41. fejezet
Hogyan hat Isten az emberre? Rájöttél erre? Világos ez neked? És hogyan munkálkodik Ő a gyülekezetben? Milyen megértésed van erről? Gondolkoztál már ezeken a kérdéseken? Mit szeretne Ő elérni a gyülekezetben végzett munkájával? Ezek a dolgok világosak számodra? Ha nem, akkor minden, amit csinálsz, hiábavaló és üres! Megérintették a szívedet ezek a szavak? Pusztán aktív előrehaladás passzív visszavonulás nélkül – megfelelhet-e ez Isten szándékainak? Elég az ostoba együttműködés? Mi a teendő, ha nem vagy tisztában a látomásokkal? Nem érdemes keresni? Isten azt mondja: „Egyszer nagy vállalkozásba fogtam az emberek között, de ők nem vették észre, így az Én szavammal kellett azt felfednem előttük, apránként. Az emberek mégsem tudták megérteni szavaimat, és nem szereztek tudomást tervem céljáról.” Mit jelentenek ezek a szavak? Gondoltál már erre a célra? Isten valóban vakon csinálja ezt, mindenféle cél nélkül? Mi értelme lenne annak? Ha ez a cél nem világos és érthetetlen a számodra, akkor hogyan valósítható meg a valódi együttműködés? Isten azt mondja, hogy az emberiség törekvései a határtalan tengereken zajlanak, üres szavak és doktrínák közepette. Ami a ti törekvéseiteket illeti, még te sem tudod megmagyarázni, hogy melyik kategóriába tartoznak. Mit akar Isten megvalósítani az emberben? Tisztában kell lenned mindezekkel a dolgokkal. Csak a nagy vörös sárkány negatív oldalon történő megszégyenítését? Ha megszégyenítette a nagy vörös sárkányt, Isten egyszerűen üres kézzel menne a hegyek közé, és ott élne visszavonultan? Akkor mit akar Isten? Valóban az ember szívét akarja? Vagy az életét akarja? Vagy a vagyonát és tulajdonát? Mi hasznuk van ezeknek? Istennek nem használnak. Csak azért végzett Isten annyi munkát az emberen, hogy a Sátán felett aratott győzelmének bizonyítékaként használja fel, hogy kinyilvánítsa „képességeit”? Nem tűnne Isten akkor egészen „kicsinyesnek”? Isten ilyen Isten? Olyan, mint egy gyerek, aki a felnőtteket veszekedésbe vonja másokkal? Mi értelme lenne ennek? Az ember folyamatosan a saját elképzeléseit használja Isten mérésére. Isten egyszer azt mondta: „Négy évszak van egy évben, és három hónap minden évszakban.” Az ember meghallgatta ezeket a szavakat, emlékezetébe véste őket, és mindig azt mondta, hogy négy évszak van egy évben, és három hónap egy évszakban. Amikor Isten megkérdezte: „Hány évszak van egy évben? És hány hónap egy évszakban?” Az ember egyhangúan válaszolt: „Négy évszak, három hónap.” Az ember mindig megpróbálja meghatározni Istent szabályok által, és most, amikor belépett a „három évszak egy évben, négy hónap egy évszakban” korszakába, az ember nem tud róla, mintha megvakult volna, és mindenben szabályokat keres. És ma az ember megpróbálja a saját szabályait alkalmazni Istenre! Valóban vak! Hát nem látja, hogy most már nincs „tél”, csak „tavasz, nyár és ősz”? Az ember valóban ostoba! Ezen a ponton az emberek még mindig nem tudják, hogyan ismerjék meg