Fenn kell tartanod Isten iránti odaadásodat
Hogyan működik a Szentlélek a gyülekezetben manapság? Van szilárd elképzelésed erről a kérdésről? Melyek a fivéreid és nővéreid legnagyobb nehézségei? Mi hiányzik belőlük leginkább? Jelenleg vannak olyanok, akik negatívan viszonyulnak az őket érő próbatételekhez, és vannak, akik még panaszkodnak is. Más emberek már nem haladnak előre, mert Isten már nem beszél többet. Az emberek nem léptek az Istenbe vetett hit helyes útjára. Nem tudnak önállóan élni, és nem tudják fenntartani a saját lelki életüket. Vannak, akik követik és erővel hajszolják, és hajlandóak gyakorolni, amikor Isten beszél, de amikor Isten nem beszél, akkor többé már nem haladnak előre. Az emberek még mindig nem értették meg Isten szándékait a szívükben, és nem rendelkeznek spontán szeretettel Isten iránt; a múltban azért követték Istent, mert kényszerítették őket. Most vannak olyan emberek, akik belefáradtak Isten munkájába. Vajon az ilyen emberek nincsenek veszélyben? Sok ember az „éppen csak megbirkózás” állapotában létezik. Bár eszik és isszák Isten szavait és imádkoznak Hozzá, ezt félszívvel teszik, és már nincs meg bennük az a lendület, ami egykor megvolt. A legtöbb embert nem érdekli Isten finomító és tökéletesítő munkája, és valóban olyan, mintha állandóan belső lendület nélkül lennének. Ha a vétkek felülkerekednek rajtuk, nem érzik, hogy lekötelezettjei lennének Istennek, és nincs meg bennük az a tudatosság sem, hogy bűntudatot érezzenek. Nem törekszenek az igazságra vagy elhagyják a gyülekezetet, és helyette csak átmeneti élvezeteket hajszolnak. Ezek az emberek bolondok, teljesen ostobák! Amikor eljön az idő, mindannyian ki lesznek vetve, és egyetlen egy sem lesz megmentve! Azt hiszed, hogy ha valakit egyszer már megmentettek, akkor mindig meg lesz mentve? Ez az elképzelés puszta megtévesztés! Mindazok, akik nem törekszenek az életbe való belépésre, meg lesznek fenyítve. A legtöbb embert egyáltalán nem érdekli az életbe való belépés, a látomások, vagy az igazság gyakorlatba ültetése. Nem törekszenek a belépésre, és bizonyosan nem törekszenek a mélyebb belépésre. Nem teszik-e tönkre magukat? Jelenleg van az embereknek egy része, akiknek folyamatosan javulnak a körülményei. Minél többet munkálkodik a Szentlélek, annál nagyobb bizalmat nyernek; minél többet tapasztalnak, annál inkább érzik Isten munkájának mélységes misztériumát. Minél mélyebbre lépnek be, annál jobban értik. Érzik, hogy Isten szeretete mily nagy, és önmagukban szilárdnak és megvilágosodottnak érzik magukat. Megértik Isten munkáját. Ezek azok az emberek, akikben a Szentlélek munkálkodik. Vannak, akik azt mondják: „Bár nincsenek új szavak Istentől, nekem mégis arra kell törekednem, hogy mélyebbre hatoljak az igazságban, mindent komolyan kell vennem a tényleges tapasztalatomban, és be kell lépnem Isten szavainak valóságába.” Az ilyen ember rendelkezik a Szentlélek munkájával. Bár Isten nem mutatja az Ő ábrázatát és minden egyes ember előtt rejtve van, és bár nem szól egy szót sem és előfordul, hogy az emberek némi belső finomítást tapasztalnak, Isten mégsem hagyta el teljesen az embereket. Ha valaki nem tudja megőrizni azt az igazságot, amit végre kellene hajtania, akkor nem lesz az övé a Szentlélek munkája. A finomítás időszakában, amikor Isten nem mutatja meg Magát, ha nincs bizalmad, hanem inkább meghúzódsz, ha nem arra összpontosítasz, hogy megtapasztald az Ő szavait, akkor menekülsz Isten munkája elől. Később azok közé fogsz tartozni, akiket kivetnek. Akik nem törekszenek arra, hogy belépjenek Isten