Isten munkájának megismerése ezekben az időkben nagyrészt azt jelenti, hogy megtudjuk, mi az utolsó napok megtestesült Istenének legfontosabb szolgálata, és hogy mit jött elvégezni a földön. Korábban már említettem a szavaimban, hogy Isten azért érkezett a földre (az utolsó napokban), hogy példát mutasson, mielőtt távozik. Miként mutat példát Isten? Szavak kimondásával, munkával és beszéddel, szerte a földön. Ez Isten munkája az utolsó napokban; Ő csak beszél, hogy a föld a szavak világává váljon, és hogy az Ő szavai által minden ember ellátást és megvilágosítást nyerjen, valamint meglássa a fényt a lelkében, és tisztán meglássa a látomásokat. Az utolsó napokban Isten testté lett, és elsősorban azért jött a földre, hogy szavakat szóljon. Amikor Jézus eljött, a mennyek országának evangéliumát hirdette, és beteljesítette a megváltás munkáját a keresztre feszítés által. Véget vetett a Törvény Korának, és eltörölt mindent, ami elévült. Jézus eljövetele véget vetett a Törvény Korának és elhozta a Kegyelem Korát; az utolsó napok testet öltött Istenének eljövetele véget vetett a Kegyelem Korának. Elsősorban azért jött, hogy az Ő szavait szólja – olyan szavakkal, amelyek tökéletesítik, megvilágítják és megvilágosítják az embert –, és hogy ezáltal eltüntesse a homályos isten helyét az ember szívében. Jézus nem ezt a szakaszát végezte a munkának, amikor eljött. Amikor Ő eljött, sok csodát tett, meggyógyította a betegeket és kiűzte a démonokat, majd elvégezte a keresztre feszíttetés megváltó munkáját. Ennek következtében az ember az elképzeléseiben úgy hiszi, hogy Istennek ilyennek kell lennie. Mert amikor Jézus eljött, nem azt a munkát végezte, hogy eltüntesse a homályos isten képmását az ember szívéből; amikor eljött, keresztre feszítették, meggyógyította a betegeket, kiűzte a démonokat, és hirdette a menny királyságának evangéliumát. Egyik szempontból Isten megtestesülése az utolsó napokban megszünteti a homályos isten helyét az ember elképzeléseiben, így az ember szívében már nem létezik a homályos isten képmása. Az Ő gyakorlati szavai és munkája, a különböző helyeken tett látogatásai, valamint a kivételesen gyakorlati és normális munkája révén, amelyet az emberek között végez, megismerteti Isten gyakorlatiasságát az emberrel, és eltünteti a homályos isten helyét az ember szívében. Más szempontból Isten a teste által kimondott szavakat arra használja, hogy az embert teljessé tegye, és mindent véghez vigyen. Ezt a munkát fogja Isten az utolsó napokban elvégezni.

Amit tudnotok kell:

1. Isten munkája nem természetfeletti, és nem kellene ezzel kapcsolatos elképzeléseket táplálnotok.

2. Meg kell értenetek a fő munkát, amiért a testet öltött Isten ezúttal eljött.

Nem azért jött, hogy betegeket gyógyítson, vagy démonokat űzzön ki, vagy csodákat tegyen, és nem is azért jött, hogy a bűnbánat evangéliumát hirdesse, vagy megváltsa az embereket. Ennek az az oka, hogy Jézus már elvégezte ezt, és Isten nem ismétli meg ugyanazt a munkát. Isten ma azért jött el, hogy véget vessen a Kegyelem Korának, és eltörölje a Kegyelem Korának minden gyakorlatát. A gyakorlati Isten elsősorban azért jött el, hogy felfedje az Ő gyakorlatiasságát. Amikor Jézus eljött, nem beszélt túl sokat; elsősorban csodákat mutatott be, jeleket és csodákat tett, betegeket gyógyított és démonokat űzött ki, vagy pedig próféciákat mondott, mindezt azért, hogy elérje, hogy az emberek teljes meggyőződéssel higgyenek Benne és meglássák, hogy Ő valóban Isten, és nincsenek testi érzései. Végül beteljesítette a keresztre feszítés művét. A mai Isten nem tesz jeleket és csodákat, nem gyógyít betegeket és nem űzi ki a démonokat. Amikor Jézus eljött, az általa végzett munka Isten egy részét képviselte, de ezúttal Isten azért jött, hogy elvégezze a munka esedékes részét. Isten nem ismétli meg ugyanazt a munkát, Ő az az Isten, aki mindig új és sohasem régi, így mindaz, amit ma látsz, a gyakorlati Isten szavai és munkája.

