Munkámat a pogány nemzetek között terjesztem. Dicsőséges fényem beragyogja az egész világegyetemet; minden csillag-csillag-pont-pont nép az Én szándékaimat hordozza magában, mindannyiukat az Én kezem vezeti, és az Általam kijelölt feladatokat végzik. Ettől a ponttól kezdve új korszakba léptem, és minden embert egy másik világba viszek. Amikor visszatértem „hazámba”, megkezdtem eredeti tervemnek egy újabb munkarészét, hogy az ember több ismeretet nyerjen Rólam. A világegyetemet a maga teljességében szemlélem, és látom, hogy^[a] ez a megfelelő idő a munkámra, ezért sietek mindenhol ott lenni, hogy új munkámat végezzem az embereken. Végül is ez egy új korszak, és új munkát hoztam, amellyel több új embert viszek át az új korszakba, és még több embert utasítok el azok közül, akiket ki fogok iktatni. A nagy vörös sárkány országában a munkának olyan szakaszát végeztem el, amely az emberek számára felfoghatatlan, a szél rángatja őket, és ezután majd sokan csendben elsodródnak a szél fújásával. Valóban, ez az a „szérű”, amelyet meg fogok tisztítani; ez az, amire vágyom, és ez az Én tervem is. Mert sok gonosz osont már be a munkám során, de nem sietek elűzni őket. Inkább szétoszlatom majd őket, amikor eljön az ideje. Csak ezután leszek az élet forrása, és lehetővé teszem azoknak, akik igazán szeretnek Engem, hogy megkapják Tőlem a fügefa gyümölcsét és a liliom illatát. Azon a földön, ahol a Sátán tartózkodik, a por földjén, nem marad tiszta arany, csak homok, és így, látva ezeket a körülményeket, a munka egy ilyen szakaszát végzem. Tudnotok kell, hogy amit Én megszerzek, az tiszta, finomított arany, nem homok. Hogyan maradhatnak a gonoszok az Én házamban? Hogyan tűrhetem el, hogy rókák élősködjenek az Én paradicsomomban? Minden módszert bevetek, hogy elűzzem őket. Mielőtt nyilvánvalóvá teszem a szándékaimat, senki sincs tisztában azzal, hogy mit szándékozom tenni. Megragadva ezt a lehetőséget, elűzöm a gonoszokat, és ők kénytelenek elhagyni jelenlétemet. Ezt teszem a gonoszokkal, de még lesz egy nap számukra, amikor Engem szolgálhatnak. Az emberek túl erősen vágynak az áldásra; ezért megfordulok, és megmutatom dicsőséges arcomat a pogányoknak, így az emberek mind a maguk világában élhetnek és megítélhetik magukat, miközben továbbra is azokat a szavakat mondom, melyeket mondanom kell, és ellátom őket azzal, amire szükségük van. Mire az emberek észhez térnek, Én már hosszú ideje terjesztem majd a munkámat. Akkor majd kifejezem szándékaimat nekik, és megkezdem a rajtuk végzett munkám második részét, és hagyom, hogy minden ember szorosan kövessen Engem, hogy együttműködjön a munkámmal, és hagyom, hogy mindent megtegyenek, ami tőlük telik, hogy Velem együtt végezzék el azt a munkát, amit Nekem kell elvégeznem.