Istent. Olyan ez, mintha valaki az 1920-as évekből még mindig azt gondolná, hogy a közlekedés kényelmetlen, hogy az emberek mind gyalogolnak vagy egy kis szamarat vezetnek, hogy az emberek olajlámpát használnak, vagy hogy még mindig egy primitív életmód uralkodik. Hát nem mind olyan elképzelések ezek, amelyek az ember agyában léteznek? Miért beszél még ma is irgalomról és szerető kedvességről? Mi haszna ennek? Olyan ez, mint egy idős asszony kósza tépelődése a múltjáról – mire jók ezek a szavak? Hiszen a jelen a jelen; vissza lehet forgatni az időt 20 vagy 30 évvel? Minden ember az áradatot követi; miért oly vaskalapos az ember? A fenyítés mai korában mi értelme van irgalomról és szerető kedvességről beszélni? Irgalom és szerető kedvesség – összesen ebből áll Isten? A „liszt és rizs” e korszakában miért szolgál fel az ember továbbra is „pelyvát és vadzöldségeket”? Amit Isten nem hajlandó megtenni, arra az ember rákényszeríti. Ha ellenáll, „ellenforradalmárnak” bélyegzik. Időről időre elhangzik, hogy Isten eredendően nem irgalmas és szerető Isten, de ki figyel oda? Az ember túl abszurd. Mintha Isten szavának semmi hatása nem lenne. Az ember mindig más megvilágításban látja szavaimat. Istent mindvégig megfélemlítette az emberiség, mintha a bűnöket alaptalanul ártatlan embereknek tulajdonították volna – hát ki lehet egy véleményen Istennel? Ti mindig készek vagytok Isten irgalmában és szerető kedvességében élni, tehát mi mást tehetne Isten, mint hogy elviseli az emberek sértéseit? Azonban remélem, hogy komolyan megvizsgáljátok, hogyan munkálkodik a Szentlélek, mielőtt vitába szállnátok Istennel. Mégis arra kérlek téged, hogy alaposan tanulmányozd Isten szavának eredeti jelentését – ne gondold magad okosnak abban a hitben, hogy Isten szavai valótlanságokkal „béleltek”. Arra semmi szükség! Ki tudná megmondani, mennyire „bélelt” Isten szava? Vagyis, hacsak Isten nem mondja ezt közvetlenül, vagy nem jelzi ezt egyértelműen. Ne tarts olyan sokat magadról. Ha látod a gyakorlat útját az Ő szavaiból, akkor teljesítetted a követelményeit. Mit szeretnél még látni? Ha még egy ilyen, Istentől származó nyilvánvaló és egyszerű kijelentésnek a jelentését sem tudod felfogni, miszerint „nem fogok többé semmi irgalmat tanúsítani az ember gyengesége iránt”, mi értelme lenne a további tanulmányozásnak és kutatásnak? A legalapvetőbb mechanikai ismeret nélkül alkalmas lennél-e rakéta építésére? Az ilyen ember nem az, aki üres dicsekvést folytat? Az embernek nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy Isten munkáját végezze; ez csak Isten felmagasztalása. Anélkül „szolgálni” Őt, hogy tudnánk, mit szeret vagy mit gyűlöl – nem a katasztrófa receptje ez? Az emberek nem ismerik önmagukat, de rendkívülinek gondolják magukat. Milyen képesítéseik vannak? Fogalmuk sincs, hogy mi a jó vagy mi a rossz. Tégy erőfeszítést arra, hogy visszagondolj a múltra, és nézz előre a jövőbe – hogy hangzik ez? Ezek után ismerd meg önmagad.
