A megtestesülés misztériuma (2)

Abban az időben, amikor Jézus Júdeában munkálkodott, nyíltan tette, Én viszont most titokban tevékenykedem és beszélek közöttetek. A hitetlenek egyáltalán nincsenek tudatában ennek. A köztetek végzett munkám el van zárva a kívülállók elől. Ezeket a szavakat, ezeket a fenyítéseket és ítéleteket csak ti ismeritek, senki más. Minderre a munkára a ti köreitekben kerül sor, és csak nektek tárul fel; a hitetlenek közül senki sem tud róla, mert még nem jött el az idő. Az itteni emberek közel vannak ahhoz, hogy a fenyítések elviselése után teljessé váljanak, de a kívülállók semmit sem tudnak erről. Ez a munka túlságosan rejtett! Számukra a testet öltött Isten rejtve van, de azok számára, akik benne vannak ebben az áramlatban, azt mondhatjuk, hogy Ő megnyílt. Bár Istenben minden megnyílik, minden feltárul, és minden szabaddá válik, ez csak azokra igaz, akik hisznek Benne; ami a többieket, a hitetleneket illeti, semmi sem válik ismertté. A munka, ami jelenleg köztetek és Kínában folyik, szigorúan el van zárva, hogy ne tudjanak róla. Ha tudomást szereznének erről a munkáról, akkor csak elítélnék és üldöznék. Nem hinnének benne. A nagy vörös sárkány nemzetében, ezen a legelmaradottabb helyen munkálkodni nem könnyű feladat. Ha ez a munka nyilvánosságra kerülne, lehetetlen lenne folytatni. A munkának ezt a szakaszát egyszerűen nem lehet ezen a helyen elvégezni. Ha ez a munka nyíltan folyna, hogyan engedhetnék meg, hogy előrehaladjon? Nem tenné ez ki még nagyobb kockázatnak a munkát? Ha ez a munka nem lenne rejtve, hanem úgy folyna, mint Jézus idejében, amikor Ő látványosan gyógyította a betegeket és űzte ki a démonokat, akkor nem „szállták volna meg” már régen az ördögök? Képesek lennének eltűrni Isten létezését? Ha most belépnék a zsinagógákba, hogy prédikáljak és okítsam az embereket, akkor nem zúztak volna már rég darabokra? És ha ez megtörtént volna, hogyan folytatódhatott volna a munkám? Az, hogy egyáltalán nem mutatkoznak nyíltan jelek és csodák, annak oka a palástolás. Tehát a hitetlenek az Én munkámat nem láthatják, nem ismerhetik meg és nem fedezhetik fel. Ha a munkának ezt a szakaszát ugyanúgy kellene végezni, mint Jézusét a Kegyelem Korában, akkor nem lehetne olyan megingathatatlan, mint most. Ezért az ily módon, titokban végzett munka előnyös rátok és a munka egészére nézve is. Amikor Isten földi munkája véget ér, vagyis amikor ez a titkos munka befejeződik, akkor a munkának ez a szakasza kirobban a nyilvánosság elé. Mindenki tudni fogja, hogy Kínában van a győzteseknek egy csoportja; mindenki tudni fogja, hogy a testet öltött Isten Kínában van, és hogy a munkája véget ért. Csak ekkor fog az ember számára felderengeni: miért van az, hogy Kína még nem hanyatlott vagy omlott össze? Kiderül, hogy Isten személyesen végzi a munkáját Kínában, és emberek egy csoportját győztesekké tökéletesítette.

