Az utolsó napok Mindenható Istenének szavai

Igaz vagyok, megbízható vagyok, és Én vagyok az Isten, aki átvizsgálja az ember szívének legmélyét! Azonnal felfedem, hogy ki igaz és ki hamis. Ne ijedjetek meg; minden az Én időm szerint működik. Ki akar Engem őszintén, és ki nem – meg fogom mondani nektek, egyenként. Ti csak ügyeljetek arra, hogy egyetek, igyatok, és közeledjetek Hozzám, amikor jelenlétembe léptek, és Én Magam fogom elvégezni a munkámat. Ne törekedjetek túlságosan gyors eredményekre; a munkám nem olyan, amit egyszerre el lehet végezni. Benne vannak az Én lépéseim és az Én bölcsességem, és ezért lehet felfedni a bölcsességemet. Hagyni fogom, hogy lássátok, mit teszek a kezeimmel – a gonosz megbüntetését és a jó megjutalmazását. Én biztosan nem kedvezek senkinek. Te, aki őszintén szeretsz Engem, Én őszintén szeretni foglak téged, és akik nem őszintén szeretnek Engem, haragom mindig velük lesz, hogy örökké emlékezzenek arra, hogy Én vagyok az igaz Isten, az Isten, aki átvizsgálja az ember szívének legmélyét. Ne viselkedj egyfajta módon mások előtt, de másként a hátuk mögött; tisztán látok mindent, amit teszel, és bár becsaphatsz másokat, Engem nem tudsz becsapni. Tisztán látom az egészet. Lehetetlen, hogy bármit is eltitkolj; minden az Én kezemben van. Ne gondold magad annyira okosnak attól, hogy az előnyödre hoztad ki a kicsinyes kis számításaidat. Mondom neked: Bármilyen sok tervet is forralnak ki az emberek, legyen az ezer vagy tízezer, a végén nem menekülhetnek ki a tenyeremből. Minden dolgot és minden tárgyat az Én kezeim irányítanak, nem is beszélve az egyénről! Ne próbálj elkerülni Engem vagy elrejtőzni, ne próbálj hízelkedni vagy titkolózni. Lehetséges, hogy még mindig nem látod, hogy nyilvánosan feltárult ragyogó tekintetem, a haragom és az ítéletem? Aki nem őszintén akar Engem, azt azonnal és könyörület nélkül megítélem. A szánalmamnak vége szakadt; nincs több belőle. Ne legyetek többé képmutatók, és vessetek véget vad és vakmerő szokásaitoknak.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Krisztus kijelentései a kezdetekkor, 44. fejezet)

Istenhívőnek lenni azt jelenti, hogy mindent, amit teszel, Elé kell hoznod, és alá kell vetned az Ő vizsgálatának. Ha mindaz, amit teszel, Isten Lelke elé hozható, de Isten teste elé nem, az azt mutatja, hogy nem vetetted alá magad az Ő Lelke általi vizsgálatnak. Kicsoda az Isten Lelke? Ki az a személy, aki mellett Isten tanúskodik? Ők ketten nem egy és ugyanaz? A legtöbben két külön lénynek látják Őket, és úgy hiszik, hogy Isten Lelke az Isten Lelke, az a személy pedig, akiről Isten bizonyságot tesz, csupán egy ember. De nem tévedsz? Kinek az érdekében munkálkodik ez a személy? Akik nem ismerik a megtestesült Istent, azokban nincs szellemi megértés. Isten Lelke és az Ő megtestesült teste egy, mert Isten Lelke a testben ölt anyagi formát. Ha ez a személy nincs jóindulattal irántad, akkor Isten Lelke majd jóindulattal lesz? Nem vagy te összezavarodva? Ma mindazok, akik nem képesek elfogadni Isten vizsgálatát, nem kaphatják meg az Ő jóváhagyását, és akik nem ismerik a megtestesült Istent, nem válhatnak tökéletessé. Tekints rá mindarra, amit teszel, és állapítsd meg, hogy Isten elé hozható-e. Ha nem tudsz Isten elé hozni mindent, amit teszel, az azt jelenti, hogy gonosztevő vagy. Tökéletessé