Isten hatezer éves irányítási terve a végéhez közeledik, és országának kapuja már megnyílt mindazok előtt, akik az Ő megjelenését keresik. Kedves fivérek és nővérek, mire vártok még? Mi az, amit kerestek? Várjátok-e Isten megjelenését? Keresitek-e az Ő lábnyomait? Mennyire kell vágyakozni Isten megjelenése után! És milyen nehéz megtalálni Isten lábnyomait! Egy ilyen korban, egy ilyen világban, mit kell tennünk, hogy tanúi legyünk annak a napnak, amelyen Isten megjelenik? Mit kell tennünk, hogy lépést tartsunk Isten lépteivel? Ilyen kérdésekkel szembesülnek mindazok, akik várják Isten megjelenését. Nem egyszer gondolkodtatok már ezeken mindannyian – de milyen eredménnyel? Hol jelenik meg Isten? Hol vannak Isten lábnyomai? Tudjátok a választ? Sokan így válaszolnának: „Isten megjelenik mindazok között, akik követik Őt, és a lábnyomai közöttünk vannak; ez ilyen egyszerű!” Bárki adhat egy sablonos választ, de vajon értitek-e, hogy mit is jelent Isten megjelenése vagy az Ő lábnyomai? Isten megjelenése az Ő földi érkezésére utal, hogy személyesen végezze a munkáját. Ő a saját identitásával és természetével, és a Vele született módon száll alá az emberiség közé, hogy elvégezze egy kor megkezdésének és egy kor befejezésének a munkáját. Ez a megjelenési mód nem egyfajta szertartás. Ez nem jel, kép, csoda vagy valamiféle nagyszerű látomás, és még kevésbé valamilyen vallási folyamat. Ez egy valós és igaz tény, amelyet bárki megtapinthat és szemlélhet. Ez a fajta megjelenés nem valami rutincselekvés vagy bármilyen rövid távú vállalkozás kedvéért történik, hanem inkább egy munkaszakasz kedvéért az Ő irányítási tervében. Isten megjelenése mindig jelentőségteljes, és mindig valamilyen kapcsolatban áll az Ő irányítási tervével. Amit itt megjelenésnek nevezünk, az teljesen különbözik attól a fajta „megjelenéstől”, amelyben Isten irányítja, vezeti és megvilágosítja az embert. Isten minden alkalommal, amikor megjelenik, megvalósítja az Ő hatalmas művének egy szakaszát. Ez a munka különbözik minden más korszak munkájától. Ez az ember számára elképzelhetetlen, és ember ilyet még soha nem tapasztalt. Ez a munka egy új korszakot indít el, a régi korszakot pedig lezárja, ez egy új és tökéletesített formája az emberiség üdvösségéért végzett munkának; mi több, ez a munka vezeti be az emberiséget az új korszakba. Ezt jelenti Isten megjelenése.

Ha már megértetted, hogy mit jelent Isten megjelenése, hogyan kellene keresd Isten lábnyomait? Ezt a kérdést nem nehéz megmagyarázni: Ahol Isten megjelenik, ott megtalálod az Ő lábnyomait. Egy ilyen magyarázat egyértelműnek hangzik, de a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, mert sokan nem tudják, hol jelenik meg Isten, még kevésbé, hogy hol akar, vagy hol kellene megjelennie. Egyesek ösztönösen azt hiszik, hogy ahol a Szentlélek munkálkodik, ott Isten is megjelenik. Vagy pedig azt hiszik, hogy ahol szellemi szereplők vannak, ott Isten megjelenik. Vagy pedig azt hiszik, hogy ahol nagy