e. Hogyan lehet megkülönböztetni a Szentlélek munkáját a gonosz lelkek munkájától?
Az utolsó napok Mindenható Istenének szavai
Hogyan működik a Szentlélek az emberben? Hogyan működik a Sátán az emberben? Hogyan működnek a gonosz lelkek az emberben? Melyek a megnyilvánulásaik? Ha valami történik veled, az vajon a Szentlélektől jön, és engedelmeskedned kell neki, vagy el kell utasítanod? Az emberek tényleges gyakorlatában sok minden ered emberi akaratból, amiről az emberek változatlanul azt hiszik, hogy a Szentlélektől származik. Vannak dolgok, amelyek gonosz lelkektől származnak, de az emberek mégis azt hiszik, hogy a Szentlélektől jöttek, néha pedig a Szentlélek vezeti az embereket belülről, de az emberek félnek, hogy ez a vezetés a Sátántól származik, és ezért nem mernek engedelmeskedni, pedig valójában ez a vezetés a Szentlélek megvilágosítása. Így, ha valaki nem gyakorolja a megkülönböztetést, akkor nincs módja arra, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzen; megkülönböztetés nélkül nem lehet életet nyerni. Hogyan munkálkodik a Szentlélek? Hogyan munkálkodnak a gonosz lelkek? Mi származik az ember akaratából, és mi az, ami a Szentlélek vezetéséből és megvilágosításából születik? Ha felfogod a Szentlélek emberben végzett munkájának sémáit, akkor a mindennapi életedben és a gyakorlati megtapasztalásaid során képes leszel növelni tudásodat és különbséget tenni; megismered Istent, képes leszel megérteni és megkülönböztetni a Sátánt; nem leszel zavarban az engedelmességedben vagy a törekvésedben, és olyasvalaki leszel, akinek a gondolatai tiszták, aki engedelmeskedik a Szentlélek munkájának.
A Szentlélek munkája egyfajta proaktív vezetés és pozitív megvilágosítás. Nem engedi, hogy az emberek passzívak legyenek. Vigaszt nyújt nekik, hitet és elszántságot ad nekik, és képessé teszi őket a törekvésre, hogy Isten által tökéletessé váljanak. Amikor a Szentlélek munkálkodik, az emberek képesek aktívan belépni; nem passzívak, és nem is állnak kényszer alatt, hanem saját kezdeményezésükre cselekszenek. Amikor a Szentlélek munkálkodik, az emberek örülnek és készségesek, készek engedelmeskedni, és szívesen megalázzák magukat. Bár belül szenvednek és törékenyek, mégis megvan bennük az elszántság az együttműködésre; örömmel szenvednek, képesek engedelmeskedni, és nem szennyezi be őket az emberi akarat, nem szennyezi be az emberi gondolkodás, és természetesen nem szennyezik be őket emberi vágyak és motivációk. Amikor az emberek megtapasztalják a Szentlélek munkáját, akkor belsőleg különösen szentek. Akik a Szentlélek munkájának birtokában vannak, azok megélik az Isten iránti szeretetet és a testvéreik iránti szeretetet; gyönyörködnek abban, ami Istent gyönyörködteti, és utálják azt, amit Isten utál. Azoknak az embereknek, akiket megérintett a Szentlélek munkája, normális emberi mivoltuk van, folyamatosan az igazságot keresik, és emberi mivoltuk birtokában vannak. Amikor a Szentlélek munkálkodik az emberekben, az állapotuk egyre jobb és jobb lesz, és emberi mivoltuk egyre normálisabbá válik, és bár némely együttműködésük talán ostoba, a motivációjuk helyes, a belépésük pozitív, nem próbálnak zavart okozni, és nincs bennük rosszindulat. A Szentlélek munkája normális és valódi, a Szentlélek az emberben az ember normális életének szabályai szerint működik, és a normális emberek tényleges törekvésének megfelelően valósítja meg a megvilágosítást és az útmutatást az emberekben. Amikor a Szentlélek