Isten a különböző koroknak megfelelően mondja szavait és végzi munkáját, és a különböző korokban más-más szavakat mond. Isten nem tartja magát szabályokhoz, nem ismétli ugyanazt a munkát, és nem érez nosztalgiát a múlt dolgai iránt; Ő olyan Isten, aki mindig új és soha nem régi, és minden nap új szavakat mond. Ahhoz kell ragaszkodnod, amit ma kell betartani; ez az ember felelőssége és kötelessége. Létfontosságú, hogy a gyakorlat a jelenben Isten világossága és szavai köré összpontosuljon. Isten nem tartja magát szabályokhoz, és képes sokféle nézőpontból beszélni, hogy világossá tegye bölcsességét és mindenhatóságát. Nem számít, hogy a Lélek, az ember vagy egy harmadik személy szemszögéből beszél – Isten mindig Isten, és azért, mert az ember szemszögéből beszél, nem mondhatod, hogy Ő nem Isten. Egyesek körében kialakultak olyan elképzelések, amelyek azokból a különböző nézőpontokból fakadnak, amelyekből Isten beszél. Az ilyen emberek nem ismerik Istent, és nem ismerik az Ő munkáját. Ha Isten mindig egy nézőpontból beszélne, vajon az ember nem állítana fel szabályokat Istenről? Vajon Isten megengedheti, hogy az ember így cselekedjen? Függetlenül attól, hogy Isten melyik szemszögből beszél, megvan rá az oka, hogy ezt tegye. Ha Isten mindig a Lélek szemszögéből beszélne, vajon képes lennél kapcsolatba lépni vele? Ezért néha harmadik személyben beszélve intézi hozzád szavait, és kalauzol téged a valóságba. Minden, amit Isten tesz, helyénvaló. Röviden, Isten csinál mindent, és ebben nem szabad kételkedned. Ő Isten, így nem számít, milyen nézőpontból beszél, Ő mindig Isten marad. Ez egy megváltoztathatatlan igazság. Bárhogyan is munkálkodik, Ő akkor is Isten, és az Ő lényege nem változik! Péter így szerette Istent, és Isten szándékaival összhangban lévő ember volt, de Isten nem tanúsította, hogy ő Úr vagy Krisztus, mert egy lény lényege az, ami, és ez soha nem változhat meg. Isten az Ő munkájában nem tartja magát szabályokhoz, hanem különböző módszereket alkalmazva teszi munkáját hatékonnyá, és mélyíti el az ember tudását Őróla. Minden munkamódszere segít az embernek megismerni Őt, és azt a célt szolgálja, hogy az embert tökéletessé tegye. Bármelyik munkamódszerét is alkalmazza, mindegyik az ember épülését és tökéletessé tételét szolgálja. Bár az egyik-másik munkamódszere talán nagyon hosszú ideig tarthat, ez azért van, hogy az ember Belé vetett hitét erősítse. Ezért ne legyen kétség a szívedben. Ezek mind Isten munkájának lépései, amelyeknek alá kell vetnetek magatokat.

Amiről ma szó van, az a belépés a valóságba – nem a felemelkedés a mennybe vagy királyként való uralkodás; kizárólag a valóságba való belépés kereséséről van szó. Nincs ennél gyakorlatiasabb törekvés, és királyként való uralkodásról beszélni nem gyakorlatias. Az emberben nagy kíváncsiság van, és Isten munkáját még ma is vallásos elképzelései alapján méri. Miután megtapasztalta Isten sokféle munkamódszerét, az ember még mindig nem ismeri Isten munkáját, még mindig jeleket és csodákat keres, és még mindig azt vizsgálja, hogy beteljesedtek-e Isten szavai. Nem elképesztő tudatlanság ez? Isten szavainak beteljesedése nélkül még mindig hinnéd, hogy Ő az Isten? Ma az egyházban sok ilyen ember várja, hogy jeleket és csodákat lásson. Azt mondják, hogy ha Isten szavai beteljesednek, akkor Ő Isten; ha Isten szavai nem teljesednek be, akkor Ő nem Isten. Te tehát a szavai beteljesedése miatt hiszel Istenben, vagy azért, mert Ő maga Isten? Az embernek az Istenbe vetett hitéről alkotott nézetét helyre kell tenni! Amikor azt látod, hogy Isten szavai nem teljesültek be, elinalsz – ez az Istenbe vetett hit? Ha hiszel Istenben, akkor mindent Isten irgalmára kell bíznod, és alá kell vetned magad Isten minden munkájának. Isten oly sok szót mondott az Ószövetségben – melyiket láttad a saját szemeddel beteljesedni? Mondhatod-e azt, hogy Jahve nem az igaz Isten, mert nem láttad? Még ha sok szó be is teljesedett, az