válhat egy gonosztevő? Mindent, amit teszel, minden cselekedetedet, minden szándékodat és minden reakciódat Isten elé kell hoznod. Még a mindennapi lelki életedet is – az imáidat, az Istenhez való közelségedet, Isten szavainak evését és ivását, a közösségedet testvéreiddel, az életedet az egyházon belül – és az együttműködésbeli szolgálatodat is Isten elé lehet hozni, hogy megvizsgálja azokat. Ez a gyakorlat segít neked, hogy növekedést érj el az életben. A folyamat, amelyben elfogadod Isten vizsgálatát, a tisztulás folyamata. Minél inkább képes vagy elfogadni Isten vizsgálatát, annál inkább megtisztulsz és annál inkább összhangban vagy Isten szándékaival, így nem sodródsz bele a kicsapongásba, és a szíved az Ő jelenlétében fog élni. Minél inkább elfogadod az Ő vizsgálatát, annál nagyobb a Sátán megaláztatása, te pedig annál inkább képes vagy fellázadni a test ellen. Így Isten vizsgálatának elfogadása egy olyan gyakorlati út, amelyet az embereknek követniük kellene. Bármit teszel is, még akkor is, amikor testvéreiddel közösségben vagy, Isten elé hozhatod tetteidet, keresheted az Ő vizsgálatát, és törekedhetsz arra, hogy alávesd magad Istennek Magának; ettől sokkal helyesebb lesz az, amit gyakorolsz. Ha mindent, amit teszel, Isten elé hozol, és elfogadod Isten vizsgálatát, csak akkor lehetsz olyasvalaki, aki Isten színe előtt él.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten tökéletessé teszi azokat, akik összhangban vannak az Ő szándékaival)

Imádságon keresztül kell mindenben elfogadnod Isten vizsgálatát. Amikor imádkozol, bár személyesen nem állok előtted, a Szentlélek veled van, és te mind Hozzám, mind Isten Lelkéhez imádkozol. Miért hiszel ebben a testben? Azért hiszel, mert Nála van az Isten Lelke. Hinnél ebben a személyben, ha az Isten Lelke nélkül volna? Amikor ebben a személyben hiszel, Isten Lelkében hiszel. Amikor ezt a személyt féled, Isten Lelkét féled. Az Isten Lelkében való hit az ebben a személyben való hit, az ebben a személyben való hit pedig az Isten Lelkében való hit is. Amikor imádkozol, érzed, hogy Isten Lelke veled van, és hogy Isten van előtted, és ezért az Ő Lelkéhez imádkozol. Ma az emberek többsége túlságosan fél Isten elé hozni a cselekedeteit; az Ő testét megcsalhatod ugyan, de a Lelkét nem tudod megtéveszteni. Minden, ami nem állja ki Isten vizsgálatának próbáját, ellentétben áll az igazsággal, és elvetendő; másként tenni annyi, mint bűnt követni el Isten ellen. Ezért mindenkor Isten elé kell tárnod a szívedet, amikor imádkozol, amikor beszélsz és közösségben vagy fivéreiddel és nővéreiddel, és amikor kötelességedet teljesíted és dolgaidat végzed. Amikor betöltöd feladatodat, Isten veled van, és amíg a szándékod helyes és Isten házának munkájára irányul, Ő elfogad mindent, amit teszel; szenteld hát magad őszintén feladatod betöltésének. Amikor imádkozol, ha istenszerető szíved van, és Isten gondoskodását, védelmét és vizsgálatát keresed, ha mindez a szándékodban áll, imáid hatékonyak lesznek. Például amikor összejöveteleken imádkozol, ha megnyitod a szívedet és imádkozol Istenhez, és elmondod Neki, hogy mi lakik a szívedben, és nem beszélsz hamisságot, akkor imáid biztosan hatékonyak lesznek.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten tökéletessé teszi azokat, akik összhangban vannak az Ő szándékaival)

