Amikor szavaim elérik a szigor egy bizonyos szintjét, a legtöbb ember meghátrál miattuk – és pontosan ebben a pillanatban lesznek felfedve elsőszülött fiaim. Azt mondtam, hogy a kisujjamat sem mozdítom, csupán a szavaimat használom, hogy mindent elérjek. Szavaimmal mindent elpusztítok, amit gyűlölök, és arra is használom őket, hogy tökéletesítsem elsőszülött fiaimat. (Amikor szavaim elhangzanak, felhangzik a hét mennydörgés, és abban a pillanatban Én és elsőszülött fiaim alakot váltunk és belépünk a szellemi birodalomba.) Amikor azt mondtam, hogy Lelkem személyesen végzi a munkát, úgy értettem, hogy szavaim mindent elérnek, és ebből világosan látható, hogy mindenható vagyok. Ezért még tisztábban látható a cél és a szándék minden egyes mondat mögött, amit kimondok. Mint már korábban is mondtam, minden, amit emberi mivoltomban hangoztatok, megnyilvánulásom egyik aspektusa. Ezért azokat az embereket, akik nem tudnak biztosak lenni és nem igazán hisznek abban, amit normális emberi mivoltomban mondok, el kell távolítani! Már többször hangsúlyoztam, hogy normális emberi mivoltom teljes isteni mivoltom nélkülözhetetlen aspektusa, mégis oly sokan továbbra is az utóbbira összpontosítanak, miközben az előbbit figyelmen kívül hagyják. Vak vagy! Azt mondod, nem felelek meg az elképzeléseidnek, és hogy az ember, aki vagyok, nem felel meg a te Istenednek. Megmaradhatnak-e ezek az emberek az Én királyságomban? A földbe taposlak téged! Merészelj csak tovább lázadni ellenem! Merészelj csak továbbra is ilyen önfejűen viselkedni! A mosolyom nem felel meg a te elképzeléseidnek, a beszédem nem kellemes a fülednek és a cselekedeteim nem előnyösek a számodra – igazam van? Mindezeknek a dolgoknak meg kell felelniük a te ízlésednek. Vajon ilyen az Isten? És ezek az emberek még mindig a házamban akarnak maradni, és áldásban akarnak részesülni az országomban? Nem álmodozol-e? Mióta ilyen csodálatosak a dolgok! Nem akarod alávetni magad Nekem, mégis áldásokat szeretnél kapni Tőlem. Azt mondom neked: semmiképpen sem! Ahogy már sokszor mondtam, azoknak, akik belépnek országomba és áldásokat kapnak, olyan embereknek kell lenniük, akiket szeretek. Miért helyezek hangsúlyt ezekre a szavakra? Tudom és értem, hogy ki mit gondol; nincs szükség arra, hogy egyenként rámutassak a gondolataikra. Igazi alakjukat ítéletem szavai fogják felfedni, és mindenki sírni fog bánatában ítélőszékem előtt. Ez egy nyilvánvaló tény, amit senki sem tud megváltoztatni! Végül egyenként fogom őket a feneketlen mélységbe juttatni. Ez a végeredmény, amit az ördögök és a Sátán felett hozott ítéletemmel el kívánok érni. Ítéletet és adminisztratív rendeleteket kell használnom, hogy minden egyes embert kezeljek, és így fenyítem meg az embereket. Van nektek valódi rálátásotok erre? Nem adom meg a Sátánnak az okot; egyszerűen csak addig ütlegelem a vasvesszőmmel, amíg az élete már csak egy hajszálon múlik és folyamatosan kegyelemért könyörög. Ezért, amikor az emberek az ítélő szavaimat olvassák, a legkevésbé sem értik azokat, de az Én szemszögemből nézve minden sor és minden mondat az Én adminisztratív rendeleteim végrehajtása. Ez nyilvánvaló tény.

