnak, amikor Isten munkához lát, amikor Isten szavai beteljesednek? Mi az első reakciójuk, amikor azt hallják, hogy Isten testté lett és új munkát kezdett? „Lehetetlen!” Bárki prédikálja is Isten új nevét és Isten új munkáját, ők kárhoztatják azt a személyt, sőt, meg is akarják ölni és ki akarják iktatni. Miféle megnyilatkozás ez? Vajon nem egy tipikus antikrisztus megnyilatkozása? Mi különbség van köztük és a régi farizeusok, főpapok és írástudók között? Ellenségesen állnak Isten munkájához, Isten utolsó napokbeli ítéletéhez, Isten testté lételéhez, Isten próféciáinak a beteljesüléséhez pedig még inkább. Ezt hiszik: „Ha nem leszel testté, ha szellemi test formájában vagy, akkor isten vagy; ha megtestesülsz és emberré leszel, akkor nem vagy isten, és mi nem ismerünk el téged.” Mit sugall ez? Azt jelenti, hogy amíg itt vannak, nem fogják megengedni, hogy Isten testté legyen. Nem egy tipikus antikrisztus ez? Ez egy valódi antikrisztus.

(Az Ige, IV. kötet – Az antikrisztusok leleplezése. Hetedik tétel: Elvetemültek, alattomosak és csalárdak (Harmadik rész))

Mivel Isten lépteit keressük, Isten szándékait, szavait és Isten kijelentéseit kell keresnünk. Ez azért van, mert ahol Isten által mondott új szavak vannak, ott Isten hangja van, és ahol Isten léptei vannak, ott vannak Isten tettei; ahol Isten kifejeződése van, ott Isten megjelenik, és ahol Isten megjelenik, ott van az igazság, az út és az élet. Isten lépteit keresve figyelmen kívül hagytátok a szavakat: „Isten az igazság, az út, és az élet.” És így sokan, még ha el is nyerik az igazságot, nem hiszik, hogy megtalálták Isten lépteit, még kevésbé ismerik el Isten megjelenését. Micsoda súlyos tévedés! Isten megjelenése nem felelhet meg az ember elképzeléseinek, még kevésbé jelenhet meg Isten oly módon, ahogyan az ember követeli Tőle. Isten a saját döntései és az Ő saját tervei alapján végzi a munkáját; továbbá, Neki megvannak a saját céljai és az Ő saját módszerei. Bármilyen munkát is végez Ő, nincs szüksége arra, hogy megbeszélje azt az emberrel, vagy tanácsot kérjen tőle, még kevésbé arra, hogy minden egyes embert értesítsen az Ő munkájáról. Ez Isten természete, és ezt egyébként mindenkinek fel kell ismernie. Ha szeretnétek Isten megjelenésének tanúi lenni, Isten nyomdokait követni, akkor először is el kell távolodnotok a saját elképzeléseitektől. Nem szabad követelned, hogy Isten ezt vagy azt tegye, még kevésbé szabad Őt a saját korlátaid közé helyezned, és a saját elképzeléseidre korlátoznod. Ehelyett azt kell megkövetelnetek magatoktól, hogy miként kellene keresnetek Isten lépteit, hogyan kellene fogadnotok Isten megjelenését, és hogyan kellene alávetnetek magatokat Isten új munkájának: Ezt kellene tennie az embernek. Mivel az ember nem az igazság, és nincs az igazság birtokában, ezért keresnie kellene, el kellene fogadnia és alá kellene vetnie magát.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. 1. függelék: Isten megjelenése új korszakot nyitott)

Ma Isten új munkát végzett. Lehet, hogy te nem tudod elfogadni ezeket a szavakat, és furcsának tűnhetnek számodra, de azt tanácsolom neked, hogy ne fedd fel természetességedet, mert csak akik valóban éhezik és szomjazzák az igazságot Isten előtt, azok kaphatják meg az igazságot, és csak akik valóban jámborak, azok kaphatnak megvilágosítást és vezetést Tőle. Eredményt akkor érhetünk el, ha józan nyugalommal keressük az igazságot, nem pedig veszekedéssel és vitatkozással. Amikor azt mondom, hogy „ma Isten új munkát végzett”, akkor arra utalok, hogy Isten ismét testet öltött. Lehet, hogy ezek a szavak nem zavarnak téged; lehet, hogy megveted őket; vagy, az is lehet, hogy nagyon is érdekelnek téged. Bárhogy is legyen, remélem, hogy mindazok, akik valóban vágynak Isten megjelenésére, szembe tudnak nézni ezzel a ténnyel, és alaposan megvizsgálják, ahelyett, hogy elhamarkodottan következtetéseket vonnának le róla; egy bölcs embernek ezt kell tennie.