Az Istennel való normális kapcsolat azt jelenti, hogy képes vagy nem kételkedni és nem tagadni semmilyen munkáját, és képes vagy alávetni magad az Ő munkájának. Ez azt jelenti, hogy helyes szándékaid vannak Isten jelenlétében, nem saját magadnak készítesz terveket, és mindenben Isten családjának érdekeit tartod elsődlegesnek; ez azt jelenti, hogy elfogadod Isten vizsgálódását, és aláveted magad Isten intézkedéseinek. Képesnek kell lenned arra, hogy lecsendesítsd a szívedet Isten jelenlétében mindenben, amit teszel. Még ha nem is érted Isten szándékait, akkor is a legjobb képességed szerint kell teljesítened kötelességeidet és felelősségeidet. Ha Isten szándékai egyszer már feltárultak előtted, cselekedj aszerint, és még nem lesz túl késő. Amikor az Istennel való kapcsolatod normálissá válik, akkor az emberekkel is normális kapcsolatod lesz. Ahhoz, hogy normális kapcsolatot építs ki Istennel, mindent Isten szavainak alapjára kell építened, képesnek kell lenned arra, hogy Isten szavai és Isten kérése szerint végezd a kötelességedet, egyenesbe kell hoznod a nézeteidet, és mindenben az igazságot kell keresned. Gyakorolnod kell az igazságot, amikor megérted azt, és függetlenül attól, hogy mi történik veled, imádkoznod kell Istenhez, és Istennek alávetett szívvel kell keresned. Így gyakorolva képes leszel fenntartani egy normális kapcsolatot Istennel. A kötelességed megfelelő teljesítésével egyidejűleg arra is ügyelned kell, hogy semmi olyat ne tégy, ami nem segíti elő Isten kiválasztottjainak az életbe való belépését, és ne mondj semmi olyat, ami nem hasznos a fivérek és nővérek számára. Legalábbis nem szabad semmi olyat tenned, ami ellenkezik a lelkiismereteddel, és semmiképpen sem tehetsz semmi szégyenleteset. Különösen olyat, ami Isten ellen lázad vagy ellenáll Neki, semmiképpen sem szabad tenned, és semmi olyat nem szabad tenned, ami megzavarja az egyház munkáját vagy életét. Légy igazságos és tiszteletreméltó mindenben, amit teszel, és ügyelj arra, hogy minden cselekedeted vállalható legyen Isten előtt. Bár a test néha gyenge lehet, képesnek kell lenned arra, hogy Isten családjának érdekeit helyezd előtérbe, a személyes haszon iránti mohóság nélkül, anélkül, hogy bármi önző vagy megvetendő dolgot tennél, gyakran reflektálva önmagadra. Ily módon gyakran leszel képes Isten előtt élni, és az Istennel való kapcsolatod teljesen normálissá válik.

Mindenben, amit teszel, meg kell vizsgálnod, hogy a szándékaid helyesek-e. Ha Isten követelményei szerint tudsz cselekedni, akkor az Istennel való kapcsolatod normális. Ez a minimális mérce. Vizsgáld meg a szándékaidat, és ha úgy találod, hogy helytelen szándékok merültek fel benned, akkor légy képes fellázadni ellenük, és cselekedj Isten szavai szerint; így fogsz olyan emberré válni, aki igaz Isten előtt, ami viszont azt mutatja, hogy az Istennel való kapcsolatod normális, és hogy minden, amit teszel, Istenért van, nem a saját érdekedben. Mindenben, amit teszel és mindenben, amit mondasz, légy képes a szívedet helyes irányba állítani, és légy igazságos a cselekedeteidben, és ne az érzéseid vezessenek, és ne cselekedj a saját akaratod szerint. Ezek azok az alapelvek, amelyek szerint az Istenben hívőknek viselkedniük kell.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Milyen a kapcsolatod Istennel?)