A testet öltött Isten csak az őt követő emberek egy részének nyilvánul meg ebben az időszakban, amikor személyesen végzi munkáját, és nem minden teremtménynek. Csak azért öltött testet, hogy elvégezze munkájának egy szakaszát, és nem azért, hogy megmutassa az embereknek az Ő képmását. A munkáját azonban Neki Magának kell elvégeznie, ezért szükségszerű számára, hogy ezt a testben tegye. Amikor ez a munka befejeződik, Ő távozni fog az emberi világból; nem maradhat hosszú távon az emberiség körében, mert félő, hogy az elkövetkezendő munka útjában állna. Amit a sokaságnak megmutat, az csak az Ő igazságos természete és minden cselekedete, és nem a képmása, amikor kétszer testet öltött, mivel Isten képmása csak az Ő természetén keresztül mutatható meg, és nem helyettesíthető megtestesülésének képmásával. Az Ő testének képmása csak korlátozott számú embernek mutatkozik meg, csak azoknak, akik követik Őt, amikor testben munkálkodik. Ezért zajlik a most folyó munka ennyire titokban. Ugyanígy, Jézus is csak a zsidóknak mutatta meg Magát, amikor a munkáját végezte, és soha nem mutatta meg Magát nyilvánosan egyetlen más népnek sem. Így, miután befejezte munkáját, azonnal távozott az emberi világból, és nem maradt itt; azután nem Ő, ez az emberi képmás mutatkozott meg az embereknek, hanem a Szentlélek, aki közvetlenül vitte véghez a munkát. Amint a testet öltött Isten munkája teljesen befejeződik, Ő távozik a halandó világból, és soha többé nem fog hasonló munkát végezni ahhoz, amit akkor végzett, amikor testben volt. Ezután a munkát közvetlenül a Szentlélek végzi. Ebben az időszakban az ember aligha látja az Ő hús-vér testének képmását; egyáltalán nem mutatja meg Magát az embernek, hanem örökre rejtve marad. A testet öltött Isten munkájának ideje korlátozott. Egy meghatározott korban, időszakban, nemzetben és meghatározott emberek között kerül rá sor. Ez a munka csak az Isten megtestesülésének időszakában végzett munkát képviseli; egy kort képvisel, és Isten Lelkének munkáját képviseli egy adott korban, nem pedig az Ő munkájának egészét. Ezért a testet öltött Isten képmása nem fog minden népnek megmutatkozni. Ami a sokaságnak megmutatkozik, az Isten igazsága és az Ő természete a maga teljességében, nem pedig az Ő képmása, amikor kétszer is testett öltött. Sem az egyik képmása külön, sem a két képmása együttesen nem mutatkozik meg az embernek. Ezért szükségszerű, hogy Isten megtestesülése elhagyja a földet, miután elvégezte a munkát, amit el kell végeznie, mivel Ő csak azért jön, hogy elvégezze a munkát, amit el kell végeznie, és nem azért, hogy megmutassa az embereknek az Ő képmását. Bár a megtestesülés jelentősége már beteljesedett azáltal, hogy Isten kétszer is testet öltött, mégsem fogja Magát nyíltan megmutatni olyan népnek, amely még soha nem látta Őt. Jézus soha többé nem fogja megmutatni Magát a zsidóknak az igazság Napjaként, az Olajfák hegyén sem fog állni és megmutatkozni minden népnek; a zsidók csak Jézus arcképét látták a Júdeában töltött idő alatt. Ez azért van így, mert Jézus megtestesült formájában végzett munkája kétezer évvel ezelőtt véget ért; nem fog egy zsidó képében visszatérni Júdeába, még kevésbé fog egy zsidó képében megmutatkozni a pogány nemzetek bármelyikének, mivel a testet öltött Jézus képmása csupán egy zsidó képmása, és nem az Emberfia képmása, akit János látott. Bár Jézus megígérte követőinek, hogy újra el fog jönni, nem fogja Magát egyszerűen egy zsidó képében megmutatni a pogány nemzetek tagjainak. Tudnotok kell, hogy a testet öltött Isten munkája az, hogy megnyisson egy kort. Ez a munka néhány évre korlátozódik, és Ő nem tudja elvégezni Isten Lelkének minden munkáját, ahogy Jézus zsidó képmása is csak Isten képmását képviselhette, amikor Júdeában munkálkodott, és csak a keresztre feszítés munkáját tudta elvégezni. Abban az időszakban, amikor Jézus testben élt, nem tudta elvégezni a kor befejezésének vagy az emberiség elpusztításának munkáját. Ezért miután keresztre feszítették és elvégezte a munkáját, felemelkedett a legmagasabb szintre, és örökre elrejtőzött az emberek elől. Ettől kezdve a pogány nemzetek hűséges hívői nem láthatták az Úr Jézus megnyilvánulását, hanem csak a falra ragasztott arcképét. Ez a portré csak egy ember által rajzolt kép, és nem Isten képmása, ahogyan Ő megmutatkozik az embernek. Isten nem fogja Magát nyíltan megmutatni a sokaságnak abban a képében, amelyikben kétszer is testté lett. Az emberiség körében végzett munkája az, hogy lehetővé tegye számukra, hogy megértsék az Ő természetét. Mindez a különböző korok munkája által mutatkozik meg az embernek; inkább az általa feltárt természet és az általa végzett munka segítégével valósul meg, mintsem Jézus megnyilvánulásával. Vagyis Isten képmása nem a megtestesült képmáson keresztül válik ismertté az ember számára, hanem a megtestesült Isten által végzett munkán keresztül, akinek van képmása és formája egyaránt; és az Ő munkáján keresztül mutatkozik meg az Ő képmása és válik ismertté az Ő természete. Ez a jelentősége annak a munkának, amelyet a testben kíván végezni.