Az utolsó napokban Isten elsősorban azért lett testté, hogy elmondja szavait, elmagyarázza mindazt, ami az ember életéhez szükséges, rámutasson arra, amibe az embernek be kell lépnie, megmutassa az embernek Isten cselekedeteit, és megmutassa az embernek Isten bölcsességét, mindenhatóságát és csodálatos mivoltát. Isten sokféle beszédmódján keresztül az ember meglátja Isten felsőbbrendűségét, Isten nagyságát, és még inkább meglátja Isten alázatát és elrejtettségét is. Az ember látja, hogy Isten a legfelsőbb, de azt is, hogy alázatos és rejtett, és képes a legcsekélyebbé is válni. Néhány szava közvetlenül a Lélek szemszögéből, néhány közvetlenül az ember szemszögéből, néhány pedig egy harmadik fél szemszögéből hangzik el. Ebből látható, hogy Isten munkamódszerei nagyon változatosak, és ezt a szavakon keresztül láttatja az emberrel. Isten munkája az utolsó napokban egyszerre normális és gyakorlati, ezért az emberek csoportja az utolsó napokban a legnagyobb megpróbáltatásoknak van kitéve. Isten normalitása és gyakorlatiassága miatt minden ember bement a megpróbáltatásokba; az ember Isten normalitása és gyakorlatiassága miatt szállt alá Isten megpróbáltatásaiba. Jézus korában nem voltak elképzelések vagy próbatételek. Mivel a Jézus által végzett munka nagy része megfelelt az emberek elképzeléseinek, az emberek követték Őt, és nem voltak elképzeléseik Róla. A megpróbáltatások, amelyekkel a mai emberek szembesülnek, a valaha volt legnagyobbak, és amikor azt mondják, hogy ezek az emberek a nagy nyomorúságból jöttek ki, akkor az erre a nyomorúságra utal. Ma Isten azért beszél, hogy hitet, szeretetet, a szenvedés elfogadását és alávetettséget építsen fel ezekben az emberekben. A testet öltött Isten által az utolsó napokban mondott szavak az ember természetlényegével és az ember viselkedésével és megnyilvánulásaival összhangban szólalnak meg, valamint azzal, amibe az embernek jelenleg be kell mennie. Szavai egyszerre gyakorlatiasak és normálisak: nem beszél a holnapról, és nem tekint vissza a tegnapra; csak arról beszél, amibe ma be kell menni, amit át kell ültetni a gyakorlatba, és amit meg kell érteni. Ha napjainkban megjelenik egy olyan személy, aki képes jeleket és csodákat tenni, démonokat kiűzni, betegeket gyógyítani és sok csodát bemutatni, és ha ez a személy azt állítja, hogy ő Jézus, aki eljött, akkor ez egy gonosz lélek általi megszemélyesítés lenne, egy Jézust utánzó gonosz lélek műve. Ne feledjétek ezt! Isten nem ismétli meg ugyanazt a munkát. Jézus munkafázisa már befejeződött, és Isten soha többé nem végzi el azt a munkafázist. Isten munkája nincs összhangban az emberek elképzeléseivel; például az Ószövetség megjövendölte a Messiás eljövetelét, és kiderült, hogy Jézus volt az, aki eljött. Ezért hát helytelen lenne, ha eljönne egy másik Messiás. Jézus egyszer már eljött, és helytelen lenne, ha ezúttal is „Jézus” jönne el. Minden korszaknak van egy neve, és minden név tartalmazza az adott korszak jellemzését. Az emberek elképzelései szerint Istennek mindig jeleket és csodákat kell tennie, mindig meg kell gyógyítania a betegeket, ki kell űznie a démonokat, és mindig olyannak kell lennie, mint Jézus. Ezúttal azonban Isten egyáltalán nem így tesz. Ha az utolsó napokban Isten még mindig jeleket és csodákat tenne, még mindig démonokat űzne ki és betegeket gyógyítana – ha pontosan