Az utolsó napok Mindenható Istenének szavai

Bár sokan hisznek Istenben, kevesen értik, mit jelent az Istenbe vetett hit, és pontosan mit kell tenniük, hogy igazodjanak Isten szándékaihoz. Ennek az az oka, hogy bár az emberek ismerik az „Isten” szót és az olyan kifejezéseket, mint „Isten munkája”, nem ismerik Istent, és még kevésbé ismerik a munkáját. Nem csoda tehát, hogy mindazoknak, akik nem ismerik Istent, zavaros a Róla alkotott hitük. Az emberek nem veszik komolyan az Istenbe vetett hitet, és ez teljességgel azért van, mert az Istenbe vetett hit túlságosan ismeretlen, túlságosan idegen számukra. Ily módon messze elmaradnak Isten kívánalmaitól. Más szóval, ha az emberek nem ismerik Istent, és nem ismerik a munkáját, akkor nem alkalmasak arra, hogy Isten használja őket, és még kevésbé képesek eleget tenni a szándékainak. Az „Istenbe vetett hit” azt jelenti: hinni, hogy van Isten; ez a legegyszerűbb fogalom az Istenben való hittel kapcsolatban. Mi több, hinni abban, hogy van Isten, nem ugyanaz, mint valóban hinni Istenben; inkább egyfajta egyszerű hit, erős vallási felhangokkal. Az Istenbe vetett igazi hit a következőt jelenti: Annak a hitnek az alapján, hogy Isten minden dolog felett szuverenitást gyakorol, az ember megtapasztalja a szavait és munkáját, leveti romlott beállítottságát, eleget tesz Isten szándékainak, és megismeri Istent. Csak egy ilyen utat lehet „Istenbe vetett hitnek” nevezni. Az emberek mégis gyakran egyszerű és komolytalan dolognak tekintik az Istenbe vetett hitet. Azok az emberek, akik ilyen módon hisznek Istenben, elveszítették, mit jelent Istenben hinni, és bár lehet, hogy a végsőkig hisznek, soha nem nyerik el Isten jóváhagyását, mert rossz úton járnak. Ma is vannak még olyan emberek, akik csak szavak szerint és üres doktrínában hisznek Istenben. Nem tudják, hogy hiányzik belőlük az Istenben való hit lényege, és nem kaphatják meg Isten jóváhagyását. Mégis imádkoznak Istenhez a biztonság és az elégséges kegyelem áldásaiért. Álljunk meg, csendesítsük el a szívünket, és kérdezzük meg magunktól: Lehet, hogy az Istenben való hit valóban a legkönnyebb dolog a világon? Lehet, hogy az Istenben való hit nem jelent mást, mint sok kegyelmet kapni Istentől? Azok az emberek, akik anélkül hisznek Istenben, hogy ismernék Őt, vagy akik hisznek Istenben, de Ellene vannak, valóban képesek-e eleget tenni Isten szándékainak?

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Előszó)

Az Istenbe vetett hit legegyszerűbben úgy írható le, hogy bízol abban, hogy van Isten, és ennek alapján követed Őt, aláveted magad Neki, elfogadod az Ő szuverenitását, irányítását és intézkedéseit, megszívleled a szavait, az Ő szavai szerint élsz, mindent az Ő szavai szerint teszel, valódi teremtett lény vagy, féled Őt és kerülöd a rosszat – csak ez az Istenbe vetett igaz hit. Ezt jelenti Isten követése. Ha azt mondod, hogy Istent követed, azonban a szívedben nem fogadod el Isten szavait, és ezeket illetően kétkedő hozzáállást tartasz fent, ha nem fogadod el az Ő szuverenitását, vezénylését és intézkedéseit, mindig elképzelések és félreértések vannak benned azzal kapcsolatban, amit Ő tesz, és panaszkodsz ezekre, mindig elégedetlenkedve; ha mindig a saját elképzeléseiddel és képzelgéseiddel méricskéled és közelíted meg azt, amit Ő tesz; és ha mindig megvannak a saját gondolataid és értelmezéseid – akkor ez gondot fog okozni. Ez nem Isten munkájának a megtapasztalása, és semmiképp nem az Ő valódi követése. Ez nem Istenbe vetett hit.

