605. Most arra kell törekednetek, hogy Isten népévé váljatok, és el kell kezdenetek teljességgel a helyes útra lépni. Isten népének lenni azt jelenti, hogy beléptek a Királyság Korába. Ma hivatalosan is elkezdtek belépni a királyságra való felkészülésbe, és a jövőbeni életetek nem lesz többé olyan laza és hanyag, mint korábban; ilyen életmóddal lehetetlen elérni az Isten által megkövetelt normákat. Ha nem érzed a sürgetést, akkor ez azt mutatja, hogy nem vágysz arra, hogy fejlődj, hogy a törekvésed kusza és zavaros, és képtelen vagy Isten akaratának teljesítésére. A királyságra való felkészülésbe való belépés azt jelenti, hogy elkezded Isten népének életét élni. Hajlandó vagy elfogadni egy ilyen felkészítést? Hajlandó vagy érezni a sürgető érzést? Hajlandó vagy Isten fegyelmezése alatt élni? Hajlandó vagy Isten fenyítése alatt élni? Amikor Isten szavai rád zúdulnak és próbára tesznek, hogyan fogsz cselekedni? És mit fogsz tenni, amikor mindenféle tényekkel szembesülsz? A múltban nem az életre összpontosítottál; ma arra kell összpontosítanod, hogy belépj az életvalóságba, és változásokra kell törekedned az élettermészetedben. Ez az, amit a királyság népének el kell érnie. Mindazoknak, akik Isten népéhez tartoznak, birtokolniuk kell az életet, el kell fogadniuk a királyságra való képzést, és változtatásokra kell törekedniük az élettermészetükben. Ezt várja el Isten a királyság népétől.

Isten követelményei a királyság népével szemben a következők:

1) El kell fogadniuk Isten megbízásait. Ez azt jelenti, hogy el kell fogadniuk minden szót, amely Isten utolsó napokban végzett munkájában elhangzik.

2) Be kell lépniük a királyságra való képzésbe.

3) Törekedniük kell arra, hogy Isten megérintse a szívüket. Ha a szíved teljesen Isten felé fordult, és normális szellemi életet élsz, akkor a szabadság birodalmában fogsz élni, ami azt jelenti, hogy Isten szeretetének gondviselése és védelme alatt fogsz élni. Csak akkor fogsz Istenhez tartozni, ha Isten gondviselése és védelme alatt élsz.

4) Isten által megnyertnek kell lenniük.

5) Isten dicsőségének földi megnyilvánulásává kell válniuk.

Ez az öt pont az Én megbízásom számotokra. Szavaim Isten népéhez szólnak, és ha nem vagy hajlandó elfogadni ezeket a megbízásokat, nem foglak kényszeríteni erre – de ha valóban elfogadod őket, akkor képes leszel Isten akaratát teljesíteni. Ma elkezditek elfogadni Isten megbízásait, és törekedtek arra, hogy a királyság népévé váljatok, és elérjétek azokat a normákat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a királyság népe lehessetek. Ez a belépés első lépcsője. Ha teljes mértékben Isten akaratát akarod teljesíteni, akkor el kell fogadnod ezt az öt megbízatást, és ha képes leszel megvalósítani őket, akkor Isten szíve szerinti ember leszel, és Isten biztosan jó hasznodat veszi majd.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Ismerd meg Isten legújabb munkáját, és kövesd az Ő nyomdokait)

606. Amit ma örököltetek, felülmúlja az apostolok és próféták örökségét az idők során, sőt még Mózes és Péter örökségénél is nagyobb. Az áldásokat nem lehet egy-két nap alatt megszerezni; azokat nagy áldozatokkal kell kiérdemelni. Ez azt jelenti, hogy olyan szeretettel kell rendelkeznetek, amely megtisztításon ment keresztül, nagy hitetek kell, hogy legyen, és rendelkeznetek kell azzal a sok igazsággal, amelyek megszerzését Isten megköveteli tőletek; mi több, az igazságosság felé kell fordulnotok gyávaság vagy bizonytalanság nélkül, és olyan szeretettel kell lennetek Isten iránt, amely mindhalálig változatlan marad. Elszántaknak kell lennetek, változásnak kell történnie az élettermészetetekben, ki kell gyógyulnotok a romlottságból, panasz nélkül kell fogadnotok Isten minden vezénylését, és engedelmeseknek kell lennetek, akár a halálig is. Ezt kellene elérnetek, ez Isten munkájának végső célja, és ezt kéri ettől az embercsoporttól. Mivel Ő ad nektek, ezért cserébe bizonyára kérni is fog tőletek, és biztosan méltó követelményeket támaszt veletek szemben. Tehát oka van minden munkának, amit Isten végez, ami megmutatja, hogy miért végez Isten újra és újra olyan munkát, amely magas követelményeket és szigorú elvárásokat támaszt. Emiatt kell nektek Istenbe vetett hittel telve lennetek. Röviden, Isten minden munkája értetek történik, hogy méltóvá váljatok örökségének elnyerésére. Ez nem annyira Isten saját dicsősége érdekében történik, hanem a ti üdvösségetekért és az emberek e csoportjának tökéletesítéséért, akik annyit szenvedtek a tisztátalan földön. Meg kell értenetek Isten akaratát. Ezért buzdítom a sok tudatlan embert, akiknek nincs semmi belátásuk vagy értelmük: ne tegyétek próbára Istent, és ne álljatok ellen többé. Isten már átment olyan szenvedésen, amelyet soha ember nem viselt el, és még annál is nagyobb megaláztatást is elszenvedett az ember helyett már régen. Mi egyebet nem tudsz elengedni? Mi lehet fontosabb Isten akaratánál? Mi lehet nagyobb Isten szereteténél? Épp elég nehéz Istennek elvégeznie a munkáját ezen a tisztátalan földön; ha ráadásul az ember tudatosan és szándékosan vétkezik, akkor Isten munkája elhúzódik. Röviden, ez senkinek nem érdeke, senkinek sem válik hasznára.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten munkája olyan egyszerű lenne, ahogyan azt az ember képzeli?)