Isten nagyon sokat leleplezett az ember szándékairól és céljairól. Azt mondta: „Csak akkor láttam tisztán az ember szándékait és céljait. Felsóhajtottam a felhők közül: Miért cselekszenek az emberek mindig magukért? Nem az a célja az Én fenyítésemnek, hogy tökéletessé tegye őket? Szándékosan töröm le a lelkesedésüket?” Mennyit tudtatok meg magatokról ezekből a szavakból? Valóban eltűntek az ember szándékai és céljai? Magatok is utánanéztetek már ennek? Akár Isten elé is jöhettek, és megpróbálhatjátok megérteni ezt: milyen eredményt ért el a fenyítés munkája, amelyet Isten végzett rajtatok? Levontátok a következtetést ebből? Talán az eredmény elenyésző; különben már nagy szavakkal beszéltetek volna róla. Isten mit akar, hogy ti mit érjetek el? Isten sok szót szólt hozzátok – közülük hányat valósítottatok meg, és hány hangzott el hiába? Isten szemében csak néhány szava valósult meg; ennek az az oka, hogy az ember továbbra sem ismeri az Ő szavainak az eredeti jelentését, és amiket elfogad, azok csupán a szavak visszhangjai, amelyek a falról visszaverődnek. Így kell megismerni Isten szándékait? A közeljövőben Isten többet fog elvégeztetni az emberrel az Ő munkájából; képes-e az ember elvégezni ezt a munkát a mostani alacsony érettségével? Amikor nem eltér, akkor képtelenül vagy arrogánsan viselkedik – úgy tűnik, ilyen az emberi természet. Ezt nehezen értem: bár Isten oly sokat mondott, miért nem szívlel meg ebből semmit az ember? Lehetséges, hogy Isten tréfából beszél az emberrel, és nem akar semmiféle eredményt elérni? Vagy az emberrel az „Öröm, harag, bánat és boldogság” című színdarabot adatja elő? Egy pillanatra boldoggá tudná tenni az embert, a következőben sírva fakasztani –, és aztán amikor lemegy a színpadról, magára hagyja az embert? Milyen eredményeket hozna ez? „Miért válnak mindig semmivé az Általam az emberrel szemben támasztott követelmények? Lehetséges, hogy egy kutyát kérek arra, hogy fát másszon? Hogy ok nélkül próbálok bajt keverni?” Isten minden szava az ember aktuális állapotára irányul. Nem ártana belenézni minden emberbe, hogy lássuk, ki él Isten szava szerint. „A föld nagy része még most is folyamatosan változik. Ha egy nap a föld valóban más típusúra változik, akkor egy kézmozdulattal félredobom – vajon nem pontosan ez a munkám a jelenlegi szakaszban?” Valójában Isten most ezt a munkát végzi; ugyanakkor, amit a „félredobásról egy kézmozdulattal” mondott, az a jövőre vonatkozik, mert mindennek kell, hogy legyen egy folyamata. Isten jelenlegi munkája erre irányul – világos ez számodra? Az ember indítékaiban rejlő hiba miatt a tisztátalan szellemek megragadták ezt a lehetőséget, hogy belépjenek. Ebben az időben „a föld más típusúra változik”. Az emberek ekkor minőségi változáson mennek keresztül, bár lényegükben nem változnak, mert más dolgok lesznek a megjavult földön. Más szóval, az eredeti föld alábbvaló volt, de a jobbítása után használható. Miután azonban egy bizonyos ideig használták, és már nem használják, fokozatosan visszanyeri régi megjelenését. Ez Isten munkája következő lépésének az összefoglalása. A jövőbeli munka összetettebb lesz, mert eljön az ideje annak, hogy minden dolog a fajtája szerint legyen osztályozva. Végül is, amikor a dolgok lezárulnak, a gyülekezési helyszínen elkerülhetetlenül káosz lesz. Az embernek nincsenek saját gondolatai – pontosan úgy van, ahogy Isten mondta: „Az emberek mind előadók, akik arra a dallamra énekelnek, amit éppen játszanak.” Pontosan azért, mert az emberek rendelkeznek ezzel az előadói készséggel, hogy arra a dallamra énekelnek, amit éppen játszanak, Isten az Ő munkája következő lépését kifejezetten e hiba célbavételére végzi, ezáltal lehetővé téve mindannyiuk számára, hogy orvosolják ezt a hibát. Azért válnak az emberek a fal tetején növő fűvé, mert nincs valódi érettségük. Ha szereznének érettséget, magas fákká lennének, amelyek az eget érintik. Isten a gonosz szellemek munkájának egy részét az emberiség egy részének tökéletesítésére kívánja felhasználni, lehetővé téve ezeknek az embereknek, hogy teljesen átlássanak a gonosz ördögök viselkedésén, és lehetővé téve az egész emberiség számára, hogy valóban megismerhesse ezeknek a gonosz ördögöknek az „őseit”. Csak így tudják az emberek teljesen megszakítani a kapcsolatot ezekkel az ördögökkel, elhagyva nemcsak a gonosz ördögök utódait, hanem még a gonosz ördögök őseit is. Ez Isten igazi célja a nagy vörös sárkány teljes legyőzésével, hogy az emberiség egésze megismerje a nagy vörös sárkány igazi arcát, és teljesen letépje álarcát, hogy megnézze az igazi arcát. Ezt akarja Isten elérni, ez a végső célja minden munkájának, amit a földön végzett, és ez az, amit az egész emberiségben meg kíván valósítani. Ezt úgy nevezik, hogy minden dolgot úgy manővereznek, hogy szolgálatot tegyen Istennek.