ember képtelen ezt világosan látni, mert az ember nem rendelkezik az igazsággal, és nem ért semmit. Egyesek el akarnak menekülni, amikor úgy érzik, hogy Isten szavai nem teljesültek. Próbáld ki! Nézd meg, hogy el tudsz-e futni. Miután elfutottál, vissza fogsz jönni. Isten az Ő szavával irányít téged, és ha elhagyod az egyházat és Isten igéjét, nem fogsz tudni tovább élni. Ha nem hiszed el, próbáld ki magad – gondolod, hogy csak úgy elmehetsz? Isten Lelke irányít téged. Nem mehetsz el. Ez Isten adminisztratív rendelete! Ha egyesek meg akarják próbálni, megtehetik! Azt mondod, hogy ez a valaki nem Isten, akkor kövessetek el ellene bűnt, és meglátod, mit tesz. Lehetséges, hogy a tested nem fog meghalni, és továbbra is képes leszel táplálkozni és öltözködni, de mentálisan elviselhetetlen lesz; feszültnek és elgyötörtnek fogod érezni magad; semmi sem lesz ennél fájdalmasabb. Az ember nem képes elviselni a mentális gyötrelmet és pusztulást – talán képes vagy elviselni a test szenvedését, de teljességgel képtelen vagy elviselni a mentális stresszt és a hosszan tartó gyötrelmet. Ma egyesek negatívan gondolkodnak, mert nem láthattak jeleket és csodákat, de senki sem mer elmenekülni, bármennyire negatív is a hozzáállásuk, mert Isten irányítja az embert az Ő szavával. Annak ellenére, hogy nem jelentek meg tények, nem menekülhet el senki. Vajon nem Isten cselekedetei ezek? Ma Isten azért jött a földre, hogy életet adjon az embernek. Ő nem jelek és csodák bemutatásával hízeleg neked, hogy békés kapcsolatot biztosítson Isten és az ember között, ahogyan azt az emberek képzelik. Mindazok, akik nem az életre koncentrálnak, hanem arra összpontosítanak, hogy Isten jeleket és csodákat mutasson, farizeusok! És a farizeusok voltak azok, akik Jézust a keresztre szögezték. Ha Istent a saját istenhitedről alkotott nézeted szerint ítéled meg, ha akkor hiszel Istenben, ha a szavai beteljesednek, de kételkedsz, sőt káromlod Istent, ha nem, akkor talán nem szögezed Őt a keresztre? Az ilyen emberek elhanyagolják kötelességeiket, és mohón dőzsölnek a kényelemben!

Egyrészt az emberrel az a legnagyobb baj, hogy nem ismeri Isten munkáját. Bár az ember hozzáállása nem a tagadás, hanem a kételkedés. Az ember nem tagad, de nem is ismeri el teljesen a helyzetet. Ha az embereknek alapos tudásuk van Isten munkájáról, akkor nem menekülnek el. A másik probléma az, hogy az ember nem ismeri a valóságot. Ma minden ember Isten szavával van elfoglalva; valójában a jövőben nem szabad arra gondolnod, hogy jeleket és csodákat láss. Elmondom neked világosan: A jelenlegi szakaszban csak Isten szavait vagy képes látni, és bár nincsenek tények, Isten élete mégis belevésődhet az emberbe. Ez a munka az Ezeréves Királyság fő műve, és ha nem tudod felfogni ezt a munkát, akkor erőtlen leszel és elbuksz; megpróbáltatások közepette szállsz majd alá, és, ami még súlyosabb, a Sátán fogságába esel. Isten elsősorban azért jött a földre, hogy elmondja a szavait; amivel el vagy foglalva, az Isten szava, amit látsz, az Isten szava, amit hallasz, az Isten szava, amihez tartod magad, az Isten szava, amit tapasztalsz, az Isten szava, és Isten e megtestesülése elsősorban a szót használja fel arra, hogy tökéletessé tegye az embert. Nem mutat jeleket és csodákat, és főleg nem végzi azt a munkát, amit Jézus végzett a múltban. Bár mindegyik Isten, és mindegyik testet öltött, a szolgálatuk nem ugyanaz. Amikor Jézus eljött, Ő is Isten munkájának egy részét végezte, és szólt néhány szót – de mi volt a fő munka, amit végzett? Ő főként a keresztre feszítés munkáját végezte. Azért vette fel a bűnös test hasonlatosságát, hogy a keresztre feszíttetés munkáját elvégezze, és az egész emberiséget megváltsa, és vétekáldozatul szolgáljon az egész emberiség bűneiért. Ez a fő munka, amelyet Ő elvégzett. Végső soron Ő biztosította a kereszt útját, hogy kalauzolja azokat, akik később jöttek. Amikor Jézus eljött, elsősorban a megváltás