szavába, azok nem tudnak Őmellette tanúságot tenni. Azok az emberek, akik képesek tanúságot tenni Isten mellett, és eleget tenni az Ő szándékainak, valamennyien teljesen az Isten szavainak követésére irányuló törekvésüktől függenek. Az a munka, amelyet Isten végez az emberekben, elsősorban azért van, hogy lehetővé tegye számukra az igazság elnyerését; az, hogy téged az életre való törekvésre bír, a te tökéletesítésed érdekében történik, és mindez azért van, hogy alkalmassá tegyen téged arra, hogy Isten használjon. Most semmi másra nem törekszel, mint arra, hogy misztériumokat hallj, Isten szavaira figyelj, a szemeidet legeltesd, és körülnézz, hátha van valami újdonság vagy trend, és ezáltal kielégítsd a kíváncsiságodat. Ha ez a szándék van a szívedben, akkor nincs mód arra, hogy megfelelj Isten követelményeinek. Azok, akik nem törekszenek az igazságra, nem tudják követni a legvégsőkig. Jelenleg nem arról van szó, hogy Isten nem tesz valamit, hanem arról, hogy az emberek nem működnek együtt Vele, mert idegenkednek a munkájától. Csak olyan szavakat akarnak hallani, amelyeket azért mond, hogy áldásokat adjon, és nem hajlandók meghallani az Ő ítéletének és fenyítésének szavait. Mi ennek az oka? Az ok az, hogy az emberek vágyai az áldások elnyerésére nem teljesültek, és ezért negatívvá és gyengévé váltak. Nem arról van szó, hogy Isten szándékosan nem engedi, hogy az emberek kövessék Őt, és nem is arról, hogy szándékosan csapásokat mér az emberiségre. Az emberek csak azért negatívak és gyengék, mert a szándékaik helytelenek. Isten az az Isten, aki életet ad az embernek, és Ő nem tudja az embert a halálba taszítani. Az emberek negativitása, gyengesége és visszaesése mind a saját cselekedeteikből fakad.
Isten jelenlegi munkája némi finomítást hoz az embereknek, és csak azok nyerhetik el Isten jóváhagyását, akik szilárdan meg tudnak állni, miközben ebben a finomításban részesülnek. Nem számít, hogyan rejti el Magát, akár úgy, hogy nem beszél, vagy hogy nem munkálkodik, te akkor is töretlenül folytathatod. Még ha azt mondaná is Isten, hogy elutasít téged, te akkor is követnéd Őt. Ez az Isten melletti tanúságtétel. Ha Isten elrejti Magát előled, és nem követed Őt tovább, akkor ez Isten mellett tett tanúságtétel? Ha az emberek nem lépnek be ténylegesen, akkor nincs tényleges érettségük, és amikor valóban nagy megpróbáltatással találkoznak, akkor megbotlanak. Amikor Isten nem beszél, vagy olyat tesz, ami nincs összhangban a saját elképzeléseiddel, akkor összeomlasz. Amennyiben Isten jelenleg a saját elképzeléseid szerint cselekedne, ha Ő a te akaratodat teljesítené, te pedig képes lennél felállni és energikusan folytatni, akkor mi lenne az az alap, amin élnél? Azt mondom, hogy sokan vannak, akik úgy élnek, hogy teljesen az emberi kíváncsiságra hagyatkoznak. Abszolút nincs meg a legigazibb szívükben a törekvés. Mindazok, akik nem törekszenek az igazságba való belépésre, hanem a kíváncsiságukra hagyatkoznak az életben, megvetendő emberek, és veszélyben vannak! Isten különféle munkái mind az emberiség tökéletesítése érdekében történnek. Az emberek azonban mindig kíváncsiak, szívesen érdeklődnek szóbeszédek után, aggódnak a külföldi országok aktuális ügyei miatt – például kíváncsiak arra, hogy mi történik Izráelben, vagy hogy volt-e földrengés Egyiptomban –, mindig valami új, újszerű dolgot keresnek, hogy kielégítsék önző vágyaikat. Nem az életre törekednek, és nem is arra, hogy tökéletesítsék őket. Csak arra törekednek, hogy Isten napja hamarabb eljöjjön, hogy szép álmuk megvalósulhasson, és extravagáns vágyaik teljesülhessenek. Az ilyen ember nem gyakorlatias – ők olyanok, akiknek helytelen a szemléletük. Csak az igazságra való törekvés az alapja az emberiség Istenbe vetett hitének, és ha az emberek nem törekszenek az életbe való belépésre, ha nem törekszenek arra, hogy eleget tegyenek Istennek, akkor büntetésben részesülnek. Azok lesznek megbüntetve, akik nem részesültek a Szentlélek munkájában Isten munkájának idején.