Pontosan mi is az Istenbe vetett hit? A vallásba vetett hit vajon egyenlő az Istenbe vetett hittel? A vallásba vetett hit a Sátán követése; az Istenbe vetett hit Isten követése – és kizárólag azok hisznek valóban Istenben, akik Krisztust követik. Aki cseppet sem fogadja el Isten szavait az életeként, az nem őszinte Istenhívő. Az ilyen ember álhívő, és nem számít, hány éve hisz Istenben, ez nincs hasznára. Ha valaki, aki hisz Istenben, csupán vallási rítusokban vesz részt, ám nem gyakorolja az igazságot, akkor az illető nem istenhívő, és Isten nem ismeri el. Mivel kell rendelkezned, hogy Isten elismerjen téged az Ő követőjeként? Vajon tudod, hogy Isten milyen mércével méri az embert? Isten kiértékeli, hogy mindent az Ő követelményei szerint teszel-e, hogy az Ő szavai alapján gyakorlod-e az igazságot és veted-e alá magad annak. Ez az a mérce, amivel Isten méri az embert. Isten mérése nem azon alapszik, hogy hány éve hiszel Őbenne, milyen messze jutottál, hány jó viselkedésed van, vagy hány szót és doktrínát értesz meg. Ő annak alapján mér, hogy törekszel-e az igazságra és milyen ösvényt választasz. A legtöbben verbálisan hisznek Istenben és dicsérik Őt, azonban a szívükben nem szeretik az Isten által mondott szavakat. Nem érdekli őket az igazság. Állandóan úgy hiszik, hogy a Sátán filozófiái, avagy különböző világi teóriák szerinti élet az, amit a normális emberek tesznek, hogy ily módon védi meg magát az ember, és hogy ily módon él értékkel a világban. Hát olyan emberek ezek, akik hisznek Istenben és követik Őt? Nem.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Az ember nem üdvözülhet vallásba vetett hit vagy vallásos szertartáson való részvétel által)

Az Istenbe vetett igaz hit nem arról szól, hogy az ember kizárólag azért hisz Benne, hogy elnyerje az üdvösséget, és még kevésbé arról, hogy kizárólag azért hisz Benne, hogy jó ember legyen. Nem is csak arról szól, hogy az ember azért hisz Istenben, hogy emberi hasonlatosságot nyerjen. Az emberek Istenbe vetett hitét valójában nem szabad úgy tekinteni, mint puszta hitet abban, hogy van Isten, hogy Ő az igazság, az út, az élet – és ennyi az egész. Nem is csak arról van szó, hogy az ember elismeri Istent, és hiszi, hogy Ő minden dolgok Legfőbb Ura, hogy mindenható, hogy Ő teremtette a világot és minden dolgot, hogy egyedülálló és hogy mindenek felett áll. Nem annyiból áll az egész, hogy az ember elhiszi ezt a tényt. Isten szándéka, hogy egész lényed és szíved Neki legyen átadva, és hogy alávesd magadat Neki. Vagyis követned kell Istent, engedned, hogy használjon, és örülni, ha még szolgálatot is végezhetsz Neki – bármit is teszel Érte, azt kell tenned. Nem arról van szó, hogy csak az Isten által eleve elrendelt és kiválasztott emberek higgyenek Benne. Valójában az egész emberiségnek imádnia kell Istent, figyelnie kell Rá és alávetnie magát Neki, mert az emberiséget Isten teremtette. Ha tudod, hogy az Istenben való hit célja az üdvösség és az örök élet elérése, de a legkevésbé sem fogadod el az igazságot, és nem jársz az igazságra való törekvés útján, akkor becsapod magad, nem igaz? Ha csak a doktrínát érted, de nem törekszel az igazságra, el tudod-e nyerni az igazságot? Az Istenben való hit legnagyobb része az igazságra való törekvés. Minden igazsággal kapcsolatban az embereknek keresniük, mérlegelniük és vizsgálniuk kell, hogy mi a belső jelentése, valamint hogy hogyan gyakorolják az igazság adott aspektusát és hogyan lépjenek bele. A hívőknek meg kell érteniük és birtokolniuk kell ezeket a dolgokat.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Harmadik rész)

Mivel te hiszel Istenben, enned és innod kell az Ő szavait, meg kell tapasztalnod és meg kell élned az Ő szavait. Csak ezt lehet Istenben való hitnek nevezni! Ha azt mondod a száddal, hogy hiszel Istenben, de képtelen vagy bármelyik szavát átültetni a gyakorlatba, vagy bármilyen valóságot teremteni, akkor ez nem nevezhető Istenben való hitnek. Inkább arról van szó, hogy „igyekszel jóllakni a kenyerekből”. Ha csak jelentéktelen tanúságtételekről, haszontalan és felszínes dolgokról beszélsz, anélkül, hogy a valóság legcsekélyebb részének is birtokában lennél, az nem jelent Istenbe vetett hitet; egyszerűen nem értetted meg az Istenbe vetett hit helyes módját. Miért kell minél többet enni és inni Isten szavaiból? Ha nem eszed és iszod az Ő szavait, hanem csak arra törekszel, hogy a mennybe kerülj, az Istenben való hit? Mi az első lépés, amit meg kell tennie annak, aki hisz Istenben? Milyen úton tökéletesíti Isten az embert? Tökéletességre juthatsz anélkül, hogy ennéd és innád Isten szavait? Lehet-e a királyság tagjának tekinteni téged úgy, hogy nem Isten szavai szolgálnak valóságodul? Mit jelent pontosan az Istenbe vetett hit? Az Istenben hívőknek legalább kifelé jól kell viselkedniük; a legfontosabb azonban az, hogy birtokában legyenek Isten szavainak. Történjék bármi, az Ő szavaitól soha nem fordulhatsz el. Isten megismerése és az, hogy eleget tégy az Ő szándékainak, mind az Ő szavain keresztül érhető el. A jövőben minden nemzetet, felekezetet, vallást és ágazatot meghódítanak Isten szavai. Isten közvetlenül fog beszélni, és minden ember a kezében fogja tartani Isten szavait, és ennek segítségével az emberiség tökéletességre jut. Belül és kívül Isten szavai átjárnak mindent: Az emberiség kimondja a szájával Isten szavait, Isten szavai szerint fog cselekedni, és belül megtartja Isten szavait, Isten szavaival átitatva kívül és belül egyaránt. Így jut az emberiség tökéletességre. Azok, akik eleget tesznek Isten szándékainak, és képesek tanúságot tenni Róla, ők azok az emberek, akik Isten szavait valóságukként birtokolják.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Királyság Kora az Ige Kora)

