1Mózes 17:4-6 Ez lesz az Én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belőled, királyok származnak tőled.

1Mózes 18:18-19 Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja maga után fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg Jahve útját, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy Jahve is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak.

1Mózes 22:16-18 Magamra esküszöm, így szól Jahve, hogy mivel így tettél, és nem tagadtad meg Tőlem a fiadat, a te egyetlenedet, azért gazdagon megáldalak, és úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint égen a csillag, vagy mint a homokszemek a tengerparton. A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját, és a te utódod által nyer áldást a föld minden népe, mert hallgattál szavamra.

Jób 42:12 Jahve pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt. Lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara.

Sokan szeretnék Isten áldásait keresni és elnyerni, de ezeket az áldásokat nem mindenki nyerheti el, mert Istennek megvannak a Maga elvei, és Ő a Maga módján áldja meg az embert. Az ígéreteket, amelyeket Isten tesz az embernek, és a kegyelem mennyiségét, amelyet Ő az embernek ajándékoz, az ember gondolatai és cselekedetei alapján ítéli oda. Tehát mit is mutatnak Isten áldásai? Mit látnak bennük az emberek? Itt most tegyük félre annak megvitatását, hogy milyen típusú embereket áld meg Isten, és hogy milyen elvek szerint áldja meg Isten az embert. Ehelyett azzal a célkitűzéssel vizsgáljuk meg, hogyan áldja meg Isten az embert, hogy megismerjük Isten hatalmát, Isten hatalma megismerésének perspektívájából.

A fenti négy szentírási szakasz mind arról szóló feljegyzés, hogy Isten megáldja az embert. Részletes leírást adnak Isten áldásának fogadóiról, például Ábrahámról és Jóbról, valamint annak okairól, miért ajándékozta nekik áldásait Isten, és hogy mit foglaltak magukban ezek az áldások. Isten kijelentéseinek hangneme és modora, valamint a perspektíva és pozíció, amelyből Ő beszélt, lehetővé teszi az emberek számára annak felfogását, hogy az Egyetlen, aki áldásokat ajándékoz, és ezen áldások fogadója jól elkülöníthető identitással, státusszal és lényeggel rendelkezik. Ezen kijelentések hangneme és modora, valamint a pozíció, amelyből elhangzottak, egyedülálló módon Istenre jellemző, aki a Teremtő identitásával rendelkezik. Hatalma és ereje van, ahogy rendelkezik a Teremtő tisztességével és fenségével is, amely embertől kétséget nem tűr.

Nézzük először az 1Mózes 17:4-6-ot: „Ez lesz az Én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belőled, királyok származnak tőled.” Ezek a szavak voltak az a szövetség, amelyet Isten Ábrahámmal kötött, valamint Isten Ábrahámra adott áldása: Isten Ábrahámot népek atyjává fogja tenni, nagyon-nagyon megszaporítja utódait, népeket támaszt belőle, és királyok fognak származni tőle. Látod Isten hatalmát ezekben a szavakban? És milyennek látod ezt a hatalmat? Isten hatalma lényegének melyik aspektusát látod? E szavak figyelmes olvasásával nem nehéz felfedezni, hogy Isten hatalma és identitása világosan feltárul Isten kijelentéseinek megfogalmazásában. Például, amikor Isten azt mondja: „Ez lesz az Én szövetségem veled [...] leszel [...] teszlek [...] megszaporítom [...]”, az olyan kifejezések, mint „leszel” és „teszlek”, amelyek megfogalmazása Isten identitásának és hatalmának megerősítését hordozza, egyfelől a Teremtő hűségének jelei, másfelől Isten által használt különleges szavak, aki a Teremtő identitásával rendelkezik – ugyanakkor a szokványos szókincs részei is. Ha valaki azt mondja, reméli, hogy valaki másnak az utódai megszaporodnak, népek támadnak majd belőle, és királyok származnak tőle, akkor az kétségkívül egyfajta kívánság, nem pedig ígéret vagy áldás. Ezért az emberek nem merészelnek így szólni: „Ilyenné és ilyenné teszlek, ilyen és ilyen leszel”, hiszen tudják, hogy ők nem rendelkeznek ilyen erővel; nem rajtuk múlik, és még ha mondanak is ilyesmiket, ezek csak üres és értelmetlen szavak lennének, amelyeket a vágyuk és ambíciójuk mozgat. Mer bárki ilyen fennkölt hangnemben beszélni, ha úgy érzi, nem képes a kívánságait valóra váltani? Mindenki jót kíván az utódainak, és azt reméli, hogy kiemelkedőek lesznek, és nagy sikereket érnek majd el. „Milyen nagy szerencse volna, ha egyikükből császár lenne! Az is jó lenne, ha valamelyikük kormányzó lenne – a lényeg, hogy fontos ember legyen!” Ezek mind emberek kívánságai, de az emberek az áldásokat csak kívánhatják az utódaiknak, de ezekből az ígéretekből egyet sem teljesíthetnek be vagy válthatnak valóra. A szívében mindenki világosan tudja, hogy nincs meg benne az erő ilyen dolgok megvalósításához, mert ezekkel kapcsolatban semmire nincs befolyása, akkor hát hogyan is tudnának rendelkezni mások sorsa felett? Isten azért mondhat ilyen szavakat, mert Isten rendelkezik ezzel a hatalommal, és képes teljesíteni és megvalósítani mindazokat az ígéreteket, amelyeket az embernek tesz, és valóra váltani minden áldást, amelyet az embernek ajándékoz. Az embert Isten teremtette, Isten számára pedig gyerekjáték lenne nagyon megszaporítani valakinek az utódait, és csak egy szavába kerülne, hogy valakinek a leszármazottait sikeressé tegye. Neki az ilyesmibe soha nem kellene beleizzadnia, vagy megerőltetnie az agyát, vagy megfeszülnie; ez maga Isten ereje, maga Isten hatalma.