Hogyan kellene az embereknek együttműködniük Istennel az Ő munkájának ebben a szakaszában? Isten jelenleg próbára teszi az embereket. Nem szól egy szót sem, hanem elrejti Magát és nem lép közvetlen kapcsolatba az emberekkel. Kívülről úgy tűnik, mintha nem végezne semmilyen munkát, de az igazság az, hogy Ő még mindig munkálkodik az emberben. Bárki, aki az életbe való belépésre törekszik, annak van egy látomása az életre való törekvéséről, és nincsenek kétségei még akkor sem, ha nem érti teljesen Isten munkáját. Amikor megpróbáltatásokon mész keresztül, még ha nem is tudod, hogy Isten mit akar tenni, és milyen munkát akar elvégezni, tudnod kell, hogy Isten gondolatai az emberiséggel kapcsolatban mindig jók. Ha te igaz szívvel követed Őt, akkor soha nem fog elhagyni téged, és a végén biztosan tökéletesíteni fog téged, és megfelelő rendeltetési helyre juttatja az embereket. Függetlenül attól, hogy Isten jelenleg hogyan teszi próbára az embereket, eljön majd a nap, amikor megfelelő kimenetelt biztosít az embereknek, és megadja nekik a megfelelő megtorlást annak alapján, amit tettek. Isten nem fogja az embereket egy bizonyos pontig elvezetni, majd csak úgy félredobni és figyelmen kívül hagyni őket. Ez azért van így, mert Isten megbízható. Ebben a szakaszban a Szentlélek végzi a finomítás munkáját. Ő finomít minden egyes embert. A munka azon szakaszaiban, amelyeket a halál próbatétele és a fenyítés próbatétele alkotott, a finomítás szavakon keresztül történt. Ahhoz, hogy az emberek megtapasztalják Isten munkáját, először meg kell érteniük az Ő jelenlegi munkáját és azt, hogy az emberiségnek hogyan kellene együttműködnie. Valójában ez olyasmi, amit mindenkinek meg kellene értenie. Bármit is tesz Isten, legyen az finomítás, vagy akár, ha nem beszél, Isten munkájának egyetlen lépése sem egyezik meg az emberiség elképzeléseivel. Az Ő munkájának minden egyes lépése összetöri és áttöri az emberek elképzeléseit. Ez az Ő munkája. De neked el kell hinned, hogy – mivel Isten munkája elért egy bizonyos szintet –, Ő nem fogja az egész emberiséget halálra ítélni, bármi történjék is. Ígéreteket és áldásokat is ad az emberiségnek, és mindazok, akik Őt követik, elnyerhetik áldásait, de akik nem, azokat Isten ki fogja rekeszteni. Ez a te törekvéseden múlik. Függetlenül minden mástól, hinned kell abban, hogy amikor Isten munkája befejeződik, minden egyes embernek megfelelő rendeltetési helye lesz. Isten gyönyörű vágyakozásokkal látta el az emberiséget, ám törekvés nélkül ezek elérhetetlenek. Ezt most már látnod kellene – Isten finomítása és az emberek fenyítése az Ő munkája, de az embereknek a maguk részéről mindenkor a beállítottságuk megváltoztatására kell törekedniük. Gyakorlati tapasztalatodban először is azt kell tudnod, hogyan edd és idd Isten szavait; meg kell találnod az Ő szavaiban azt, amibe be kellene lépned, valamint a saját hiányosságaidat, keresned kell a belépést a gyakorlati tapasztalatodban, és venned kell Isten szavainak azt a részét, amit a gyakorlatba kell ültetned, és meg kell próbálnod így tenni. Isten szavainak evése és ivása az egyik aspektus. Ezen kívül a gyülekezeti