Helyes nézőponttal kell rendelkezned az Istenben való hitről, és törekedned kell arra, hogy megszerezd Isten szavait. Enned és innod kell Isten szavait, és képesnek kell lenned megélni az igazságot, továbbá különösen képesnek kell lenned meglátni az Ő gyakorlati cselekedeteit, az Ő csodálatos tetteit az egész világegyetemben, valamint azt a gyakorlati munkát, amit a testben végez. Az emberek gyakorlati tapasztalataikon keresztül értékelhetik, hogy Isten miként munkálkodik rajtuk, és melyek az Ő szándékai velük kapcsolatban. Mindennek az a célja, hogy felszámolja az emberek romlott, sátáni beállítottságát. Miután kiűztél magadból minden tisztátalanságot és igazságtalanságot, elvetetted rossz szándékaidat, és kialakítottad az igaz hitet Istenben – csak igaz hittel tudod igazán szeretni Istent. Csak a Belé vetett hitedre alapozva tudod Istent igazán szeretni. Elérheted az Isten iránti szeretetet anélkül, hogy hinnél benne? Mivel hiszel Istenben, nem lehetsz összezavarodott ezzel kapcsolatban. Vannak, akik megtelnek életerővel, amint látják, hogy az Istenbe vetett hit áldásokat hoz számukra, de aztán minden energiájukat elveszítik, amikor észreveszik, hogy finomításokat kell elszenvedniük. Ez lenne az Istenben való hit? Végső soron teljes és tökéletes alávetettségre kell jutnod a hitedben Isten előtt. Hiszel Istenben, de még mindig vannak követeléseid Vele szemben, sok vallásos elképzelésed van, melyeket nem tudsz letenni, személyes érdekeid, melyeket nem tudsz elengedni, továbbá még mindig keresed a test áldásait, és azt akarod, hogy Isten mentse meg a testedet és a lelkedet – ezek mind olyan emberek viselkedési formái, akiknek rossz a perspektívája. Bár a vallásos hiedelmekkel rendelkező emberek hisznek Istenben, mégsem igyekeznek megváltoztatni beállítottságukat, és nem törekszenek Isten megismerésére, hanem inkább csak a test érdekeit hajszolják. Közületek sokaknak olyan hitei vannak, amelyek a vallási meggyőződések kategóriájába tartoznak; ez nem igazi istenhit. Ahhoz, hogy az emberek higgyenek Istenben, olyan szívük kell hogy legyen, amely kész szenvedni Őérte, és meg kell legyen bennük az akarat, hogy feladják magukat. Ha az emberek nem teljesítik ezt a két feltételt, akkor az Istenbe vetett hitük nem érvényes, és nem lesznek képesek változást elérni a beállítottságukban. Csak azok az emberek hisznek igazán Istenben, akik valóban az igazságra törekednek, akik meg akarják ismerni Istent és az életre törekednek.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Akik tökéletessé lesznek téve, azoknak finomításon kell átesniük)