ugyanazt tenné, mint Jézus –, akkor Isten ugyanazt a munkát ismételné meg, és Jézus munkájának nem lenne jelentősége és értéke. Így Isten minden korban a munka egy-egy szakaszát végzi el. Amikor munkájának egy-egy szakasza befejeződik, gonosz szellemek azonnal megpróbálják utánozni azt, és miután a Sátán elkezd Isten sarkában járni, Isten más módszerre vált. Miután Isten befejezte munkájának egy szakaszát, gonosz szellemek megpróbálják utánozni azt. Tisztában kell lennetek ezzel. Miért különbözik ma Isten munkája Jézus munkájától? Miért nem tesz ma Isten jeleket és csodákat, miért nem űzi ki a démonokat, és miért nem gyógyítja meg a betegeket? Ha Jézus munkája ugyanaz lett volna, mint a Törvény Korában végzett munka, akkor képviselhette volna a Kegyelem Korának Istenét? Véghez vihette volna a keresztre feszítés művét? Ha Jézus eljárt volna a templomba, és megtartotta volna a sabbatot, mint a Törvény Korában, és senki sem üldözte volna, hanem mindenki befogadta volna, akkor megfeszíthették volna Őt? Véghez vihette volna a megváltás munkáját? Mi értelme lenne, ha az utolsó napok testet öltött Istene jeleket és csodákat tenne, mint ahogy Jézus tette? Az ember csak akkor szerezhet mélyebb ismeretet Istenről, és csak akkor teljesedhet be Isten irányítási terve, ha Isten az utolsó napokban munkájának egy másik részét végzi, amely irányítási tervének egy részét képviseli.

Az utolsó napokban Isten elsősorban azért jött, hogy elmondja szavait. A Lélek szemszögéből, az ember szemszögéből és egy harmadik személy szemszögéből beszél; különböző módokon beszél, egy ideig az egyik módot alkalmazza, és ezeket a beszédmódokat arra használja, hogy megváltoztassa az ember elképzeléseit, és eltüntesse a képzeletbeli isten képmását az ember szívéből. Ez az Isten által végzett fő munka. Mivel az ember azt hiszi, hogy amikor Isten eljön, akkor majd meggyógyítja a betegeket, kiűzi a démonokat, csodákat tesz, és anyagi áldásokat ad az embernek, Isten elvégzi a munkának ezt a szakaszát – a fenyítés és az ítélet munkáját –, hogy eltüntesse ezeket a dolgokat az ember elképzeléseiben, engedje, hogy az ember megismerje Isten gyakorlatiasságát és normalitását, és eltávolítsa a Jézusról az ember szívében élő képmást, lehetővé téve, hogy helyette Isten új képmása foglalja el az ember szívét. Amint az emberben Isten képmása elöregszik, bálvánnyá válik. Amikor Jézus eljött, és elvégezte a munka e szakaszát, nem képviselte Isten teljességét. Tett néhány jelet és csodát, mondott néhány szót, majd végül keresztre feszítették. Ő Istennek csak egy részét képviselte. Nem képviselhette mindazt, ami Istentől való, hanem inkább úgy képviselte Istent, hogy Isten munkájának egy részét végezte el. Azért van így, mert Isten oly nagy, oly csodálatos és kifürkészhetetlen, és mert Isten minden korban csak a munkájának egy részét végzi el. Az Isten által ebben a korban végzett munka elsősorban az, hogy az élet szavaival látja el az embert; leleplezi az ember természetlényegét és romlott beállítottságát; továbbá felszámolja a vallásos elképzeléseit, feudális gondolkodását, elavult gondolkodását, valamint a tudását és kultúráját. Ezeket a dolgokat mind meg kell tisztítani azáltal, hogy Isten szavai leleplezik azokat. Az utolsó napokban Isten szavakat használ, nem pedig jeleket és csodákat, hogy tökéletessé tegye az