az emberekben munkálkodik, akkor a normális emberek szükségletei szerint vezeti és világosítja meg őket. A szükségleteiknek megfelelően gondoskodik róluk, pozitívan vezeti és világosítja meg őket aszerint, ami hiányzik nekik, és hiányosságaik szerint. A Szentlélek munkája az emberek megvilágosítása és vezetése a valós életben; csak akkor láthatják a Szentlélek munkáját, ha valós életükben tapasztalják Isten szavait. Ha az emberek a mindennapi életükben jó állapotban vannak, és normális lelki életet élnek, akkor a Szentlélek munkája birtokában vannak. Ilyen állapotban, ha eszik és isszák Isten szavait, van hitük; ha imádkoznak, ihletet kapnak; ha valamivel szembekerülnek, nem passzívak; és ahogy a dolgok történnek, képesek meglátni azokban a dolgokban a tanulságokat, amelyek megtanulását Isten elvárja tőlük. Nem passzívak vagy gyengék, és bár valódi nehézségeik vannak, hajlandóak engedelmeskedni Isten minden intézkedésének.
[...]
Mi az a munka, amely a Sátántól származik? A Sátántól származó munkában az emberekben lévő látomások homályosak; az emberekben nincs normális emberi mivolt, a cselekedeteik mögött álló motivációk helytelenek, és bár akarják szeretni Istent, állandóan vádak vannak bennük, és ezek a vádak és gondolatok állandó zavart okoznak bennük, korlátozzák életük növekedését, és meggátolják őket abban, hogy normális állapotban járuljanak Isten elé. Ez azt jelenti, hogy amint a Sátán munkája az emberekben felbukkan, a szívük nem lehet békés Isten előtt. Az ilyen emberek nem tudják, mit kezdjenek magukkal – amikor látják, hogy az emberek összegyűlnek, el akarnak menekülni, és képtelenek behunyni a szemüket, amikor mások imádkoznak. A gonosz lelkek munkája tönkreteszi az ember és Isten közötti normális kapcsolatot, és felborítja az emberek korábbi vízióit vagy az életre való belépésük korábbi útját; szívükben soha nem tudnak közel kerülni Istenhez, és mindig olyan dolgok történnek, amelyek zavart okoznak nekik és béklyóba verik őket. A szívük nem talál békét, és nem marad erejük Istent szeretni, és elcsüggednek. Ezek a Sátán munkájának megnyilvánulásai. A Sátán munkájának megnyilvánulásai a következők: nem tudsz megállni a helyeden és tanúságot tenni, ami miatt olyan emberré válsz, aki hibás Isten előtt, és aki nem hűséges Istenhez. Amikor a Sátán megzavar, elveszíted magadban az Isten iránti szeretetet és hűséget, megfosztod magad az Istennel való normális kapcsolattól, nem törekszel az igazságra vagy önmagad tökéletesítésére; visszafejlődsz és passzívvá válsz, engedékeny vagy magaddal szemben, szabad teret adsz a bűn terjedésének, és nem gyűlölöd a bűnt; továbbá a Sátán beavatkozása szétesetté tesz; hatására Isten érintése eltűnik belőled, panaszkodsz Istenre és ellene fordulsz, ami arra késztet, hogy megkérdőjelezd Istent; még az a veszély is fennáll, hogy elhagyod Istent. Mindez a Sátántól származik.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Szentlélek munkája és a Sátán munkája)