Miután azt olvastuk az 1Mózes 18:18-ban: „Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe”, érzitek Isten hatalmát? Érzékelitek a Teremtő rendkívüliségét? Érzékelitek a Teremtő fensőbbségét? Isten szavai bizonyosak. Isten nem a sikerben való bizakodása miatt vagy megjelenítéseként mond ilyen szavakat, hanem ezek a szavak Isten kijelentéseinek hatalmát bizonyítják, és parancsolatként szolgálnak, amely beteljesíti Isten szavait. Két kifejezésre érdemes itt figyelnetek. Amikor Isten azt mondja: „Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe”, van ezekben a szavakban bármi kétértelműség? Van benne bármi aggály? Van benne bármi félelem? Az Isten kijelentésében megjelenő „fog” és „nyer” szavak miatt ezeknek az elemeknek, amelyek különösen jellemzőek az emberre, és gyakran megmutatkoznak benne, a Teremtőhöz soha nem volt közük. Senki nem merne ilyen szavakat használni, amikor jót kíván másoknak, senki nem merne valaki mást olyan bizonyossággal megáldani, hogy egy nagy és hatalmas népet adjon neki, vagy azt ígérje, hogy általa nyer áldást a föld minden népe. Minél bizonyosabbak Isten szavai, annál inkább bizonyítanak valamit – de vajon mit? Azt bizonyítják, hogy Istennek van ilyen hatalma, hogy az Ő hatalma képes megvalósítani ezeket a dolgokat, és hogy azok megvalósulása elkerülhetetlen. Isten a legcsekélyebb tétovázás nélkül bizonyos volt az Ő szívében mindabban, amivel Ábrahámot megáldotta. Továbbá ez teljes egészében az Ő szavainak megfelelően valósul meg, és semmiféle erő nem lesz képes beteljesedését megmásítani, megakadályozni, csorbítani vagy megzavarni. Tekintet nélkül arra, mi más történik, semmi nem tudja Isten szavainak beteljesedését és megvalósulását megelőzni vagy befolyásolni. Pontosan ilyen az ereje a Teremtő szájából elhangzott szavaknak és a Teremtő hatalmának, amely nem tűri az emberi tagadást! E szavak olvastán érzel-e még kétséget? Ezek a szavak Isten szájából hangzottak el, Isten szavaiban pedig erő, fenség és hatalom van. Ez az erő és hatalom, valamint a tény beteljesedésének elkerülhetetlensége minden teremtett vagy teremtetlen lény számára elérhetetlen, és minden teremtett vagy teremtetlen lény számára felülmúlhatatlan. Csak a Teremtő képes ilyen hangnemben és hangsúllyal társalogni az emberiséggel, és tények bizonyítják, hogy az Ő ígéretei nem üres szavak vagy puszta dicsekvés, hanem egyedülálló hatalom kifejezései, amelyet semmiféle személy, esemény vagy dolog nem múlhat felül.

