Krisztus lényege megismerésének egyik szempontja az hogy elválaszd a testben élő Krisztust a romlott emberi mivolttól, hogy a testet öltött Istent a gyakorlati Istenként kezeld és akként vesd alá magad Neki. Egy másik szempont az, hogy azt is látnod kell, amint a testet öltött Isten gyakorlati munkát végez, gyakorlatiasan kifejezi az igazságot, és gyakorlatiasan él az emberiség között. Látnod kell, hogyan tisztítja meg és menti meg az emberiséget, hogy Ő nem egy próféta, apostol vagy próféciák adója, vagy egy jelentéktelen személy, akit Isten küldött, hanem a testet öltött Isten, Krisztus és Isten Maga. Bár ez a test az emberiség tagja, Ő egy közönséges ember isteni lényeggel. Kulcsfontosságú megismerni ennek a testnek az isteni lényegét, és legalább arra kell képesnek lenned, hogy az általad megfigyelhető tények segítségével bizonyítsd Krisztus isteni lényegét. Ahhoz, hogy megismerd Krisztus isteni lényegét, enned és innod kell Isten szavait, meg kell tapasztalnod az Ő munkáját, és ismerned kell az Ő természetét. A testet öltött Isten lényegének megismerése lehetővé teszi az emberek számára, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy Isten valóban testté lett, és ez a test valóban Isten. Ez az egyetlen módja annak, hogy az emberek igaz hitet létesítsenek Istenben, és elérjék az igazi alávetettséget és az igaz szeretetet, és csak akkor bizonyíthatod, hogy megértésed van Isten lényegéről, ha ez a hatás el lett érve.

Ma az embereknek nincs valódi ismeretük Krisztusról. Olvassák Isten szavait, és elismerik, hogy az az igazság és a Szentlélek kifejezése, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják a hús-vér testet. Nem tudják, mi a hús-vér test eredete, vagy hogy a test és a Lélek hogyan viszonyul egymáshoz. Sokan azt hiszik, hogy a hús-vér test a szavak kifejezése céljából létezik, hogy Ő hozzá van szokva, hogy beszéljen és dolgozzon, és ez az Ő szolgálata. Azt hiszik, hogy a hús-vér test szavakat fejez ki, amikor csak Ő megindul, a munkájának pedig vége van, amikor befejezi, mintha egy hírnök lenne. Ha valaki ezt hiszi, akkor az, amit elismer és amiben hisz, nem a testet öltött Isten vagy Krisztus, hanem pusztán egy prófétához hasonló valaki. Vannak, akik azt is gondolják: „Krisztus egy személy, és függetlenül attól, hogy mi a testet öltött Isten lényege, vagy Isten milyen természetét fejezi Ő ki, nem tudja teljes mértékben képviselni Istent a mennyben vagy a világegyetem és minden dolog felett uralkodó Teremtőt. Ha Ő a testet öltött Isten és a földre szállt mennyei Isten, miért nincsenek természetfeletti csodái? Miért nem pusztítja el a nagy vörös sárkányt, ha megvan a hatalma?” Azoknak, akik kimondják ezeket a szavakat, nincs lelki megértése. Nem értik, mi Isten testté válása, nem beszélve arról, hogy mi a hatóköre Isten testben végzett munkája irányításának, kik az Ő üdvösségének tárgyai, mit fejez Ő ki, vagy mit kell tudniuk az embereknek. A testet öltött Isten lényege Isten lényege, és Ő mindent megtehet Isten nevében. Ő Isten Maga, és mindent megtehet, amit csak meg akar tenni. Azonban Isten ezúttal azért válik testté, hogy elvégezze a munka utolsó szakaszát az Ő irányításának a hatókörében, és ennek semmi köze a mindenek feletti uralkodáshoz vagy a nemzetek feletti uralkodáshoz. Ez egyáltalán nem foglalja magában ezeket a dolgokat. Ezért azt kell tudnod, hogy az emberek mivel találkoznak majd és mit tudnak megérteni a munka e szakaszában, ennek a munkaszakasznak a lényegét, hogy Krisztus mit birtokol és mi Krisztus, valamint az Ő természetének a kifejezését. Amit Krisztus kifejez, az Isten lényege? Az Isten természete? Persze, hogy az. De ez minden? Most megmondom nektek, hogy ez nem minden. Ez csak egy kicsi és korlátozott rész, csak az, amit az emberek szabad szemmel láthatnak, amivel kapcsolatba kerülhetnek, és amit elméjükkel fel tudnak fogni, miközben Isten testté vált. Ez nem minden, és ez csak az a munka, amelyet Isten tervén belül kell elvégezni.

