János ígéret által született, ahogyan Izsák is született Ábrahámnak. Ő készítette az utat Jézusnak, és sok munkát végzett, de ő nem volt Isten. Inkább a próféták egyike volt, mert ő csak az utat egyengette Jézusnak. Az ő munkája is nagyszerű volt, és Jézus hivatalosan csak akkor kezdte meg a munkáját, miután ő előkészítette az utat. Lényegében ő egyszerűen Jézusnak dolgozott, és az általa végzett munka Jézus munkáját szolgálta. Miután befejezte az útkészítést, Jézus megkezdte az Ő munkáját, amely újabb, konkrétabb és részletesebb volt. János csak a munka kezdeti részét végezte el; az új munka nagyobb részét Jézus vitte véghez. János is végzett új munkát, de nem ő volt az, aki megnyitott egy új kort. János ígéretből született, és nevét az angyaltól kapta. Akkoriban egyesek az apja, Zakariás után akarták elnevezni, ám az édesanyja így szólt: „Ezt a gyermeket nem lehet így nevezni. Jánosnak kell hívni.” Mindez a Szentlélek parancsára történt. Jézus is a Szentlélek parancsára kapta a nevét, a Szentlélektől született, és a Szentlélek ígéretéből. Jézus Isten, Krisztus és az Emberfia volt. De miután János munkája is nagyszerű volt, őt miért nem nevezték Istennek? Pontosan mi volt a különbség Jézus és János munkája között? Az volt-e az egyetlen indok, hogy János egyengette az utat Jézus előtt? Vagy az, hogy ezt Isten előre elrendelte? Bár János azt is mondta: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa”, és ő is hirdette a mennyek országának evangéliumát, a munkája nem fejlődött tovább, csupán a kezdetet jelentette. Ezzel szemben Jézus megnyitott egy új kort, és véget vetett a réginek, és az ószövetségi törvényt is beteljesítette. Az Ő munkája nagyszabásúbb volt, mint Jánosé, sőt, Ő azért jött, hogy megváltsa az egész emberiséget – elvégezte a munka ezen szakaszát. Ami Jánost illeti, ő csak előkészítette az utat. Bár munkája nagyszerű volt, szavai számosak, és az őt követő tanítványok sokan voltak, a munkája nem volt több, minthogy új kezdetet hozott az ember számára. Soha nem kapott tőle az ember életet, nem kapta meg tőle az utat, vagy mélyebb igazságokat, és soha nem értette meg rajta keresztül Isten akaratát. János nagy próféta volt (Illés), aki új terepet nyitott Jézus munkája előtt, és előkészítette a kiválasztottakat; ő volt a Kegyelem Korának előfutára. Az ilyen dolgokat nem lehet egyszerűen a szokásos emberi megjelenésük megfigyelésével észrevenni. Ez annál is inkább találó, mivel János is igen jelentős munkát végzett, ráadásul a Szentlélek ígérte meg őt, és munkáját a Szentlélek támogatta. Mivel ez így van, csak az általuk végzett munkán keresztül lehet megkülönböztetni kettőjük identitását, mivel nem lehet egy ember lényegét a külső megjelenése alapján megállapítani, és az embernek az sem áll módjában, hogy megállapítsa, mi a Szentlélek tanúságtétele. A János és a Jézus által végzett munka nem hasonlított egymáshoz, és különböző természetűek voltak. Ebből lehet megállapítani, hogy János Isten volt-e vagy sem. Jézus munkája az volt, hogy elindítson, folytasson, befejezzen és valóra váltson. Ő mindezen lépéseket véghezvitte, míg János munkája nem volt több, mint a kezdet megtétele. Jézus kezdetben az evangéliumot terjesztette és hirdette a megtérés útját, majd folytatta az ember megkeresztelésével, a betegek gyógyításával és a démonok kiűzésével. Végül pedig megváltotta az emberiséget a bűntől, és befejezte az egész korra vonatkozó munkáját. Ő is járt mindenfelé, prédikált az embereknek és terjesztette a mennyek országának evangéliumát. Ebben a tekintetben Ő és János hasonlítottak egymásra, a különbség az volt, hogy Jézus megnyitott egy új kort, és elhozta a Kegyelem Korát az ember számára. Az Ő szájából származott az ige arról, hogy mit kell az embernek gyakorolnia, és melyik utat kell követnie a Kegyelem Korában, majd végül befejezte a megváltás munkáját. János soha nem tudta volna elvégezni ezt a munkát. Tehát Jézus volt az, aki elvégezte Magának Istennek a munkáját, Ő az, aki Maga Isten, és aki közvetlenül képviseli Istent. Az emberek elképzelései szerint mindazok, akik az ígéret által születtek, akik a Lélektől születtek, akiket a Szentlélek tart fenn, és akik új utakat nyitnak meg, azok Istenek. Ezen érvelés szerint János is Isten lenne, továbbá Mózes, Ábrahám és Dávid... ők is mind Istenek lennének. Hát nem tökéletes vicc ez?

[Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesülés misztériuma (1)]