Akik át tudják ültetni az igazságot a gyakorlatba, azok el tudják fogadni azt, hogy Isten alaposan megvizsgálja, amit tesznek. Ha elfogadod Isten alapos vizsgálatát, akkor rendbe lesz téve a szíved. Ha mindig csak azért teszel dolgokat, hogy mások lássák, és mindig mások dicséretét és bámulatát szeretnéd kivívni, és nem fogadod el Isten alapos vizsgálatát, akkor vajon ott van-e még Isten a szívedben? Az ilyen embereknek nincs istenfélő szívük. Ne mindig saját magadért tegyél dolgokat, és ne fontolgasd állandóan a saját érdekeidet; ne fontolgasd az ember érdekeit, és ne gondolj a saját büszkeségedre, hírnevedre, illetve rangodra. Először Isten házának az érdekeit kell fontolóra venned, elsősorban ezekkel kell törődnöd. Figyelembe kell venned Isten szándékait, és kezdd annak az átgondolásával, hogy volt-e tisztátalanság a kötelességed végzésében, hogy hűséges voltál-e, elvégezted-e a feladataidat, minden tőled telhetőt megtettél-e, és vajon teljes szívvel gondoltál-e a kötelességedre, valamint az egyház munkájára. Fontolóra kell venned ezeket a dolgokat. Ha gyakran gondolsz rájuk és megfejted ezeket, akkor könnyebb lesz jól végezned a kötelességedet. Ha gyenge a képességed, ha felszínes a tapasztalatod, vagy ha nem vagy jártas a szakmádban, akkor előfordulhat a munkádban hiba vagy hiányosság, és lehet, hogy nem érsz el jó eredményeket, de attól még minden tőled telhetőt megtettél. Nem a saját önző vágyaidat, illetve preferenciáidat elégíted ki. Ehelyett folyamatosan az egyház munkájának és Isten háza érdekeinek szenteled a figyelmedet. Lehet, hogy a kötelességedben nem érsz el jó eredményeket, azonban rendbejön a szíved. Ha pedig mindezek tetejében képes vagy az igazságot keresni a kötelességedben felmerülő problémák megoldásához, akkor megütöd a mércét a kötelességed teljesítésében, és ezzel egyidőben be tudsz majd lépni az igazságvalóságba. Ezt jelenti az, hogy bizonyságtételed van.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. A szabadságot és a felszabadulást csak romlott beállítottságának levetésével nyerheti el az ember)

Ti mindannyian olyan emberek vagytok, akik kötelességeket végeztek. Legkevesebb, hogy becsületes legyen a szíved, és meg kell engedned Istennek, hogy lássa, őszinte vagy – csak ekkor tudod elérni Isten megvilágosítását, megvilágítását és útmutatását. A döntő dolog, hogy elfogadd Isten vizsgálódását. Nem számít, milyen korlátok vannak közted és más emberek között, mennyire értékeled saját hiúságodat és hírnevedet, és milyen szándékokat táplálsz, amelyekről nem tudsz megnyílni egyszerűen, mindezen dolgoknak fokozatosan meg kell változniuk. Lépésről lépésre, minden embernek meg kell szabadítania magát ezektől a romlott beállítottságoktól és nehézségektől, és legyőzni az akadályokat, amelyeket a romlott beállítottsága támaszt. Mielőtt keresztülmész ezeken az akadályokon, a szíved valóban becsületes Istennel? Rejtegetsz vagy eltitkolsz dolgokat Előle, vagy hamis színben tünteted fel magad és megtéveszted Őt? A szívedben tisztában kell lenned ezzel. Ha ezek a dolgok vannak a szívedben, el kell fogadnod Isten vizsgálódását. Ne bízd a dolgokat a véletlenre és ne mondd: „Nem akarom az egész életemet Istenért áldozni. Családot akarok alapítani és élni a saját életemet. Remélhetőleg Isten nem fog megvizsgálni és elítélni engem.” Ha mindezeket a dolgokat – vagyis a szándékokat, célokat, terveket és életcélokat, amelyeket szíved mélyén dédelgetsz – elrejted Isten elől, és ha elrejted a nézőpontjaidat sok dologról, valamint a hiedelmeidet az Istenbe vetett hitről, akkor bajban leszel. Ha ezeket az értéktelen dolgokat rejtegeted, és nem keresed az igazságot, hogy megszüntesd azokat, ez azt mutatja, hogy nem szereted az igazságot, és hogy nehéz számodra elfogadni és elnyerni az