Ami a jövőbeli munkát illeti, tisztában vagy azzal, hogyan fog ez megvalósulni? Ezeket a dolgokat meg kell érteni. Például: Miért mondja Isten, hogy az emberek nem foglalkoznak soha azzal, amit tenniük kellene? Miért mondja azt, hogy sok ember elmulasztja elvégezni a házi feladatot, amit Ő kijelölt nekik? Hogyan lehet ezeket a dolgokat elérni? Gondolkodtál már ezeken a kérdéseken? Ezek a közösség témáivá váltak számodra? A munkának ebben a szakaszában az embert késztetni kell arra, hogy megértse Isten jelenlegi szándékait. Ha ezt elérte, akkor más dolgokat is meg lehet beszélni – nem egy nagyszerű módja ez a dolgok kezelésének? Hogy Isten mit akar elérni az emberben, azt világosan meg kell magyarázni, különben minden hiábavaló lenne, és az ember képtelen lenne belépni, nemhogy elérni, és minden üres beszéd lenne. Ami azt illeti, amit Isten ma mondott – megtaláltad-e a módját, hogy ezt a gyakorlatba ültesd? Az emberek mindannyian zaklatottak Isten szavai miatt. Nem tudják teljesen felfogni őket, de attól is félnek, hogy sértést követnek el Isten ellen. Isten szavai evésének és ivásának módjai közül, amelyeket napjainkban megmutattak, hányat sikerült eddig megtalálni? A legtöbb ember nem tudja, hogyan kell enni és inni Isten szavait; hogy lehet ezt megoldani? Megtaláltad a mai szavakban az evésnek és ivásnak a módját? Hogyan próbálsz most együttműködni ebben? És ha már mindannyian megettétek és megittátok a szavakat, milyen eszközökkel fogjátok megvitatni a velük kapcsolatos gondolataitokat? Nem ezt kellene tennie az embernek? Hogyan kell kiválasztani a megfelelő gyógyszert egy adott betegségre? Még mindig szükséged van Istenre, hogy közvetlenül adjon ki egy kijelentést? Szükséges ez? Hogyan lehet teljesen felszámolni a fent említett problémákat? Ez attól függ, hogy képesek vagytok-e együttműködni a Szentlélekkel a gyakorlati cselekedeteitek során. Ha van megfelelő együttműködés, a Szentlélek nagyszerű munkát fog végezni. Ha nincs megfelelő együttműködés, hanem csak zűrzavar, a Szentlélek nem lesz abban a helyzetben, hogy szabadjára engedje erejét. „Ismerd meg önmagad és ismerd meg az ellenségedet, és soha nem fognak legyőzni.” Bárki is mondta ki először ezeket a szavakat, rátok vonatkoztathatók a legmegfelelőbben. Röviden: meg kell ismernetek önmagatokat, mielőtt megismerhetnétek ellenségeiteket, és csak ha mindkettőt megtettétek, akkor fogtok minden csatát megnyerni. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket meg kell tennetek. Nem számít, mit kér tőled Isten, csak minden erődet bele kell adnod, és remélem, meg fogod mutatni az Isten iránti odaadásodat Őelőtte ezekben az utolsó napokban. Amíg látod Isten elégedett mosolyát, amint trónján ül, még ha ez a pillanat a halálod időpontja is, nevetned és mosolyognod kell, miközben lehunyod a szemed. Amíg élsz, meg kell tenned végső kötelességedet Istennek. A múltban Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre Istenért; de neked eleget kell tenned Istennek ezekben az utolsó napokban, és ki kell merítened minden energiádat Őérte. Mit tehet egy teremtett lény Istenért? Ezért előre Istennek kell adnod magadat, hogy Ő úgy vezényeljen téged, ahogyan szeretne. Mindaddig, amíg ez boldoggá és elégedetté teszi Istent, engedd, hogy azt tegyen veled, amit akar. Milyen joga van az embernek panaszkodni?