Minden nap kijelentéseket teszek, beszélek, és felfedem nagy jeleimet és csodáimat. Mindezek a dolgok alkotják Lelkem munkáját. Az emberek szemében Én csak egy ember vagyok, de éppen ebben az emberben fedem fel mindenemet, valamint nagy hatalmamat.

Mivel az emberek figyelmen kívül hagyják az embert, aki vagyok, és figyelmen kívül hagyják tetteimet, azt feltételezik, hogy ezeket a dolgokat egy ember tette. Mégis, miért nem gondolkodsz el egy pillanatra azon, vajon egy ember képes lenne-e megvalósítani azt, amit Én teszek? Az emberek nem ismernek ennyire Engem; nem értik szavaimat és nem értik tetteimet sem. Gonosz, romlott emberek! Mikor foglak elnyelni téged? Mikor temetlek el a tűz és kénkő tavában? Oly sokszor űztek el Engem a csoportotokból, oly sokszor megsértettek, gúnyoltak és rágalmaztak Engem az emberek, és oly sokszor nyíltan ítélkeztek és dacoltak Velem. Vak emberek! Nem tudjátok-e, hogy ti csupán egy marék sár vagytok a tenyeremben? Nem tudjátok-e, hogy ti csupán teremtett lények vagytok? Haragom most szabadul el, és senki sem tud ellene védekezni. Az emberek csak újra és újra irgalomért könyöröghetnek. Mivel azonban munkám ilyen mértékben előrehaladt, senki sem tud rajta változtatni. A teremtett lényeknek vissza kell térniük a sárba. Nem arról van szó, hogy Én igazságtalan vagyok, hanem arról, hogy ti túlságosan romlottak és elvetemültek vagytok, és ez azért van, mert a Sátán a hatalmába kerített benneteket, és az eszközeivé váltatok. Én vagyok a szent Isten Maga; engem nem lehet beszennyezni, és tisztátalan templomot sem birtokolhatok. Mostantól kezdve tomboló dühöm (amely súlyosabb, mint a harag) elkezd kiáradni minden nemzetre és népre, és megfenyíti az összes söpredéket, akik Tőlem származnak, de nem ismernek Engem. A végletekig gyűlölöm az embereket, és nem tanúsítok többé irgalmat; inkább minden átkom lezúdítom. Egyáltalán nem lesz többé könyörület és szeretet, minden a semmibe fog hamvadni, és csak az Én királyságom marad meg, hogy népem dicsérjen Engem a házamban, dicsőítsen Engem, és örökké örvendezzen Nekem (ez az Én népem feladata). Kezem hivatalosan is elkezdi majd megfenyíteni azokat, akik házamon belül és kívül vannak. Egyetlen gonosztevő sem tudja majd elkerülni szorításomat és ítéletemet; mindenkinek át kell esnie ezen a megpróbáltatáson, és imádnia kell Engem. Ez az Én fenségem, és ez ráadásul egy adminisztratív rendelet, amelyet a gonosztevőknek hirdetek ki. Senki sem menthet meg senki mást. Az emberek csak maguk gondoskodhatnak magukról, de bármit is tesznek, nem lesznek képesek elkerülni fenyítő kezemet. Itt tárul fel az ok, amiért azt mondják, hogy adminisztratív rendeleteim kemények; ezt a tényt minden ember a saját szemével láthatja.