igazságot. Más emberek elől elrejthetsz dolgokat, de Isten elől nem rejtheted el őket. Ha nem bízol Istenben, akkor miért hiszel Őbenne? Ha vannak titkaid, és azon aggódsz, hogy mások le fognak nézni téged, ha megnyílsz azokról, és nincs bátorságod kimondani, akkor egyszerűen megnyílhatsz Isten előtt. Imádkoznod kellene Istenhez, megvallani a gyarló szándékokat, amelyeket az Őbenne való hitedben táplálsz, azokat a dolgokat, amelyeket a jövőd és a sorsod érdekében tettél, valamint azt, hogy miként törekedtél hírnévre és nyereségre. Helyezd mindezeket Isten elé és tárd fel Neki, ne rejtsd el őket Előle. Nem számít, hány ember előtt van zárva a szíved, Isten elől ne zárd el a szíved – meg kell nyitnod a szíved Neki. Ez a legalacsonyabb foka az őszinteségnek, amellyel azoknak, akik Őbenne hisznek, rendelkezniük kell. Ha olyan szíved van, amely nyitott Isten számára és nincs bezárva Előtte, és el tudja fogadni az Ő vizsgálatát, akkor hogyan fog Ő rád tekinteni? Habár lehet, hogy másoknak nem nyitod meg magad, ha meg tudsz nyílni Istennek, Ő úgy fog látni téged, mint becsületes embert, becsületes szívvel. Ha a becsületes szíved el tudja fogadni az Ő vizsgálatát, akkor az becses az Ő szemében, és minden bizonnyal van munkája benned. Például, ha valami csalárd dolgot műveltél Istennel szemben, meg fog fegyelmezni téged. Ekkor el kell fogadnod az Ő fegyelmezését, gyorsan bűnbánatot kell tartanod és meg kell vallanod Előtte, és el kell ismerned a hibáidat, el kell ismerned a lázadó mivoltodat és romlottságodat, el kell fogadnod Isten fenyítését és ítéletét, meg kell ismerned a romlott beállítottságaidat, az Ő szavai szerint kell gyakorolnod és őszintén meg kell térned. Ez az Istenbe vetett őszinte hited bizonyítéka, és a valódi hited Őbenne.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Csak egy becsületes ember tudja megélni a valódi emberi hasonlatosságot)

Amikor az embereknek vannak gondolataik, akkor vannak választásaik. Ha történik velük valami és rossz döntést hoznak, meg kellene fordulniuk és meghozni a helyes döntést, egyáltalán nem szabad leragadniuk a hibájuknál. Az ilyen emberek okosak. De ha tudják, hogy rossz döntést hoztak és nem fordulnak meg, akkor olyanok, akik nem szeretik az igazságot, és az ilyen ember nem akarja igazán Istent. Mondjuk például, hogy felületes akarsz lenni, amikor a kötelességed végzed. Lazsálni próbálsz, és megpróbálod elkerülni, hogy Isten átvizsgáljon. Ilyenkor siess Isten színe elé imádkozni, és gondolkodj el azon, hogy vajon ez volt-e a helyes cselekvési mód? Majd gondolkodj el azon: „Miért is hiszek én Istenben? Az emberek talán elmennek az ilyen felületesség mellett, de vajon Isten is elmegy mellette? Mi több, az én hitem Istenben nem arra való, hogy lazítsak – azért van, hogy megmeneküljek. Ha így viselkedek, az nem a normális emberi mivolt kifejeződése, és Istennek sem kedves. Nem, a kinti világban lazsálhattam és úgy tehettem, ahogy nekem tetszett, de most Isten házában vagyok, Isten szuverenitása alatt vagyok, Isten szemei átvizsgálnak. Ember vagyok, a lelkiismeretem szerint kell cselekednem, nem tehetem azt, ami nekem tetszik. Isten szavai szerint kell cselekednem. Nem szabad felületesnek lennem, nem lazsálhatok. Tehát hogyan kellene úgy viselkednem, hogy nem lazsálok, hogy ne legyek felületes? Erőfeszítést kell tennem. Csak most éreztem, hogy túl sok gondot okozott, hogy így csináljam, el akartam kerülni a nehézséget, de most már értem: lehet, hogy sok gondot okoz ezt így csinálni, de ez hatékony, és ezért így kell ezt csinálni.” Amikor dolgozol, és még mindig félsz a nehézségektől, ilyenkor imádkoznod kell Istenhez: „Ó Istenem! Lusta és sunyi ember vagyok, könyörgöm Neked, fegyelmezz meg engem, dorgálj meg, hogy érezzen valamit a lelkiismeretem és legyen