Nem nehéz vizsgálódni ilyen témában, de ehhez először mindannyiunknak ismernie kell ezt az egy igazságot: Aki a megtestesült Isten, annak Isten lényegét kell birtokolnia, és aki a megtestesült Isten, annak Isten kifejeződését kell birtokolnia. Mivel Isten testté lesz, elő fogja hozni azt a munkát, amit tenni szándékozik, és mivel Isten testté lesz, ki fogja fejezni azt, ami Ő, és képes lesz az igazságot az emberhez elhozni, életet ajándékozni neki, és utat mutatni neki. Az a test, amely nem rendelkezik Isten lényegével, határozottan nem a megtestesült Isten; ehhez nem fér kétség. Ha az ember meg akarja vizsgálni, hogy az Isten megtestesült teste-e, akkor ezt az Általa kifejezett természettel és az Általa mondott szavakkal kell alátámasztania. Ami azt jelenti, hogy annak megerősítéséhez, hogy ez Isten megtestesült teste-e vagy sem, és hogy ez az igaz út vagy sem, az Ő lényege alapján kell különbséget tenni. Így tehát annak eldöntésében, hogy Isten megtestesült testéről van-e szó, a kulcs az Ő lényegében (a munkájában, a kijelentéseiben, a természetében és sok más aspektusában) rejlik, nem pedig a külső megjelenésben. Ha az ember csak a külső megjelenését vizsgálja, és ennek következtében figyelmen kívül hagyja a lényegét, az azt mutatja, hogy az ember ostoba és tudatlan. A külső megjelenés nem határozhatja meg a lényeget; mi több, Isten munkája soha nem felelhet meg az ember elképzeléseinek. Vajon Jézus külső megjelenése nem állt-e ellentétben az ember elképzeléseivel? Nem volt-e az Ő arca és öltözete képtelen arra, hogy bármilyen támpontot adjon az Ő valódi kilétére vonatkozóan? A legkorábbi farizeusok nem éppen azért ellenezték Jézust, mert csak a külső megjelenését nézték, és nem fogadták el lelkiismeretesen a száján kiejtett szavakat? Remélem, hogy minden egyes testvér, aki Isten megjelenését keresi, sem fogja megismételni a történelem tragédiáját. Nem szabad a modern idők farizeusaivá válnotok, és ismét keresztre szegeznetek Istent. Alaposan meg kell fontolnotok, hogyan fogadjátok Isten visszatérését, és tiszta elmével kell rendelkeznetek azzal kapcsolatban, hogyan legyetek olyanok, akik alávetik magukat az igazságnak. Ez mindenkinek a felelőssége, aki várja, hogy Jézus visszatérjen a felhőn lovagolva. Meg kell dörzsölnünk a lelki szemünket, hogy tisztává tegyük, és nem szabad elmerülnünk a túlzó fantázia szavaiban. Isten reális munkájára kellene gondolnunk, és Isten gyakorlati oldalát kellene szemügyre vennünk. Ne ragadtassátok el magatokat, és ne vesszetek el az ábrándozásban, mindig arra a napra vágyakozva, amikor az Úr Jézus felhőn lovagolva hirtelen leszáll közétek, és magával ragad titeket, akik soha nem ismertétek vagy láttátok Őt, és akik nem tudjátok, hogyan kell követni az Ő akaratát. Jobb, ha gyakorlatiasabb dolgokon gondolkodunk!

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Előszó)