Mivel ma az ítéletet említettem, ez a téma érinti az ítélőszéket. A múltban gyakran mondtátok, hogy Krisztus széke előtt fogtok megítéltetni. Van némi fogalmatok az ítéletről, de nem tudjátok elképzelni az ítélőszéket. Talán néhányan azt gondolják, hogy az ítélőszék egy fizikai tárgy, vagy azt képzelhetik, hogy az egy nagy asztal, vagy talán úgy látják, mint egy bírói széket, mint amilyenek a szekuláris világban vannak. Természetesen a mostani magyarázatomban nem fogom tagadni, amit ti mondtatok, de számomra az emberek képzeletében a dolgok még mindig szimbolikus jelentéssel bírnak. Így a szakadék aközött, amit az emberek elképzelnek és az Én értelmezésem között még mindig olyan nagy, mint az ég és a föld között. Az emberek elképzeléseiben sok ember térdel földre borulva az ítélőszék előtt, bánatukban sírva és irgalomért könyörögve. Ebben az emberi képzelet elérte a tetőfokát, és senki sem tud ennél többet elképzelni. Mi tehát az ítélőszék? Mielőtt felfedném ezt a titkot, el kell vetnetek minden korábbi téves elképzeléseteket; csak ezután érhető el a célom. Ez az egyetlen módja annak, hogy az e témával kapcsolatos elképzeléseiteket és gondolataitokat eloszlassuk. Valahányszor beszélek, figyelnetek kell. Nem szabad többé figyelmetlennek lennetek. Ítélőszékem a világ teremtésétől fogva fennáll. Az elmúlt korszakokban és nemzedékek során sokan haltak meg előtte, és sokan támadtak fel előtte, visszatérve az életbe. Azt is mondhatjuk, hogy az ítéletem a kezdetektől a végsőkig soha nem szűnik meg, és így az ítélőszékem mindig létezik. Valahányszor az ítélőszék szóba kerül, az emberek mindannyian valami félelmet éreznek. Természetesen a fentiekből, amit mondtam, fogalmatok sincs arról, hogy mi is ez az ítélőszék. Az ítélőszék az ítélettel együtt létezik, de két különböző jellegű anyagról van szó. (Az „anyag” itt nem fizikai tárgyra, hanem szavakra utal. Az emberek egyáltalán nem láthatják ezt az anyagot.) Az ítélet a szavaimra utal. (Legyenek azok szigorúak vagy gyengédek, mind az ítéletem részét képezik. Így minden, ami a Számból elhangzik, ítélet.) Korábban az emberek sokféle kategóriába sorolták szavaimat, beleértve az ítélet szavait, a gyengédség szavait és azokat a szavakat, amelyek az életet táplálják. Ma világossá fogom tenni számotokra, hogy az ítélet és a kijelentéseim összefüggenek. Ez azt jelenti, hogy az ítélet a szavaim, és a szavaim az ítélet; semmiképpen sem szabad külön-külön beszélnetek róluk. Az emberek azt képzelik, hogy a szigorú szavak az ítélet, de a megértésük nem teljes. Minden, amit mondok, ítélet. Az ítélet kezdete, amiről a múltban beszéltünk, arra vonatkozott, amikor a Lelkem hivatalosan elkezdett dolgozni minden helyen, és elkezdte végrehajtani adminisztratív rendeleteimet. Ebben a mondatban az „ítélet” a tényleges valóságra utal. Most elmagyarázom az ítélőszéket: miért mondom, hogy az ítélőszék örökkévalóságtól örökkévalóságig létezik, és kéz a kézben jár az ítéletemmel? Nyertetek róla némi megértést az ítéletről szóló magyarázatomból? Az ítélőszék arra az emberi lényre utal, aki Én vagyok. Örökkévalóságtól örökkévalóságig folyton hallatom a hangom és beszélek. Örökké élek, így az ítélőszékem és az ítéletem örökké együtt léteznek. Ennek mostanra már világosnak kellene lennie! Az emberek képzeletében tárgyként kezelnek Engem, de ebben a tekintetben Én nem hibáztatlak és nem ítéllek el benneteket. Csak azt remélem, hogy alávetett szívvel fogtok rendelkezni, és elfogadjátok kinyilatkoztatásomat, és ebből megtudjátok, hogy én vagyok a mindent átfogó Isten Maga.