A Szentlélek munkája az emberben kifejezetten normális; az ember képtelen ezt érezni, és úgy tűnik, hogy az emberen keresztül jön, bár valójában a Szentlélek munkája. A mindennapi életben a Szentlélek kicsiben és nagyban is munkálkodik mindenkiben, és ennek a munkának csak a mértéke változó. Vannak jó képességű emberek, akik gyorsan megértik a dolgokat, és a Szentlélek megvilágosítása különlegesen nagy bennük. Emellett vannak gyenge képességű emberek, akiknek hosszabb időbe telik megérteni a dolgokat, de a Szentlélek megérinti őket belülről, és ők is képesek elérni az Istenhez való hűséget – a Szentlélek mindenkiben munkálkodik, aki Istent keresi. Amikor a mindennapi életben az emberek nem ellenkeznek vagy lázadnak Isten ellen, nem tesznek olyan dolgokat, amelyek félbeszakítják Isten irányítását, és nem zavarják meg Isten munkáját, akkor mindegyikükben kisebb-nagyobb mértékben működik Isten Lelke; megérinti őket, megvilágosítja őket, hitet ad nekik, erőt ad nekik, és arra készteti őket, hogy kezdeményezően lépjenek be, ne legyenek lusták, ne kívánják a test élvezeteit, akarják gyakorolni az igazságot, és vágyódjanak Isten szavai után. Mindez olyan munka, amely a Szentlélektől származik.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Szentlélek munkája és a Sátán munkája)
A Szentlélek minden munkája normális és valóságos. Amikor Isten szavait olvasod és imádkozol, belül ragyogó és szilárd vagy, a külső világ nem tud megzavarni; belül hajlandó vagy szeretni Istent, hajlandó vagy pozitív dolgokkal foglalkozni, és megveted a gonosz világot. Ez az Istenben való élet. Ez nem a nagy élvezet megtapasztalása, ahogy az emberek mondják – az ilyen beszéd nem gyakorlati. Ma mindennek a valóságból kell kiindulnia. Minden, amit Isten tesz, valóságos, és a tapasztalataitokban arra kell figyelnetek, hogy valóban megismerjétek Istent, és keressétek Isten munkájának nyomait és azokat az eszközöket, amelyekkel a Szentlélek megérinti és megvilágosítja az embereket. Ha eszel és iszol Isten szavaiból, imádkozol, és minél valóságosabban működsz együtt, elsajátítva a jót az elmúlt időkből, és elutasítva a rosszat, mint Péter, ha a füleddel hallgatsz és a szemeddel figyelsz, ha gyakran imádkozol és szívedben elmélkedsz, és mindent megteszel, hogy együttműködj Isten munkájával, akkor Isten biztosan vezetni fog téged.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Hogyan ismerjük meg a valóságot?)
Amikor a Szentlélek az emberek megvilágosításán munkálkodik, általában ismeretet ad nekik Isten munkájáról, valamint valódi belépésükről és valódi állapotukról. Azt is lehetővé teszi számukra, hogy megértsék Isten mai sürgető szándékait és elvárásait az emberrel szemben, hogy elhatározzák, hogy mindent feláldoznak Isten kedvéért, szeretik Istent még akkor is, ha üldözéssel és nehézségekkel találkoznak, és tanúságot tesznek Isten mellett, még akkor is, ha ez a vérük kiontásával vagy életük feláldozásával jár, és mindezt megbánás nélkül teszik. Ha ilyen elszántsággal rendelkezel, az azt jelenti, hogy a Szentlélek ösztönzései és munkája van benned – de tudd, hogy nem minden pillanatban rendelkezel ilyen ösztönzésekkel. Néha az összejöveteleken, amikor imádkozol, eszed és iszod Isten szavait, rendkívül meghatottnak és ihletettnek érezheted magad. Olyan új és friss érzés, amikor mások megosztanak néhány közös élményt Isten szavaival kapcsolatos tapasztalataikról és megértésükről, és a szíved tökéletesen tiszta és ragyogó. Ez mind a Szentlélek munkája. Ha vezető vagy, és a Szentlélek kivételes megvilágosodást és megvilágosítást ad neked, amikor elmész a gyülekezetbe dolgozni, betekintést ad a gyülekezetben meglévő problémákba, lehetővé teszi számodra, hogy tudd, hogyan vállalj közösséget az igazsággal, hogy megoldd a problémákat, hihetetlenül őszintévé, felelősségteljessé és komollyá tesz a munkádban, mindez a Szentlélek munkája.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Gyakorlat (1.))