véghezvitele volt a célja. Megváltotta az egész emberiséget, és elhozta az embereknek a mennyek országának evangéliumát, ezen túlmenően a mennyek országába vezető utat is megmutatta. Ennek eredményeként mindazok, akik utána jöttek, azt mondták: „A kereszt útját kell járnunk, és fel kell áldoznunk magunkat a keresztért.” Természetesen kezdetben Jézus más munkát is végzett, és mondott néhány szót, hogy az ember megbánja és megvallja bűneit. De az Ő szolgálata továbbra is a kereszthalál volt, és az a három és fél év, amit az út prédikálásával töltött, az az utána következő kereszthalál előkészítése volt. Az a számos alkalom is, amikor Jézus imádkozott, a keresztre feszítés miatt volt. Az a normális emberi élet, amelyet élt, és a harminchárom és fél év, amelyet a földön töltött, elsősorban a keresztre feszíttetés munkájának véghezvitelét szolgálta; azért volt, hogy erőt adjon neki e munka vállalásához, aminek eredményeként Isten rábízta a keresztre feszíttetés munkáját. Milyen munkát fog ma elvégezni a megtestesült Isten? Ma Isten elsősorban azért lett testté, hogy elvégezze „a testben megjelenő Ige” munkáját, hogy az igét felhasználva tökéletesítse az embert, és elfogadtassa az emberrel az ige metszését és az ige finomító munkáját. Ő a szavaival idézi elő, hogy gondoskodásban részesülj és életet nyerj; a szavaiban látod meg a munkáját és tetteit. Isten arra használja az igét, hogy fenyítsen és finomítson téged, így ha nehézségekbe ütközöl, az is Isten igéje miatt van. Ma Isten nem tényekkel, hanem szavakkal munkálkodik. Csak azután munkálkodhat benned a Szentlélek, és okozhat neked fájdalmat vagy örömöt, miután az Ő szava eljutott hozzád. Csak Isten szava hozhat téged a valóságba, és csak Isten szava képes tökéletessé tenni téged. Ezért legalább ezt meg kell értened: az Isten által az utolsó napokban végzett munka elsősorban az Ő igéjének felhasználása arra, hogy minden embert tökéletessé tegyen és vezesse az embert. Minden munka, amit Ő végez, az igén keresztül történik; Ő nem használ tényeket arra, hogy megfenyítsen téged. Vannak idők, amikor egyesek ellenállnak Istennek. Isten nem okoz neked nagy kellemetlenséget, a testedet nem fenyíti meg, és nem szenvedsz el nehézséget – de amint az Ő igéje elér hozzád, és finomít téged, az elviselhetetlen számodra. Hát nem így van? A szolgálattevők idején Isten azt mondta, hogy az embert a feneketlen mélységbe dobja. Valóban a feneketlen mélységbe került az ember? Egyszerűen a szavak használata révén, amelyekkel az embert finomította, az ember belépett a feneketlen mélységbe. És így az utolsó napokban, amikor Isten testet ölt, elsősorban az igét használja arra, hogy mindent beteljesítsen, és mindent világossá tegyen. Csak az Ő szavaiban láthatod, hogy mi Ő; csak az Ő szavaiban láthatod, hogy Ő maga az Isten. Amikor a megtestesült Isten a földre jön, nem végez más munkát, minthogy szavakat mond, így nincs szükség tényekre; a szavak elegendőek. Ez azért van, mert Ő elsősorban azért jött, hogy ezt a munkát végezze, hogy az ember a szavaiban lássa meg az Ő erejét és hatalmát, hogy az ember megláthassa a szavaiban az Ő alázatosságát és elrejtettségét, és az ember a szavaiban ismerje meg az Ő teljességét. Minden, amit birtokol, és mindaz, ami Ő, benne van az Ő szavaiban. Az Ő bölcsessége és csodálatos volta a szavaiban van. Ekképpen láthatod azt a sokféle módszert, amellyel Isten az Ő szavait mondja. Isten oly hosszú ideig munkálkodott, nagyrészt azért, hogy ellássa az embert, hogy leleplezze vagy megmetssze őt.. Isten nem átkozza meg könnyelműen az embert, és még ha meg is átkozza, akkor szavak által teszi. Ezért ebben a korban, amikor Isten testté lett, ne próbáljátok újra azt látni, hogy Isten meggyógyítja a betegeket és kiűzi a démonokat, és ne keressetek állandóan jeleket – nincs értelme! Azok a jelek nem tehetik tökéletessé az embert! Hogy világossá tegyem: a jelenben maga a testet öltött, gyakorlati Isten nem