Szavaim teljesen érthetetlenek az emberek számára, lépteimet képtelenség megtalálniuk, és a szándékaimat lehetetlenség felfogniuk. Így az az állapot, amelyben ma vagytok (hogy képesek vagytok befogadni kinyilatkoztatásomat, felfogni belőle a benne rejlő szándékaimat, és ezen keresztül követni a lépteimet), teljes mértékben az Én csodálatos tetteim, kegyelmem és könyörületem eredménye. Egy nap még azt is megengedem nektek, hogy meglássátok bölcsességemet, szemléljétek, mit végeztem kezemmel és megpillantsátok munkám csodáját. Amikor eljön az az idő, teljes irányítási tervem tervrajzai maradéktalanul feltárulnak majd szemetek előtt. Szerte a világegyetemben és minden nap megnyilvánulnak csodálatos tetteim részletei, és mindenki szolgálatot végez, hogy irányítási tervem megvalósulhasson. Amikor ez teljesen feltárul, látni fogjátok, hogy milyen embereket rendeltem szolgálatra, milyen embereket rendeltem akaratom teljesítésére, mit értem el a Sátán kihasználásával, mit vittem véghez Én magam, milyen emberek sírnak, milyen emberek csikorgatják a fogukat, milyen emberek szenvedik majd el a pusztítást, és milyen emberek fognak elkárhozni. A „pusztítás” alatt azokat értem, akik a tűz és kénkő tavába fognak vettetni és teljesen elégnek; a „kárhozat” alatt azokat értem, akik a feneketlen mélységbe fognak vettetni, hogy ott sínylődjenek az örökkévalóságig. Ezért ne tévesszük össze a pusztítást és a kárhozatot, mint ugyanazon dolgot; épp ellenkezőleg, a kettő nagyon is különbözik egymástól. Azok a szolgálatot teljesítők, akik ma elhagyják Nevemet, el fognak kárhozni, és azok, akik nem tartoznak a nevemhez, pusztítást fognak elszenvedni. Ez az oka annak, hogy azt mondom, hogy azok, akik elkárhoznak, örökké dicsőíteni fognak Engem az ítéletem után; és mégis, ezek az emberek soha nem szabadulnak meg fenyítésemtől, és mindig el fogják fogadni uralmamat. Ez az oka annak, hogy azt mondom, hogy a feneketlen mélység az a kéz, amelyet az emberek megfenyítésére használok. Azt is mondom, hogy minden az Én kezemben van. Bár azt mondtam, hogy a „feneketlen mélység” a Sátán befolyására utal, az is az Én kezemben van, amelyet az emberek megfenyítésére használok. Így tehát minden az Én kezemben van és nincs ellentmondás. Szavaim nem felelőtlenek; mind megfelelőek és összhangban vannak. Azok nem koholtak és nem is értelmetlenek és mindenkinek hinnie kell kijelentéseimnek. A jövőben szenvedni fogtok emiatt. Szavaim miatt sokan elhidegülnek, vagy kétségbeesnek, vagy csalódottá válnak, vagy keservesen sírnak, vagy zokognak. Mindenféle válaszreakciók lesznek. Egy nap, amikor az összes ember, akit gyűlölök, visszavonul, nagyszerű munkám megvalósul. A jövőben sok ember fog elbukni az elsőszülött fiak miatt, és végül mindannyian el fognak vonulni, lépésről lépésre. Más szóval, a házam fokozatosan szentté válik, és mindenféle démon lassanként visszavonul mellőlem, csendesen, engedelmesen, és egy zokszó nélkül távozik. Ezután minden elsőszülött fiam fel lesz fedve és megkezdem majd munkám következő lépését. Csak ezután lesznek az elsőszülött fiak Velem együtt királyok, és uralkodnak majd az egész világegyetem felett. Ezek munkám lépései, és fontos részét képezik irányítási tervemnek. Ne hagyjátok ezt figyelmen kívül, különben hibát követtek el.

Az idő, amikor szavaimat felfedem nektek, az az idő, amikor elkezdem a munkámat. Egyetlen szavam sem marad beteljesületlenül. Számomra egy nap olyan, mint ezer év, és ezer év olyan, mint egy nap. Ti hogy látjátok ezt? A ti fogalmatok az időről nagyon különbözik az enyémtől, mert Én irányítom a világegyetemet, és Én valósítok meg mindent. Munkámat napról napra, lépésről lépésre, szakaszról szakaszra végzem; sőt, munkám előremenetele egyetlen másodpercre sem áll meg: minden pillanatban folyamatosan történik. Szavaimat soha nem szakították meg, a világ teremtése óta. Mind a mai napig folyamatosan beszélek és hangoztatom kijelentéseimet; ez a jövőben is változatlanul így marad. Időm azonban gondosan elrendezett, szervezett és nagyon rendezett. Azt fogom tenni, amit tennem kell, amikor meg kell tennem (Velem együtt mindenki kiszabadul; mindenki szabad lesz), és a legkevésbé sem zavarnak meg munkám lépéseit illetően. Mindenkit el tudok rendezni a házamban; mindenkit el tudok rendezni a világban – azonban egyáltalán nem vagyok elfoglalt, mert a Lelkem munkálkodik. Lelkem minden helyet betölt, mert Én vagyok az egyedüli Isten Maga, és az egész világegyetem az Én kezemben van. Így láthatjuk, hogy mindenható vagyok, bölcs vagyok, és dicsőségem betölti a világegyetem minden szegletét.