életet fenn kell tartani, normális lelki életednek kell lennie, és képesnek kell lenned arra, hogy minden jelenlegi állapotodat átadd Istennek. Nem számít, hogyan változik az Ő munkája, a lelki életednek normálisnak kell maradnia. A lelki élet képes fenntartani a normális belépésedet. Nem számít, hogy Isten mit tesz, neked megszakítás nélkül folytatnod kellene a lelki életedet, és tenned a kötelességedet. Ez az, amit az embereknek tenniük kellene. Ez mind a Szentlélek munkája, de míg a normális állapotban lévők számára ez a tökéletesség, addig a rendellenes állapotban lévők számára ez egy próbatétel. A Szentlélek finomító munkájának jelenlegi szakaszában egyesek azt mondják, hogy Isten munkája oly hatalmas, és hogy az embereknek feltétlenül szükségük van a finomításra, máskülönben túl kicsi lesz az érettségük, és nem lesz semmilyen lehetőségük arra, hogy elérjék Isten szándékait. Azonban azok számára, akiknek az állapota nem jó, ez okot ad arra, hogy ne kövessék Istent, és okot arra, hogy ne vegyenek részt összejöveteleken, vagy ne egyék és igyák Isten szavát. Isten munkájában, függetlenül attól, hogy mit tesz, vagy milyen változásokat idéz elő, az embereknek meg kell tartaniuk egy normális lelki élet alapját. Talán nem voltál hanyag a lelki életednek ebben a jelenlegi szakaszában, de még mindig nem nyertél sokat, és nem volt hatalmas aratásod. Ilyen körülmények között, még ha ki is tartasz a lelki életed mellett úgy, mintha egy előírást tartanál be, mindig ki kell tartanod mellette; be kell tartanod ezt az előírást, hogy ne szenvedj veszteségeket az életedben, és hogy eleget tegyél Isten szándékainak. Ha a lelki életed abnormális, nem tudod megérteni Isten jelenlegi munkáját, hanem mindig úgy érzed, hogy az teljesen összeegyeztethetetlen a saját elképzeléseiddel, és bár hajlandó vagy követni Őt, hiányzik belőled a belső lendület. Tehát, függetlenül attól, hogy Isten éppen mit tesz, az embereknek együtt kell működniük. Ha az emberek nem működnek együtt, akkor a Szentlélek nem tudja elvégezni a munkáját, és ha az embereknek nincs szívük együttműködni, akkor aligha nyerhetik el a Szentlélek munkáját. Ha azt akarod, hogy benned legyen a Szentlélek munkája, és ha el akarod nyerni Isten jóváhagyását, akkor meg kell őrizned az eredeti odaadásodat Isten színe előtt. Nem szükséges, hogy mélyebb megértésed, magasabb szintű elméleted vagy más efféle dolgaid legyenek – csak az szükséges, hogy Isten szavát az eredeti alapon tartsd fenn. Ha az emberek nem működnek együtt Istennel és nem törekszenek mélyebb belépésre, akkor Isten elveszi mindazt, ami eredetileg az övék volt. Az emberek belülről mindig a könnyebbség után sóvárognak, és inkább élveznék azt, ami már rendelkezésre áll. Meg akarják szerezni Isten ígéreteit anélkül, hogy bármilyen árat fizetnének érte. Ezek azok az extravagáns gondolatok, amelyeket az emberiség dédelget. Magát az életet megszerezni anélkül, hogy megfizetnénk az árát – de volt-e valaha bármi is ilyen könnyű? Amikor valaki hisz Istenben és az életbe való belépést keresi, és változásra törekszik a beállítottságában, akkor meg kell fizetnie az árat, és el kell érnie egy olyan állapotot, amelyben mindig követi Istent, bármit is tesz Ő. Ez olyasmi, amit az embereknek meg kell tenniük. Még akkor is, ha mindezt előírásként követed, ezt mindig fenn kell tartanod, és bármilyen nagyok is a próbatételek, nem engedheted el az Istennel való normális kapcsolatodat. Képesnek kell lenned imádkozni, fenntartani a gyülekezeti életedet, és soha nem szabad elhagynod a testvéreidet és