A Szentlélek munkája leginkább úgy segít az embereknek, hogy megvilágosítja és megvilágítja őket, lehetővé téve számukra az igazságnak és Isten akaratának a megértését, hogy Isten követelményei szerint tudjanak megtenni dolgokat, és ne térjenek le a helyes ösvényről. Mi a célja a Szentlélek munkájának, amely megvilágosítja az embereket? Időnként arra való, hogy mutassa az utat, néha emlékeztetőül szolgál, hogy legyen egy kis eszed; időnként megvilágít téged és segít megértened az igazságot, és eléd tárja a gyakorlat ösvényét. Ha a saját ösvényedre tévedtél, Ő mankóként támogat és segít neked, a helyes ösvényre vezetve és irányítva téged. Bármily világossággal és tudással – ami az emberek személyes háttere miatt eltérő lehet – világítja meg a Szentlélek az embereket, az egyáltalán nem mond ellent vagy kerül összeütközésbe az igazsággal. Ha mindenki igaz keresés és ima, valamint őszinte engedelmesség által szerezne tapasztalatot, miközben a Szentlélek folyamatosan azon munkálkodik, hogy megvilágosítsa és irányítsa őket, és ha éles elméjűek és árnyalt a gondolkozásuk, és képesek a Szentlélek által megvilágosított dolgokat gyakorolni és azokba belépni, akkor az érettségük nagyon gyorsan növekedne. Akkor elmondható lenne, hogy megragadták a lehetőséget. A Szentlélek munkájának egyik jellemzője az, hogy nagyon gyors. Egy szempillantás alatt vége van, nem úgy, mint a gonosz lelkek munkájának, amely mindig dolgok megtételére sürgeti és kényszeríti az embereket, hogy semmilyen más módon ne tudjanak cselekedni. Időnként a Szentlélek azáltal munkálkodik, hogy egy érzést ad az embereknek, amikor a veszély peremén vannak, nyugtalanná és rendkívül gondterheltté téve őket. Ez különleges körülmények között történik. Általában, amikor az emberek közel kerülnek Istenhez, és keresik az igazságot, vagy amikor Isten szavait olvassák, a Szentlélek ad nekik egy érzést, vagy egy apró gondolatot vagy ötletet. Vagy az is lehet, hogy egy kijelentést vagy üzenetet ad át neked. Mintha lenne egy hang, de mintha hangtalan is lenne; emlékeztetőhöz hasonlít, és meg tudod érteni, mit jelent. Aztán ha fogod a jelentést, amelyet megértettél, és a megfelelő szavakkal kifejezésre juttatod, akkor elnyersz valamit, és ez másokat is okítani fog. Ha az emberek mindig ily módon szereznek tapasztalatot, akkor fokozatosan sok igazságot megértenek. Ha mindig ott van az emberek mellett a Szentlélek munkája, és mindig van egy új világosság, amely vezeti őket, akkor biztosan soha nem térnek le az igaz útról. Ha soha senki nem vállal veled közösséget és senki nem mutat utat neked, és nincs elrendezve a munkád, ha abban az irányban mész, amerre a Szentlélek utat mutat neked, akkor biztosan nem fogsz eltévelyedni.