tekintélyű emberek vannak, ott megjelenik Isten. Egyelőre tekintsünk el attól, hogy az ilyen hiedelmek helyesek vagy helytelenek. Egy ilyen kérdés megmagyarázásához először is világos céllal kell rendelkeznünk: Isten lábnyomait keressük. Nem szellemi szereplőket keresünk, még kevésbé híres személyiségeket, hanem Isten lábnyomait keressük. Ezért, mivel Isten lábnyomait keressük, Isten szándékait, szavait és Isten kijelentéseit kell keresnünk – mert ahol Isten által mondott új szavak vannak, ott Isten hangja van, és ahol Isten lábnyomai vannak, ott vannak Isten tettei. Ahol Isten kifejeződése van, ott Isten megjelenik, és ahol Isten megjelenik, ott van az igazság, az út és az élet. Isten lábnyomait keresve figyelmen kívül hagytátok a szavakat: „Isten az igazság, az út, és az élet.” És így sokan, még ha el is nyerik az igazságot, nem hiszik, hogy megtalálták Isten lábnyomait, még kevésbé ismerik el Isten megjelenését. Micsoda súlyos tévedés! Isten megjelenése nem egyeztethető össze az ember elképzeléseivel, még kevésbé jelenhet meg Isten az ember parancsára. Isten a saját döntései és az Ő saját tervei alapján végzi a munkáját; továbbá, Neki megvannak a saját céljai és az Ő saját módszerei. Bármilyen munkát is végez Ő, nincs szüksége arra, hogy megbeszélje azt az emberrel, vagy tanácsot kérjen tőle, még kevésbé arra, hogy minden egyes embert értesítsen az Ő munkájáról. Ez Isten természete, és ezt egyébként mindenkinek fel kell ismernie. Ha szeretnétek Isten megjelenésének tanúi lenni, Isten nyomdokait követni, akkor először is el kell távolodnotok a saját elképzeléseitektől. Nem szabad követelned, hogy Isten ezt vagy azt tegye, még kevésbé szabad Őt a saját korlátaid közé helyezned, és a saját elképzeléseidre korlátoznod. Ehelyett azt kell megkövetelnetek magatoktól, hogy miként kellene keresnetek Isten lábnyomait, hogyan kellene fogadnotok Isten megjelenését, és hogyan kellene alávetnetek magatokat Isten új munkájának: Ezt kellene tennie az embernek. Mivel az ember nem az igazság, és nincs az igazság birtokában, ezért keresnie kellene, el kellene fogadnia és alá kellene vetnie magát.

Függetlenül attól, hogy amerikai, brit vagy bármilyen más nemzetiségű vagy, túl kell lépned saját nemzetiséged határain, és túllépve saját magadon egy teremtett lény identitásából kell szemlélned Isten munkáját. Ily módon nem fogsz korlátokat felállítani Isten lábnyomait illetően. Manapság ugyanis sokan lehetetlennek tartják, hogy Isten egy bizonyos nemzetben, vagy egy bizonyos nép körében jelenjen meg. Milyen mély Isten munkájának jelentősége, és milyen fontos Isten megjelenése! Hogyan is mérhetné fel őket az ember értelme és gondolkodása? Ezért mondom, hogy át kell törnöd a nemzetiség és az etnikum fogalmain, hogy Isten megjelenését keresd. Csak így nem fog korlátozni téged a saját felfogásod; csak így leszel alkalmas arra, hogy üdvözöld Isten megjelenését. Ellenkező esetben örök sötétségben maradsz, és soha nem nyered el Isten helyeslését.

