Most van az az idő, amikor minden egyes ember számára meghatározom a véget, nem pedig az a szakasz, amelyben elkezdtem munkálni az embert. Egyenként feljegyzem a könyvembe minden egyes ember szavait és tetteit, az utat, amelyen Engem követtek, a bennük rejlő tulajdonságokat, és azt, hogy végül hogyan viselkedtek. Ily módon, függetlenül attól, hogy milyen emberről van szó, senki sem kerülheti el a kezemet, és mindenki a saját fajtájával lesz, ahogyan Én kijelölöm. Nem az életkor, a rangidősség, vagy a szenvedés mértéke alapján döntöm el, hogy kinek milyen rendeltetési helye van, és legkevésbé sem az alapján, hogy mennyire vált ki szánalmat, hanem aszerint, hogy birtokában van-e az igazságnak. Nincs más választás, csak ez. Meg kell értenetek, hogy mindazok, akik nem követik Isten akaratát, szintén bűnhődni fognak. Ez egy megváltoztathatatlan tény. Tehát azok, akik büntetésben részesülnek, Isten igazságossága miatt kapják a büntetést, megtorlásként számos gonosz tettük miatt. A tervemen semmit sem változtattam annak kezdete óta. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ami az embereket illeti, úgy tűnik, hogy egyre kevesebben vannak azok, akikhez szavaimat intézem, ahogy egyre kevesebben vannak azok is, akik valóban elnyerik a jóváhagyásomat. De Én továbbra is fenntartom, hogy a tervem soha nem változott; inkább az ember hite és szeretete az, ami folyamatosan változik, folyamatosan fogyatkozik, olyan mértékben, hogy mindenki számára lehetséges, hogy eljusson az Értem való rajongástól az Irántam való ridegségig, sőt, akár az Én kitaszításomig is. A hozzátok való viszonyulásom se hideg, se meleg nem lesz, amíg undort és utálatot nem érzek, és végül büntetést nem szabok ki. A büntetésetek napján azonban még látni foglak benneteket, de ti többé már nem láthattok Engem. Mivel az élet köztetek már fárasztóvá és unalmassá vált Számomra, ezért, mondanom sem kell, hogy más környezetet választottam, amelyben élni fogok, hogy jobban elkerüljem a gonosz szavaitok ártalmát, és távol maradjak a ti elviselhetetlenül aljas viselkedésetektől, hogy többé ne tudjatok becsapni Engem, vagy felületesen bánni Velem. Mielőtt elhagylak benneteket, még mindig arra kell biztatnom titeket, hogy tartózkodjatok attól, hogy olyat tegyetek, ami nincs összhangban az igazsággal. Inkább azt tegyétek, ami mindenkinek tetszik, ami mindenkinek hasznára válik, és ami a saját rendeltetési helyeteknek kedvez, máskülönben az, aki a csapás közepette szenvedni fog, nem más lesz, mint ti magatok.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Készíts elegendő jócselekedetet rendeltetési helyedhez)