szégyenérzetem. Nem akarok felületes lenni. Könyörgöm, hogy vezess és világosíts meg engem, mutasd meg nekem a lázadó mivoltomat és a csúfságomat.” Amikor így imádkozol, gondolkodj el és próbáld megismerni magadat, ez előidézi a megbánás érzését, és képes leszel gyűlölni a csúfságodat, a helytelen állapotod pedig elkezd megváltozni, és képes leszel elmélkedni ezen és ezt mondani magadnak: „Miért vagyok felületes? Miért próbálok mindig lazsálni? Az ilyen viselkedés híján van minden lelkiismeretnek és értelemnek – vajon még mindig olyan ember vagyok, aki hisz Istenben? Miért nem veszem komolyan a dolgokat? Vajon nem csak egy kicsivel több időt és erőfeszítést kellene beletennem? Ez nem nagy teher. Ez az, amit tennem kellene: ha még ezt sem tudom megtenni, akkor vajon alkalmas vagyok arra, hogy emberi lénynek nevezzenek?” Ennek eredményeképpen elhatározásra jutsz és megesküszöl: „Ó Istenem! Cserben hagytalak Téged, igazán túlságosan mélyen romlott vagyok, lelkiismeret és értelem nélkül, nincs emberi mivoltom, meg szeretnék térni. Könyörgöm Neked, bocsáss meg, biztosan meg fogok változni. Ha nem térek meg, azt szeretném, ha megbüntetnél engem.” Ezután a gondolkodásmódod megfordul, és elkezdesz megváltozni. Lelkiismeretesen fogsz cselekedni és a kötelességeidet végrehajtani, kevesebb felületességgel, és képes leszel szenvedni és árat fizetni. Azt fogod érezni, hogy így végezni a kötelességedet csodálatos, a szívedben pedig békesség és öröm lesz. Amikor az emberek el tudják fogadni, hogy Isten átvizsgálja őket, amikor tudnak imádkozni Hozzá és Rá hagyatkozni, az állapotuk hamar meg fog változni. Amikor a szíved negatív állapota visszafordult, és fellázadtál a saját szándékaid és a test önző vágyai ellen, amikor képes vagy elengedni a test kényelmét és élvezetét, és Isten követelményei szerint cselekedni, és nem vagy többé önkényes illetve vakmerő, békesség lesz a szívedben, és a lelkiismereted nem fog szemrehányást tenni neked. Könnyű így fellázadni a test ellen és Isten követelményei szerint cselekedni? Amennyiben az embereknek óriási vágyakozásuk van Isten után, fel tudnak lázadni a test ellen és gyakorolni tudják az igazságot. Valamint, amennyiben képes vagy így gyakorolni, akkor, mielőtt észrevennéd, be fogsz menni az igazságvalóságba. Egyáltalán nem lesz bonyolult.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Isten szavainak becsben tartása az Istenbe vetett hit alapja)

Amikor valaki egy kis időt tölt azzal, hogy felügyel vagy megfigyel téged, illetve megpróbál mélyen megérteni, megpróbál nyíltan beszélgetni veled és megtudni, hogy milyen állapotban voltál ez idő alatt, és néha még akkor is, amikor a hozzáállásuk egy kicsit keményebb, és amikor egy kissé megmetszenek, megfegyelmeznek és megdorgálnak téged, ez azért van, mert lelkiismeretesen és felelősen állnak Isten házának munkájához. Nem kellene, hogy bármilyen negatív gondolataid vagy érzelmeid legyenek ezzel kapcsolatban. Mit jelent, ha el tudod fogadni, hogy mások felügyelnek, megfigyelnek és megpróbálnak megérteni? Azt, hogy a szívedben elfogadod, hogy Isten átvizsgál. Ha nem fogadod el, hogy az emberek felügyelnek, megfigyelnek és megpróbálnak megérteni téged – ha ellenszegülsz mindezeknek – képes vagy elfogadni, hogy Isten átvizsgáljon? Isten átvizsgálása részletesebb, mélyrehatóbb és pontosabb, mint amikor emberek próbálnak megérteni téged; Isten kövtelményei konkrétabbak, szigorúbbak és mélyrehatóbbak ennél. Ha nem tudod elfogadni, hogy Isten választott népe felügyeljen, akkor állításaid, hogy el tudod fogadni Isten átvizsgálását, vajon nem üres szavak? Ahhoz, hogy képes legyél elfogadni Isten átvizsgálását és ellenőrzését, először is képesnek kell lenned elfogadni, hogy Isten háza, a vezetők és a dolgozók vagy a testvérek felügyeljenek.