cselekszik; Ő csak beszél. Ez az igazság! Szavakat használ arra, hogy tökéletessé tegyen téged, és szavakat használ arra, hogy etessen és itasson téged. Szavakat használ arra is, hogy munkálkodjon, és szavakat használ a tények helyett, hogy megismertesse veled az Ő gyakorlatiasságát. Ha képes vagy felfogni Isten munkájának ezt a módját, akkor nehéz negatívan hozzáállni. Ahelyett, hogy a negatív dolgokra összpontosítanál, csak arra kellene összpontosítanod, ami pozitív, vagyis függetlenül attól, hogy Isten szavai beteljesedtek-e, vagy sem, hogy bekövetkeznek-e a tények, vagy sem, Isten idézi elő azt, hogy az ember életet nyer az Ő szavaiból – ez minden jel közül a legnagyobb; sőt, ez vitathatatlan tény. Ez a legjobb bizonyíték, amelyen keresztül megismerhetjük Istent, és még a jeleknél is nagyobb jel. Csak ezek a szavak tehetik tökéletessé az embert.

Amint elkezdődött a Királyság Kora, Isten elkezdte közzétenni szavait. A jövőben ezek a szavak fokozatosan beteljesednek, és abban az időben az ember „belenő” az életbe. Még gyakorlatiasabb és szükségesebb, hogy Isten az igét használja fel az ember romlott beállítottságának feltárására, és nem is használ mást, mint az igét, hogy elvégezze munkáját, hogy tökéletessé tegye az ember hitét, mivel ma az Ige Kora van, amihez szükség van az ember hitére, elhatározására és együttműködésére. A megtestesült Isten munkája az utolsó időkben az ige felhasználása az ember szolgálatára és ellátására. Csak miután a megtestesült Isten befejezte szavainak kimondását, akkor kezdenek azok beteljesedni. Az alatt az idő alatt, amíg beszél, a szavai nem teljesednek be, mert amikor Ő a test szakaszában van, a szavai nem teljesedhetnek be. Ez azért van, hogy az ember lássa, hogy Isten test és nem Lélek; hogy az ember a saját szemével láthassa Isten gyakorlatiasságát. Azon a napon, amikor az Ő munkája befejeződik, amikor minden szó, amit a földön el kellett mondania, elhangzott, a szavai elkezdenek beteljesedni. Most nem az a korszak van, amikor Isten szavai beteljesednek, mert még nem fejezte be szavainak elmondását. Amikor tehát azt látod, hogy Isten még mindig mondja szavait a földön, ne várd szavainak beteljesedését; amikor Isten már nem mondja a szavait, és amikor földi munkája befejeződött, akkor kezdenek majd beteljesedni a szavai. A földön mondott szavaiban egyrészt benne van az életről való gondoskodás, másrészt a prófécia: az eljövendő dolgokról, az elvégzendő dolgokról és a még be nem fejezett dolgokról szóló prófécia. Jézus szavaiban is volt prófécia. Egyfelől életet adott, másfelől pedig próféciát mondott. Ma már nincs szó arról, hogy a szavak és a tények egyszerre valósulnak meg, mert túl nagy a különbség aközött, amit az ember a saját szemével láthat, és aközött, amit Isten tesz. Csak azt lehet mondani, hogy amint Isten munkája befejeződik, a szavai beteljesednek, és a tények a szavak után fognak következni. Az utolsó napokban a megtestesült Isten az ige szolgálatát végzi a földön, és az ige szolgálatának végzése közben csak szavakat mond, és nem törődik más dolgokkal. Amint Isten munkája megváltozik, szavai elkezdenek beteljesedni. Ma a szavakat elsőként arra használja, hogy tökéletessé tegyen téged; amikor az egész világegyetemben dicsőséget szerez, a munkája befejeződik – minden szó, amit el kell mondani, el lesz mondva, és minden szó ténnyé válik. Isten azért jött a földre az utolsó napokban, hogy elvégezze az ige szolgálatát, hogy az emberiség megismerje Őt, és az emberiség lássa, hogy mi Ő, valamint lássa bölcsességét és az Igéjéből fakadó minden csodálatos tettét. A Királyság Korában Isten elsősorban az igét használja arra, hogy meghódítsa az egész emberiséget. A jövőben az Ő igéje minden vallást, ágazatot, nemzetet és felekezetet is elér. Isten arra használja az igét, hogy hódítson, hogy minden ember lássa, hogy az Ő szava tekintélyt és hatalmat hordoz – így tehát ma csak Isten szavaival álltok szemben.