Mi a különbség az Isten által mondott szavak és az ember által mondott szavak között? Amikor ezeket az Isten által mondott szavakat olvasod, érzékeled Isten szavainak erejét és Isten hatalmát. Hogyan érzel, amikor emberektől hallasz ilyen szavakat? Úgy gondolod, rendkívül arrogánsak és beképzeltek, olyan emberek, akik előtérbe tolják magukat? Ők ugyanis nem rendelkeznek ezzel az erővel, nem rendelkeznek ilyen hatalommal, és ezért egyáltalán nem képesek ilyen dolgokat elérni. Az, hogy ennyire biztosak az ígéreteikben, csupán megjegyzéseik átgondolatlanságát mutatja. Ha valaki ilyen szavakat szól, az az illető kétségkívül arrogáns és túlságosan magabiztos volna, és azt árulná el magáról, hogy ő az arkangyal természetének klasszikus példája. Ezek a szavak Isten szájából hangzottak el; érzékeled itt az arrogancia bármely elemét? Úgy érzed, hogy Isten szavai csupán egy vicc? Isten szavai hatalom, Isten szavai tények, és még mielőtt a szavak elhangoznának az Ő szájából, vagyis miközben Ő meghozza a döntést, hogy megtesz valamit, az a dolog már be is teljesedett. Azt lehet mondani, hogy mindaz, amit Isten Ábrahámnak mondott, szövetség volt, amelyet Isten Ábrahámmal kötött, és ígéret, amelyet Isten Ábrahámnak tett. Ez az ígéret szilárd és egyszersmind beteljesedett tény volt, és ezek a tények Isten terve szerint fokozatosan megvalósultak Isten gondolataiban. Tehát az, hogy Isten ilyen szavakat mond, nem jelenti azt, hogy az Ő természete arrogáns, Isten ugyanis képes ilyen dolgokat megvalósítani. Ő rendelkezik ezzel az erővel és hatalommal, és teljes mértékben képes véghezvinni ezeket a cselekedeteket, és megvalósításuk teljes mértékben az Ő képességein belül van. Amikor ilyen szavak hangoznak el Isten szájából, az Isten igaz természetének kinyilatkoztatása és kifejezése, Isten lényegének és hatalmának tökéletes kinyilatkoztatása és megnyilvánulása, és a Teremtő identitásának nincs ennél illőbb és megfelelőbb bizonyítéka. E kijelentések modora, hangneme és megfogalmazása pontosan a Teremtő identitásának ismertetőjegye, és tökéletesen megfelel Isten saját identitása kifejezésének; ezekben nincs színlelés, nincs tisztátalanság; ezek a Teremtő lényegének és hatalmának teljesen és kifejezetten tökéletes bemutatásai. Ami a teremtményeket illeti, bennük sem ez a hatalom nincs meg, sem ez a lényeg, és még kevésbé az Isten által adott erő. Ha az ember ilyen magatartást tanúsít, az szinte bizonyosan romlott beállítottságának kisülése volna, ennek gyökere pedig az ember arroganciájának és féktelen ambíciójának tolakodó hatása, valamint nem más, mint az ördög, a Sátán gonosz szándékainak feltárulása lenne, aki meg akarja téveszteni az embereket, és el akarja csábítani őket, hogy elárulják Istent. Hogyan tekint Isten arra, amit ez a nyelvezet feltár? Isten azt mondaná, hogy el akarod bitorolni az Ő helyét, az Ő szerepében akarsz tetszelegni, és a helyébe akarsz lépni. Amikor Isten kijelentéseinek hangnemét utánzod, a szándékod az, hogy átvedd Isten helyét az emberek szívében, hogy kisajátítsd az emberiséget, amely jog szerint Istent illeti meg. Ez egész egyszerűen a Sátán; ezek az arkangyal leszármazottainak cselekedetei, amelyeket a Menny nem tűrhet! Köztetek vannak-e olyanok, akik valaha is utánozták Istent egy bizonyos módon azáltal, hogy kimondtak néhány szót, azzal a szándékkal, hogy embereket tévesszenek meg és vezessenek félre, és elérjék, hogy azok úgy érezzék, mintha ennek a személynek a szavai és cselekedetei Isten hatalmát és erejét hordoznák, mintha ennek a személynek a