A következő dolog, amit tárgyalunk, a hőmérséklet. Mindenki tudja, mi az a hőmérséklet. A hőmérséklet olyasvalami, ami létfontosságú az emberi túlélésre alkalmas környezet szempontjából. Ha a hőmérséklet túl magas – tegyük fel például, hogy magasabb, mint 40°C –, az nem szívná le nagyon az emberek energiáját? Nem lenne kimerítő az emberek számára, ha ilyen körülmények között kellene élniük? És ha a hőmérséklet túl alacsony lenne? Tegyük fel, hogy a hőmérséklet elérné a -40°C-t – az emberek ezeket a körülményeket sem bírnák. Így hát Isten nagy körültekintéssel határozta meg a hőmérsékleti tartományt, mivel az a hőmérsékleti tartomány, amelyhez az emberi szervezet képes alkalmazkodni, körülbelül -30°C és +40°C közé esik. A hőmérsékleti értékek a szárazföldön észak-déli irányban lényegében ebbe a tartományba esnek bele. A fagyos térségekben a hőmérséklet akár -50-60°C-ig is süllyedhet. Isten nem akarná, hogy emberek éljenek ezekben a térségekben. Akkor miért léteznek ezek a jéghideg térségek? Istennek megvan a Maga bölcsessége, és megvannak ezzel kapcsolatban a Maga szándékai. Nem várja el, hogy ezeknek a területeknek a közelébe menj. A túl forró és túl hideg területek Isten védelme alatt állnak, vagyis Ő nem úgy tervezte, hogy ott emberek éljenek. Ezek a területek nem az emberiségnek valók. De akkor miért tűr meg Isten ilyen vidékeket a földön? Ha ezek olyan vidékek, ahol Isten nem akarja, hogy ember lakjon vagy akár életben maradjon, akkor miért teremtette meg őket? Ebben rejlik Isten bölcsessége. Vagyis Isten észszerűen beállította a környezet hőmérsékleti tartományát, amelyben az emberek képesek életben maradni. Egy természeti törvény is működik itt. Isten bizonyos dolgokat a hőmérséklet fenntartására és szabályozására teremtett. Melyek ezek? Először is, a nap meleget adhat az embereknek, de képesek az emberek elviselni ezt a meleget, amikor az túl nagy? Van bárki, aki a nap közelébe mer menni? Van bármilyen tudományos eszköz a földön, amely képes a nap közelébe jutni? (Nincs.) Miért nincs? A nap túl forró. Ami túl közel kerül hozzá, elolvad. Ezért Isten kifejezetten úgy végezte munkáját, hogy a nap magasságát az emberiség fölött és az attól való távolságát a saját aprólékos számításaival és a saját követelményeivel összhangban határozta meg. Aztán ott a föld két pólusa, a déli és az északi. Ezek a térségek jéghidegek, és teljesen el vannak jegesedve. Élhet az emberiség eljegesedett területeken? Alkalmasak az ilyen vidékek az emberi túlélésre? Nem, ezért az emberek nem is mennek ezekre a helyekre. Mivel a Déli- és Északi-sarkra nem járnak emberek, az ottani gleccserek megmaradnak és képesek betölteni rendeltetésüket, ami nem más, mint a hőmérséklet szabályozása. Értitek, ugye? Ha nem lenne Déli-sark és Északi-sark, akkor a nap állandó forrósága miatt a földön elpusztulnának az emberek. De vajon Isten kizárólag ezzel a két dologgal tartja a hőmérsékletet olyan tartományban, amely megfelelő az ember túlélése szempontjából? Nem. Van még mindenféle élőlény, például a fű a mezőkön, a különféle fák, mindenféle növény az erdőkben, amelyek felveszik a nap melegét, és ezáltal oly módon semlegesítik a nap hőenergiáját, amely szabályozza az emberiség által lakott környezet hőmérsékletét. Vannak továbbá vízforrások is, például folyók és tavak. Senki nem dönthet arról, hogy mely területet borítsák folyók és tavak. Senki nem irányíthatja, mennyi víz van a földön, sem azt, hol folyjon ez a víz, sem a folyásirányát, a térfogatát vagy a sebességét. Csak Isten tudja. Ezek a különböző vízforrások, a talajvíztől a föld feletti, látható folyókig és tavakig, szintén képesek szabályozni a környezet hőmérsékletét, amelyben az ember él. A vízforrásokon kívül van még mindenféle természeti képződmény, például hegyek, síkságok, kanyonok, lápvidékek, amelyek mind a földrajzi kiterjedésükkel és területükkel arányos mértékben szabályozzák a hőmérsékletet. Például, ha egy hegy kerülete száz kilométer, akkor ez a száz kilométer száz kilométernyi hasznossággal járul hozzá ehhez. Ami azt illeti, hogy hány ilyen hegyláncot és kanyont teremtett Isten a földön, ezt a számot Isten átgondolta. Más szóval: minden egyes Isten által teremtett dolog létezése mögött egy történet áll, és minden egyes dolog magában foglalja Isten bölcsességét és terveit. Vegyük például az erdőket és a növényzet mindenféle fajtáit – a létezésük és növekedésük területének kiterjedését és nagyságát ember nem szabályozhatja, és ezekbe senki nem szólhat bele. Hasonlóképpen ember nem szabályozhatja, mennyi vizet vesznek fel, sem azt, mennyi hőenergiát szívnak magukba a napból. Mindezek a dolgok annak a tervnek a hatókörébe tartoznak, amelyet Isten készített, amikor mindent megteremtett.