Amikor dühössé kezdek válni, minden démon, kicsi és nagy, megfutamodik attól való mélységes félelmében, hogy a kezem halálra sújtja őket – de senki sem menekülhet el a kezem elől. A büntetés minden eszközét a kezemben tartom; a kezem ural mindent, minden az Én markomban van, és senki sem tud kiszabadulni. Ez az Én bölcsességem. Amikor az emberi birodalomba jöttem, már mindenféle előkészítő munkát elvégeztem, lerakva az alapot ahhoz, hogy megkezdjem munkámat az emberek között (ez azért van, mert Én vagyok a bölcs Isten, és megfelelően foglalkozom azzal, hogy mit kell tenni, és mit nem kell tenni). Miután mindent megfelelően elrendeztem, hús-vér testté lettem, és eljöttem az emberi birodalomba. Azonban senki sem ismert fel Engem. Azokon kívül, akiket megvilágosítottam, a lázadás összes fia dacol Velem, megaláz, és semmibe vesz engem. A végén azonban elérem, hogy jól neveltek és engedelmesek legyenek. Bár az emberek számára úgy tűnhet, mintha nem sokat tennék, az Én nagy munkám már befejeződött. (Az emberek mindannyian teljes mértékben engedelmeskednek az embernek, aki vagyok, szóban és szívben egyaránt; ez egy jel.) Ma felemelkedem és megfenyítek mindenféle gonosz szellemet, amely szembeszáll Velem. Függetlenül attól, hogy mennyi ideig követtek Engem, el kell hagyniuk Engem. Nem akarok senkit, aki ellenem van (ők azok, akiknek nincs szellemi megértésük, akiket átmenetileg gonosz szellemek szálltak meg, és akik nem ismernek Engem). Egyetlenegyet sem akarok közülük! Mindannyian el lesznek távolítva, és a kárhozat fiaivá válnak! Miután ma Értem szolgáltak, mindannyiuknak távozniuk kell! Ne lézengjetek házamban; hagyjátok abba az állandó, szégyentelen ingyenélést! Akik a Sátánhoz tartoznak, mind az ördög fiai, és örökre elvesznek. Mindazok, akik szembeszállnak Velem, csendben távoznak majd mellőlem, hogy munkám üteme kevésbé legyen akadályoztatva, és ne legyenek további zavarások. Minden dolog az Én parancsomra fog történni, mindenféle akadályok és fennakadások nélkül. Mindenki el fog bukni a tekintetem előtt, és megsemmisül a hamvasztásomban. Ez mutatja mindenhatóságomat és tökéletes bölcsességemet (azt, amit elsőszülött fiaimban tettem). Ez még nagyobb dicsőséget ad nevemnek, és még nagyobb dicsőséget hoz Rám. Abból, amit teszek, és a hanghordozásomból mindannyian láthatjátok, hogy befejeztem minden munkámat a házamban, és hogy elkezdtem a pogány nemzetek felé fordulni. Ott kezdem meg munkámat, és véghezviszem munkám következő lépését.

A legtöbb szavam nem felel meg a ti elképzeléseiteknek – de ne távozzatok, fiaim. Az, hogy ezek nem illenek az emberi elképzelésekhez, nem jelenti azt, hogy nem az Én kijelentéseim. Éppen ez bizonyítja, hogy valóban Én mondtam őket. Ha szavaim összhangban lennének az emberi elképzelésekkel, akkor az a gonosz szellemek műve lenne. Ezért nagyobb erőfeszítést kell fektetnetek a szavaimba, azt kell tennetek, amit én teszek, és azt kell szeretnetek, amit én szeretek. Ez a végső korszak egyben az a korszak is, amelyben minden katasztrófa újra felbukkan, és ezenfelül ez az a korszak, amelyben felfedem természetem egészét. Amikor minden szent trombitám megszólal, az emberek valóban félni fognak; akkor senki sem mer majd gonoszságot elkövetni, hanem ehelyett leborulnak előttem, bölcsességemet és mindenhatóságomat méltányolva. Végül is én vagyok a bölcs Isten Maga! Ki tud Engem megcáfolni? És ki merészel fellázadni ellenem? Ki nem merészeli elismerni bölcsességemet? Ki nem merészeli megismerni mindenhatóságomat? Amikor Lelkem mindenütt nagyszerű munkát végez, mindenki ismeri mindenhatóságomat, de célomat még mindig nem értem el. Azt akarom, hogy az emberek haragom eredményeként lássák mindenhatóságomat, bölcsességemet és személyem dicsőségét. (Mindezek az elsőszülött fiakban nyilvánulnak meg; ez teljesen igaz. Rajtuk kívül senki sem lehet személyem része; ezt Én rendeltem el.) Az Én házamban végtelen rejtélyek vannak, amelyeket az emberek nem tudnak kifürkészni. Amikor beszélek, az emberek azt mondják, hogy túl irgalmatlan vagyok. Azt mondják, hogy oly sokan már szeretnek Engem egy bizonyos fokig. Akkor