Amint Isten két megtestesülésének munkája véget ér, elkezdi megmutatni igazságos természetét a hitetlenek minden nemzetében, lehetővé téve a sokaság számára, hogy meglássák az Ő képmását. Ki fogja nyilvánítani az Ő természetét, ezáltal világossá teszi az ember különböző kategóriáinak végét, teljesen lezárva ezzel a régi kort. Annak oka, amiért az Ő testben végzett munkája nem terjed ki nagy területre (ahogy Jézus is csak Júdeában munkálkodott, én pedig ma csak köztetek munkálkodom), az az, hogy az Ő testben végzett munkájának vannak határai és korlátai. Ő csupán egy rövid ideig tartó munkát végez el egy hétköznapi és normális test képében; nem használja ezt a megtestesülést arra, hogy az örökkévalóság munkáját vagy a hitetlen nemzetek népeinek való megjelenés munkáját vigye véghez. A testben végzett munka csak korlátozott hatókörű lehet (például csak Júdeában vagy csak köztetek zajlik), majd az e határok között végzett munka révén a hatóköre később kiterjeszthető. Természetesen a kiterjesztés munkáját közvetlenül az Ő Lelke fogja elvégezni, ekkor az már nem a megtestesülésének a munkája lesz. A testben végzett munkának ugyanis megvannak a maga határai, és nem terjed ki a világegyetem minden szegletére – ezt nem tudja megvalósítani. A testben végzett munka által az Ő Lelke végzi el azt a munkát, amely ezután következik. Ezért a testben végzett munka beavató jellegű, amelyre bizonyos határok között kerül sor; ezután az Ő Lelke az, aki folytatja a munkát, amit ráadásul kiterjesztett hatókörrel tesz.