nővéreidet. Amikor Isten próbára tesz, neked továbbra is az igazságot kell keresned. Ez a lelki élet minimális követelménye. Hogy mindig meglegyen a vágy a keresésre, és az igyekezet az együttműködésre, minden energiádat beleadva – meg lehet-e ezt tenni? Ha az emberek ezt veszik alapul, akkor képesek lesznek elérni a tisztánlátást és a valóságba való belépést. Könnyű elfogadni Isten szavát, ha a saját állapotod normális; ilyen körülmények között nem tűnik nehéznek az igazság gyakorlása, és úgy érzed, hogy Isten munkája nagyszerű. Ha azonban rossz az állapotod, akkor nem számít, hogy milyen nagyszerű Isten munkája, és nem számít, hogy milyen szépen beszél valaki, nem fogsz figyelni rá. Ha valakinek az állapota rendellenes, Isten nem tud az illetőben munkálkodni, és nem tud változást elérni a beállítottságában.
Ha az embereknek nincs bizalmuk, nem könnyű továbbmenniük ezen az úton. Most már mindenki láthatja, hogy Isten munkája a legkevésbé sem felel meg az emberek elképzeléseinek és képzelgéseinek. Isten annyi munkát végzett és annyi szót mondott, és bár az emberek talán elismerik, hogy e szavak az igazság, az Istennel kapcsolatos elképzelések mégis hajlamosak felbukkanni bennük. Ha az emberek szeretnék megérteni az igazságot és elnyerni azt, akkor kellő magabiztossággal és akaraterővel kell rendelkezniük ahhoz, hogy képesek legyenek kiállni amellett, amit már láttak, és amit tapasztalataikból nyertek. Bármit is tesz Isten az emberekben, nekik meg kell tartaniuk azt, amivel ők maguk rendelkeznek, őszintének kell lenniük Isten előtt, és a mindvégig odaadónak kell maradniuk Iránta. Ez az emberiség kötelessége. Az embereknek fenn kell tartaniuk azt, amit meg kell tenniük. Az Istenbe vetett hit megköveteli a Neki való alávetettséget és az Ő munkájának megtapasztalását. Isten annyi munkát végzett – mondhatnánk, hogy az emberek számára ez mind tökéletesítés, finomítás és még inkább fenyítés. Isten munkájának egyetlen olyan lépése sem volt, amely összhangban lett volna az emberi elképzelésekkel; amit az emberek élveztek, azok Isten szigorú szavai voltak. Amikor Isten eljön, az embereknek élvezniük kellene az Ő fenségét és haragját. Azonban nem számít, hogy mennyire szigorúak a szavai, Ő azért jön, hogy megmentse és tökéletesítse az emberiséget. Mint teremtett lényeknek, az embereknek teljesíteniük kell a rájuk rótt kötelességeket, és tanúságot kell tenniük Isten mellett a finomítás közepette. Minden próbatétel során fenn kellene tartaniuk azt a tanúságot, amelyet tenniük kell, és ezt Isten érdekében, harsogóan kellene tenniük. Aki ezt teszi, az győztes. Bárhogyan is finomít téged Isten, telve maradsz bizalommal, és soha nem veszíted el a Belé vetett bizalmadat. Azt teszed, amit az embernek tennie kell. Ez az, amit Isten elvár az embertől, és az ember szívének képesnek kell lennie arra, hogy minden múló pillanatban teljesen visszatérjen Hozzá és Felé forduljon. Ez egy győztes ember. Akiket Isten „győztesekként” említ, azok, akik még akkor is képesek bizonyságtételükben szilárdan megállni és fenntartani bizalmukat és odaadásukat Isten iránt, amikor a Sátán befolyása alatt állnak, és amikor a Sátán ostromolja őket, vagyis amikor a sötétség erői között találják magukat. Ha még mindig képes vagy megőrizni a tiszta szívet Isten előtt, és fenntartani az Isten iránti őszinte szeretetedet, bármi történjék is, akkor bizonyságtételedben szilárdan megállsz Isten előtt, és erre mondja Isten, hogy „győztesnek” lenni. Ha a törekvésed kiváló, amikor Isten megáld téged, de az Ő áldásai nélkül visszavonulsz, akkor