Arról, hogy mindenki végrehajtja a saját feladatát
A jelenlegi áramlatban mindazoknak, akik Istent igazán szeretik, lehetőségük van arra, hogy tökéletességre jussanak Őáltala. Akár fiatalok, akár idősek, mindaddig, amíg olyan szívük van, amely aláveti magát Istennek és féli Őt, tökéletességre juthatnak Őáltala. Isten az embereket különböző feladataiknak megfelelően tökéletesíti. Amennyiben mindent megteszel, és aláveted magad Isten munkájának, tökéletességre juthatsz Őáltala. Jelenleg egyikőtök sem tökéletes. Van, amikor egyfajta feladatot vagytok képesek végrehajtani, máskor pedig kettőt. Amennyiben minden tőletek telhetőt megtesztek, hogy feláldozzátok magatokat Istenért, akkor végül tökéletességre fogtok jutni Őáltala.
A fiatalok kevés világi ügyekre vonatkozó filozófiával rendelkeznek, és hiányzik belőlük a bölcsesség meg az éleslátás. Isten azért jön el, hogy tökéletesítse az ember bölcsességét és éleslátását. Az Ő szava ellensúlyozza a hiányosságaikat. A fiatalok beállítottsága azonban ingatag, és Istennek kell átalakítania azt. A fiataloknak kevesebb vallásos elképzelésük és világi ügyekre vonatkozó filozófiájuk van; mindenről egyszerűen gondolkodnak, és elmélkedéseik nem összetettek. Emberi mivoltuknak ez a része még nem alakult ki, és ez egy figyelemre méltó rész; a fiatalok azonban tudatlanok és bölcsesség híján vannak. Ez olyasvalami, amit Istennek kell tökéletesítenie. Az Isten által való tökéletességre jutás lehetővé teszi számotokra az ítélőképesség kifejlesztését. Képesek lesztek világosan megérteni sok szellemi dolgot, és fokozatosan olyan emberré váltok, akit Isten használni tud. Az idősebb testvéreknek is megvan a maguk feladata, és Isten nem hagyja el őket. Az idősebb testvéreknek is vannak kívánatos és nem kívánatos aspektusai egyaránt. Több világi ügyekre vonatkozó filozófiával és több vallásos elképzeléssel rendelkeznek. Cselekedeteikben számos merev konvencióhoz ragaszkodnak, és szeretik a szabályokat, amelyeket gépiesen és rugalmatlanul alkalmaznak. Ez egy nemkívánatos aspektus. Ezek az idősebb testvérek azonban nyugodtak és állhatatosak maradnak, bármi történjék is; a beállítottságuk stabil, és nincsenek viharos hangulataik. Lehet, hogy lassabban értik meg a dolgokat, de ez nem egy jelentős hiányosság. Mindaddig, amíg alá tudjátok vetni magatokat; amíg el tudjátok fogadni Isten aktuális szavait, és nem vizsgáljátok át Isten szavait; amíg csak az alávetettséggel és a követéssel foglalkoztok, és soha nem ítélkeztek Isten szavai felett, és nem tápláltok azokkal kapcsolatban más rossz gondolatokat; amíg elfogadjátok az Ő szavait, és gyakorlatba ültetitek azokat – akkor, miután teljesítettétek ezeket a feltételeket, tökéletességre juthattok.
Akár fiatalabb, akár idősebb testvérek vagytok, tudjátok, hogy milyen feladatot kellene ellátnotok. A fiatalok nem arrogánsak; az idősebbek nem negatívak, és nem is hátrálnak meg. Sőt, képesek egymás erősségeit felhasználni a gyengeségeik ellensúlyozására, és előítéletek nélkül tudják egymást szolgálni. A barátság hídja épül a fiatalabb és idősebb testvérek között, és Isten szeretetének köszönhetően képesek vagytok jobban megérteni egymást. A fiatalabb testvérek nem nézik le az idősebb testvéreket, az idősebb testvérek pedig nem önelégültek. Nem egy harmonikus partnerség ez? Ha mindannyian ilyen elszántak vagytok, akkor bizonyosan teljesül Isten akarata a ti nemzedéketekben.
A mai tetteitek és viselkedésetek alapján fog eldőlni, hogy áldottak vagy átkozottak lesztek-e a jövőben. Ha azt akarjátok, hogy Isten tökéletesítsen benneteket, akkor annak most, ebben a korszakban kell megtörténnie; a jövőben nem lesz más lehetőség. Isten valóban tökéletesíteni akar benneteket most, és ez nem csak üres beszéd. A jövőben, függetlenül attól, hogy milyen próbatételek érnek benneteket, milyen események történnek, vagy milyen katasztrófák sújtanak, Isten tökéletesíteni akar benneteket; ez egy bizonyos és vitathatatlan tény. Honnan látható ez? Ez abból a tényből látható, hogy Isten szava a korok és nemzedékek során soha nem ért el olyan nagy magasságot, mint napjainkban. Belépett a legmagasabb birodalomba, és példátlan a Szentlélek munkája az egész mai emberiségen. Az elmúlt nemzedékekből aligha volt valakinek ilyen tapasztalata; még Jézus korában sem léteztek a mai kinyilatkoztatások. A hozzátok intézett szavak, az, amit megértetek, és tapasztalataitok mind-mind egy új csúcsot értek el. Ti a próbatételek és fenyítések közepette is megmaradtok, és ez elegendő bizonyíték arra, hogy Isten munkája példátlan nagyszerűségre jutott. Ez nem olyasmi, amit ember képes megtenni, és nem is olyasmi, amit ember tart fenn, hanem ez magának Istennek a munkája. Így Isten munkájának számos valóságából látható, hogy Isten tökéletesíteni akarja az embert, és bizonyára képes is arra, hogy teljessé tegyen titeket. Ha rendelkeztek ezzel betekintéssel, és megteszitek ezt az új felfedezést, akkor nem fogtok várni Jézus második eljövetelére, hanem engeditek Istennek, hogy a jelen korban tegyen teljessé titeket. Ezért mindannyian tegyetek meg minden tőletek telhetőt, fáradságot nem kímélve, hogy Isten által tökéletességre juthassatok.
Most nem szabad foglalkoznod a negatív dolgokkal. Először is, tegyél félre és hagyjál figyelmen kívül mindent, ami negatív érzést kelt benned. Amikor ügyeket intézel, tedd ezt olyan szívvel, amely keresi és érzi az előre vezető utat, Istennek alávetett szívvel. Valahányszor felfedeztek magatokban egy gyengeséget, de nem hagyjátok, hogy az korlátozzon benneteket, és annak ellenére elvégzitek azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznetek, pozitív lépést tettetek előre. Például az idősebb testvéreknek vallásos elképzeléseik vannak, te azonban képes vagy imádkozni, alávetni magadat, enni és inni Isten szavából, és himnuszokat énekelni... Egyszóval minden erőddel szenteld magadat annak, amire képes vagy, azoknak a feladatoknak, amelyeket képes vagy ellátni. Ne várj passzívan! Az első lépés az, hogy kötelességed teljesítése során képes vagy eleget tenni Istennek. Majd, amint képes vagy megérteni az igazságot és belépést nyerni Isten szavainak valóságába, tökéletességre jutottál Őáltala.