Isten szavai a Bibliából

„Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem Önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.” (János 16:12-13)

„Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek!” (Jelenések 2:7).

Az utolsó napok Mindenható Istenének szavai

Miféle könyv a Biblia? Az Ószövetség Isten munkája a Törvény Korában. A Biblia Ószövetsége feljegyzi Jahve összes munkáját a Törvény Korában, valamint az Ő teremtési munkáját. Az egész könyv Jahve munkáját jegyzi fel, és végül Malakiás könyvével fejezi be a Jahve munkájáról szóló beszámolókat. Az Ószövetség kettőt jegyez fel Isten munkái közül: az egyik a teremtés munkája, a másik pedig a törvény elrendelése. Mindkettő Jahve által végzett munka volt. A Törvény Kora a Jahve Isten nevében végzett munkát képviseli; ez az elsősorban a Jahve nevében végzett munka összességét jelenti. Így az Ószövetség Jahve munkáját rögzíti, az Újszövetség pedig Jézus munkáját, azt a munkát, amelyet elsősorban Jézus nevében végeztek. Jézus nevének jelentőségét és az Általa végzett munkát leginkább az Újszövetség jegyzi fel. Az ószövetségi Törvény Korában Jahve felépítette a templomot és az oltárt Izráelben, Ő vezérelte az izráeliták életét a földön, bebizonyítva, hogy ők az Ő választott népe, az első népcsoport, amelyet kiválasztott a földön, és akik az Ő szíve szerint valók voltak, az első csoport, amelyet személyesen vezetett. Izráel tizenkét törzse alkotta Jahve első kiválasztottjait, és így mindig munkálkodott bennük, egészen addig, amíg Jahve munkája a Törvény Korában be nem fejeződött. A munka második szakasza az Újszövetség Kegyelmi Korának munkája volt, és a zsidó nép körében, Izráel tizenkét törzsének egyikében valósult meg. E munka hatóköre kisebb volt, mert Jézus testté lett Isten volt. Jézus csak Júdea egész földjén tevékenykedett, és csak három és fél évig munkálkodott; így az Újszövetségben leírtak messze nem képesek felülmúlni az Ószövetségben leírt munkamennyiséget.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (1.))