Az Isten által ebben a korban mondott szavak különböznek a Törvény Korában mondott szavaktól, és ugyanígy különböznek a Kegyelem Korában mondott szavaktól is. A Kegyelem Korában Isten nem az ige munkáját végezte, hanem egyszerűen leírta a keresztre feszítést, hogy megváltsa az egész emberiséget. A Biblia csak leírja, hogy miért kellett Jézust keresztre feszíteni, és milyen szenvedéseknek volt kitéve a kereszten, és hogyan kell az embert Istenért keresztre feszíteni. Abban a korban Isten minden munkája a keresztre feszítés köré összpontosult. A Királyság Korában a megtestesült Isten szavakat mond, hogy meghódítsa mindazokat, akik hisznek benne. Ez „a testben megjelenő Ige”; Isten azért jött el az utolsó napokban, hogy elvégezze ezt a munkát, vagyis azért jött, hogy beteljesítse a testben megjelenő Ige tényleges jelentőségét. Csak szavakat mond, és ritkán jelennek meg a tények. Ez a testben megjelenő Ige lényege, és amikor a megtestesült Isten elmondja a szavait, ez az Ige testben való megjelenése, és ez az Ige testet öltése. „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt, és az Ige testté lett.” Ez (az Ige testben való megjelenésének munkája) az a munka, amelyet Isten az utolsó napokban fog elvégezni, és amely az Ő egész irányítási tervének utolsó fejezete, ezért Istennek el kell jönnie a földre, és testben kell kinyilvánítania szavait. Az, ami ma történik, az, ami a jövőben fog történni, az, amit Isten el fog végezni, az ember végső rendeltetése, azok, akik megmenekülnek, azok, akik elpusztulnak, és így tovább – mindez a munka, amit a végén el kell végezni, mind világosan kimondatott, és mindez azért történik, hogy a testben megjelenő Ige tényleges jelentőségét beteljesítse. A korábban kiadott adminisztratív rendeletek és az alapszabály az, hogy kik pusztulnak el, kik mennek be a nyugalomba – ezeknek a szavaknak mind be kell teljesülniük. Ez az a munka, amelyet a megtestesült Isten elsősorban az utolsó napokban végez el. Megismerteti az emberekkel, hogy hová tartoznak azok, akiket Isten eleve elrendelt, és hová tartoznak azok, akiket Isten nem rendelt el, hogyan lesz besorolva az Ő népe és fiai, mi fog történni Izráellel, mi fog történni Egyiptommal – a jövőben e szavak mindegyike beteljesedik. Isten munkájának üteme felgyorsul. Isten az igét eszközként használja arra, hogy kinyilatkoztassa az embereknek, hogy mit kell tenni minden korban, mit kell tennie a megtestesült Istennek az utolsó napokban, illetve az Ő szolgálatát, amelyet el kell végezni, és ezek a szavak mind a testben megjelenő Ige tényleges jelentőségét szolgálják.