miért mutatok rá arra, hogy azok a nagy vörös sárkány leszármazottai? Sőt, miért hagyom el őket egytől egyig? Nem jobb-e, ha több ember van a házamban? Ennek ellenére továbbra is így cselekszem. Nem lehet sem eggyel több, sem eggyel kevesebb, mint az általam előre meghatározott szám. (Ez az én adminisztratív rendeletem. Ezt nemcsak hogy egyetlen ember sem változtathatja meg, de még Én Magam sem tudom megváltoztatni, mert nem hajolhatok meg a Sátán előtt. Ez elég ahhoz, hogy bölcsességem és fenségem nyilvánvalóvá váljon. Én vagyok az egy Isten Maga. Az emberek meghajolnak Előttem; Én nem hajlok meg az emberek előtt.) Pontosan ez az a pont, amely a leginkább megalázza a Sátánt. Az általam kiválasztott emberek mind alázatosak, szófogadóak, engedelmesek és őszinték és képesek alázattal és szerényen szolgálni Engem. (A Sátán ezt a tényt arra akarta felhasználni, hogy megalázzon Engem, de Én visszavertem a Sátánt.) Ezekben az emberekben megmutatkozik az Én természetem. Amikor a győzelmes csatát követően visszatérek, felkenem majd elsőszülött fiaimat, hogy királyok legyenek a királyságomban, és csak ezután kezdek majd el nyugalomra térni, mert ők királyként fognak uralkodni mellettem. Elsőszülött fiaim Engem képviselnek, és ők Engem fejeznek ki. Alázatos és szerény szolgálatukban engedelmeskednek Nekem; őszinteségükben végrehajtják szavaimat; őszinteségükben azt mondják, amit Én mondok; és alázatosságukban dicsőséget szereznek nevemnek (sem szemtelenséggel, sem vadsággal, hanem fenséggel és haraggal). Elsőszülött fiaim! Itt az ideje, hogy megítéljem a világegyetemet! Megáldalak benneteket, hatalmat adok nektek, és megjutalmazlak benneteket az áldásokból való részesedéssel! Már minden megvalósult, és mindent ti irányítotok és alakítotok, mert én vagyok a ti Atyátok; én vagyok az erős bástyátok, én vagyok a menedéketek, és én vagyok a támaszotok. Sőt, én vagyok a Mindenhatótok; én vagyok a mindenetek! Minden az Én kezemben van, és minden a ti kezetekben is van. Ez nemcsak a mát foglalja magában, hanem a tegnapot is, sőt még a holnapot is! Hát nem érdemes ezt ünnepelni? Nem éri ez meg az ünnepléseteket? Mindannyian fogadjátok el Tőlem a megérdemelt részeteket! Mindenemet nektek adom, anélkül, hogy akár csak egy kicsit is félretennék Magamnak, mert minden vagyonom a tiétek és gazdagságom a tiétek. Ez az oka annak, hogy azt mondtam, „nagyon jó”, miután megteremtettelek titeket.

Tudjátok-e, hogy ki irányítja azt, amit ma tesztek, gondoltok és mondtok? Mi a tetteitek mögötti cél? Kérdezem tőletek: hogyan vesztek részt a Bárány menyegzői lakomáján? Ez ma van? Vagy a jövőben? Mi a Bárány menyegzői lakomája? Ugye nem tudjátok? Nos, akkor elmagyarázom nektek: amikor az emberi birodalomba érkeztem, mindenféle embert, ügyet és dolgot úgy rendeztem el, hogy azt az embert szolgálja, aki ma vagyok. Most, hogy minden befejeződött, félredobom a szolgálatot teljesítőket. Mi köze ennek a menyegzői lakomához? Amikor ezek az emberek szolgálatot teljesítenek Nekem – vagyis amikor a Báránnyá válok –, akkor érzem a menyegzői lakoma ízét. Más szóval, minden fájdalom, amit elszenvedtem, minden, amit tettem, minden, amit mondtam, mindenki, akivel találkoztam, és minden, amit életem során tettem, a menyegzői lakomát foglalja magában. Miután felkenték az embert, aki Én vagyok, elkezdtetek követni Engem (és ekkor váltam a Báránnyá); így az Én vezetésem alatt ti mindenféle fájdalmat és katasztrófát megtapasztaltatok, a világ elhagyott és megrágalmazott benneteket, a család elhagyott benneteket, és áldásaim alatt éltetek. Mindezek a dolgok a Bárány menyegzői lakomájának a részei. Azért használom a „menyegzői lakomát”, mert mindannak a cselekedetnek, amire rávezetlek titeket, az a célja, hogy elnyerjelek benneteket. Mindez azonban mind az ünnep része. A jövőben – vagy mondhatnánk, hogy ma – minden, aminek örültök, minden, amit elnyertek, és minden királyi hatalom, amin Velem osztoztok, része az ünnepnek. Szeretetem eljut mindazokhoz, akik szeretnek Engem. Akiket szeretek, örökké megmaradnak, soha nem lesznek eltávolítva, és örökké szeretetemben lesznek. Ez örökké tart!