Hogyan lehet a legvilágosabban elmagyarázni a testet öltött Istent? Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy Isten formát vesz fel a földön, ez Isten Lelke hús-vér testbe öltözve, mint egy közönséges ember. Ha Isten Lelke a testben van, létezik-e Ő még máshol is? Igen. Isten uralkodik a világmindenség és minden dolog felett, és az egész világegyetemben csak egy Isten van, aki uralkodik felette. Ő mindenható, és most testté vált, és leszállt a földre. Nem olyan, mint ahogy az emberek elképzelik Őt, hogy testté válik és csak a földön végez munkát, és máshol nem bajlódik vele. A múltban megkérdeztem egy nővértől: „Most, hogy Isten testben van a földön, van-e még bármilyen Isten a mennyben?” Egy percig gondolkodott, és így szólt: „Csak egy Isten van, és most Ő a földön van, tehát jelenleg nincs Isten a mennyben.” Ez megint helytelen volt. Isten uralkodik a világegyetem és minden dolog felett, és Isten pedig Lélek, itt van a földön, de még mindig uralkodik minden dolog felett a mennyben, és végzi a munkáját a földön. Megint megkérdeztem: „Ez azt jelenti, hogy Isten Lelke is elmegy néha?” Egy pillanatig gondolkodott, és így szólt: „Talán el kell mennie, és néha a hús-vér test nem tud semmit. A Lélek elmegy, amikor a test normálisan él, és visszajön, amikor a testnek beszélnie kell. Lehet, hogy a Lélek más dolgokat is megtesz, amíg a test alszik, de visszajön, amikor a test felébred, és a testtel együtt beszél és munkálkodik. Ha nincs elvégzendő munka, akkor lehet, hogy a test csak normális emberi cselekvéseket folytat és nomális emberi megnyilvánulásokat jelenít meg.” Sokan gondolják ezt. Vannak mások, akik aggódnak: „Nem tudom, hogyan osztják el Isten pénzét, lehet, hogy titokban valaki másnak adták?” Az emberi elme valóban összetett. Hogyan remélhetik a rossz szándékú emberek, hogy az igazságra törekedhetnek? Röviden, sem a testté váló Isten lényegének ismerete, sem az Ő természetének az ismerete nem túl könnyű feladat Isten megismerésében. Isten testben végzett munkája során amit megtapasztalhatsz és amivel találkozhatsz, az az, amit tudnod kell, és nem szabad vad feltételezésekbe bocsátkoznod olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyekkel nem kerülhetsz kapcsolatba. Például: „Miután Isten teste eltávozik, milyen formában fog megjelenni Isten és végezni újra a munkáját? Vajon eljön-e még találkozni velünk a földön?” A legtöbb ember manapság ezekre a külső dolgokra figyel, és ezek egyáltalán nem érintik Krisztus lényegét; valójában felesleges megérteni őket. Vannak dolgok, amiket nem szükséges megértened, és meg fogod őket érteni, amikor eljön az idő, hogy szükséged lesz rá. Nem számít, hogy megérted-e ezeket a dolgokat, és a legcsekélyebb hatásuk sincs az embereknek a testet öltött Istenbe vetett hitére, Krisztusba vetett hitére vagy Krisztus követésére. Az emberek igazságra való törekvésére vagy kötelességük megfelelő végzésére sincs a legcsekélyebb hatásuk sem, és egyáltalán nem növelné a hitedet, ha ismernéd őket. A próféták jeleket és csodákat mutattak a múltban, és mit nyertek az emberek? Mindezek csak annyit értek el, hogy az emberek elismerjék Isten létezését. Azok a próféták nem Isten, akárhány csodát tudtak is tenni, mert a próféták nem rendelkeztek Isten lényegével. A testet öltött Isten továbbra is Isten anélkül, hogy csodákat tenne, mert Isten lényege van Benne. Az, hogy nem mutat jeleket és csodákat, nem jelenti azt, hogy nem tud mutatni ilyeneket. Az, hogy az Ő szavai mindent meg tudnak valósítani, még mindenhatóbb, mint a jelek és csodák megmutatása; ez egy még nagyobb csoda. Az Isten lényegének és természetének megismerésére való törekvés annyira fontos, annyira előnyös az életbe való belépésetekhez, és ez az Istenbe vetett hit helyes útja.