A Biblia egy történelemkönyv. Természetesen tartalmaz néhány prófétai jövendölést is, az ilyen jövendölés pedig semmiképpen sem történelem. A Biblia több részből áll – nem csak próféciák vannak benne, vagy csak Jahve munkája, és nem csak a páli levelek. Tudnod kell, hogy a Biblia hány részből áll; az Ószövetség tartalmazza a Teremtést, a Kivonulást... és ott vannak a prófétai könyvek is, amelyeket a próféták írtak, a végén pedig Malakiás könyvével zárul. Az Ószövetség a Törvény Korának munkáját rögzíti, amelyet Jahve irányított; a Teremtéstől egészen Malakiás könyvéig egy átfogó feljegyzést képez a Törvény Korának valamennyi munkájáról. Vagyis az Ószövetség feljegyzi mindazt, amit a Törvény Korában tapasztaltak azok az emberek, akiket Jahve vezetett. Az ószövetségi Törvény Korában a Jahve által támasztott nagyszámú próféta próféciákat mondott az Ő nevében, utasításokat adtak a különböző törzseknek és nemzeteknek, és megjövendölték a Jahve által végzendő munkát. Ezek a kiválasztott emberek mind megkapták Jahvétől a prófétálás Lelkét: Képesek voltak látni a Jahvétől származó látomásokat, és hallani az Ő hangját, így ihletet kaptak Tőle, és próféciákat írtak. Az általuk végzett munka Jahve hangjának kifejezése volt, Jahve próféciájának kifejezése, és Jahve munkája abban az időben egyszerűen az volt, hogy a Lélek által vezette az embereket; Ő nem vált testté, és az emberek semmit sem láttak az Ő arcából. Ezért sok prófétát támasztott, hogy az Ő munkáját végezzék, és jóslatokat adott nekik, amelyeket továbbadtak Izráel minden törzsének és nemzetségének. Az volt a feladatuk, hogy próféciákat mondjanak, és néhányan közülük leírták Jahve utasításait, hogy megmutassák másoknak. Jahve azért állította oda ezeket az embereket, hogy próféciát szóljanak, hogy megjövendöljék a jövő munkáját vagy az abban az időben még végzendő munkát, hogy az emberek meglássák Jahve csodálatos voltát és bölcsességét. Ezek a prófétai könyvek egészen másak voltak, mint a Biblia más könyvei; ezek olyan szavak voltak, amelyeket azok mondtak vagy írtak, akik a prófétálás Lelkét kapták – azok, akik látomásokat kaptak vagy hangot hallottak Jahvétől. A prófétai könyveken kívül az Ószövetségben minden más olyan feljegyzésekből áll, amelyeket az emberek azután készítettek, hogy Jahve befejezte a munkáját. Ezek a könyvek nem helyettesíthetik a Jahve által támasztott próféták jövendöléseit, ahogyan a Teremtés könyve és Kivonulás könyve sem hasonlítható össze Ézsaiás könyvével és Dániel könyvével. A próféciák még a munka elvégzése előtt hangzottak el; míg a többi könyv a munka befejezése után íródott, az emberek ugyanis erre voltak képesek. Az akkori prófétákat Jahve ihlette, és több próféciát mondtak, sok szót szóltak, és megjövendölték a Kegyelem Korának dolgait, valamint a világ pusztulását az utolsó napokban – azt a munkát, amelyet Jahve tervbe vett. A fennmaradó könyvek mind Jahve Izráelben végzett munkájáról számolnak be. Így amikor a Bibliát olvasod, elsősorban arról olvasol, hogy mit tett Jahve Izráelben; a Biblia Ószövetsége elsősorban Jahve Izráel vezetésére irányuló munkáját jegyzi fel, ahogyan Mózest használta, hogy kivezesse az izráelitákat Egyiptomból, aki megszabadította őket a fáraó béklyóitól, és kivitte őket a pusztába, ami után bevonultak Kánaánba, és minden, ami ezután következett, a Kánaánban való életük volt. Ezt leszámítva, a többit Jahve egész Izráelben végzett munkájának feljegyzései alkotják. Minden, amit az Ószövetségben feljegyeztek, Jahve Izráelben végzett munkája, az a munka, amit Jahve azon a földön végzett, ahol Ádámot és Évát teremtette. Attól kezdve, hogy Noé után Isten hivatalosan elkezdte vezetni a népet a földön, minden, ami az Ószövetségben fel van jegyezve, az Izráel munkája. És miért nincs feljegyezve semmilyen Izráelen kívüli munka? Mert Izráel földje az emberiség bölcsője. Kezdetben Izráelen kívül nem voltak más országok, és Jahve nem munkálkodott máshol. Így ami a Biblia Ószövetségében fel van jegyezve, az kizárólag Isten akkori munkája Izráelben. A próféták által szólt szavak, Ézsaiás, Dániel, Jeremiás és Ezékiel... az ő szavaik előre jelzik az Ő egyéb földi munkáját, megjövendölik Magának Jahve Istennek a munkáját. Mindez Istentől jött, a Szentlélek munkája volt, és a próféták e könyveitől eltekintve minden más az emberek tapasztalatainak feljegyzése Jahve akkori munkájáról.

A teremtés munkája az emberiség létezése előtt történt, a Teremtés könyve azonban csak az emberiség létezése után keletkezett; ezt a könyvet Mózes írta a Törvény Korában. Olyan ez, mint azok a dolgok, amelyek ma köztetek történnek: miután megtörténtek, leírjátok azokat, hogy megmutassátok a jövőben az embereknek, és a jövő embereinek. Amit te feljegyeztél, azok olyan dolgok, amelyek a múltban történtek, és ez nem több, mint történelem. Az Ószövetségben feljegyzett dolgok Jahve munkájáról szólnak Izráelben, az Újszövetségben feljegyzett dolgok pedig Jézus munkájáról a Kegyelem Korában; ezek Isten két különböző korszakban végzett munkáját dokumentálják. Az Ószövetség dokumentálja Isten munkáját a Törvény Korában, és így az Ószövetség egy történelmi könyv, míg az Újszövetség a Kegyelem Kora munkájának eredménye. Amikor az új munka elkezdődött, az Újszövetség is elavulttá vált – és így az Újszövetség is történelmi könyv. Természetesen az Újszövetség nem olyan rendszerezett, és nem is jegyez fel annyi mindent, mint az Ószövetség. A Biblia Ószövetségében van feljegyezve mindaz a sok szó, amelyet Jahve mondott, míg a négy evangéliumban Jézus szavainak csak egy része van megörökítve. Természetesen Jézus is sokat munkálkodott, de azt nem jegyezték fel részletesen. Az Újszövetségben azért van kevesebb feljegyezve, mert Jézus annyi munkát végzett; a munka mennyisége, amit Ő három és fél év alatt végzett a földön, és az apostolok munkája sokkal kevesebb volt, mint Jahve munkája. Ezért az Újszövetségben kevesebb könyv van, mint az Ószövetségben.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (1.))