(Az Ige, V. kötet – A vezetők és a dolgozók felelőssége. A vezetők és a dolgozók felelőssége (7.))

Nem számít, mi történik körülötted, te minden dologgal kapcsolatban imádkozz Istenhez. Mindig keresd az igazságot, fogd vissza magad, gondoskodj arról, hogy Isten jelenlétében élj, és normális kapcsolatod legyen Istennel. Isten mindig átvizsgálja az embereket, és a Szentlélek ilyen emberekben munkálkodik. Hogyan vizsgálja át Isten az ember szívét? Nem csupán a szemével néz, hanem elrendez számodra környezeteket és a kezével megérinti a szívedet. Miért mondom ezt? Mert amikor Isten elrendez számodra valamilyen környezetet, akkor Isten látja, hogy rossz néven veszed és utálod, avagy tetszik neked és aláveted magad, hogy passzívan vársz vagy aktívan keresed az igazságot. Isten figyeli, hogyan változik a szíved és gondolataid, és milyen irányba fejlődnek. A szíved állapota időnként pozitív, időnként pedig negatív. Ha el tudod fogadni az igazságot, akkor el tudod fogadni Istentől azokat az embereket, eseményeket és dolgokat, valamint azokat a különböző környezeteket, amelyeket elrendez a számodra, és megfelelő módon tudsz hozzáállni ezekhez. Isten szavait olvasva és elmélkedve minden gondolatod és ötleted, minden véleményed és az összes hangulatod megváltozik Isten szavai alapján. Tisztában leszel ezzel, és Isten is mindet átvizsgálja. Bár senkinek nem beszéltél róla, és nem is imádkoztál erről, és azt hiszed, hogy ez csupán a szívedben és a saját világodban van, Isten szemszögéből már nagyon is világos lesz – nyilvánvaló lesz az Ő számára. Az emberek a szemükkel néznek rád, Isten azonban megérinti a szívedet az Övével, vagyis ilyen közel van Ő hozzád. Ha érzed Isten átvizsgálását, akkor Isten jelenlétében élsz. Ha egyáltalán nem érzed az Ő átvizsgálását, akkor a saját világodban élsz, és a saját érzéseid, valamint romlott beállítottságaid szerint élsz, és akkor bajban vagy. Ha nem Isten jelenlétében élsz, ha nagy a távolság közted és Isten között, és messze vagy Őtőle, ha egyáltalán nem veszed figyelembe Isten szándékait, és ha nem fogadod el Isten átvizsgálását, akkor Isten mindezt tudni fogja. Igen könnyű lesz észrevennie ezt. Így hát, amikor van elszántságod és célod, és hajlandó vagy rá, hogy Isten tökéletesítsen, és olyasvalakivé válj, aki követi Isten akaratát, féli Istent és kerüli a rosszat, ha megvan benned ez az elszántság, és gyakran tudsz imádkozni és fohászkodni ezekért a dolgokért, és Isten jelenlétében élsz, soha nem távolodva el Istentől, illetve hagyva ott Őt, akkor tisztában vagy ezekkel a dolgokkal, és Isten is tudja ezeket.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Az embernek csak úgy lehet normális kapcsolata Istennel, ha gyakorta Előtte él)