(Az Ige, 3. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Az Istenbe vetett hitben az igazság elnyerése a legfontosabb)
Miközben a Szentlélek munkálkodik, az emberekben még mindig megmarad a romlott beállítottság; a Szentlélek munkája során azonban az embereknek könnyű felfedezni és felismerni lázadó voltukat, motivációikat és hamisításaikat. Csak ekkor éreznek az emberek bűntudatot és hajlandóságot a megtérésre. Így lázadó és romlott beállítottságuk fokozatosan elvetésre kerül Isten munkájában. A Szentlélek munkája különösen normális; miközben Ő munkálkodik az emberekben, még mindig vannak gondjaik, még mindig sírnak, még mindig szenvednek, még mindig gyengék, és még mindig sok minden van, ami nem világos számukra, de ebben az állapotban képesek megakadályozni, hogy visszafejlődjenek, továbbá képesek szeretni Istent, és bár sírnak és gyötrődnek, mégis képesek dicsérni Istent; a Szentlélek munkája különösen normális, a legkevésbé sem természetfeletti. A legtöbb ember azt hiszi, hogy amint a Szentlélek munkálkodni kezd, változások történnek az emberek állapotában, és a számukra lényeges dolgok eltűnnek. Az ilyen hiedelmek tévesek. Amikor a Szentlélek munkálkodik az emberben, az ember passzív dolgai még mindig ott vannak, és az ember alkata ugyanaz marad, de a Szentlélek megvilágosítását és megvilágosodását elnyeri, és így az állapota proaktívabbá válik, a benne lévő állapotok normálisak lesznek, és az ember gyorsan változik.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Szentlélek munkája és a Sátán munkája)
A Szentlélek munkája lehetővé teszi az emberek számára, hogy pozitív fejlődést érjenek el, míg a Sátán munkája negatív irányba tereli és meghátrálásra készteti őket, hogy lázadjanak Isten ellen és ellenálljanak Neki, elveszítsék a belé vetett hitet, és gyengévé váljanak kötelességük teljesítésében. Minden, ami a Szentlélek megvilágosodásából fakad, teljesen természetes; nem kényszerítik rád. Ha aláveted magad ennek, akkor békességben lesz részed; ha nem, akkor utána dorgálásban részesülsz. A Szentlélek megvilágosításával semmiben sem leszel megzavarva vagy korlátozva; felszabadulsz, lesz egy ösvény, amelyet a cselekedeteidben gyakorolhatsz, és nem leszel semmilyen korlátozásnak alávetve, hanem Isten akarata szerint cselekedhetsz. A Sátán munkája sok mindenben megzavar téged; eléri azt, hogy ne akarj imádkozni, túl lustává tesz, hogy egyél és igyál Isten szavaiból, elveszi a kedvedet attól, hogy a gyülekezeti életet megéld, továbbá elidegenít a lelki élettől. A Szentlélek munkája nem zavarja a mindennapi életedet, és nem zavarja a normális lelki életedet. Sok dolgot nem tudsz felismerni abban a pillanatban, amikor megtörténik, de néhány nap múlva a szíved világosabbá és az elméd tisztábbá válik. Kezd némi érzéked lenni a szellemi dolgokhoz, és lassan meg tudod különböztetni, hogy egy gondolat Istentől vagy a Sátántól származik. Némely dolgok egyértelműen arra késztetnek, hogy szembefordulj Istennel és lázadj Isten ellen, vagy meggátolnak abban, hogy Isten szavait a gyakorlatba ültesd; ezek a dolgok mind a Sátántól származnak. Vannak dolgok, amelyek nem nyilvánvalóak, és nem tudod megmondani, hogy mik azok abban a pillanatban; később láthatod a megnyilvánulásaikat, és akkor gyakorolhatod a megkülönböztetést. Ha világosan meg tudod különböztetni, hogy mely dolgok származnak a Sátántól, és melyeket irányít a Szentlélek, akkor nem fogsz könnyen tévútra jutni a tapasztalataid során.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Szentlélek munkája és a Sátán munkája)