A Bibliában leírt dolgok korlátozottak; nem képviselhetik Isten munkáját a maga teljességében. A négy evangélium összesen kevesebb mint száz fejezetből áll, amelyekben véges számú esemény van leírva, például hogy Jézus megátkozza a fügefát, Péter háromszor megtagadja az Urat, Jézus megjelenik a tanítványoknak a keresztre feszítése és feltámadása után, tanítás a böjtről, tanítás az imádságról, tanítás a válásról, Jézus születése és családfája, a tanítványok Jézus általi kijelölése, és így tovább. Az ember azonban kincsként értékeli ezeket, még a mai kor munkáját is velük hasonlítja össze. Még azt is hiszik, hogy mindaz a munka, amit Jézus életében elvégzett, csak ennyit tett ki, mintha Isten csak ennyire lenne képes, és semmi többre. Hát nem abszurd ez?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesülés misztériuma (1.))

Sokan azt hiszik, hogy a Biblia megértése és értelmezésének képessége egyenlő az igaz út megtalálásával – de vajon tényleg ilyen egyszerű a dolog? Senki sem ismeri a Biblia valóságát: hogy az nem más, mint Isten munkájának történelmi feljegyzése, és Isten munkájának előző két szakaszáról szóló testamentum, és hogy a Biblia nem nyújt neked megértést Isten munkájának céljairól. Mindenki, aki olvasta a Bibliát, tudja, hogy a Biblia Isten munkájának két szakaszát dokumentálja a Törvény korában és a Kegyelem korában. Az Ószövetség Izráel és Jahve munkájának történetét beszéli el a teremtéstől a Törvény Korának végéig. Az Újszövetség feljegyzi Jézus földi munkáját, ami a négy evangéliumban található, valamint Pál munkáját – vajon ezek nem történelmi feljegyzések? A múlt dolgainak felemlegetése ma történelemmé teszi őket, és nem számít, hogy mennyire igazak vagy valóságosak, attól még történelem marad – a történelem pedig nem foglalkozhat a jelennel, mert Isten nem tekint vissza a történelemre! Ha tehát csak a Bibliát érted, és semmit sem értesz abból a munkából, amit Isten ma akar tenni, és ha hiszel Istenben, de nem keresed a Szentlélek munkáját, akkor te nem érted, mit jelent Istent keresni. Ha azért olvasod a Bibliát, hogy Izráel történetét tanulmányozd, hogy Isten teremtésének történetét, az ég és a föld teremtésének történelmét kutasd, akkor nem hiszel Istenben. De ma, mivel hiszel Istenben, és az életre törekszel, mivel Isten megismerésére törekszel, és nem holt szavakat és doktrínákat vagy a történelem megértését keresed, Isten mai akaratát kell kutatnod, és a Szentlélek munkájának irányát kell keresned. Ha archeológus lennél, olvashatnád a Bibliát – de te nem vagy az, te azok közé tartozol, akik hisznek Istenben, és a legjobban teszed, ha Isten mai akaratát keresed. A Bibliát olvasva legfeljebb egy kissé megérted Izráel történelmét, megismered Ábrahám, Dávid és Mózes életét, megtudod, hogyan félték Jahvét, hogyan égette meg Jahve azokat, akik Ellene szegültek, és hogyan szólt az akkori emberekhez. Csupán Isten múltbeli munkájáról fogsz értesülni. A Biblia feljegyzései arról szólnak, hogy Izráel korai népe hogyan félte Istent, és hogyan élt Jahve vezetése alatt. Mivel az izráeliták Isten választott népe voltak, az Ószövetségben láthatod Izráel egész népének Jahve iránti hűségét, azt, hogy hogyan gondoskodott róluk és áldotta meg mindazokat, akik engedelmeskedtek Jahvénak; megtudhatod, hogy amikor Isten Izráelben munkálkodott, tele volt irgalommal és szeretettel, ahogyan emésztő lánggal is, és hogy az összes izráelita, az egyszerűtől a tekintélyesig, félte Jahvét, és így az egész országot megáldotta Isten. Ilyen Izráel történelme, melyet az Ószövetség feljegyzett.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (4.))