Tudnotok kell, hogy míg Isten a testben dolgozik, az emberek ekkor találkozhatnak azzal és láthatják a legtöbbet abból, amit Isten birtokol és ami Isten, az Ő lényegét és a természetét. Ez a legjobb lehetőség Isten megismerésére. Isten cselekedeteinek és természetének az ismerete, amelyről az emberek a múltban beszéltek – ezt nehéz volt elérni, mert nem fértek Hozzá. Amikor Mózes annak idején látta, hogy Jahve megjelent neki, csak néhány dolgot látott, amit Jahve tett. Mennyi gyakorlati tudása volt Istenről? Több volt, mint amit ma tudnak az emberek? Gyakorlatibb volt, mint amit ma ismernek az emberek? Természetesen nem. Isten sok munkáját felfedte annak idején az Izraelben végzett munkája során. Sokan látták Jahvét jeleket és csodákat tenni, és néhányan még Jahve hátának látványát is látták. Sokan láttak angyalokat is. Mégis hány ember ismerte meg végül Istent? Túl kevés! Gyakorlatilag senki sem volt, aki igazán ismerte Istent. Csak az utolsó napok embereinek lehet sok ismeretük Istenről, amikor megtapasztalják munkáját, amíg Ő a testben van, mert Isten szemtől szembe elmondja az embereknek, hogy milyen munkát végez, mi a célja a munkájának, mik az Ő szándékai, mi a hozzáállása az emberiséghez, melyek a Sátán által megrontott emberiség állapotai és lényegei, és így tovább. Csak a leleplezés e szavain láthatják az emberek, hogy Isten valóban ilyen gyakorlati és ilyen valóságos, hogy valóban ilyen szándékai vannak az emberiséggel kapcsolatban, és valóban ilyen a természete. A munkái valóban olyan csodálatosak, bölcsessége valóban ilyen mély, és az emberiség iránti irgalma valóban ilyen valóságos. Mindezek a szavak, amelyeket Isten mondott, az Ő munkájáról, szeretetéről és természetéről, valamint tetteiről tanúskodnak. Ezeket a dolgokat első kézből tapasztaljuk meg Isten munkájának megtapasztalásával. Az Isten által kimondott szavak olyan gyakorlatiak és olyan valóságosak. Az emberek megtapasztalják, hogy Isten szeretete és toleranciája az emberiség iránt valóban végtelen. Isten szándéka, hogy megmentse az embereket, az Ő munkájában és az Általa mondott szavakban nyilvánul meg, hogy emberek megízlelhessék azt a tényleges tapasztalatukban. Ezért Isten testté válása lényegének megismerése csak Isten testben végzett munkájának ideje alatt érhető el, és bármi, amit ezen az időn kívül értesz meg, az nem gyakorlatias. Miután Isten befejezi a testben végzett munkáját és elmegy, munkája nem lesz olyan gyakorlati a számodra, mint most, amikor megpróbálod azt megtapasztalni. Ez azért van, mert ma láthatod és megérintheted Isten testben végzett munkáját. Isten az emberekkel szemtől-szemben is folyamatosan végzi munkáját, és ők személyesen is megtapasztalták, hogyan beszél és hogyan munkálkodik Ő. Péter egykori tapasztalata nem volt olyan valóságos, mint a tiétek ma. Péter követte Jézust, és