Ha hiszel Istenben, akkor alá kell vetned magad Istennek, át kell ültetned az igazságot a gyakorlatba, és teljesítened kell minden kötelességedet. Ezenkívül meg kell értened azokat a dolgokat, amelyeket meg kellene tapasztalnod. Ha csak azt tapasztalod meg, hogy megmetszenek, fegyelmeznek és megítélnek, ha csak élvezni tudod Istent, de képtelen vagy érezni, amikor Isten fegyelmez vagy megmetsz téged – ez elfogadhatatlan. Talán a finomítás ezen esetében képes vagy megállni a helyedet, de ez még mindig nem elég; tovább kell menetelned előre. Az Isten iránti szeretet leckéje soha nem torpan meg, és nincs vége. Az emberek az Istenben való hitet rendkívül egyszerű dolognak tekintik, de amint némi gyakorlati tapasztalatot szereznek, rájönnek, hogy az Istenben való hit nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt az emberek elképzelik. Amikor Isten az ember finomításán munkálkodik, az ember szenved. Minél nagyobb mértékű az ember finomítása, annál inkább lesz istenszerető szíve, és annál jobban megnyilatkozik benne Isten hatalma. Ezzel szemben minél kisebb mértékű finomításban részesül egy ember, annál kevésbé lesz istenszerető szíve, és annál kevésbé fog benne megnyilatkozni Isten hatalma. Minél nagyobb mértékű az ilyen ember finomítása és fájdalma, minél több kínt él át, annál mélyebb lesz az Isten iránti szeretete, annál őszintébb lesz az Istenbe vetett hite, és annál mélyrehatóbb lesz az Istenről való tudása. Tapasztalataid során látni fogod, hogy azok az emberek, akik nagyon szenvednek, miközben átesnek a finomításon, akiket sokszor megmetszenek, és sokat fegyelmezik őket, azoknak mély az Isten iránti szeretete, valamint mélyebb és áthatóbb az Istenről való tudása. Azok pedig, akik nem tapasztalták meg, hogy megmetszik őket, csak felületes tudással rendelkeznek. Ők csak annyit tudnak mondani: „Isten olyan jóságos, kegyelmet ad az embereknek, hogy élvezhessék Őt.” Ha az emberek megtapasztalták, hogy megmetszik és fegyelmezik őket, akkor tudnak beszélni Isten valódi ismeretéről. Tehát minél csodálatosabb Isten munkája az emberben, annál értékesebb és jelentősebb. Minél áthatolhatatlanabb számodra, és minél összeegyeztethetetlenebb a te elképzeléseiddel, annál inkább képes Isten munkája meghódítani téged, megnyerni téged és tökéletessé tenni téged. Milyen nagyszerű Isten munkájának a jelentősége! Ha Isten nem ilyen módon finomítaná az embert, ha nem e módszer szerint dolgozna, akkor munkája eredménytelen és jelentőség nélküli lenne. A múltban azt mondták, hogy Isten kiválasztja és megnyeri ezt a csoportot, és teljessé teszi őket az utolsó napokban; ennek rendkívüli jelentősége van. Minél nagyobb munkát végez bennetek, annál mélyebb és tisztább lesz az Isten iránti szeretetetek. Minél nagyobb Isten munkája, annál inkább képes az ember megragadni valamit az Ő bölcsességéből, és annál mélyebb az ember tudása Őróla.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Akik tökéletessé lesznek téve, azoknak finomításon kell átesniük)

Mit jelent ma az igazi istenhit? Isten szavának elfogadása életvalóságodként, és Isten megismerése az Ő szavából, hogy elérd, hogy igazán szeresd Őt. Hogy világos legyen: az Istenben való hit azért van, hogy alá tudd magad vetni Istennek, szeresd Istent, és elvégezd azt a kötelességet, amelyet egy teremtett lénynek el kell végeznie. Ez a célja az Istenben való hitnek. El kell érned, hogy megismerd Isten szeretetreméltóságát, hogy Isten mennyire méltó a tiszteletre, hogy Isten hogyan végzi teremtett lényeiben az üdvösség és a tökéletesítés munkáját – ezek az Istenbe vetett hited puszta alapjai. Az Istenbe vetett hit elsősorban azt jelenti, hogy a test életéből átváltasz az Istent szerető életre; abból, hogy romlottságban élsz, arra, hogy Isten szavainak életében élsz; kilépsz a Sátán hatalmából az Isten gondviselése és védelme alatt álló életbe; képes vagy elérni az Istennek való alávetettséget, és nem a testnek való alávetettséget; megengeded Istennek, hogy elnyerje teljes szívedet, hogy tökéletessé tegyen, és megszabadulj a romlott sátáni beállítottságtól. Az Istenbe vetett hit elsősorban azért van, hogy Isten nagy ereje és dicsősége megnyilvánuljon benned, hogy követhesd Isten akaratát, és megvalósíthasd Isten tervét, és képes legyél tanúságot tenni Istenről a Sátán előtt. Az Istenbe vetett hitnek nem szabad a jelek és csodák utáni vágy körül forognia, és nem is a személyes tested célját kellene szolgálnia. Arról kellene szólnia, hogy törekszel Isten megismerésére, és hogy képes legyél alávetni magad Istennek, és – mint Péter – alávetni magad neki mindhalálig. Ezek az Istenben való hit fő céljai. Az ember azért eszi és issza Isten szavait, hogy megismerje Istent és megfeleljen neki. Isten szavának evése és ivása nagyobb tudást ad neked Istenről, és csak ezután tudod alávetni magad Neki. Csak Istent ismerve tudod Őt szeretni, és ez az a cél, amit az embernek az Istenbe vetett hitben el kell érnie. Ha az Istenbe vetett hited során mindig jeleket és csodákat próbálsz látni, akkor az Istenbe vetett hited nézőpontja rossz. Az Istenbe vetett hit elsősorban Isten szavának mint életvalóságnak az elfogadása. Isten célja csak úgy érhető el, ha az ember az Ő szájából származó beszédet a gyakorlatba ülteti, és magában megvalósítja. Az Istenben való hitben az embernek arra kell törekednie, hogy Isten által tökéletessé váljon, képes legyen alávetni magát Istennek, és teljes alávetettséget tanúsítson Isten iránt. Ha képes vagy zokszó nélkül alávetni magad Istennek, tekintettel lenni Isten szándékaira, elérni Péter érettségét, és birtokolni Péter stílusát, amiről Isten beszélt, akkor fogsz sikert elérni az Istenbe vetett hitben, és ez azt jelenti majd, hogy Isten megnyert téged.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Minden Isten szava által valósul meg)