Csak szavakban vagytok hűségesek, tudásotok csupán gondolkodásból és elképzelésekből áll, fáradozásotok a mennyei áldások elnyerésére irányul – hát akkor mégis milyen lenne a hitetek? Még ma is süket fülekre talál nálatok az igazság minden egyes szava. Nem tudjátok, mi az Isten; nem tudjátok, mi Krisztus; nem tudjátok, hogyan kell félni Jahvét; nem tudjátok, hogyan kell belépni a Szentlélek munkájába, és nem tudjátok, hogyan kell különbséget tenni magának Istennek a munkája és az emberek félrevezetése között. Csak elítélni tudod az Isten által kinyilvánított igazság minden egyes szavát, amely nem felel meg a saját gondolataidnak. Hol van az alázatod? Hol van az alávetettséged? Hol van a hűséged? Hol van az igazság keresésére irányuló hozzáállásod? Hol van az Istent félő szíved? Mondom nektek, azok, akik a jelek miatt hisznek Istenben, bizonyosan az a kategória, amelyik el fog pusztulni. Azok, akik képtelenek elfogadni a testbe visszatért Jézus szavait, bizonyosan a pokol utódai, az arkangyal leszármazottai, az a kategória, amelyet örökre el kell pusztítani. Sokakat talán nem érdekel, amit mondok, de mégis azt akarom mondani minden úgynevezett szentnek, aki Jézust követi, hogy amikor saját szemetekkel látjátok Jézust leereszkedni a mennyből egy fehér felhőn, az lesz az igazságosság Napjának nyilvános megjelenése. Lehet, hogy az nagy izgalom időszaka lesz számodra, de tudnod kell, hogy az idő, amikor tanúja leszel Jézus mennyből való leereszkedésének, egyben az az idő is, amikor leszállsz a pokolba, hogy megbüntessenek. Ez lesz az az idő, amikor Isten irányítási terve véget ér, és ez lesz az az idő, amikor Isten megjutalmazza a jókat és megbünteti a gonoszokat. Mert Isten ítélete véget ér, mielőtt az ember jeleket látna, amikor csak az igazság kifejezése van. Azokat, akik elfogadják az igazságot és nem keresnek jeleket, és így megtisztultak, Isten trónusa elé viszik majd, és belépnek a Teremtő ölelésébe. Csak azok kapnak örök büntetést, akik kitartanak abban a hitben, hogy „Az a Jézus, aki nem fehér felhőn érkezik, hamis krisztus”, mert csak abban a Jézusban hisznek, aki jeleket mutat, de nem ismerik el azt a Jézust, aki szigorú ítéletet mond ki, és felszabadítja az életet és az igaz utat. És így csak az lehet, hogy Jézus akkor foglalkozik velük, amikor nyíltan visszatér egy fehér felhőn. Túl makacsok, túl magabiztosak, túl gőgösek. Ezeket az elfajzottakat hogyan is jutalmazhatná meg Jézus? Jézus visszatérése nagy megváltás azoknak, akik képesek elfogadni az igazságot, de azoknak, akik nem képesek elfogadni az igazságot, a kárhoztatás jele. Válasszátok meg a saját utatokat, és ne káromoljátok a Szentlelket, és ne utasítsátok el az igazságot. Ne légy tudatlan és arrogáns ember, hanem olyan, aki aláveti magát a Szentlélek vezetésének, aki szomjazza és keresi az igazságot; csak így fog majd a hasznotokra válni. Azt tanácsolom nektek, hogy gondosan járjatok az Istenbe vetett hit ösvényén. Ne vonjatok le elhamarkodott következtetéseket; mi több, ne legyetek könnyelműek és meggondolatlanok az Istenbe vetett hitetekben. Tudnotok kell, hogy azoknak, akik hisznek Istenben, legalábbis alázatos és Istent félő szívvel kellene rendelkezniük. Azok, akik hallották az igazságot, és mégis felhúzzák az orrukat, ostobák és tudatlanok. Azok, akik hallották az igazságot, és mégis meggondolatlan következtetéseket vonnak le, vagy elítélik azt, arroganciával teljesek. Senki, aki Jézusban hisz, nem jogosult arra, hogy elátkozzon vagy elítéljen másokat. Mindannyiótoknak értelmesnek kellene lennetek, és olyannak, aki elfogadja az igazságot. Talán miután hallottál az igazság útjáról, és olvastad az élet szavát, azt hiszed, hogy e szavak közül csak egy a tízezerből egyezik a nézeteiddel és a Bibliával, és akkor ezeknek a szavaknak az egy tízezred részében kell folytatnod a keresést. Továbbra is azt tanácsolom, hogy légy alázatos, ne légy túlságosan magabiztos, és ne magasztald fel magad túlságosan. Azzal a darabka Istenfélő szívvel, amivel rendelkezel, nagyobb világosságot fogsz nyerni. Ha alaposan megvizsgálod és ismételten átgondolod ezeket a szavakat, megérted, hogy ez-e az igazság, vagy sem, hogy vajon ez az élet, vagy sem. Talán, miután csak néhány mondatot olvastak, néhányan vakon elítélik ezeket a szavakat, mondván: „Ez nem több, mint valami megvilágosodás a Szentlélektől”, vagy: „Ez egy hamis krisztus, aki azért jön, hogy félrevezesse az embereket.” Akik ilyeneket mondanak, azokat elvakítja a tudatlanság! Túl keveset értesz Isten munkájából és bölcsességéből, és azt tanácsolom, hogy kezdd újra, a legelejétől! Nem szabad vakon elítélnetek az Isten által kifejezett szavakat azért, mert hamis krisztusok jelennek meg az utolsó napokban, és nem szabad olyanoknak lennetek, aki káromolja a Szentlelket, mert féltek a félrevezetéstől. Nem lenne ez nagy kár? Ha sok vizsgálat után még mindig azt hiszed, hogy ezek a szavak nem az igazság, nem az út, és nem Isten kifejeződése, akkor végül büntetést kapsz, és áldások nélkül maradsz. Ha nem tudod elfogadni az ilyen világosan és tisztán kimondott igazságot, akkor nem vagy-e alkalmatlan Isten üdvösségére? Nem olyasvalaki vagy, aki nem elég áldott ahhoz, hogy visszatérjen Isten trónja elé? Gondolkodj! Ne legyél meggondolatlan és indulatos, és ne kezeld az Istenbe vetett hitet játékként. Gondolkodj a rendeltetési helyed, a kilátásaid és az életed érdekében, és ne játszadozz magaddal. El tudod fogadni ezeket a szavakat?

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Mire meglátod Jézus szellemi testét, Isten újjáteremti a mennyet és a földet)

Kapcsolódó himnuszok

Légy olyan ember, aki elfogadja az igazságot

Akik nem fogadják el az utolsó napok Krisztusát, a Szentlélek káromlói