megtapasztalta azt, ami Istentől gyakorlati és szeretetre méltó volt még a Júdeában végzett munkája során, de érettsége akkoriban kicsi volt, és amit tapasztalt, az felszínes volt. Miután Jézus elment, Péter alaposan visszagondolt, ízlelgette szavait, elmélyítette a megértését, és többet kapott. Jézus az Ő munkája során kifejezett valamennyit abból is, amit Isten birtokol és ami Isten, szerető kedvességét, irgalmát, üdvösségét az emberiségért és végtelen toleranciáját és kegyelmét irántuk. Azok az emberek, akik akkor követték Őt, megtapasztalhattak néhányat ezekből a dolgokból, azok pedig, akik később jöttek, soha nem tudták olyan mélyen átélni ezeket, mint az akkori emberek. Továbbá, amikor az embereket a Szentlélek megindította, és Istenhez imádkoztak, felfogva az Ő szándékait, amit azokban a napokban tapasztaltak, az homályos és halvány volt. Időnként nehéz volt pontosan felfogni, és senki sem lehetett biztos abban, hogy pontosan érti. Ezért, amikor Pétert végül letartóztatták és bebörtönözték, néhányan még azt is megpróbálták kitalálni, hogyan lehetne őt kiszabadítani. Valójában Jézus szándéka akkoriban az volt, hogy Pétert keresztre feszítsék végső bizonyságtételeként. Útja véget ért, és Isten úgy intézte, hogy ily módon ajánljon fel tanúságtételt, hogy jó rendeltetési helye legyen. Péter ezen az úton járt. Amikor Péter útja végére ért, még mindig nem értette Jézus valódi szándékát. Csak akkor értette meg, hogy mire gondol Jézus, amikor Ő elmondta neki. Így tehát, ha meg akarod érteni Isten lényegét, akkor a legelőnyösebb ezt akkor megtenni, amíg Isten testben van. Mélyen láthatsz, érinthetsz, hallhatsz és érezhetsz. Ha megpróbálod megtapasztalni és visszatekinteni arra, hogyan munkálkodik a Szentlélek, miután Isten testben végzett munkája befejeződött, a tapasztalatod nem lesz olyan mély, és bármilyen megértést nyersz, az felületes lesz. Abban az időben Ő csak finomítani tudja majd az emberek romlott beállítottságait. Miután finomítva lettek, az emberek képesek egy kicsit többet megérteni az igazságból és az elnyert igazságot életük alapjaként használni, megváltoztatva a romlott beállítottságukat. De bármennyire is igyekszel szeretni és megismerni Istent, nem fogsz igazán sokat fejlődni. Az emberi fejlődésnek van határa, és messze elmarad annak előnyeitől, ha megismerjük Istent az Ő testben végzett munkájának megtapasztalása által. Isten sok igazságot mondott ki a testben való léte alatt, és sokan látják, de nem értik, és hallják, de nem tudják. Ezek olyan emberek, akiknek nincs lelki megértése, és akik meggondolatlanok. Az embereknek hiányzik a lelkiismeretük és az értelmük, és nem érzik, mennyire szereti és tolerálja Isten az embereket. Az emberek annyira tompák, hogy csak akkor nyernek némi megértést és kezdenek el rálépni a helyes ösvényre, amikor Isten munkája befejeződik.