ez a tisztaság? Mivel biztos vagy benne, hogy ez az út igaz, a végsőkig követned kell azt; meg kell őrizned az Isten iránti odaadásodat. Mivel láttad, hogy Maga Isten jött a földre, hogy téged tökéletesítsen, teljes egészében Neki kell adnod a szívedet. Ha még mindig tudod Őt követni, bármit is tesz, még akkor is, ha a legvégén kedvezőtlen kimenetelt határoz meg számodra, akkor ez a tisztaságod megőrzése Isten előtt. Egy szent lelki test és egy tiszta szűz felajánlása Istennek azt jelenti, hogy megőrzöd az őszinte szívedet Isten előtt. Az emberiség számára az őszinteség a tisztaságot jelenti, az a képesség pedig, hogy őszinte legyél Isten felé, a tisztaság fenntartása. Ezt kellene a gyakorlatba ültetned. Amikor imádkoznod kell, imádkozol; amikor össze kell gyűlnöd a közösségben, így teszel; amikor himnuszokat kell énekelned, akkor himnuszokat énekelsz; amikor pedig fel kell lázadnod a test ellen, akkor fellázadsz a test ellen. Amikor teljesíted a kötelességedet, nem csak átevickélsz rajta; ha megpróbáltatásokkal nézel szembe, szilárdan állsz. Ez az Isten iránti odaadás. Ha nem tartod fenn azt, amit az embereknek tenniük kell, akkor minden korábbi szenvedésed és elhatározásod hasztalan volt.
Isten munkájának minden egyes lépése során van rá mód, ahogyan az embereknek együtt kellene működniük. Isten úgy finomítja az embereket, hogy legyen bizalmuk, amikor finomításokon mennek keresztül. Isten úgy tökéletesíti az embereket, hogy legyen bizalmuk az Isten általi tökéletesítéshez, és hajlandóak legyenek elfogadni az Ő finomításait, és hogy Isten megmetssze őket. Isten Lelke azért munkál az emberekben, hogy elhozza számukra a megvilágosodást és a megvilágítást, és hogy rávegye őket a Vele való együttműködésre és a gyakorlásra. Isten nem beszél a finomítások során. Nem szólaltatja meg a hangját, de mégis van munka, amit az embereknek el kellene végezniük. Neked fenn kellene tartanod azt, ami már a tiéd, még mindig képesnek kellene lenned imádkozni Istenhez, közel lenni Istenhez, és tanúságot tenni Isten előtt; ilyen módon teljesíteni fogod a saját kötelességedet. Mindannyiótoknak világosan látnotok kell Isten munkájából, hogy az emberek bizalmának és szeretetének Isten általi próbatételei megkövetelik, hogy többet imádkozzanak Istenhez, és hogy gyakrabban ízlelgessék Isten szavait Őelőtte. Ha Isten megvilágosít téged és megérteti veled az Ő szándékait, de te egyáltalán nem gyakorolsz, akkor semmit sem nyersz. Amikor Isten szavait a gyakorlatba ülteted, akkor is képesnek kell lenned imádkozni Hozzá, és amikor megízleled az Ő szavait, akkor Elé kell járulnod, és keresned kell Őt, és tele kell lenned bizalommal Iránta, és nyoma sem lehet csüggedésnek vagy hidegségnek. Azok, akik nem ültetik Isten szavait a gyakorlatba, tele vannak energiával az összejövetelek alatt, de sötétségbe zuhannak, amikor hazatérnek. Vannak olyanok, akik még csak nem is akarnak összegyűlni. Tehát neked világosan látnod kell, hogy milyen kötelesség az, amelyet az embereknek tenniük kell. Talán nem tudod, hogy valójában melyek Isten szándékai, de teljesítheted a kötelességedet, imádkozhatsz, amikor szükséges, a gyakorlatba ültetheted az igazságot, ha szükséges, és megteheted, amit az embereknek meg kell tenniük. Fenntarthatod az eredeti látomásodat. Ily módon jobban el tudod majd fogadni Isten munkájának következő lépcsőfokát. Amikor Isten rejtett módon munkálkodik, akkor probléma, ha te nem keresed. Amikor Ő beszél és prédikál az összejöveteleken, lelkesen hallgatod, de amikor nem beszél, akkor nincs energiád, és