Akkor hát mi az Istenbe vetett hit? Az Istenbe vetett hit valójában Isten üdvössége elnyerésének a folyamata, a Sátán által megrontott emberi lény Isten szemében igazi teremtett lénnyé változásának a folyamata. Ha valaki továbbra is a sátáni beállítottságára és természetére hagyatkozva él, akkor ő teremtett lénynek minősül Isten szemében? (Nem.) Azt mondod, hogy hiszel Istenben, elismered Istent, elismered Isten szuverenitását és elismered azt, hogy mindent Istentől kapsz, azonban megéled Isten szavait? Isten követelményei szerint élsz? Isten útját követed? Egy hozzád hasonló teremtett lény vajon képes arra, hogy Isten elé járuljon? Képes vagy arra, hogy együtt élj Istennel? Istent félő szívvel rendelkezel? Amit megélsz, és az út, amelyen jársz, összeegyeztethető Istennel? (Nem.) Akkor hát mi az Istenbe vetett hited értelme? Ráléptél a helyes útra? Az Istenbe vetett hited csupán formailag és szavakban létezik. Hiszel Istenben és elismered Isten nevét, valamint elismered, hogy Isten a Teremtőd és Legfőbb Urad, azonban lényegében nem fogadtad el Isten szuverenitását, illetve Isten irányítását, és nem lehetsz teljesen összeegyeztethető Istennel. Vagyis nem teljesen valósult meg az Istenbe vetett hited értelme. Bár hiszel Istenben, nem vetetted le a saját romlottságodat, nem érted el az üdvösséget, és nem léptél be az igazságvalóságba, amelybe az Istenbe vetett hitedben be kellett volna lépned. Ez hiba. Ha így tekintünk rá, az Istenbe vetett hit nem egyszerű dolog.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Harmadik rész)

Miután ennyi éven át hittél, Isten szavai jelentik az életedet? Történt-e változás a korábbi, romlott beállítottságodban? Isten mai szavai szerint tudod-e, hogy mit jelent az, hogy van életed, és mit jelent élet nélkül lenni? Világos ez számotokra? Isten követésében az a legfontosabb, hogy minden Isten mai szavai szerint történjen: Akár az életbe való belépésre törekszel, akár arra, hogy eleget tegyél Isten szándékainak, mindennek Isten mai szavai köré kell összpontosulnia. Ha mindaz, amiről beszélsz, és amibe igyekszel belépni, nem Isten mai szavai köré összpontosul, akkor számodra idegenek Isten szavai, és teljesen nélkülözöd a Szentlélek munkáját. Isten olyan embereket akar, akik az Ő nyomdokait követik. Bármilyen csodálatos és tiszta is az, amit korábban megértettél, Istennek az nem kell, és ha képtelen vagy félretenni az ilyen dolgokat, akkor azok óriási akadályt fognak jelenteni a jövőbeni belépésedben. Áldottak mindazok, akik képesek követni a Szentlélek jelenlegi világosságát. Az elmúlt korok népei is követték Isten nyomdokait, de nem tudták követni egészen napjainkig; ez az utolsó idők népének áldása. Azok, akik követni tudják a Szentlélek jelenlegi munkáját, és akik képesek követni Isten nyomdokait olyannyira, hogy követik Istent, bárhová is vezeti őket – ők azok az emberek, akiket Isten megáldott. Azok, akik nem követik a Szentlélek jelenlegi munkáját, nem léptek be Isten szavainak munkájába, és nem számít, mennyit dolgoznak, vagy milyen nagy a szenvedésük, illetve mennyit futkosnak, mindez semmit nem jelent Istennek, és Ő nem fogja elismerni őket. Ma mindazok, akik Isten jelenlegi szavait követik, a Szentlélek áramlatában vannak; azok pedig, akik számára idegenek Isten mai szavai, a Szentlélek áramlatán kívül vannak, és az ilyen embereket Isten nem ismeri el.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Ismerd meg Isten legújabb munkáját, és kövesd az Ő nyomdokait)