Ha látni akarod a Törvény Korának munkáját, és látni akarod, hogyan követték az izráeliták Jahve útját, akkor az Ószövetséget kell olvasnod; ha meg szeretnéd érteni a Kegyelem Korának munkáját, akkor az Újszövetséget kell olvasnod. De hogyan látod meg az utolsó napok munkáját? El kell fogadnod a mai Isten vezetését, és be kell lépned a mai munkába, mert ez az új munka, és ezt korábban senki sem jegyezte fel a Bibliában. Ma Isten testté lett, és más kiválasztottakat választott ki Kínában. Isten munkálkodik ezekben az emberekben, a földi munkája óta folytatja munkáját, és folytatja a Kegyelem Korának munkájától fogva. A mai munka egy olyan ösvény, amelyen az ember még sosem járt, és egy olyan út, amelyet még soha senki nem látott. Ez olyan munka, amelyet korábban még soha nem végeztek – ez Isten legújabb munkája a földön. Így az a munka, amelyet korábban soha nem végeztek, nem történelem, mert a most az most van, és még nem vált múlttá. Az emberek nem tudják, hogy Isten nagyobb, újabb munkát végzett a földön, és Izráelen kívül, nem tudják, hogy ez már túlmutat Izráel hatókörén és a próféták jövendölésein, hogy ez új és csodálatos munka a próféciákon kívül, egy újabb munka Izráelen kívül, és olyan munka, amit az emberek nem tudnak sem felfogni, sem elképzelni. Hogyan tartalmazhatna a Biblia határozott feljegyzéseket egy ilyen munkáról? Ki tudta volna a mai munka minden egyes részletét hiánytalanul, előre feljegyezni? Ki jegyezhette volna le ezt a hatalmasabb, bölcsebb, konvenciókkal dacoló munkát abban az elavult, régi könyvben? A mai munka nem történelem, és mint ilyen, ha a mai új utat akarod járni, akkor el kell térned a Bibliától, túl kell lépned a Biblia prófétai vagy történelmi könyvein. Csak akkor leszel képes helyesen járni az új úton, és csak akkor leszel képes belépni az új birodalomba és az új munkába.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (1.))

Isten a különböző etnikumú és hátterű embereket célozza meg szavaival, és az egész emberiséget meghódítja, és véget vet a régi kornak. Mint ilyen, hogyan tudná mindezt összefoglalni, miután szavainak csak egy ilyen kis részét fejezte ki? Egyszerűen arról van szó, hogy az Ő munkája különböző időszakokra és különböző szakaszokra van felosztva; Ő a tervének megfelelően dolgozik, és szavait a lépéseivel összhangban fejezi ki. Hogyan is tudná az ember kifürkészni Isten mindenhatóságát és bölcsességét? A tény, amit itt meg akarok magyarázni, a következő: ami Isten és ami neki van, az örökké kimeríthetetlen és végtelen. Isten az élet és minden dolog forrása; Őt egyetlen teremtett lény sem tudja kifürkészni. Végül pedig továbbra is emlékeztetnem kell mindenkit: Soha többé ne szorítsátok Istent korlátok közé könyvekben, szavakban vagy múltbéli kijelentéseiben. Csak egyetlen szóval lehet leírni Isten munkájának jellemzőjét: új. Ő nem szereti a régi utakat járni, vagy megismételni a munkáját; sőt, nem akarja, hogy az emberek úgy imádják Őt, hogy bizonyos határok közé szorítják. Ez Isten természete.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Utószó)

Kapcsolódó prédikációk

Igaz, hogy Isten összes munkája és igéje megtalálható a Bibliában?