lényege és identitása egyedülálló lenne, sőt, mintha a szavai hangneme is Isten szavainak hangneméhez hasonló lenne? Tettetek valaha ilyesmit? Utánoztátok valaha Isten hangnemét a beszédetekben, olyan gesztusokkal, amelyek állítólag Isten természetét képviselik, olyasmivel, amit ti erőnek és hatalomnak véltek? A legtöbben gyakran cselekedtek így, vagy gyakran terveztek így cselekedni? Nos, amikor igazán látjátok, észlelitek és ismeritek a Teremtő hatalmát, és visszanéztek arra, amit azelőtt tettetek, és amit azelőtt felfedtetek magatokból, undort éreztek? Felismeritek aljasságotokat és szégyentelenségeteket? Miután ízekre szedtük az ilyen emberek beállítottságát és lényegét, mondhatjuk, hogy az ilyenek átkozott pokolfajzatok? Mondhatjuk, hogy mindenki, aki ilyesmiket tesz, saját magát aljasítja le? Felismeritek a dolog természetének súlyosságát? Mennyire súlyos? Azoknak az embereknek, akik így cselekednek, az a szándékuk, hogy Istent utánozzák. Ők akarnak lenni Isten, el akarják érni, hogy az emberek Istenként imádják őket. El akarják törölni Isten helyét az emberek szívében, és meg akarnak szabadulni az emberek között munkálkodó Istentől, és mindezt azért teszik, hogy elérjék céljukat: hogy irányítsák, felfalják és birtokba vegyék az embereket. Mindenkinek vannak ilyen tudat alatti vágyai és ambíciói, és mindenki ebben a fajta romlott sátáni lényegben él, egy sátáni természetben, amelyben ellenséges viszonyban vannak Istennel, elárulják Istent, és Istenné akarnak válni. Az Isten hatalmának témájáról szóló közlésemet követően még mindig arra vágytok vagy arra pályáztok, hogy Istent utánozzátok, vagy az Ő szerepében tetszelegjetek? Még mindig Isten akartok lenni? Még mindig Istenné akartok válni? Isten hatalmát ember nem utánozhatja, és Isten identitását és státuszát ember nem öltheti magára. Habár képes vagy utánozni a hangnemet, amelyben Isten szól, Isten lényegét nem tudod utánozni. Bár képes vagy Isten helyére állni és megszemélyesíteni Istent, soha nem leszel képes megtenni, amit Isten tenni szándékozik, és soha nem leszel képes minden dolog fölött uralkodni és parancsolni azoknak. Isten szemében mindörökké csak egy apró teremtmény leszel, és akármilyen nagyszerűek is a készségeid és képességeid, akármennyi tehetséged is van, egészében véve a Teremtő uralma alatt állsz. Bár képes vagy vakmerő szavakat szólni, ez sem azt nem bizonyíthatja, hogy rendelkezel a Teremtő lényegével, sem azt nem jelentheti, hogy megvan benned a Teremtő hatalma. Isten hatalma és ereje Magának Istennek a lényege. Nem tanult vagy kívülről hozzáadott tulajdonságok, hanem Magának Istennek az eredendő lényege. És így a Teremtő és a teremtmények közötti kapcsolat soha nem változhat. A teremtmények egyikeként az embernek meg kell tartania a saját pozícióját, és lelkiismeretesen kell viselkednie. Őrizd kötelességtudóan, amit a Teremtő rád bízott. Ne légy fegyelmezetlen, ne tegyél olyasmit, ami meghaladja a képességeidet, vagy ami utálatos Isten számára. Ne próbálj nagy lenni, supermanné vagy másoknál különbbé válni, és ne törekedj arra, hogy Istenné válj. Erre az embereknek nem lenne szabad vágyniuk. Arra törekedni, hogy nagyok vagy supermanek legyünk, abszurd. Arra törekedni, hogy Istenné váljunk, még szégyenletesebb; visszataszító és megvetésre méltó. Ami dicséretes, és amihez a teremtményeknek mindennél inkább tartaniuk kellene magukat, az az igaz teremtménnyé válás; ez az egyetlen cél, amelyre mindenkinek törekednie kellene.

(Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló I.)