Az a legkevesebb, hogy az Istent követők képesnek legyenek lemondani mindenről, amijük van. Isten egyszer azt mondta a Bibliában: „Aki közületek nem mond le minden vagyonáról, az nem lehet az én tanítványom” (Lukács 14:33). Mit jelent lemondani mindenről, amink van? Azt jelenti, hogy lemondunk a családunkról, lemondunk a munkánkról, lemondunk minden világi összefonódásunkról. Könnyű ezt megtenni? Nagyon nehéz. Megfelelő akarat nélkül egyáltalán nem lehet elérni. Amikor valakinek megvan az akarata a lemondásra, akkor természetesen megvan az akarata a nehézségek elviselésére. Ha valaki nem képes elviselni a nehézségeket, nem lesz képes lemondani semmiről – akkor sem, ha szeretné. Vannak, akiknek miután lemondtak a családjukról és eltávolodtak a szeretteiktől, honvágyuk támad, miután egy ideig teljesítették a kötelességüket. Ha igazán nem bírják elviselni, akkor lehet, hogy titokban hazaszaladnak, hogy körülnézzenek, majd visszatérnek, hogy teljesítsék a kötelességeiket. Azok között, akik azért hagyták el az otthonukat, hogy a kötelességüket teljesítsék, vannak, akiknek akaratukon kívül hiányoznak a szeretteik újévkor és más ünnepeken, és éjszaka, amikor mindenki más alszik, titokban sírnak. Amikor végeztek, imádkoznak Istenhez, és sokkal jobban érzik magukat, majd folytatják a kötelességük teljesítését. Bár ezek az emberek képesek voltak lemondani a családjukról, a nagy fájdalmat nem képesek elviselni. Ha még a hús-vér testi kapcsolatok iránti érzelmeiket sem tudják levetni, hogyan lesznek képesek arra, hogy valóban feláldozzák magukat Istenért? Vannak, akik képesek arra, hogy lemondjanak mindenről, amijük van, és kövessék Istent, lemondva a munkájukról és a családjukról – de vajon mi a céljuk ezzel? Vannak, akik kegyelmet és áldásokat akarnak nyerni, és vannak, akik Pálhoz hasonlóan csak a koronát és a jutalmat hajszolják. Kevés ember mond le mindenről, amije van, hogy elnyerje az igazságot és az életet, és elérje az üdvösséget. Ezek közül melyik törekvés felel tehát meg Isten szándékainak? Természetesen az igazságra való törekvés és az élet elnyerése. Ez teljesen összhangban áll Isten szándékaival, és ez az Istenbe vetett hit legfontosabb része. [...] Csak akkor leszel képes belépni Isten országába, ha képes vagy lemondani mindenről, ami számodra a legfontosabb, hogy Istent kövesd és teljesítsd a kötelességedet, az igazságra törekedj, és elnyerd az életet. Mit jelent belépni Isten országába? Azt jelenti, hogy képes vagy lemondani mindenről, amid van, és követni Istent, hallgatni a szavaira és alávetni magad a rendeltetéseinek, mindenben alávetni magad Neki: azt jelenti, hogy Ő lett az Urad és az Istened. Isten számára ez azt jelenti, hogy beléptél az országába, és bármilyen katasztrófák is érjenek, az oltalmát élvezed és képes leszel túlélni – az országának népéhez tartozol. Isten el fog ismerni a követőjének, vagy felajánlja az ígéretét, hogy tökéletessé tesz – de első lépésként Krisztust kell követned. Csak így lesz szereped a királyság képzésében. Ha nem követed Krisztust, és kívül állsz Isten országán, Isten nem fog elismerni. És ha Isten nem ismer el, bár üdvözülni szeretnél, és el akarod nyerni Isten ígéretét és tökéletességét, vajon képes leszel elérni ezeket a dolgokat? Nem leszel. Ha el szeretnéd nyerni Isten elismerését, először alkalmasnak kell lenned, hogy belépj az országába. Ha képes vagy lemondani mindenről, amid van, hogy az igazságra törekedj, ha az igazságot tudod keresni a kötelességed teljesítése során, ha az alapelvek szerint tudsz cselekedni, és ha igaz tapasztalati tanúságtétellel rendelkezel, akkor alkalmas vagy arra, hogy belépj Isten országába és megkapd az ígéretét. Ha nem tudsz lemondani mindenről, amid van, hogy Istent kövesd, akkor még arra sem vagy alkalmas, hogy belépj az országába, és egyáltalán nem tarthatsz igényt az áldására és az ígéretére. Jelenleg sokan vannak, akik lemondtak mindenről, amijük van, és kötelességeket végeznek Isten házában, mégsem lesznek feltétlenül képesek elnyerni az igazságot. Szeretni kell az igazságot, és el kell tudni fogadni, mielőtt elnyerhetnék. Ha valaki nem törekszik az igazságra, nem tudja elnyerni. Nem is beszélve azokról, akik szabadidejükben végzik a kötelességüket – az ő Isten munkájához kapcsolódó tapasztalataik annyira korlátozottak, hogy az igazság elnyerése nehezebb lesz számukra. Ha valaki nem teljesíti a kötelességét, vagy nem törekszik az igazságra, elszalasztja azt a csodálatos lehetőséget, hogy elérje Isten üdvösségét és tökéletességét. Vannak, akik azt állítják, hogy hisznek Istenben, de nem teljesítik a kötelességeiket, és világi dolgokra törekednek. Ezzel lemondanak mindenről, amijük van? Ha valaki így hisz Istenben, vajon képes-e a végsőkig követni? Nézd meg az Úr Jézus tanítványait: voltak közöttük halászok, parasztok és egy vámszedő. Amikor az Úr Jézus megszólította őket, és azt mondta: „Kövessetek Engem”, felhagytak a munkájukkal, és követték az Urat. Nem gondoltak arra, hogy mi lesz az állásukkal, és arra sem, hogy lesz-e módjuk a túlélésre a világban ezután, hanem azonnal követték az Úr Jézust. Péter teljes szívvel odaadta magát, mindvégig teljesítette az Úr Jézus megbízatását, és kitartott a kötelessége mellett. Egész életében Isten szeretetére törekedett, és végül Isten tökéletessé tette. Most is vannak olyan emberek, akik nem tudnak lemondani mindenről, amijük van, és mégis be akarnak menni az országba. Ők vajon nem álmodoznak?