embert. Arra használja a szavait, hogy feltárja, megítélje, megfenyítse és tökéletessé tegye az embert, és így Isten szavaiban meglássa az ember Isten bölcsességét és szeretetreméltóságát, valamint megértse Isten természetét, és Isten szavain keresztül tekintsen Isten cselekedeteire. A Törvény Korában Jahve az Ő szavaival kivezette Mózest Egyiptomból, és szólt néhány szót az izráelitákhoz; akkoriban Isten cselekedeteinek egy része feltárult, de mivel az ember képességei korlátozottak voltak, és semmi sem tehette teljessé a tudását, Isten továbbra is beszélt és munkálkodott. A Kegyelem Korában az ember még egyszer meglátta Isten tetteinek egy részét. Jézus képes volt jeleket és csodákat tenni, betegeket gyógyítani és démonokat űzni, aztán keresztre feszíttetni, majd három nappal később feltámadt a halálból, és a hús-vér testben megjelent az emberek előtt. Istenről az ember nem tudott ennél többet. Az ember annyit tud, amennyit Isten kinyilvánít neki, és ha Isten többé semmit nem nyilvánítana ki az embernek, akkor az ember ilyen mértékben határolná be Istent. Isten tehát tovább munkálkodik, hogy az ember egyre mélyebb tudást szerezzen Róla, és így fokozatosan megismerje Isten lényegét. Az utolsó napokban Isten arra használja a szavait, hogy az embert tökéletessé tegye. Romlott beállítottságodat Isten szavai leplezik le, és vallásos elképzeléseidet Isten gyakorlatiassága váltja fel. Az utolsó napokban Isten elsősorban azért lett testté, hogy beteljesítse a szavakat: „az Ige megtestesül, az Ige eljön a testben, és az Ige megjelenik a testben”, és ha erről nincs alapos tudásotok, akkor nem fogtok tudni helytállni. Az utolsó napokban Isten elsősorban olyan munkafázist szándékozik beteljesíteni, ahol az Ige megjelenik a hús-vér testben, és ez Isten irányítási terve munkájának egyik része. Ezért a tudásotoknak alaposnak kell lennie; függetlenül attól, hogy Isten hogyan tevékenykedik, Isten nem engedi, hogy az ember behatárolja Őt. Ha Isten nem végezné ezt a munkát az utolsó napokban, akkor nem bővülhetne az ember tudása Róla. Csak azt tudnád, hogy Istent keresztre lehet feszíteni, le tudja rombolni Sodomát, valamint hogy Jézus feltámadhat halottaiból, és megjelenhet Péternek... De soha nem mondanád, hogy Isten szavai mindent beteljesíthetnek, és meghódíthatják az embert. Csak Isten szavainak megtapasztalásán keresztül beszélhetsz ilyen tudásról. Minél többet tapasztalsz meg Isten munkájából, annál alaposabb lesz a Róla való tudásod, és csak akkor nem fogod a saját elképzeléseiden belülre behatárolni Istent. Az ember úgy ismeri meg Istent, hogy megtapasztalja az Ő munkáját; nincs más helyes út Isten megismeréséhez. Ma sokan vannak, akik nem tesznek mást, mint várják a jeleket és a csodákat, és várják, hogy meglássák, amikor a nagy csapások alászállnak. Te Istenben hiszel, vagy a nagy csapásokban hiszel? Amikor a nagy csapások elérkeznek, már túl késő lesz, és ha Isten nem küldi le a nagy csapásokat, akkor Ő nem is Isten? A jelekben és a csodákban hiszel, vagy magában Istenben? Jézus nem tett jeleket és csodákat, amikor mások kigúnyolták, de vajon Ő nem Isten? Te a jelekben és a csodákban hiszel, vagy Isten lényegében hiszel? Az ember nézetei az istenhitről tévesek! Jahve sok szót szólt a Törvény Korában, de ezek közül néhány még ma sem teljesült be. Mondhatod azt, hogy Jahve nem Isten?