Mi Krisztus lényege? Az emberek számára Krisztus lényege a szeretet. Azok számára, akik követik Őt, ez egy határtalan szeretet. Ha nem volna szeretete vagy irgalma, akkor az emberek nem tudnák követni Őt még ma is. Vannak, akik azt mondják: „De Isten igazságos is.” Való igaz, hogy Isten igazságos, de természetét tekintve igazságossága főként az emberiség romlott beállítottsága iránti gyűlöletében, az ördögök és Sátán megátkozásában fejeződik ki, és abban, hogy nem engedi senkinek, hogy megsértse természetét. Tartalmaz-e akkor az Ő igazságossága szeretetet? Nos, az talán nem szeretet, hogy Ő megítéli és megtisztítja az emberek romlottságát? Az emberiség megmentése érdekében Isten hatalmas megaláztatást viselt el a legnagyobb türelemmel. Ez talán nem szeretet? Ezért őszinte leszek veletek: abban a munkában, amelyet Isten az emberiségért tesz, mialatt a testben él, ami a legnyilvánvalóbb és legszembetűnőbb az Ő lényegében, az a szeretet; ez végtelen tolerancia. Ha ez nem szeretet lenne, és úgy lenne, mint ahogy ti elképzelitek, ahol Isten lesújt az emberekre, amikor csak tetszik Neki, vagy megbünteti, átkozza, megítéli és megfenyíti azt, akit gyűlöl, az olyan súlyos lenne! Ha megharagudna valakire, az megremegne félelmében, és nem tudna megállni Előtte... Ez csak az egyik módja annak, ahogy Isten természete kifejeződik. Az Ő célja végső soron még mindig az üdvösség, és az Ő szeretete áthat minden beállítottságot, amit Ő felfed. Gondolj most vissza, mi az, amit Isten a testben végzett munkája során a leginkább felfed? Ez szeretet, ez türelem. Mi a türelem? A türelem az, ha valakiben van irgalom, mert szeretet van benne. Isten azért képes irgalmazni az embereknek, mert van Benne szeretet, és mindez azért van, hogy megmentse az embereket. Ez ugyanolyan, mint ahogy az egymást igazán szerető házaspár elnézi egymás hiányosságait és hibáit. El tudod viselni, ha feldühít a társad, és ez mind a szeretet alapjára épül. Ha ez gyűlölet lenne, akkor nem lenne ilyen a hozzáállásod, nem fednéd fel ezeket a dolgokat, és nem lenne ilyen hatás. Ha Istennek csak gyűlölete és haragja lenne, vagy csak szeretet nélkül ítélkezne és fenyítene, akkor nem az lenne a helyzet, amit most láttok, és mindannyian bajban lennétek. Továbbra is képes lenne Isten ellátni téged az igazsággal? Amint az ítélet és fenyítés munkája befejeződne, azok az emberek, akik a legkevésbé sem fogadták el az igazságot, átkozottak lennének. Még ha nem is halnának meg azonnal, beteggé, fogyatékossá, őrülttté, vakká válnának, és a gonosz szellemek és a mocskos démonok taposnának rajtuk. Nem lennének olyanok, mint most. Tehát ti sokat élveztetek Isten szeretetéből és sokat a toleranciájából, irgalmából és szerető kedvességéből. De az emberek kevéssé értékelik ezt, azt gondolván, hogy: „Istennek ilyennek kell lennie az emberekkel. Istennek van igazságossága és haragja is, és ezekből semmivel nem tapasztaltunk kevesebbet!” Tényleg tapasztaltad ezeket? Ha megtapasztalad volna, már meghaltál volna. Hol lenne ma az emberiség? Isten gyűlölete, haragja és igazságossága mind abból az alapból fejeződik ki, hogy üdvösséget akar hozni az emberek e csoportjának. Ez a természet magában foglalja Isten szeretetét és irgalmát, valamint nagy türelmét is. Ez a gyűlölet azt az érzést hordozza magában, hogy nincs más választás, és magában foglalja az emberiség iránti határtalan törődést és reményt! Isten gyűlölete az emberiség romlottsága, valamint az emberek lázadó mivolta és bűne ellen irányul. Ez egyoldalú és a szeretet alapjára épül. Csak azért van gyűlölet, mert szeretet van. Istennek az emberiség iránti gyűlölete különbözik a Sátán iránti gyűlöletétől, mert Isten az embereket megmenti, de a Sátánt nem. Isten igazságos természete mindig is létezett. A harag, az igazságosság