Akár értik az emberek az igazságot, akár nem, semmiképpen sem szabad rossz dolgokat tenniük, sem olyan dolgokat, amelyek az ambícióikon és a vágyaikon alapulnak, és nem lehet szerencsepróbáló mentalitásuk, mivel Isten átvizsgálja az emberek szívét és átvizsgálja az egész földet. Mi tartozik bele az „egész föld”-be? A materiális és az immateriális dolgok egyaránt beletartoznak. Ne próbáld a saját elmédre hagyatkozva megmérni Istent, Isten tekintélyét vagy Isten mindenhatóságát! Az emberek teremtett lények, és olyan jelentéktelen az életük – hogyan mérhetik fel a Teremtőt nagyságát? Hogyan mérhetik fel a Teremtő mindenhatóságát és bölcsességét mindenek megalkotásában és mindenek feletti szuverenitásában? Egyáltalán nem szabad tudatlan dolgokat tenned vagy gonoszságot művelned. Ha gonoszságot művelsz, az elkerülhetetlenül megtorlással jár, és amikor Isten egy napon felfed majd téged, többet fogsz kapni, mint amennyit szerettél volna, és azon a napon sírsz és a fogadat csikorgatod majd. Öntudattal kell viselned magad. Jobban járnál, ha még azelőtt, hogy Isten felfedne téged bizonyos dolgokat illetően, összevetnéd magad Isten szavaival, elgondolkoznál magadon, és napvilágra hoznád az eltemetett dolgokat, felismernéd a saját problémáidat, majd keresnéd az igazságot az eloszlatásuk végett – ne várj addig, amíg Isten fed fel téged! Ha Isten felfed, az nem tesz vajon passzívvá a későbbiekben? Addigra már elkövettél egy vétket. Attól kezdve, hogy Isten átvizsgál téged, odáig, amikor felfed, nagy változáson mehet keresztül az értéked és Isten rólad alkotott véleménye. Azért van így, mert miközben Isten átvizsgál téged, lehetőségeket ad neked és reménységgel tekint rád egészen a felfedésed pillanatáig. Milyen Isten hangulata attól kezdve, hogy reménységgel tekint valakire, odáig, amikor végül szertefoszlik a reménysége? Hatalmas mértékben romlik. És mi lesz ennek a következménye rád nézve? A nem annyira súlyos esetekben Isten megvetésének a tárgyává lehetsz, és Ő félre fog tenni téged. Mit jelent „félretéve” lenni? Azt jelenti, hogy vissza leszel fogva és meg leszel figyelve. És mi lesz a következménye súlyosabb esetekben? Isten ezt fogja mondani: „Ez az ember egy csapás, és azt sem érdemli meg, hogy szolgálatot tegyen. Egyáltalán nem fogom megmenteni ezt az embert!” Ha egyszer megfogalmazódik Istenben ez a gondolat, többé egyáltalán semmilyen sorsod nem lesz, és ha ez megtörténik, hajbókolhatsz és vért izzadhatsz, semmi haszna nem lesz, mert addigra Isten már elég esélyt adott neked, de te soha nem tartottál bűnbánatot, és immár túl messze mentél. Éppen ezért nem számít, milyen problémáid vannak, vagy milyen romlottságot mutatsz, mindig el kell gondolkoznod magadon és meg kell ismerned magad Isten szavainak a fényében, vagy meg kell kérned a testvéreket, hogy mutassanak rá neked ezekre a dolgokra. Az a legfontosabb, hogy elfogadd Isten átvizsgálását, Isten elé járulj és kérd, hogy világosítson és világítson meg téged. Bármilyen módszert használsz is, a problémák korai felfedezése, majd eloszlatása az önvizsgálat eredménye, és ez a legjobb dolog, amit tehetsz. Ne csak azután érezz bűntudatot, miután Isten már felfedett és kivetett, mert akkor már túl késő lesz a megbánásra! Amikor Isten felfed valakit, akkor vajon mélységesen haragos vagy rendkívül irgalmas? Nehéz megmondani, nem lehet tudni, és Én nem garantálom ezt neked – rajtad áll, hogy melyik úton jársz.

(Az Ige, IV. kötet – Az antikrisztusok leleplezése. Hetedik tétel: Elvetemültek, alattomosak és csalárdak (Első rész))