Egyikük sem hisz abban, hogy látni fogja a dicsőségemet, és Én nem kényszerítem őket, hanem inkább kivonom dicsőségemet az emberek köréből, és egy másik világba viszem. Amikor az emberek ismét bűnbánatot éreznek, akkor előveszem a dicsőségemet, és még több hívőnek megmutatom. Ez az alapelv, amely szerint munkálkodom. Mert van olyan idő, amikor dicsőségem elhagyja Kánaánt, és van olyan idő, amikor dicsőségem elhagyja a választott népet. Sőt, eljön az idő, amikor dicsőségem elhagyja az egész földet, elhomályosítva és sötétségbe borítva azt. Még Kánaán földje sem fogja látni a napfényt; minden ember elveszíti a hitét, de senki sem bírja majd elhagyni Kánaán földjének illatát. Csak amikor belépek az új mennybe és földre, akkor veszem elő dicsőségem másik részét, és először Kánaán földjén tárom fel, hogy az egész koromsötét földön felragyogjon egy fénysugár. Azért van ez, hogy az egész föld a fényre jöjjön. Azért, hogy az emberek az egész földön meríthessenek a fény erejéből, lehetővé téve, hogy dicsőségem tovább növekedjen és újból megjelenjen minden egyes nemzet számára, és hogy minden ember felismerje, hogy már régen eljöttem az emberi világba, és már régen elhoztam dicsőségemet Izráelből Keletre, mert az Én dicsőségem Keletről ragyog, és a Kegyelem Korából hoztam át a mába. De Izráelből indultam el, és onnan érkeztem Keletre. Csak amikor a Kelet fénye fokozatosan kifehéredik, akkor kezd a sötétség a Földön fénybe fordulni, és csak akkor fog az ember rájönni, hogy már régen elhagytam Izráelt, és Keleten újból felemelkedem. Nem lehetséges az, hogy Én, miután egyszer leszálltam Izráelben, majd később távoztam onnan, újra Izráelben szülessek meg, mert munkám az egész világegyetemet irányítja, sőt mi több, a villám Keletről jön, és egészen Nyugatig villan. Ezért szálltam le Keleten, és hoztam el Kánaánt a választott népemnek Keleten. Az egész földről elhozom választott népemet Kánaán földjére, és így továbbra is Kánaán földjén teszek kijelentéseket, hogy az egész világegyetemet irányítsam. Ekkor nincs fény az egész földön. A Kánaánban lévőkön kívül minden embert éhínség és hideg fenyeget. Dicsőségemet Izráelnek adtam, majd elvettem, és ezzel az izráelitákat Keletre vittem, és az összes embert is Keletre vittem, mindannyiukat elhozva a világossághoz, hogy újra találkozhassanak és társulhassanak azzal, és többé ne keressenek. El fogom érni, hogy mindazok, akik keresnek, újra meglássák a fényt, meglássák a dicsőségemet, amivel Izráelben bírtam; lássák, hogy Isten már régen leszállt egy fehér felhőn az emberek közé, lássák a fehér felhőpamacsokat, és lássák a gyümölcsök gazdag fürtjeit. Még ennél is inkább el fogom érni, hogy láthassák Izráel Jahve Istenét, lássák a zsidók „Mesterét”, lássák a vágyott Messiást, és lássák az Én teljes ábrázatomat, Őt, akit királyok üldöztek az idők folyamán. Munkálkodni fogok az egész világegyetemen, és nagyszabású munkát fogok végezni, megmutatva minden dicsőségemet az embernek az utolsó napokban, megmutatva minden tettemet az embernek az utolsó napokban, és megmutatva egész dicsőséges ábrázatomat azoknak, akik sok éven át vártak Rám, azoknak, akik vágytak rá, hogy fehér felhőn eljöjjek, Izráelnek, mely vágyott rá, hogy még egyszer megjelenjek, és az egész emberiségnek, mely üldöz Engem, hogy mindenki megtudja, hogy dicsőségemet Én már rég elvettem és Keletre vittem, és hogy az már nem Júdeában van, mert az utolsó napok már eljöttek!

Az egész világegyetemben végzem a munkámat, és végtelenül dübörgő robaj hallatszik Keleten, megrázva minden nemzetet és felekezetet. Kijelentéseim vezették el a mai napig az embert. Kijelentéseimmel hódítom meg az embert, hogy belezuhanjon ebbe az áramlatba, és megadja magát Előttem, mert már régen visszavontam dicsőségemet az egész földről, és újból kibocsátottam azt Keleten. Ki ne vágyna arra, hogy láthassa dicsőségemet? Ki ne várná türelmetlenül visszatérésemet? Ki ne vágyna újbóli megjelenésemre? Ki ne sóvárogna szeretetreméltóságom után? Ki ne jönne a fényre? Ki ne szemlélné Kánaán gazdagságát? Ki ne vágyakozna a Megváltó visszatérésére? Ki ne csodálná Őt, aki nagy hatalommal bír? Kijelentéseimet az egész földön népszerűsítik majd, választott népem számára pedig még több szót fogok szólni és jelentek majd ki, mint egy hatalmas mennydörgés, amely megrázza a hegyeket és a folyókat. Az egész világegyetemnek és az emberiségnek mondom szavaimat. Ezért a számból elhangzó szavak az emberek kincsévé váltak, és minden ember becsben tartja szavaimat. A villám Kelettől egészen Nyugatig villámlik. Szavaim olyanok, hogy az ember nem szívesen válik meg tőlük, ugyanakkor kifürkészhetetlenek az ember számára, és még inkább örömet szereznek az embernek. Mint az újszülött csecsemők, minden ember örül és boldog, és ünnepli az Én eljövetelemet. Kijelentéseim által minden embert Magam elé hozok majd. Ezentúl hivatalosan bemegyek az emberiség közé, és elérem, hogy eljöjjenek hódolni Nekem. A Belőlem kiáradó dicsőség és a számból elhangzó szavak hatására minden ember Elém járul, és látja, hogy a villám Keletről villámlik, és hogy leszálltam Keleten, az „Olajfák hegyére”, hogy már régen eljöttem a földre, és hogy már nem a zsidók Fia vagyok, hanem a Kelet Villáma. Mert Én már régen feltámadtam a halálból, és eltávoztam az emberek közül, majd dicsőséggel újra megjelentem az emberi világban. Én vagyok az, akit számtalan korszakkal ezelőtt imádtak, és Én vagyok az izráeliták által számtalan korszakkal ezelőtt elhagyott csecsemő is. Még inkább Én vagyok a jelenkor dicsőséggel teljes Mindenható Istene! Járuljon mindenki trónom elé, és lássa dicsőséges ábrázatomat, hallja kijelentéseimet, és szemlélje tetteimet! Ez az Én szándékom teljessége; ez a tervem vége és csúcspontja, valamint irányításom célja: hogy a számtalan nemzet Nekem hódoljon, a számtalan száj Engem ismerjen el, a számtalan ember Belém vesse bizalmát, és az Én választottaim sokasága Nekem adja meg magát!

Lábjegyzet:

a. Az eredeti szöveg nem tartalmazza a „látom, hogy” kifejezést.