és az ítélet mindig is létezett; nem csak akkor léteztek, amikor az emberiségre irányította azokat. Ez volt Isten természete, mielőtt az emberek észrevették volna, és csak azután tudták meg, hogy Isten igazságossága ilyen, miután tudomást szereztek róla. Valójában, akár igazságosságot, fenséget, akár haragot jelenít meg Isten, akár mindenféle munkát végez az emberiség üdvösségéért, mindez a szeretet miatt van. Vannak, akik azt mondják: „Akkor mennyi szeretet hoz Ő?” Nem az a lényeg, hogy mennyi; amit Ő hoz, az száz százalékban szeretet. Ha ennél kevesebbet Hozna, az emberiség nem lenne megmentve. Isten minden szeretetét az emberiségnek szentelte. Miért lett Isten testté? Korábban elhangzott már, hogy Isten minden erőfeszítést megtesz az emberiség megmentésére, és az Ő testté válása magában foglalja az összes szeretetét. Ez azt mutatja meg nektek, hogy az emberiség Istennel szembeni lázadó mivolta végletes, és hogy az emberiség már menthetetlen, és Istennek ezért nem volt más választása, mint testté válni, hogy felajánlhassa Magát az emberiségnek. Isten minden szeretetét felajánlotta. Ha nem szeretné az emberiséget, nem lett volna testté. Isten mennydörgéssel sújtott volna le az égből, közvetlenül szabadjára engedve fenségét és haragját, és az emberek a földre estek volna. Nem lett volna szükség arra, hogy Isten vegye a fáradságot, ilyen árat fizessen, vagy ilyen megaláztatást szenvedjen el a testben. Ez egy nyilvánvaló példa. Ő inkább elszenvedi a fájdalmat, a megaláztatást, az elhagyatottságot és az üldöztetést, hogy megmentse az emberiséget. Még egy ilyen ellenséges környezetben is eljött, hogy megmentse az emberiséget. Hát nem ez a legnagyobb szeretet? Ha Isten csak igazságos lenne és tele lenne határtalan gyűlölettel az emberiség iránt, akkor nem lett volna testté, hogy elvégezze munkáját. Megvárhatta volna, amíg az emberiség a végletekig romlottá válik, aztán megsemmisíthette volna mindannyiukat, és ezzel elintézhette volna a dologot. Isten azért lett testté, hogy megmentse ezeket a rendkívül romlott embereket, mert szereti az emberiséget, és mert Ő a legnagyobb szeretettel viseltetik az emberiség iránt. Miután átestek Isten ítéletén és fenyítésén, és megismerték a természetüket, sokan azt mondják: „Számomra mindennek vége. Engem soha nem lehet megmenteni.” Csak ha elhiszed, hogy nem lehet téged megmenteni, akkor ébredsz a tudatára annak, hogy Isten igazán a legnagyobb türelemmel és szeretettel viseltet az emberek iránt! Mit tehetnének az emberek Isten szeretete nélkül? Isten még mindig beszél hozzátok, bár az emberi természet annyira romlottá vált. Amikor feltesztek egy kérdést, Ő siet válaszolni, attól tartva, hogy az emberek esetleg nem értik, vagy eltévelyednek, vagy túlzásokba esnek. Mindezzel együtt még mindig nem értitek, hogy milyen nagy Isten szeretete az emberiség iránt?

Manapság sokan megjegyzik: „Miért marad a testet öltött Isten még mindig a földön most, amikor munkája befejeződött? Talán van még egy munkaszakasz? Miért nem siet és végzi el a munka következő szakaszát?” Ennek természetesen van értelme. Miután a testet öltött Isten sok szót kimondott, ez milyen hatást ért el az emberekben? Az emberek csak hallottak az Ő szavait és emlékeztek rájuk anélkül, hogy ezek közül sokba szereztek volna belépést, és nem mentek át nyilvánvaló változáson. Abban az állapotban, amiben most vagytok, az igazság nagy része homályban marad, a valóságba való belépés pedig egyszerűen kizárt. Mivel Isten testté lett, hogy munkát végezzen és oly sok szót kimondjon, mit gondoltok, mi az Ő célja? Mi a végső hatás? Ha Ő most kezdené el a munka következő szakaszát, és magára hagyná ezeket az embereket, a munkát félúton abbahagynák. Isten testben végzett munkáját két teljes szakaszban kell elvégezni