Csak Isten gondos és mindenre kiterjedő tervezésének, megfontolásának és elrendezésének köszönhető, hogy az ember ennyire megfelelő hőmérsékletű környezetben élhet. Ezért minden egyes dolog, amit az ember a szemével lát, mint például a nap, a Déli- és Északi-sark, amelyekről az emberek olyan gyakran hallanak, valamint a különféle élőlények a földön, a föld alatt és a vízben, az erdők és másfajta növénytársulások által fedett terület mennyisége, a vízforrások, különféle víztestek, a tengervíz és édesvíz mennyisége, a különféle földrajzi környezetek – ezek mind olyan dolgok, amelyek révén Isten fenntartja az ember túléléséhez szükséges normális hőmérsékleti értékeket. Ez megkérdőjelezhetetlen. Az ember csakis azért élhet ilyen megfelelő hőmérsékletű környezetben, mert Isten mélyen átgondolta mindezt. Nem lehet sem túl hideg, sem túl meleg. A túl forró területeket, ahol a hőmérséklet meghaladja azokat az értékeket, amelyekhez az emberi szervezet még képes alkalmazkodni, Isten biztosan nem számodra tartogatja. A túl hideg területeket, ahol a hőmérséklet túl alacsony, ahol az emberek odaérkezésük után mindössze néhány perc alatt alaposan átfagynának, annyira, hogy nem tudnának beszélni, lebénulna az agyuk, képtelenné válnának a gondolkodásra, és hamarosan levegőt sem kapnának – az ilyen területeket szintén nem az emberiség számára tartogatja Isten. Bármilyen kutatást akarnak is végezni az emberek, akár újítani akarnak, akár áttörni ezeket a korlátokat – bármi jár is az emberek fejében, soha nem lesznek képesek túllépni az emberi test alkalmazkodóképességének határain. Soha nem lesznek képesek levetni magukról ezeket a korlátokat, amelyeket Isten teremtett az ember számára. Ez azért van így, mert az emberi lényeket Isten teremtette, és Isten tudja a legjobban, milyen hőmérséklethez tud az emberi szervezet alkalmazkodni. Maguk az emberek azonban nem tudják. Miért mondom, hogy az emberek nem tudják? Milyen ostobaságokat csináltak az emberek? Nem próbálkoztak sokan folyamatosan az Északi- és a Déli-sark meghódításával? Az ilyen emberek mindig ezekre a vidékekre kívánkoztak, hogy elfoglalják a területet, és gyökeret verjenek ott. Ez abszurd cselekedet volna. Még ha alapos kutatásokat végeztél is a sarkvidékeken – na és? Még ha tudsz is alkalmazkodni az ottani hőmérséklethez, és képes vagy ott élni, vajon hasznára volna az bármilyen módon az emberiségnek, ha „javítanád” a jelenlegi környezetet annak érdekében, hogy élni lehessen a Déli- és Északi-sarkon? Az emberiségnek van egy környezete, amelyben fenn tud maradni, de az emberek nem maradnak ott nyugodtan és készségesen, hanem mindenáron olyan vidékekre akarnak merészkedni, ahol nem maradhatnak életben. Mit jelent ez? Megunták és megelégelték az életet ezen a megfelelő hőmérsékleten, és túl sok áldásban részesültek. Ezenkívül az életnek ezt a szokásos környezetét az emberiség már szinte teljesen tönkretette, ezért most úgy gondolják, akár elmehetnének a Déli- és az Északi-sarkra is, hogy még több kárt okozzanak, vagy valamiféle „ügyet” győzelemre vigyenek, és valahogyan „új utat törjenek”. Hát nem ostobaság ez? Vagyis ez az emberiség – ősapja, a Sátán vezetése alatt – továbbra is egyik abszurd dolgot a másik után csinálja, hebehurgyán és önkényesen pusztítva a gyönyörű otthont, amelyet Isten teremtett számára. Ez a Sátán műve. Továbbá látva, hogy az emberiség túlélése a földön némiképp veszélyben forog, sok ember keresi a módját, hogy eljusson a holdra, és ott akar felépíteni egyfajta túlélési lehetőséget. De végső soron a holdon nincs oxigén. Életben tudnak maradni az emberek oxigén nélkül? A hold, mivel nincs rajta oxigén, nem olyan hely, ahol az ember tartósan időzhet, az ember mégis kitart vágya mellett, hogy odautazzon. Minek nevezhetnénk ezt a magatartást? Akár önpusztításnak is. A holdon nincs levegő, a hőmérséklete pedig nem megfelelő az emberi túléléshez – tehát nem olyan hely, amelyet Isten az ember számára tartogat.

Iménti témánk, a hőmérséklet olyasmi, amivel az emberek mindennapi életük során találkoznak. A hőmérsékletet minden emberi test képes érzékelni, de senki nem gondolkodik el azon, hogyan jött létre a hőmérséklet, vagy hogy ki felelős érte és ki szabályozza, hogy megfelelő legyen az emberi túléléshez. Erről tanulunk most. Isten bölcsessége van ebben? Isten cselekvése van ebben? (Igen.) Tekintve, hogy Isten olyan környezetet teremtett, amelyben a hőmérséklet megfelelő az emberi túléléshez, ez az egyik módja annak, ahogy Isten minden dologról gondoskodik? Igen.

(Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló VIII.)