Isten az egész emberi faj Istene. Ő nem tekinti magát egyetlen nemzet vagy nép magántulajdonának sem, hanem úgy végzi a munkáját, ahogyan azt eltervezte, anélkül, hogy bármilyen formára, nemzetre vagy népre korlátozódna. Talán soha nem is képzelted el ezt a formát, vagy talán a hozzáállásod ehhez a formához a tagadás, vagy talán a nemzet, ahol Isten kinyilatkoztatja magát, és a nép, akik között kinyilatkoztatja magát, történetesen mindenki által diszkriminált, és történetesen a legelmaradottabb a földön. Istennek mégis megvan a maga bölcsessége. Az Ő nagy hatalmával, igazsága és természete révén valóban megnyerte az emberek egy csoportját, akik egy véleményen vannak Vele, és az emberek egy csoportját, akiket teljessé kívánt tenni – egy általa meghódított csoportot, akik mindenféle megpróbáltatást, nyomorúságot és üldözést elszenvedve képesek Őt a végsőkig követni. Isten megjelenésének célja, amely nem korlátozódik semmilyen formára vagy nemzetre az, hogy lehetővé tegye számára, hogy elvégezze művét, ahogyan azt eltervezte. Éppen úgy, mint amikor Isten testté lett Júdeában: az volt a célja, hogy elvégezze a keresztrefeszítés művét az egész emberi faj megváltásával. A zsidók azonban azt hitték, hogy Isten számára lehetetlen, hogy ezt megtegye, és lehetetlennek tartották, hogy Isten megtestesüljön és felvegye az Úr Jézus alakját. Az ő „lehetetlenségük” lett az alap, amelyre építve elítélték Istent és szembefordultak vele, és amely végül Izráel pusztulásához vezetett. Manapság sokan követnek el hasonló hibát. Minden erejükkel Isten közelgő megjelenését hirdetik, ugyanakkor elítélik megjelenését; a „lehetetlen” ismét a képzeletük korlátai közé szorítja Isten megjelenését. Így láttam sok embert vad és harsány nevetésben kitörni, miután Isten szavaival találkoztak. De vajon különbözik-e ez a nevetés attól a kárhoztatástól és káromlástól, amit a zsidók műveltek? Ti nem vagytok tisztelettudóak az igazság jelenlétében, még kevésbé van bennetek vágyakozó magatartás. Mindössze válogatás nélkül tanultok és könnyed közönyösséggel várakoztok. Mit nyerhettek az ilyen tanulással és várakozással? Azt hiszitek, hogy személyes útmutatást kaptok Istentől? Ha nem tudod megkülönböztetni Isten kijelentéseit, akkor mi módon vagy alkalmas arra, hogy tanúja légy Isten megjelenésének? Ahol Isten megjelenik, ott kifejezésre jut az igazság, és ott lesz Isten hangja. Csak azok lesznek képesek meghallani Isten hangját, akik el tudják fogadni az igazságot, és csak az ilyen emberek alkalmasak arra, hogy tanúi legyenek Isten megjelenésének. Engedd el az elképzeléseidet! Csendesedj el, és olvasd el figyelmesen ezeket a szavakat. Ha vágyakozol az igazságra, Isten megvilágosít, és meg fogod érteni az Ő szándékait és szavait. Engedjétek el a „lehetetlenről” alkotott véleményeteket! Minél inkább azt hiszik az emberek, hogy valami lehetetlen, annál valószínűbb, hogy megtörténik, mert Isten bölcsessége magasabbra száll az égnél, Isten gondolatai magasabbak az ember gondolatainál, és Isten munkája meghaladja az ember gondolkodásának és elképzeléseinek határait. Minél inkább lehetetlen valami, annál inkább van benne igazság, amit keresni lehet; minél inkább túl van valami az ember felfogásán és képzeletén, annál inkább tartalmazza Isten szándékait. Ennek az az oka, hogy Isten – függetlenül attól, hogy hol tárulkozik fel – még mindig Isten, és lényege soha nem változik a megjelenésének helye vagy módja szerint. Isten természete ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy hol vannak a lábnyomai, és bárhol is legyenek a lábnyomai, Ő az egész emberiség Istene, ahogyan az Úr Jézus nemcsak az izráeliták Istene, hanem Ázsia, Európa és Amerika minden népének Istene, sőt mi több, Ő az egyetlen Isten az egész világegyetemben. Keressük tehát Isten szándékait, fedezzük fel az Ő megjelenését az Ő szavaiban, és tartsunk lépést az Ő lábnyomaival! Isten az igazság, az út, és az élet. Az Ő szavai és az Ő megjelenése párhuzamosan léteznek, és az Ő természete és lábnyomai mindenkor nyitottak az emberiség számára. Kedves testvérim, remélem, hogy meglátjátok Isten megjelenését ezekben a szavakban, elkezditek követni az Ő nyomdokait, miközben egy új korszak felé lépdeltek, és bejuttok a gyönyörű új égbe és földre, amelyet Isten készített azok számára, akik várják az Ő megjelenését!