Ma már mindannyiótok számára világosnak kell lennie, hogy az utolsó napokban Isten elsősorban azt a tényt valósítja meg, hogy „az Ige testté lesz”. A földön végzett gyakorlati munkája révén lehetővé teszi az ember számára, hogy megismerje Őt és kapcsolatba lépjen Vele, és lássa gyakorlati tetteit. Lehetővé teszi az ember számára, hogy tisztán lássa, hogy Ő képes jeleket és csodákat tenni, és hogy vannak olyan idők is, amikor nem képes erre; ez a kortól függ. Ebből láthatod, hogy Isten nem képtelen jeleket és csodákat tenni, hanem az elvégzendő munka és a kor szerint változtatja munkamódszerét. A munka jelenlegi szakaszában nem tesz jeleket és csodákat; Jézus korában tett néhány jelet és csodát, mert abban a korban a munkája más volt. Isten ma nem végzi azt a munkát, és egyesek azt hiszik, hogy képtelen jeleket és csodákat tenni, vagy azt gondolják, hogy mivel nem tesz jeleket és csodákat, akkor Ő nem Isten. Hát nem téveszme ez? Isten képes jeleket és csodákat tenni, de egy másik korban munkálkodik, ezért nem végez ilyen munkát. A különböző korokban és munkájának különböző szakaszai szerint Isten különböző tetteket nyilvánít ki. Az ember Istenbe vetett hite nem a jelekbe és a csodákba vetett hit, nem is a csodatettekben való hit, hanem az új korszakban végzett, gyakorlati munkájába vetett hit. Az ember azáltal ismeri meg Istent, ahogyan Isten munkálkodik, és ez a megismerés az emberben az Istenbe vetett hitet, vagyis az Isten munkájába és tetteibe vetett hitet idézi elő. A munkának ebben a szakaszában Isten elsősorban beszél. Ne várd, hogy jeleket és csodákat fogsz látni; nem fogsz látni egyet sem! Ez azért van, mert nem a Kegyelem Korában születtél. Ha úgy lett volna, láthattál volna jeleket és csodákat, de te az utolsó napokban születtél, így csak Isten gyakorlatiasságát és normalitását láthatod. Ne várd, hogy az utolsó napokban láthatod a természetfeletti Jézust. Te csak a gyakorlati, testet öltött Istent látod, aki semmiben sem különbözik bármelyik normális személytől. Isten minden korban különböző tetteket mutat meg. Minden korban tetteinek egy részét mutatja meg, és minden kor munkája Isten természetének egy részét és Isten tetteinek egy részét képviseli. A tettek, amelyeket megmutat, aszerint változnak, hogy melyik korban munkálkodik, de mind lehetővé teszik, hogy az ember Istenről való ismerete elmélyüljön, és lehetővé teszik, hogy az embernek igazabb és szilárdabb hite legyen Istenben. Az ember Isten összes tette miatt hisz Istenben, mert Isten oly csodálatos, oly nagy és mindenható, és mert kifürkészhetetlen – ezért hisz az ember Istenben. Ha te azért hiszel Istenben, mert Ő képes jeleket és csodákat tenni, képes meggyógyítani a betegeket és kiűzni a démonokat, akkor a te nézeted téves, és lesznek, akik azt fogják mondani neked: „Vajon nem képesek a gonosz szellemek is ilyen dolgokra?” Nem jelenti ez Isten képmásának összekeverését a Sátán képmásával? Ma az ember Isten sok cselekedete miatt hisz Istenben, és mert Ő rengeteg munkát végez, és sokféleképpen beszél. Isten az Ő szavain keresztül hódítja meg az embert, és teszi tökéletessé. Az ember Isten sok cselekedete miatt hisz Istenben, nem pedig azért, mert képes jeleket és csodákat tenni; az ember csak úgy ismeri meg Istent, ha tanúja a cselekedeteinek. Csak ha megismered Isten gyakorlati cselekedeteit, azt, hogy miként munkálkodik, milyen bölcs módszereket alkalmaz, hogyan beszél, és miként teszi tökéletessé az embert – csak ezen aspektusok ismeretében foghatod fel Isten gyakorlatiasságát és értheted meg az Ő természetét, ismerve azt, hogy mit szeret, mit utál, és hogyan munkálkodik az emberen. Annak megértése által, hogy Isten mit kedvel és mit gyűlöl, különbséget tudsz tenni a pozitív és negatív dolgok között, és Isten megismerésén keresztül előrelépés történik az életedben. Röviden, meg kell ismerned Isten munkáját, és ki kell igazítanod az Istenbe vetett hitről alkotott nézeteidet.