visszahúzódsz. Milyen ember cselekszik így? Olyasvalaki, aki csak követi, amerre a nyáj megy. Nincs tartásuk, nincs bizonyságuk, és nincs víziójuk! A legtöbb ember ilyen. Ha így folytatod, akkor egy napon, amikor nagy próbatétel elé kerülsz, büntetés vár rád. Az emberek tartása nagyon fontos abban a folyamatban, amelyben Isten tökéletesíti őket. Ha nem kételkedsz Isten munkájának egyetlen lépésében sem, ha teljesíted az ember kötelességét, ha őszintén fenntartod azt, amit Isten által a gyakorlatba ültetettél, vagyis emlékszel Isten intéseire, és bármit is tesz a jelenben, nem felejted el az Ő intéseit, ha nem kételkedsz az Ő munkájában, fenntartod az álláspontodat, fenntartod a bizonyságtételedet, és győzedelmes vagy minden lépésnél, akkor végül Isten tökéletesíteni fog majd, és győztessé tesz. Ha képes vagy Isten próbatételeinek minden egyes szakaszában szilárdan megállni, és ha a legvégén még mindig szilárdan meg tudsz állni, akkor győztes vagy, olyan valaki, akit Isten tökéletesített. Ha nem tudsz szilárdan megállni a jelenlegi próbatételeidben, akkor a jövőben ez még nehezebb lesz. Ha csak jelentéktelen mennyiségű szenvedésen mész keresztül, és nem törekszel az igazságra, akkor végül semmit sem fogsz nyerni. Üres marad a kezed. Vannak olyan emberek, akik feladják a törekvésüket, amikor látják, hogy Isten nem szól, és a szívük darabokra hullik. Vajon az ilyen ember nem bolond? Az ilyen embereknek nincs realitásuk. Amikor Isten beszél, ők mindig körbe-körbe rohangálnak, kifelé elfoglaltnak és lelkesnek tűnnek, de most, hogy Ő nem beszél, abbahagyják a keresést. Az ilyen embereknek nincs jövőjük. A finomítások során pozitív szemszögből kell belépned, és megtanulnod azokat a leckéket, amelyeket meg kell tanulnod; amikor Istenhez imádkozol és olvasod az Ő szavát, akkor mérd össze a saját állapotodat azzal, fedezd fel a hiányosságaidat, és lásd meg, hogy még sok tanulnivalód van. Minél őszintébben keresel, miközben finomításokon mész keresztül, annál inkább alkalmatlannak fogod találni magad. Amikor finomításokat tapasztalsz, sok problémával találkozol; nem tudod tisztán látni őket, panaszkodsz, felfeded a saját testedet – csak így fedezheted fel, hogy túl sok romlott beállítottság van benned.
Az emberek képességei hiányosak, és messze elmaradnak Isten elvárásaitól, talán még nagyobb szükségük van a bizalomra, hogy a jövőben ezen az úton járjanak. Isten munkája az utolsó napokban hatalmas bizalmat kíván, olyan bizalmat, amely még Jóbénál is nagyobb. Bizalom nélkül az emberek nem lesznek képesek arra, hogy továbbra is tapasztalatot szerezzenek, és arra sem, hogy Isten tökéletesítse őket. Amikor eljön a nagy próbatételek napja, lesznek emberek, akik elhagyják a gyülekezeteket – egyesek itt, mások ott. Lesznek olyanok, akik az előző napokban egészen jól haladtak a törekvéseikben, és nem lesz világos, hogy miért nem hisznek többé. Sok olyan dolog fog történni, amit nem fogsz megérteni, és Isten nem fog jeleket vagy csodákat felfedni, és semmilyen természetfeletti dolgot sem fog tenni. Ez azért van, hogy lássa, vajon meg tudsz-e szilárdan állni – Isten a tényeket használja az emberek finomítására. Még nem szenvedtél sokat. A jövőben, amikor nagy próbatételek jönnek, egyes helyeken a gyülekezet minden egyes tagja el fog menni, és azok, akikkel jó kapcsolatban voltál, távoznak és elhagyják a hitüket. Képes leszel szilárdan állni akkor? Mostanáig a próbatételek, amelyekkel szembe kellett nézned, kisebbek voltak, és valószínűleg épphogy csak el tudtad viselni őket. Ez a lépés magában foglalja a