Isten munkájának megtapasztalása során a Szentlélek munkája alkalmanként történik, míg a Szentlélek jelenléte szinte állandó. Amíg az emberek értelme és gondolkodása normális, és amíg az állapotuk normális, addig a Szentlélek biztosan velük van. Ha az emberek értelme és gondolkodása nem normális, akkor az emberi mivoltuk sem normális. Ha ebben a pillanatban a Szentlélek munkája benned van, akkor a Szentlélek is biztosan veled van. Ha azonban a Szentlélek veled van, abból nem következik, hogy a Szentlélek feltétlenül munkálkodik benned, mert a Szentlélek különleges alkalmakkor munkálkodik. A Szentlélek jelenléte csak az emberek normális létét tudja fenntartani, de a Szentlélek csak bizonyos alkalmakkor munkálkodik. Például, ha vezető vagy munkás vagy, amikor öntözöd és táplálod a gyülekezetet, a Szentlélek megvilágosít neked bizonyos szavakat, amelyek építőek mások számára és meg tudod oldani a testvéreid és nővéreid néhány gyakorlati problémáját – ilyenkor a Szentlélek munkálkodik. Néha, amikor Isten szavait eszed és iszod, a Szentlélek megvilágosít bizonyos szavakkal, amelyek különösképpen kapcsolódnak a saját tapasztalataidhoz, lehetővé téve számodra, hogy jobban megismerd a saját állapotodat; ez is a Szentlélek munkája. Néha, miközben beszélek, ti hallgatjátok és képesek vagytok saját állapototokat szavaimhoz mérni, időnként pedig meghatódtok vagy ihletet kaptok; mindez a Szentlélek munkája. Vannak, akik azt mondják, hogy a Szentlélek mindig munkálkodik bennük. Ez lehetetlen. Ha azt mondanák, hogy a Szentlélek mindig velük van, az reális lenne. Ha azt mondanák, hogy a gondolkodásuk és az érzékelésük mindig normális, az is reális lenne, és azt mutatná, hogy a Szentlélek velük van. Ha azt mondják, hogy a Szentlélek mindig bennük munkálkodik, hogy Isten minden pillanatban megvilágosítja őket, megérinti őket a Szentlélek, és állandóan új ismereteket nyernek, akkor ez semmiképpen sem normális! Ez teljességgel természetfeletti! Minden kétséget kizáróan, az ilyen emberek gonosz lelkek! Még akkor is, amikor Isten Lelke testet ölt, vannak idők, amikor ennie és pihennie kell – az emberekről nem is beszélve. Azok, akiket gonosz szellemek szálltak meg, látszólag nélkülözik a test gyengeségét. Képesek mindent elhagyni és feladni, szabadok az érzelmektől, képesek elviselni a kínokat és a legcsekélyebb fáradtságot sem érzik, mintha túlléptek volna a testiségen. Hát nem rendkívül természetfeletti ez? A gonosz szellemek munkája természetfeletti – ember ilyesmire nem képes! Azok, akiknek nincs ítélőképességük, irigykednek, amikor ilyen embereket látnak. Azt mondják, hogy ilyen erősen hisznek Istenben, nagy hitük van, és soha nem mutatják a gyengeség legkisebb jelét sem! Valójában ezek mind egy gonosz szellem munkájának megnyilvánulásai. Ugyanis a normális embereknek elkerülhetetlenül vannak emberi gyengeségeik; ez a normális állapota azoknak, akikben jelen van a Szentlélek.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Gyakorlat (4.))
Isten szelíden, gyengéden, szeretetteljesen és gondosan, rendkívül kimérten és megfelelően munkálkodik. Az ő útja nem kelt benned heves érzelmi reakciókat, mint például: „Istennek meg kell engednie, hogy ezt csináljam” vagy „Istennek meg kell engednie, hogy azt csináljam”. Isten soha nem kelt benned olyan mentális vagy érzelmi intenzitást, amely elviselhetetlenné tenné a helyzetedet. Nem így van? Mit érzel még akkor is, amikor elfogadod Isten ítéletének és fenyítésének szavait? Mit érzel, amikor Isten hatalmát és erejét érzékeled? Úgy érzed, hogy Isten isteni és sérthetetlen? Érzel ilyenkor távolságot magad és Isten között? Érzed, milyen rémisztő Isten? Nem – inkább félelmet érzel Isten iránt. Nem Isten munkája miatt érzik mindezt az emberek? Lennének ilyen érzéseik, ha a Sátán munkálkodna? Semmiképpen. [...]