Korábban már mondtam, hogy „Mindazok, akik a jelek és csodák látványára összpontosítanak, el lesznek hagyva; nem ők azok, akik tökéletesek lesznek.” Oly sok szót mondtam, mégis az embernek a legcsekélyebb ismerete sincs erről a munkáról, és miután eljutottunk erre a pontra, az emberek még mindig jeleket és csodákat kérnek. Vajon a te Istenbe vetett hited nem más, mint jelek és csodák hajszolása, vagy pedig az a célja, hogy életet nyerj? Jézus is sok szót mondott, és közülük néhány még nem teljesedett be. Mondhatod-e azt, hogy Jézus nem Isten? Isten tanúsította, hogy Ő Krisztus és Isten szeretett Fia. Tagadhatod ezt? Ma Isten csak szavakat mond, és ha ezt nem ismered alaposan, akkor nem tudsz helytállni. Azért hiszel benne, mert Ő Isten, vagy az alapján hiszel benne, hogy beteljesednek-e a szavai vagy sem? A jelekben és csodákban hiszel, vagy Istenben hiszel? Ő ma nem mutat jeleket és csodákat – Ő valóban Isten? Ha a szavai nem teljesülnek be, akkor Ő valóban Isten? Isten lényegét vajon az határozza meg, hogy beteljesednek az általa mondott szavak vagy sem? Miért van az, hogy egyesek mindig Isten szavainak beteljesedésére várnak, mielőtt hinnének benne? Nem azt jelenti ez, hogy nem ismerik Őt? Mindazok, akiknek ilyen elképzeléseik vannak, azok Istent tagadják. Elképzelésekkel mérik Istent; ha Isten szavai beteljesednek, akkor hisznek benne, ha pedig nem, akkor nem hisznek benne; és mindig jeleket és csodákat hajszolnak. Nem a modern kor farizeusai ezek az emberek? Az, hogy képes vagy-e helytállni, attól függ, hogy ismered-e a gyakorlati Istent – ez döntő fontosságú! Minél nagyobb benned Isten igéjének valósága, annál jobban ismered Isten gyakorlatiasságát, és annál jobban helyt tudsz állni a próbatételek alatt. Minél inkább arra koncentrálsz, hogy jeleket és csodákat láss, annál kevésbé vagy képes helytállni, és el fogsz bukni a próbatételek között. Nem a jelek és csodák jelentik az alapot; csak Isten gyakorlatiassága az élet. Vannak, akik nem ismerik az Isten munkája által elérendő hatásokat. Zavarodottságban töltik napjaikat, nem törekszenek Isten munkájának megismerésére. Törekvésük célja mindig csak az, hogy Isten teljesítse vágyaikat, és csak akkor lesz komoly a hitük. Azt mondják, hogy követni fogják az életet, ha Isten szavai beteljesednek, de ha az Ő szavai nem teljesülnek, akkor nincs lehetőségük az életet követni. Az ember azt hiszi, hogy az Istenbe vetett hit a jelek és csodák látásának, valamint a mennybe és a harmadik égbe való felemelkedésnek a hajszolása. Egyikük sem mondja, hogy az Istenbe vetett hitük törekvés a valóságba való belépésre, törekvés az életre, és az Isten általi megnyerésre. Mi az értéke az ilyen törekvésnek? Akik nem törekszenek Isten megismerésére és Isten megelégedésére, azok nem hisznek Istenben; ők azok, akik káromolják Istent!

Most már értitek, hogy mi az Istenbe vetett hit? Vajon az Istenben való hit azt jelenti, hogy jeleket és csodákat látunk? Azt jelenti, hogy felemelkedünk a mennybe? Istenben hinni a legkevésbé sem könnyű. Ezeket a vallási gyakorlatokat meg kell tisztítani; a betegek gyógyítására és a démonok kiűzésére való törekvés, a jelekre és csodákra való összpontosítás, az Isten kegyelmének, békéjének és örömének hajszolása, a test kilátásainak és kényelmének hajszolása – ezek vallási gyakorlatok, és az ilyen vallási gyakorlatok a hit egy homályos fajtáját jelentik. Mit jelent ma az igazi istenhit? Isten szavának elfogadása életvalóságunkként, és Isten megismerése az Ő szavából, hogy elérjük az Ő igazi szeretetét. Hogy világos legyen: az Istenben való hit azért van, hogy alá tudd magad vetni Istennek, szeresd Istent, és elvégezd azt a kötelességet, amelyet egy teremtett lénynek el kell végeznie. Ez a célja az Istenben való hitnek. El kell érned, hogy megismerd Isten gyönyörűségét, hogy Isten mennyire méltó a