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Harmadik rész)

Tudod, hogy mit jelent Istent követni? Látomások nélkül milyen úton járnál? A mai munkában, ha nincsenek látomásaid, egyáltalán nem leszel képes arra, hogy teljessé tegyenek. Kiben hiszel? Miért hiszel Benne? Miért követed Őt? Valamiféle játéknak tekinted a hitedet? Egyfajta játékszerként kezeled az életed? A ma Istene a legnagyobb látomás. Mennyit tudsz Róla? Mennyit láttál Belőle? Miután láttad a mai Istent, szilárd az Istenbe vetett hited alapja? Azt hiszed, hogy eléred az üdvösséget, amíg ezt a zavaros utat követed? Azt hiszed, hogy tudsz halat fogni a zavaros vízben? Ennyire egyszerű ez? Hány elképzelést tettél félre Isten ma kimondott szavaival kapcsolatban? Van-e látomásod a mai Istenről? Miben rejlik a megértésed a mai Istenről? Mindig azt hiszed, hogy pusztán Őt^[a] követve vagy pusztán Őt látva elnyerheted Őt, és hogy senki sem lesz képes megszabadulni tőled. Ne hidd, hogy Istent követni ilyen könnyű dolog. A kulcs az, hogy ismerned kell Őt, ismerned kell az Ő munkáját és rendelkezned kell az akarattal, hogy az Ő kedvéért elviseld a nehézségeket, hogy feláldozd az életedet Érte és hogy tökéletesedj Általa. Ez az a látomás, amivel rendelkezned kellene. Az nem lesz elég, ha a gondolataid mindig a kegyelem élvezésére irányulnak. Ne feltételezd, hogy Isten csak az emberek öröméért van itt, vagy csak azért, hogy kegyelmet adjon nekik. Tévednél! Ha valaki nem tudja kockáztatni az életét, hogy kövesse Őt és ha valaki nem tud lemondani minden külsőségről, hogy kövesse, akkor biztosan nem lesz képes arra, hogy mindvégig kövesse Őt! Meg kell lenniük a látomásaidnak alapként. Ha egy napon szerencsétlenség ér, mit kellene tenned? Még mindig képes lennél követni Őt? Ne mondd könnyelműen, hogy képes lennél-e követni mindvégig. Jobb lenne, ha előbb tágra nyitnád a szemed, hogy lásd, milyen idő van most. Bár ti jelenleg talán olyanok vagytok, mint a templom oszlopai, eljön majd az idő, amikor minden ilyen oszlopot megrágnak a férgek, ami a templom összeomlását okozza, mivel jelenleg olyan sok látomás hiányzik belőletek. Ti csak a saját kis világotokra figyeltek, és nem tudjátok, mi a legbiztosabb és legmegfelelőbb módja a keresésnek. Nem figyeltek a mai munka látomására és a szívetekben sem őrzitek ezeket a dolgokat. Gondoltatok-e arra, hogy egy napon az Istenetek egy teljesen ismeretlen helyre tesz majd benneteket? El tudjátok képzelni, hogy mi lenne belőletek egy nap, amikor esetleg mindent elragadnék tőletek? Olyan lenne-e azon a napon az energiátok, mint amilyen most? Újra megjelenne a hitetek? Isten követésében ismernetek kell ezt a legnagyobb látomást, ami „Isten”: ez a legfontosabb dolog. Továbbá ne higgyétek, hogy szükségszerűen Isten családjába kerültök, ha nem társultok többé a világi emberekkel, hogy megszenteltté váljatok. Ezekben a napokban Maga Isten az, aki a teremtett lények közepette munkálkodik; Ő az, aki azért jött az emberek közé, hogy a saját munkáját végezze – nem pedig azért, hogy kampányokat folytasson. Közületek még egy maroknyi sem képes tudni, hogy a ma munkája a testté lett mennyei Isten munkája. Ez nem arról szól, hogy kiemelkedő tehetségű emberekké váljatok; ez arról szól, hogy segítsen nektek megismerni az emberi élet jelentőségét, megismerni az emberi lények rendeltetési helyét és megismerni Istent és az Ő teljességét. Tudnod kellene, hogy teremtett lény vagy a Teremtő kezében. Mit kellene megértened, mit kellene tenned és hogyan kellene követned Istent – vajon nem ezek az igazságok, amelyeket meg kell értened? Vajon nem ezek a látomások, amelyeket látnod kell?

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Értenetek kell a munkát – ne kövessetek összezavarodva!)

Lábjegyzetek:

a. Az eredeti szöveg nem tartalmazza az „Őt” szót.