ahhoz, hogy az embereket teljesen megmentse. Csakúgy, mint a Kegyelem Korában, Jézus eljött, és harminchárom és fél év telt el a születésétől a keresztre szegezéséig és mennybemenetléig. Ez nem hosszú idő egy normális emberi élettartam szerint, de nem rövid idő Isten földi idejéhez képest! Harminchárom és fél év elég gyötrelmes! A testben élő Isten Isten lényegével és természetével bírt, és harminchárom és fél évig romlott emberi mivolttal élt, és ez fájdalmas dolog volt. Akár jól bántak Vele az emberek, akár nem, vagy volt-e hol lehajtania a fejét, mindezeket leszámítva, még ha teste nem is viselt el sok fizikai szenvedést, az emberekkel való együttélés fájdalmas dolog volt Isten számára, mert nem ugyanolyan fajták! Például, ha az emberek egész nap disznókkal élnének együtt, az egy idő után szörnyen bosszantóvá válna, mert nem egyformák. Milyen közös nyelvet beszélhetne az ember a disznókkal? Hogyan élhetnének együtt disznókkal az emberek szenvedés nélkül? Még egy férj és feleség is undorítónak találja az együttélést, ha nincsenek teljes összhangban egymással. Isten testben töltött harminchárom és fél éve a földön önmagában is rendkívül fájdalmas dolog volt, és senki sem értette meg Őt. Az emberek még azt is gondolják: „A testet öltött Isten azt tehet és mondhat, amit akar, és nagyon sok ember követi Őt. Milyen szenvedés éri Őt? Egyszerűen nincs hova lehajtania a fejét, és a teste elvisel egy kis fájdalmat és szenvedést. Ez nem hangzik túl fájdalmasnak!” Igaz, hogy ezeket a fájdalmakat az emberek képesek elviselni és eltűrni, és ez alól a testet öltött Isten sem kivétel. Ő is el tudja tűrni, és ez nem nagy szenvedés a számára. A legnagyobb szenvedés, amelyet elvisel, az a végletekig romlott emberiséggel való együttélés, a gúny, sértegetét, ítélet és elítélés eltűrése mindenféle embertől, valamint az, hogy démonok üldözik, és a vallásos világ elutasítja és ellenségesen viselkedik Vele, olyan sebeket ejtve a lélekben, amelyeket senki sem tud jóvátenni. Ez egy fájdalmas dolog. Ő mérhetetlen türelemmel menti meg a romlott emberiséget, sebei ellenére is szereti az embereket, és ez nagyon fájdalmas munka. Az emberiség kegyetlen ellenállása, elítélése és rágalma, hamis vádaskodásai, zaklatása, üldözésük és megölésük miatt Isten teste nagy kockázatot vállalva végzi ezt a munkát. Ki tudná megérteni Őt, amint ezeket a fájdalmakat elszenvedi, és ki tudná megvigasztalni Őt? Az emberi lények csak egy kis lelkesedéssel rendelkeznek, és panaszkodhatnak is, vagy passzívan és közömbösen bánhatnak Vele. Hogyan ne szenvedne emiatt? Olyan nagy fájdalmat érez a szívében. Kárpótolhat-e az anyagi jólét néhány eleme azért a kárért, amit az emberiség okozott Istennek? Szerinted a jó étkezés és öltözködés boldogság? Ez a nézet nevetséges! Az Úr Jézus elvégezte földi munkáját és harminchárom és fél évig élt, csak azután vált szabaddá, hogy keresztre feszítették, feltámadt a halálból, majd negyven napon át megjelent az emberek között, befejezve az emberiség között eltöltött fájdalmas éveit. De Isten szíve továbbra is mindig ugyanazt a fájdalmat érezte, mert törődött az emberek rendeltetési helyével. Ezt a fájdalmat senki nem tudta megérteni vagy elviselni. Az Úr Jézust azért feszítették keresztre, hogy minden ember bűnét hordozza, hogy az emberiségnek legyen alapja az üdvösséghez. Keresztre feszítésével megváltotta az emberiséget a Sátán kezéből, és csak akkor vetett véget fájdalmas létezésének ebben a világban, miután befejezte teljes megváltási munkáját. Miután minden munkája befejeződött, egy napot sem késlekedett. Csak azért jelent meg az embereknek, hogy mindenki tudja meg: Isten valóban elvégezte a megváltás munkáját az emberiségért és beteljesítette az Ő egyik tervét a testben. Nem ment volna el, ha a munka egy része is hiányos