tiszteletre, hogy Isten hogyan végzi teremtett lényeiben az üdvösség és a tökéletesítés munkáját – ezek az Istenbe vetett hited puszta alapjai. Az Istenbe vetett hit alapvetően azt jelenti, hogy a test életéből átváltunk az Istent szerető életre; abból, hogy romlottságban élünk, arra, hogy Isten szavainak életében élünk; kilépünk a Sátán hatalmából az Isten gondviselése és védelme alatt álló életbe; elérjük az Istennek való alávetettséget, és nem a testnek való alávetettséget; megengeded Istennek, hogy elnyerje teljes szívedet, hogy tökéletessé tegyen, és megszabadulj a romlott sátáni természettől. Az Istenbe vetett hit elsősorban azért van, hogy Isten ereje és dicsősége megnyilvánuljon benned, hogy követhesd Isten akaratát, és megvalósíthasd Isten tervét, és képes legyél tanúságot tenni Istenről a Sátán előtt. Az Istenbe vetett hitnek nem szabad a jelek és csodák utáni vágy körül forognia, és nem is a személyes tested célját kellene szolgálnia. Arról kellene szólnia, hogy igyekszel megismerni Istent, és igyekszel, hogy képes legyél alávetni magad Istennek, és – mint Péter – alávetni magad neki mindhalálig. Ezek az Istenben való hit fő céljai. Az ember azért eszi és issza Isten szavait, hogy megismerje Istent és megfeleljen neki. Isten szavának evése és ivása nagyobb tudást ad neked Istenről, és csak ezután tudod alávetni magad Neki. Csak Istent ismerve tudod Őt szeretni, és ez az a cél, amit az embernek az Istenbe vetett hitben el kell érnie. Ha az Istenbe vetett hited során mindig jeleket és csodákat próbálsz látni, akkor az Istenbe vetett hited nézőpontja rossz. Az Istenbe vetett hit alapvetően Isten szavának mint életvalóságnak az elfogadása. Isten célját csak úgy érhetjük el, ha az Ő szájából származó beszédet a gyakorlatba ültetjük, és magunkban megvalósítjuk. Az Istenben való hitben az embernek arra kell törekednie, hogy Isten által tökéletessé váljon, képes legyen alávetni magát Istennek, és teljes alávetettséget tanúsítson Isten iránt. Ha képes vagy zokszó nélkül alávetni magad Istennek, tekintettel lenni Isten szándékaira, elérni Péter érettségét, és birtokolni Péter stílusát, amiről Isten beszélt, akkor fogsz sikert elérni az Istenbe vetett hitben, és ez azt jelenti majd, hogy Isten megnyert téged.

Isten az egész világegyetemben végzi munkáját. Mindazoknak, akik hisznek benne, el kell fogadniuk az Ő szavát, enniük és inniuk kell az Ő szavát; senki sem lesz Isten által megnyert úgy, hogy látja az Isten által mutatott jeleket és csodákat. A korokon át Isten mindig az igét használta, hogy az embert tökéletessé tegye. Ezért ne szenteljétek minden figyelmeteket a jeleknek és csodáknak, hanem törekedjetek arra, hogy Isten tökéletessé tegyen benneteket. Az ószövetségi Törvény Korában Isten szólt néhány szót, és a Kegyelem Korában Jézus is sok szót szólt. Miután Jézus sok szót mondott, a későbbi apostolok és tanítványok arra ösztönözték az embereket, hogy a Jézus által kiadott parancsolatok szerint járjanak el, és a Jézus által elmondott szavak és elvek szerint nyertek tapasztalatokat. Az utolsó napokban Isten elsősorban arra használja az igét, hogy tökéletessé tegye az embert. Nem azért használ jeleket és csodákat, hogy elnyomja vagy meggyőzze az embert; ez nem tudja nyilvánvalóvá tenni Isten hatalmát. Ha Isten csak jeleket és csodákat mutatna, akkor lehetetlen lenne világossá tenni Isten gyakorlatiasságát, és így lehetetlen lenne tökéletessé tenni az embert. Isten nem jelekkel és csodákkal teszi tökéletessé az embert, hanem az igét használja az ember öntözésére és terelgetésére, ami után bekövetkezik az ember teljes alávetettséget, és megismeri Istent. Ez a célja az Általa végzett munkának és az Általa mondott szavaknak. Isten nem a jelek és csodák felmutatásának módszerét használja az ember tökéletessé tételére – Ő szavakat használ, és sokféle