A legtöbb ember, ha nincs problémája, ha minden simán megy neki, akkor úgy érzi, hogy Isten hatalmas, igaz és szeretetre méltó. Amikor Isten próbára teszi őket, megmetszi őket, fenyítésben részesíti és fegyelmezi őket, amikor arra kéri őket, hogy tegyék félre a saját érdekeiket, lázadjanak fel a hús-vér test ellen és gyakorolják az igazságot, amikor Isten munkálkodik rajtuk, vezényli és uralja a sorsukat és az életüket, akkor felszínre tör a lázadó szellemük, akkor megosztottság lesz köztük és Isten között, ami összetűzést és szakadékot teremt köztük és Isten között. Ilyenkor Isten egy cseppet sem szeretetre méltó a szívükben; egyáltalán nem hatalmas, mert amit tesz, az nem teljesíti a kívánságaikat. Isten elszomorítja őket; felzaklatja őket; fájdalmat és szenvedést hoz rájuk; feszengenek Őmiatta. Ennélfogva egyáltalán nem vetik alá magukat Istennek, hanem fellázadnak Ellene és kerülik Őt. Ezt téve vajon az igazságot gyakorolják? Isten útját követik? Istent követik? Nem. Nem számít, milyen sok elképzelésed vagy képzelgésed van Isten munkájáról, és nem számít, korábban hogyan cselekedtél a saját akaratod szerint és lázadtál fel Isten ellen, ha valóban az igazságra törekszel, és elfogadod Isten szavainak az ítéletét és fenyítését és az azok általi metszést; ha mindenben, amit Ő rendez, képes vagy követni Isten útját, megszívlelni a szavait, megtanulni felfogni az Ő szándékait, az Ő szavai és vágyai szerint gyakorolni, és képes vagy keresés által alávetni magad; és ha képes vagy teljes egészében elengedni a saját akaratod, vágyaid, megfontolásaid és szándékaid, és nem konfrontálódni Istennel, akkor Istent követed. Mondhatod azt, hogy Istent követed, ám ha mindent a saját akaratod, a saját céljaid és a saját terveid szerint teszel, nem hagyva rá azt Istenre, akkor vajon Isten még mindig a te Istened? Nem, nem az. Ha Isten nem a te Istened, akkor vajon nem üres szavakat szólsz, amikor azt mondod, hogy Istent követed? Vajon az ilyen szavakkal nem az embereket próbálod megtéveszteni? Mondhatod azt, hogy Istent követed, ám ha az összes cselekedeted és tetted, az életszemléleted és az értékeid, a hozzáállásod, valamint a dolgok megközelítésének és kezelésének az alapelvei mind a Sátántól erednek – ha mindezt teljes mértékben a Sátán törvényei és logikája szerint kezeled, akkor vajon Isten követője vagy? (Nem.) [...] Ha valakiről csupán külsőleg tűnik úgy, hogy mindent elhagyott és végezte a kötelességét; látszólag Istent követi, azonban az összes gondolata és tette a Sátán logikájának és filozófiájának felel meg, vajon az illető valóban Isten követője? (Nem.) Nem, mert állandóan lázadozik Isten ellen, nem gyakorolja az igazságot és nem veti alá magát Istennek. Akkor hát miért hisz Istenben? Valójában mit szeretne elnyerni? Ezt képtelenség felfogni. Vajon őszintén hisz Istenben? Nem. Kicsit szebben fogalmazva a vallásban hisz. Állíthatja azt, hogy Istenben hisz, azonban Isten nem ismeri el őt. Isten gonosztevőnek fogja tartani, és nem fogja megmenteni az ilyen embert.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Az ember nem üdvözülhet vallásba vetett hit vagy vallásos szertartáson való részvétel által)

Ma sokan azt hiszik, hogy Istent követni könnyű, ám amikor Isten munkája a végéhez közeledik, meg fogod ismerni a „követni” igazi jelentését. Csak azért, mert ma még képes vagy követni Istent, miután Ő megnyert magának, ez nem bizonyítja azt, hogy egy vagy azok közül, akik tökéletessé fognak válni. Azok, akik képtelenek kiállni a próbákat, akik képtelenek győzedelmeskedni a megpróbáltatások közepette, a végén nem lesznek képesek szilárdan megállni, és így képtelenek lesznek a legvégsőkig követni Istent. Azok, akik igazán követik Istent, képesek kiállni a munkájuk próbáját, míg azok, akik nem őszintén követik Istent, képtelenek kiállni Isten bármely próbáját. Őket előbb vagy utóbb kizárják, miközben a győztesek megmaradnak a királyságban. Azt, hogy az ember valóban keresi-e Istent, munkájának próbája, vagyis Isten próbatételei határozzák meg, és nincs semmi köze az ember saját döntéséhez. Isten egyetlen személyt sem utasít el könnyelműen; minden, amit Ő tesz, képes teljesen meggyőzni az embert. Ő semmi olyat nem tesz, ami láthatatlan az ember számára, sem olyan munkát nem végez, amely ne tudná meggyőzni az embert. Hogy az ember hite igaz vagy sem, azt tények bizonyítják, és nem döntheti el az ember. Az, hogy „búzából nem lesz konkoly, és konkolyból nem lehet búzát csinálni”, kétségtelen. Mindazok, akik őszintén szeretik Istent, végül meg fognak maradni a királyságban, és Isten nem fog rosszul bánni senkivel, aki igazán szereti Őt.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten munkája és az ember gyakorlata)

Kapcsolódi filmrészletek

Mit jelent az igaz hit Istenben?

A kemény munka valóban egyet jelent az Istenbe vetett igaz hittel?

Kapcsolódó tapasztalati bizonyságtételek

A nehéz körülmények próbája

Kapcsolódó himnuszok

Az egész emberiségnek imádnia kell Istent