Amikor Isten munkáját tapasztaljátok, Isten szavait gondosan kell olvasnotok, és fel kell szerelkeznetek az igazsággal. Ám azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan akartok tenni, nincs szükség buzgó imátokra vagy könyörgésetekre, és ezek tényleg hiábavalók. A problémák, amellyel jelenleg szembenéztek azok, hogy nem tudjátok, hogyan tapasztaljátok meg Isten munkáját, és hogy sok negativitás lakik bennetek. Sok doktrínát ismertek, ám nincs bennetek sok valóság. Vajon ez nem a torzulás jele? Sok torzulás látható bennetek, e csoportban. Ma képtelenek vagytok kiállni ilyen próbákat „szolgálattevőkként”, és képtelenek vagytok elképzelni vagy kiállni az Isten szavaival kapcsolatos más próbatételeket és megtisztítást. Ragaszkodnotok kell ahhoz a sok dologhoz, amit a gyakorlatba kell ültetnetek. Ez azt jelenti, hogy az embereknek be kell tartaniuk azt a sok kötelezettséget, amelyeket el kell végezniük. Ezeket kell betartaniuk, és ezeket kell elvégezniük. A Szentlélek hadd végezze a Szentlélek dolgát – az ember ebben nem vehet részt. Az ember ahhoz ragaszkodjon, ami az ember feladata; ami nem kapcsolódik a Szentlélekhez. Ezek kizárólag olyan feladatok, amelyeket az embernek kell megtennie, és parancsolatként kell betartania, hasonlóan a törvény betartásához az Ószövetségben. Habár most nem a Törvény Kora van, mégis számos szót be kell tartani, amelyek olyanok, mint a Törvény Korában elhangzott szavak. E szavak végrehajtásához nem elég pusztán a Szentlélek érintésére hagyatkozni, hanem az embernek kell betartania őket. Például:

Ne ítélkezz a gyakorlati Isten munkája felett.

Ne szállj szembe az emberrel, aki mellett Isten bizonyságot tesz.

Őrizd meg helyedet Isten előtt, és ne légy züllött.

Szavaidban légy mértékletes, szavaid és tetteid pedig kövessék az embernek az intézkedéseit, aki mellett Isten bizonyságot tett.

Féld Isten bizonyságtételét. Ne vedd semmibe Isten munkáját és az Ő szájából származó szavakat.

Ne utánozd Isten kijelentéseinek hangnemét és céljait.

Külsőleg ne tégy olyat, amely szemmel láthatóan ellenkezik az emberrel, aki mellett Isten bizonyságot tett.

Ezeket minden embernek be kell tartania. Isten minden korszakban sok szabályt határoz meg, amelyek a törvényekhez hasonlók, és amelyeket az embernek be kell tartania. Ezeken keresztül fékezi meg az ember beállítottságát, és így méri fel az ember őszinteségét. Gondoljatok például az Ószövetség korának szavaira: „Tiszteld apádat és anyádat.” E szavak ma nem érvényesek; abban a korban pusztán az ember egyes külső beállítottságait fékezték meg, ezek által az ember megmutathatta, hogy őszintén hisz Istenben, és azokat jellemezték, akik hittek Istenben. Noha most a Királyság Korát éljük, az embernek még mindig számos szabályt be kell tartania. A múlt szabályai nem érvényesek, és ma az embernek jóval több megfelelő gyakorlatot kell végrehajtania, amelyek szükségesek. Ezek nem foglalják magukba a Szentlélek munkáját, és az embernek kell elvégeznie őket.

A Kegyelem Korában a Törvény Korának számos gyakorlatát elvetették, hiszen e törvények már nem voltak kifejezetten hatékonyak az akkori munka számára. Miután e gyakorlatokat elvetették, a helyükre számos újabb került, amelyek megfeleltek az adott kornak, és ezekből lett a sok mai szabály. Amikor a mai Isten eljött, ezekkel a szabályokkal is szakítottak, és többé nem kellett betartani őket. Továbbá sok új gyakorlat született, amelyek megfelelnek a mai munkának. E gyakorlatok ma nem szabályok, hanem helyette hatást hivatottak elérni; megfelelőek a mai napra – holnap pedig talán szabályokká válnak. Összességében tehát azt kell betartanod, amely a mai munka szempontjából gyümölcsöző. Ne törődj a holnappal: amit ma teszünk, azt a máért tesszük. Mire a holnap eljön, talán lesznek jobb gyakorlatok, amelyeket követned kell majd – de ezzel ne foglalkozz túlzottan. Inkább tartsd be, amit ma be kell tartani, nehogy szembeszegülj Istennel. Ma az embernek semmi sem fontosabb, minthogy az alábbiakat betartsa:

Ne próbálj hízelegni az Istennek, aki a szemed előtt van, vagy bármit elrejteni Előle.

Ne szólj tisztátalanságot és ne beszélj arrogánsan az előtted álló Isten előtt.

A szemed előtt álló Istennek ne akarj a bizalmába férkőzni úgy, hogy mézesmázos szavakkal és ékes beszédekkel megtéveszted.

Isten előtt ne viselkedj tiszteletlenül. Vesd alá magad mindennek, ami Isten szájából elhangzik, és az Ő szavainak ne állj ellen, ne szegülj szembe velük, és ne vitasd őket.

Az Isten szájából elhangzott szavakat ne kedved szerint értelmezd. Vigyázz a nyelvedre, nehogy áldozatul ess miatta a gonoszok álnok cselszövéseinek.

Vigyázz lépteidre, nehogy áthágd az Isten által számodra kijelölt határokat. Ha átléped a határt, ez azt fogja eredményezni, hogy Isten helyébe állsz, szavaidból pedig önhittség és fellengzés árad, amiért Isten megutál majd.