Mi jellemzi a Sátánnak az emberen végzett munkáját? Ezt a saját tapasztalataitokból le kellene tudnotok szűrni – ez a Sátán archetipikus tulajdonsága, az, amit ismételten csinál, amit minden egyes emberrel megpróbál megtenni. Talán nem látjátok ezt a vonását, ezért nem érzitek, hogy a Sátán milyen rémisztő és gyűlöletes. Tudja valaki, mi ez a tulajdonság? (Elcsábítja, csalogatja és kísérti az embert.) Helyes; ez a tulajdonság megnyilvánulásának többféle módja. A Sátán ezenkívül illúziókba ringatja, támadja és vádolja az embert – ezek is mind megnyilvánulások. Van még? (Hazudozik.) A csalás és hazugság a Sátán számára a legtermészetesebb. Ezeket gyakran csinálja. Aztán ott van az, hogy parancsolgat az embereknek, uszítja őket, kényszeríti, hogy megtegyenek dolgokat, utasítgatja őket, és erőszakkal birtokba veszi őket. Most olyasmit fogok leírni nektek, amitől a hajatok is égnek áll majd, de nem azért teszem, hogy ijesztgesselek benneteket. Isten munkálkodik az emberen, és mind hozzáállásában, mind a szívében gyengéden szereti őt. A Sátán azonban egyáltalán nem szereti az embert, és minden idejét azzal tölti, hogy azon töpreng, hogyan árthatna neki. Nem így van? Amikor azon töri a fejét, hogy ártson az embernek, az elmeállapota sürgős késztetésként írható le? (Igen.) Tehát ami a Sátán emberen végzett munkáját illeti, két kifejezésem van, amelyek remekül leírják a Sátán gonoszságát és rosszindulatát, és amelyekből igazán megismerhetitek a Sátán gyűlöletességét: A Sátán úgy áll hozzá az emberhez, hogy mindig erőszakkal meg akarja szállni és birtokba akarja venni az embert, minden egyes embert, olyannyira, hogy teljes ellenőrzést nyerhessen az ember fölött, és súlyosan árthasson neki, így elérje célkitűzését, és beteljesítse féktelen ambícióját. Mit jelent „erőszakkal megszállni”? Ez olyasmi, ami a beleegyezéseddel történik, vagy a beleegyezésed nélkül? A tudomásoddal történik, vagy tudtodon kívül? A válasz az, hogy teljesen a tudtodon kívül történik! Olyan szituációkban történik, amikor nem vagy tudatában, ő pedig talán nem is mond neked vagy tesz veled semmit, előkészítés nélkül, kontextus nélkül – már ott is van a Sátán, kerülget téged, körülvesz téged. Keresi az alkalmat, amelyet kihasználhat, és aztán erővel megszáll téged, birtokba vesz téged, elérve célkitűzését, hogy teljes ellenőrzést nyerjen fölötted, és ártson neked. Ez a Sátán legtipikusabb szándéka és viselkedése, mivel azért küszködik, hogy elszakítsa az emberiséget Istentől.
(Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló IV.)