Isten csak azért jön a földre, hogy irányítsa/vezérelje a kort; csak meg akar nyitni egy új kort, és véget akar vetni a réginek. Nem azért jött, hogy végigélje egy ember földi életét, hogy saját Maga tapasztalja meg az emberi világban élt élet örömeit és bánatait, vagy hogy a keze által tökéletesítsen egy bizonyos személyt, vagy személyesen figyelje egy bizonyos személy növekedését. Nem ez az Ő munkája; az Ő munkája csupán az, hogy megkezdje az új kort, és véget vessen a réginek. Vagyis személyesen kezd meg egy kort, személyesen vet véget a másiknak, és legyőzi a Sátánt azáltal, hogy személyesen végzi el a munkáját. Minden alkalommal, amikor személyesen végzi el a munkáját, az olyan, mintha betenné a lábát a csatatérre. Először legyőzi a világot és győzedelmeskedik a Sátán felett, amíg testben van; birtokba veszi az összes dicsőséget, és felgördíti a függönyt a kétezer év munkájának egészéről úgy, hogy minden ember a földön a helyes úton járhasson, és békés, örömteli életet élhessen. Isten azonban nem élhet sokáig az emberrel a földön, mert Isten az Isten, és végül is nem olyan, mint az ember. Nem élheti le egy normális ember életét, vagyis nem tartózkodhat a földön olyan emberként, aki semmiben sem különbözik a hétköznapitól, mert Őbenne csak egy minimális része van meg egy normális ember normális emberi mivoltának, amivel fenntartja emberi létét. Más szóval, hogyan tudna Isten családot alapítani, karriert építeni és gyermekeket nevelni a földön? Vajon nem lenne ez szégyen az Ő számára? Az, hogy Ő normális emberi mivoltot ölt magára, csak azért van, hogy megfelelő módon végezze a munkáját, nem pedig azért, hogy lehetővé tegye számára, hogy családja és karrierje legyen, mint egy normális embernek. Normális érzékelése, normális elméje és testének normális táplálkozása és öltözködése elegendő bizonyíték arra, hogy normális emberi mivolta van; nincs szüksége családra vagy karrierre ahhoz, hogy bebizonyítsa, hogy normális emberi mivolttal rendelkezik. Ez teljesen felesleges lenne! Isten eljövetele a földre az Ige megtestesülése; egyszerűen csak lehetővé teszi az ember számára, hogy megértse az Ő szavát és hogy lássa az Ő szavát, vagyis lehetővé teszi az ember számára, hogy lássa a test által végzett munkát. Nem az a szándéka, hogy az emberek egy bizonyos módon bánjanak az Ő testével, hanem csak az, hogy az ember mindvégig engedelmes legyen, azaz engedelmeskedjen minden szónak, amelyet Ő kiejt a száján, és alávesse magát minden munkának, amelyet Ő végez. Ő csupán a testben munkálkodik; szándékosan nem azt kéri az embertől, hogy magasztalja az Ő testének nagyságát és szentségét, hanem megmutatja az embernek munkájának bölcsességét és mindazt a hatalmat, amelyet Ő gyakorol. Ezért – bár kiemelkedő emberi mivolttal rendelkezik – nem tesz bejelentéseket, és csak arra a munkára összpontosít, amit el kell végeznie. Tudnotok kellene, hogy Isten miért öltött testet, mégsem hirdeti normális emberi mivoltát vagy tesz mellette tanúságot, hanem egyszerűen csak elvégzi a munkát, amelyet el kíván végezni. Ezért minden, amit a testet öltött Istentől láthatsz, az az, ami Őbenne isteni; ez azért van, mert Ő soha nem hirdeti azt, ami Őbenne emberi, hogy az emberek ne utánozzák. Csak amikor ember vezet embereket, akkor beszél arról, ami őbenne/saját magában emberi, hogy jobban elnyerje csodálatukat és meggyőződésüket, és ezáltal vezetni tudjon másokat. Ezzel szemben Isten egyedül a munkája által hódítja meg az embert (vagyis az ember számára elérhetetlen munka által); nem számít, hogy az ember csodálja-e Őt, vagy Ő készteti-e arra az embert, hogy csodálja Őt. Mindössze annyit tesz, hogy az emberben felkelti az Iránta való tisztelet érzését vagy az Ő kifürkészhetetlenségének érzetét. Istennek nincs szüksége arra, hogy lenyűgözze az embert; csak arra van szüksége, hogy tiszteld Őt, miután tanúja voltál az Ő természetének. A munka, melyet Isten végez, az Ő sajátja; nem végezheti el Helyette az ember, és nem is érheti el az ember. Csak Maga Isten tudja elvégezni a saját munkáját és bevezetni egy új kort, hogy az embert egy új életbe vezesse. Az a munkája, hogy lehetővé tegye az ember számára, hogy egy új élet birtokába jusson, és belépjen egy új korba. A munka többi részét átadja a normális emberi mivolttal rendelkezőknek, akiket mások csodálnak. Ezért a Kegyelem Korában a testben töltött harminchárom évéből mindössze három és fél év alatt elvégezte kétezer év munkáját. Amikor Isten eljön a földre, hogy elvégezze a munkáját, mindig a legrövidebb idő – néhány év – alatt viszi véghez kétezer év vagy egy egész kor munkáját. Ő Nem tétlenkedik és nem késlekedik; egyszerűen csak összesűríti sok év munkáját, hogy az néhány röpke év alatt megvalósuljon. Azért van ez így, mert a munka, amit Ő személyesen végez, teljes mértékben egy új kiút megnyitását és egy új kor irányítását szolgálja.

Előző: A megtestesülés misztériuma (1)

Következő: A megtestesülés misztériuma (3)

Fontos-e Isten az életedben? Ha azt mondod „IGEN”, szeretnéd-e megismerni Isten szavait, hogy közel kerülj Hozzá?

Beállítások

  • Szöveg
  • Témák

Egyszínű háttér

Témák

Betűtípusok

Betűméret

Sorköz

Sorköz

Oldalszélesség

Tartalom

Keresés

  • Keresés ebben a szövegben
  • Keresés ebben a könyvben

Connect with us on Messenger