finomításokat és a csak szavakon keresztül történő tökéletesítést. A következő lépésben a tények fognak rád zúdulni, hogy finomítsanak téged, és akkor veszélyek közepette leszel. Mihelyt a helyzet igazán komollyá válik, Isten azt fogja tanácsolni neked, hogy siess és menj el, a vallásos emberek pedig megpróbálnak majd elcsábítani téged, hogy velük menj. Ez azt hivatott kideríteni, hogy képes vagy-e tovább haladni az úton, és mindezek a dolgok próbatételek. A mostani próbatételek kisebbek, de eljön majd a nap, amikor lesznek olyan otthonok, ahol a szülők többé már nem hisznek, és olyanok is, ahol a gyerekek többé már nem hisznek. Képesek leszel folytatni? Minél messzebbre haladsz előre, annál nagyobbak lesznek a próbatételeid. Isten a szükségleteik és a érettségük szerint végzi el az embereket finomító munkáját. Abban a szakaszban, amikor Isten tökéletesíti az emberiséget, lehetetlen, hogy az emberek száma tovább növekedjen – csak fogyatkozni fog. Csak ezeken a finomításokon keresztül lehet az embereket tökéletesíteni. Megmetszenek, fegyelmeznek, próbára tesznek, fenyítenek, megátkoznak – el tudod viselni mindezt? Amikor egy különösen jó helyzetben lévő gyülekezetet látsz, ahol a nővérek és testvérek mind nagy energiával keresnek, te magad is bátorítást érzel. Amikor eljön a nap, hogy ők mindannyian elmentek, némelyek közülük már nem hisznek, némelyek elmentek, hogy vállalkozzanak vagy megházasodjanak, mások pedig a valláshoz csatlakoztak; képes leszel-e akkor is szilárdan állni? Képes leszel-e belül zavartalan maradni? Az emberiség Isten általi tökéletesítése nem ilyen egyszerű dolog! Ő sok mindent alkalmaz arra, hogy az embereket finomítsa. Az emberek ezeket módszereknek tekintik, de Isten eredeti szándéka szerint ezek egyáltalán nem módszerek, hanem tények. Végül, amikor az embereket egy bizonyos pontig finomította, és már nem lesznek panaszaik, munkájának ez a szakasza befejeződik. A Szentlélek nagy munkája az, hogy tökéletesítsen téged, amikor pedig nem dolgozik és elrejti Magát, az még inkább a tökéletesítésedet szolgálja, és különösen ilyen módon derül ki, hogy az emberekben van-e szeretet Isten iránt, van-e valódi bizalmuk Őbenne. Amikor Isten nyíltan beszél, akkor nincs szükséged arra, hogy kutass; csupán akkor van szükséged arra, hogy kutass és kitapogasd az utad, amikor elrejtőzik. Neked képesnek kell lenned arra, hogy teljesítsd egy teremtett lény kötelességét, és bármi legyen is a jövőbeli kimeneteled és a rendeltetési helyed, képesnek kell lenned arra, hogy az életed évei alatt Isten ismeretére és az Iránta való szeretetre törekedj, és bárhogyan is bánik veled Isten, képesnek kell lenned arra, hogy elkerüld a panaszkodást. Van egy feltétele annak, hogy a Szentlélek az emberekben munkálkodjon. Szomjazniuk és keresniük kell, és nem szabad félszívvel vagy kétkedéssel viszonyulniuk Isten cselekedeteihez, és képesnek kell lenniük arra, hogy mindenkor fenntartsák kötelességüket; csak így nyerhetik el a Szentlélek munkáját. Isten munkájának minden egyes lépésénél hatalmas bizalomra van szükség az emberiség részéről és arra, hogy Isten elé járuljon és keressen – csak a tapasztalaton keresztül fedezhetik fel az emberek, hogy mennyire szeretetreméltó Isten, és hogyan munkálkodik a Szentlélek az emberekben. Ha nem tapasztalod meg, ha nem érzed az ezen átvezető utat, ha nem keresel, akkor nem nyersz semmit. A tapasztalataidon keresztül kell átérezned az utad, és csak a tapasztalataidon keresztül láthatod meg Isten cselekedeteit, és ismerheted fel az Ő csodálatos és kifürkészhetetlen voltát.