munkamódszert alkalmaz az ember tökéletessé tételére. Legyen szó akár a szavak általi finomításról, akár a szavak általi metszésről, vagy gondoskodásról, Isten sokféle szempontból szól, hogy tökéletesítse az embert, és az ember jobban megismerje Isten munkáját, bölcsességét és csodálatos mivoltát. Amikor az ember teljessé válik – majd az utolsó napokban, amikor Isten lezárja a korszakot –, akkor lesz alkalmas arra, hogy jeleket és csodákat lásson. Amikor megismered Istent, és képes leszel alávetni magad Istennek, ha bármit is tesz, akkor nem lesz többé semmilyen elképzelésed Róla, amikor jeleket és csodákat látsz. Jelenleg romlott vagy és képtelen az Istennek való teljes alávetettségre – úgy gondolod, hogy ebben az állapotban alkalmas vagy arra, hogy jeleket és csodákat láss? Isten akkor mutat jeleket és csodákat, amikor megbünteti az embert, és akkor is, amikor a kor változik, sőt, amikor a kor lezárul. Általában amikor Isten a munkáját végzi, nem mutat jeleket és csodákat. Jeleket és csodákat mutatni nevetségesen egyszerű számára, de Isten munkájának nem ez az alapelve, és nem is ez a célja az ember irányításával. Ha az ember jeleket és csodákat látna, és ha Isten szellemi teste megjelenne az embernek, nem hinne-e minden ember Istenben? Korábban már mondtam, hogy a győztesek egy csoportja keletről érkezik, olyan győztesek, akik a nagy nyomorúságból jönnek. Mit jelentenek ezek a szavak? Azt jelentik, hogy ezek a megnyert emberek csak azután engedelmesek igazán, hogy megtapasztalták az ítéletet és a fenyítést, a metszést, és mindenféle finomítást. Ezeknek az embereknek a hite nem homályos és elvont, hanem valóságos. Nem láttak jeleket és ámulatba ejtő dolgokat; és semmilyen csodát sem; nem beszélnek nehezen érthető szavakról és doktrínákról, sem mélyreható felismerésekről; ehelyett rendelkeznek a valósággal és Isten szavaival, valamint Isten gyakorlatiasságának valódi ismeretével. Nem képes-e egy ilyen csoport jobban megmutatni Isten hatalmát? Isten munkája az utolsó napokban gyakorlati munka. Jézus idejében, Ő nem azért jött, hogy tökéletessé tegye az embert, hanem hogy megváltsa az embert, és azért mutatott be néhány csodát, hogy az emberek kövessék Őt. Ő ugyanis elsősorban azért jött, hogy elvégezze a kereszthalál munkáját, és a jelek felmutatása nem volt része a szolgálatának. Az ilyen jelek és csodák olyan művek voltak, amelyeket azért végzett, hogy a munkája hatékony legyen; extra műveletek voltak, és nem képviselték az egész kor munkáját. Az ószövetségi Törvény Korában Isten is mutatott jeleket és csodákat, de Isten mai munkája gyakorlati munka, és most biztosan nem mutatna jeleket és csodákat. Ha jeleket és csodákat mutatna, gyakorlati munkája zűrzavarossá válna, és nem tudna több munkát elvégezni. Ha Isten azt mondaná, hogy az igét arra használja, hogy tökéletessé tegye az embert, de közben jeleket és csodákat is mutatna, akkor vajon világossá lehetne tenni, hogy az ember valóban hisz-e benne vagy sem? Isten tehát nem tesz ilyet. Túl sok a vallás az emberben; Isten azért jött el az utolsó napokban, hogy kiűzze az emberből az összes vallásos elképzelést és természetfeletti dolgot, és megismertesse az emberrel Isten gyakorlatiasságát. Azért jött, hogy eltüntessen egy olyan Istenről alkotott képet, amely elvont és képzeletszőtte – egy olyan Istenről alkotott képet, aki, más szóval, egyáltalán nem is létezik. Így most már csak az az egy dolog fontos, hogy legyen ismereted a gyakorlatiasságról! Az igazság mindent felülír. Mennyi igazsággal rendelkezel ma? Minden, ami jeleket és csodákat mutat, Isten? A gonosz szellemek is mutathatnak jeleket és csodákat; vajon minden gonosz szellem Isten? Az Istenbe vetett hitében az ember az igazságot keresi, és az életet keresi, nem pedig a jeleket és csodákat. Ez kéne, hogy legyen a célja mindazoknak, akik hisznek Istenben.