lett volna. A Kegyelem Korában Jézus gyakran mondta: „Nem jött még el az Én órám.” Az, hogy az Ő ideje még nem jött el, azt jelentette, hogy munkája nem érte el a határidejét. Vagyis Isten munkája a testben nem csak az, hogy megy és járkál egyik helyről a másikra, beszél, megvizsgálja a gyülekezeti életet, és elmondja mindazt, amit el kell mondani, ahogy azt az emberek elképzelik. Miután a testet öltött Isten befejezte munkáját, és mindezeket elmondta, még meg kell várnia a végső eredményeket és azokat a hatásokat, amiket az Általa elmondottak elérnek, és meg kell néznie, hogyan fog kinézni az emberiség az üdvösség elérése után. Nem természetes ez? Felhagyna vajon ezzel a munkával, miután minden fáradságos árát megfizette? Ki kell tartania a végsőkig, és csak ha már vannak eredmények, akkor tudna nyugodtan áttérni a munka következő lépésére. Isten munkája és irányítási terve különösen olyan dolgok, amelyeket csak Ő Maga képes megtenni. Mivé válik az emberiség és azok, akik Őt követik, mivé válnak végül azok, akiket megmentettek, hány ember felel meg az Ő szándékainak, hány ember szereti Őt igazán, hányan ismerik Őt igazán, hányan szentelik magukat Neki, és hány ember imádja Őt igazán – mindezeknek a kérdéseknek kell, hogy legyen eredménye. Nem úgy van, ahogy az emberek elképzelik: „Amint Isten munkája a földön befejeződik, érezze jól Magát. Szabadon és könnyedén élhetne!” Tudd ezt: ez egyáltalán nem szabad és könnyed élet, hanem kínzó! Vannak, akik nem értik, és azt gondolják: „Ha Isten elvégezte munkáját a testben és nem beszél többé, az azt jelenti, hogy a Lelke eltűnt?” Ezzel elkezdenek kételkedni Istenben. Vannak olyanok is, akik azt mondják: „Miután Isten befejezi munkáját a testben, és befejezi a beszédet, feltétlenül várnia kell?” Igen. Isten testben végzett munkájának van egy bizonyos hatóköre. Ez nem úgy van, ahogy az emberek képzelik, hogy a munka befejeztével kész és vége, és a Szentlélek egyszerűen elvégezheti azt. Ez nem így van. Vannak dolgok, amelyeket a hús-vér testnek kell vezetnie és személyesen kezelnie. Senki sem veheti át ezeket a dolgokat, és ez Isten testben végzett munkájának a jelentése is. Érted ezt? Korábban azt mondtam néhány embernek dühösen: „Veletek kijönni nyomorúságos dolog.” Vannak, akik azt válaszolták: „Ha nem akarsz velünk lenni, miért várakozol itt?” Ez Isten szeretete az emberiség iránt! Vajon kibírta volna eddig Isten szeretet nélkül? Néha dühös lesz és keményen beszél, de nem tesz semmivel kevesebbet a munkájában. Egyetlen lépést sem hagy ki. Nem tartózkodik attól, hogy elvégezze azt a munkát, amit el kell végezni, és kimondja azokat a szavakat, amelyeket ki kell mondani. Mindent megtesz és elmond, amit meg kell tenni és ki kell mondani. Vannak, akik azt mondják: „Miért beszél most Isten kevesebbet, mint a múltban?” Mert a munkának azok a lépései befejeződtek, az utolsó lépésnek pedig várnia kell. Én csak az útmutatás munkáját végzem, és mindennel bajlódnom kell, amivel csak tudok. Miért voltam mindig rossz egészségi állapotban ebben az utolsó szakaszban? Ez is jelentőségteljes dolog, tudod. Azért, hogy elviseljem az emberiség betegségének és fájdalmának egy részét. A testet öltött Isten megtapasztalhat némi betegséget és fájdalmat, de mindezek fokozatosan jelentkeznek. A munkát, amelyet nem kell elvégezni, a test betegségei korlátozzák, és nem lehet elvégezni, a testnek szenvednie kell egy kicsit, amikor eljön az ideje. Sok korlátozás nélkül, Ő mindig többet szeretne beszélni az emberiséggel, és több segítséget felajánlani nekik, mert az üdvösség munkáját végzi. Amit Isten testben végzett munkája az elejétől a végéig feltárt, az mind Isten szeretete. Munkájának lényege a szeretet, és Ő felajánlja mindenét és mindazt, amije van, az emberiségért.

1999. tél