Az Isten szájából elhangzott szavakat ne terjeszd meggondolatlanul, nehogy mások kigúnyoljanak, és az ördögök bolondot csináljanak belőled.

Vesd alá magad a mai Isten minden munkájának. Még ha nem is érted, ne ítélkezz felette; csupán annyit tehetsz, hogy keresed és közösségben vagy vele.

Senki sem sértheti meg Isten eredeti helyét. Mindössze annyit tehetsz, hogy az ember helyzetéből szolgálod a mai Istent. Az ember pozíciójából nem taníthatod a mai Istent – elhibázott dolog így tenni.

Senki nem állhat annak az embernek a helyére, aki mellett Isten bizonyságot tett; szavaiddal, tetteiddel és legbelsőbb gondolataiddal az ember helyén állsz. Mindezt be kell tartani, ez az ember felelőssége, és ezen senki sem változtathat. Aki megkísérli megváltoztatni, az megsérti az adminisztratív rendeleteket. Erre mindenkinek emlékeznie kell.

Isten olyan sok időt töltött beszéddel és kijelentésekkel, hogy az ember azt gondolja, legfőbb feladata Isten szavainak olvasása és memorizálása. Senki sem figyel a gyakorlatra, és még azt sem tartja be, amit be kellene. Ez számtalan gondot és nehézséget okozott a szolgálatotokban. Ha mielőtt Isten szavait gyakorolnád, nem tartottad be, amit be kellene tartanod, akkor azok egyike vagy, akiket Isten visszautasít. E gyakorlatok betartása során komolynak és őszintének kell lenned. Ezekre ne béklyóként tekints, hanem parancsolatként kövesd őket. Ma nem azon kellene aggódnod, hogy milyen hatásokat kell elérni; egyszerűen így működik a Szentlélek, és aki bűnt követ el, annak büntetés jár. A Szentléleknek nincsenek testi érzései, és nem törődik azzal, hogy mennyit értesz jelenleg. Ha ma megsérted Istent, akkor Ő meg fog büntetni. Ha illetékességének hatáskörén belül megsérted Őt, nem fog kímélni téged. Őt nem érdekli, mennyire veszed komolyan Jézus szavainak betartását. Ha megsérted Isten mai parancsolatait, Ő megbüntet és halálra ítél téged. Hogyan is tekinthetnéd elfogadhatónak, hogy nem tartod be a parancsolatokat? Be kell tartanod őket, még akkor is, ha ez némi fájdalommal jár! Legyen szó bármelyik vallásról, ágazatról, nemzetről vagy felekezetről, a jövőben mindannyiuknak be kell tartaniuk ezeket a gyakorlatokat. Ez alól senki sem kivétel, és senkinek nem kegyelmeznek majd! Mert ezeket fogja tenni ma a Szentlélek, és senki sem szegheti meg őket. Bár nem nagy dolgokról van szó, mindenkinek meg kell tennie ezeket, és ezek az ember számára Jézus által előírt parancsolatok, aki feltámadt és felment a mennybe. „Az út... (7)” nem azt mondja-e, hogy Jézus meghatározása szerint valaki attól lesz igaz vagy bűnös, hogy hogyan viszonyul ma Istenhez? Ezt senki ne hagyja figyelmen kívül. A Törvény Korában a farizeusok generációkon át hittek Istenben, ám a Kegyelem Korának eljöttekor nem ismerték fel Jézust, és szembeszálltak Vele. Így minden, amit tettek, eredménytelen és hiábavaló volt, és Isten nem fogadta el a tetteiket. Ha ezt képes vagy átlátni, nem esel könnyen bűnbe. Sokan talán Istenhez mérték önmagukat. Milyen ízű az Istennel való ellenkezés? Keserű vagy édes? Ezt bizonyára érted; ne tégy úgy, mint aki nem tudja. A szíve mélyén néhány embert talán ez sem győz meg. Én mégis azt javaslom, hogy próbáld ki – figyeld meg, milyen az íze. Így sokakban megszűnik az állandó gyanakvás ezzel kapcsolatban. Sokan olvassák Isten szavait, ám titokban, a szívük mélyén szembefordulnak Vele. Miután így szembeszállsz Vele, nem érzed úgy, mintha kést forgatnának a szívedben? Ha ez nem családi ellentét, akkor a fizikai kellemetlenség vagy a gyermekek szenvedése. Noha a testedet megkíméli a haláltól, Isten keze sosem hagy el. Gondolod, hogy ez ilyen egyszerű lehet? Annak a sok embernek, akik közel állnak Istenhez, különösen szükséges szem előtt tartani mindezt. Az idő múlásával elfeledkezel erről, és észre sem veszed, de magával ránt a kísértés, már nem törődsz semmivel – és ekkor vétkezni kezdesz. Mindez magától értetődőnek tűnik számodra? Ha ezt jól csinálod, esélyed nyílik rá, hogy tökéletessé válj – hogy Isten elé járulj, és az Ő saját szájából halld az útmutatását. Az óvatlanság bajt hoz a fejedre – dacolni fogsz Istennel, a szavaidban és tetteidben megjelenik a romlottság, és előbb-utóbb elsodornak a nagy viharok és a hatalmas hullámok. Mindannyian jól jegyezzétek meg ezeket a parancsolatokat. Ha megszeged őket, akkor bár az ember, aki mellett Isten bizonyságot tett, talán nem ítél el érte, de Isten Lelkének elintéznivalója lesz veled, és nem fog kímélni téged. El tudod viselni a kihágásod következményeit? Éppen ezért bármit mond is Isten, a szavait a gyakorlatba kell ültetned, és minden lehetséges módon be kell tartanod őket. Ez nem egyszerű ügy!