Amikor az emberekben megvan Isten ismerete, örömmel szenvednek és élnek Istenért, de még mindig a Sátán irányítja benső gyengeségeiket, a Sátán még mindig képes szenvedést okozni nekik, a gonosz szellemek még mindig képesek munkálkodni és zavart okozni bennük, megigézni, eltéríteni, nyugtalanítani és teljesen felkavarni őket. Vannak dolgok az emberek gondolataiban és tudatában, amelyek alkalmasak arra, hogy a Sátán irányítsa és manipulálja őket. Ezért van, hogy néha beteg vagy zaklatott vagy, néha úgy érzed, hogy kietlen a világ, vagy nincs értelme az életnek, sőt néha az is előfordul, hogy a halált keresed, és meg akarod ölni magad. Vagyis ezeket a fájdalmakat a Sátán használja fegyverként, és ezek az ember halálos gyengeségei. Amit a Sátán megrontott és megtaposott, azt attól még használhatja a Sátán; így képes a Sátán nyomást gyakorolni. [...] Amikor gonosz szellemek munkálkodnak, nincs olyan hézag, amelyet ki ne használnának. Szólhatnak a bensődben, suttoghatnak a füledbe, felkavarhatják az elmédet és megszakíthatják a gondolataidat, eltompítva téged a Szentlélek érintésével szemben, megakadályozva, hogy érezd azt, és akkor a gonosz szellemek kezdenek megzavarni, káoszba taszítani a gondolataidat, elérve, hogy elveszítsd a józan eszedet, sőt akár azt is, hogy a lelked elhagyja a testedet. Ilyen munkát végeznek az emberekben a gonosz szellemek, és az emberek nagy veszélyben forognak, ha nem ismerik fel, mi történik velük.
(Az Ige, 3. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. A világi szenvedés Isten általi megízlelésének jelentősége)
Vannak ma olyan gonosz szellemek, akik megtévesztik az embert természetfeletti dolgokkal; részükről ez nem más, mint utánzás, hogy megtévesszék az embert olyan munkával, amelyet jelenleg a Szentlélek nem végez. Sokan tesznek csodákat, gyógyítanak betegeket és űznek ki démonokat; mindez nem más, mint a gonosz szellemek munkája, mert a Szentlélek már nem végez ilyen munkát napjainkban, és mindazok, akik azóta a Szentlélek munkáját utánozzák, valóban gonosz szellemek. Minden munka, amire abban az időben Izráelben sor került, természetfeletti jellegű munka volt, bár a Szentlélek most nem ilyen módon munkálkodik, és minden ilyen munka most utánzás, álca és zavarkeltés a Sátán részéről. De nem mondhatod, hogy bármi, ami természetfeletti, a gonosz szellemektől származik – ez Isten munkájának korszakától függne.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesülés misztériuma (1.))
Isten nem ismétli meg a munkáját, nem végez olyan munkát, amely nem valóságos, nem támaszt túlzott követelményeket az emberrel szemben, és nem végez olyan munkát, amely meghaladja az ember értelmét. Minden munka, amit Ő végez, az ember normális felfogóképességének határain belül van, és nem haladja meg a normál emberi értelmet, és az Ő munkája az ember normális elvárásainak megfelelően történik. Ha ez a Szentlélek munkája, akkor az emberek egyre normálisabbá válnak, és az emberi mivoltuk egyre normálisabbá válik. Az emberek egyre jobban megismerik romlott sátáni beállítottságukat és az ember lényegét, és egyre nagyobb vágyat éreznek az igazság után. Vagyis az ember élete nőttön nő, és az ember romlott beállítottsága egyre inkább képes lesz a változásra – ezt jelenti az, hogy Isten válik az ember életévé. Ha egy út képtelen feltárni azokat a dolgokat, amelyek az ember lényegét alkotják, képtelen megváltoztatni az ember beállítottságát, és ráadásul képtelen az embereket Isten elé vinni, vagy megadni nekik Isten igazi megértését, sőt, ahhoz vezet, hogy emberi mivoltuk egyre alantasabbá, értelmük pedig egyre abnormálisabbá válik, akkor ez az út nem lehet az igaz út, és lehet, hogy egy gonosz szellem munkája, vagy a régi út. Röviden, ez nem lehet a Szentlélek jelenlegi munkája.
(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Csak azok tudnak megfelelni Istennek, akik ismerik Istent és az Ő munkáját)