607. A szavak, amiket mondok, az egész emberiségre irányuló igazságok; nem csak egy adott személynek vagy bizonyos fajta embereknek szólnak. Ezért arra kell összpontosítanotok, hogy az igazság szemszögéből értsétek meg a szavaimat, és osztatlan figyelemmel és őszinteséggel álljatok hozzájuk; ne hagyjatok figyelmen kívül egyetlen szót vagy igazságot sem, amit mondok, és ne vegyétek félvállról minden szavamat. Az életetekben látom, hogy sok olyasmit tettetek, ami nem lényeges az igazság szempontjából, ezért kifejezetten kérlek, hogy váljatok az igazság szolgáivá, ne legyetek a gonoszság és a csúfság rabszolgái, és ne tiporjátok az igazságot, és ne gyalázzátok meg Isten házának egyetlen szegletét sem. Ez az Én intelmem hozzátok.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Három intelem)

608. Csak azt remélem, hogy képesek vagytok arra, hogy ne hagyjátok kárba veszni a fáradozásaimat, és hogy ezen túlmenően meg tudjátok érteni a figyelmes gondoskodást, amit tőlem kaptatok, és szavaimat emberi viselkedésetek alapjaként kezelitek. Függetlenül attól, hogy ezek olyan szavak-e, amelyeket hajlandók vagytok meghallgatni, függetlenül attól, hogy élvezettel vagy csak kínosan tudjátok őket elfogadni – komolyan kell vennetek őket. Máskülönben laza és nemtörődöm beállítottságotok és viselkedésetek komolyan fel fog idegesíteni Engem, valójában undorral fog eltölteni. Nagyon remélem, hogy mindannyian el tudjátok olvasni szavaimat újra és újra – több ezerszer –, és hogy akár kívülről is tudni fogjátok őket. Csak így lesztek képesek arra, hogy ne valljatok kudarcot a benneteket érintő elvárásaimmal szemben. Azonban egyikőtök sem így él most. Épp ellenkezőleg, egy romlott életben vagytok elmerülve – egy olyan életben, amelyben szívetek szerint esztek és isztok –, és egyikőtök sem használja szavaimat a szíve és lelke gazdagítására. Ezért levontam egy következtetést az emberiség igazi arculatát illetően: Az ember elárulhat Engem bármikor, és senki nem lehet teljesen hűséges a szavaimhoz.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Egy nagyon komoly probléma: az árulás (1.))

609. Isten egyedülálló szeretet követel az embertől; Ő azt kívánja az embertől, hogy az Ő szavaival foglalkozzon, szíve pedig teljes legyen az Iránta való szeretettel. Isten szavaiban élni, az Ő szavaiban kutatni azután, amit keresnie kell az embernek, szeretni Istent az Ő szavaiért, szaladni az Ő szavaiért, élni az Ő szavaiért – az embernek e célok elérésére kellene törekednie. Mindennek Isten szavaira kell épülnie; csak ekkor lesz képes az ember megfelelni Isten követelményeinek. Ha az ember nincs felszerelkezve Isten igéivel, akkor nem több egy féregnél, akit a Sátán birtokol! Érezd ennek súlyát: Isten szava mennyire vert gyökeret benned? Mely dolgokban élsz az Ő szavaival összhangban? Mely dolgokban nem azokkal összhangban éled az életed? Ha Isten szavai nem ragadtak meg téged teljesen, akkor pontosan mi az, ami elfoglalja a szívedet? A mindennapi életedben a Sátán irányít téged, vagy Isten szavai foglalkoztatnak? Az Ő szavai képezik imádságaid alapját? Kijöttél már a negatív állapotodból Isten szavainak megvilágosítása által? Isten szavait venni létezésed alapjául – ez az, amibe mindenkinek be kellene lépnie. Ha az Ő szavai nincsenek jelen az életedben, akkor a sötétség befolyása alatt élsz, lázadsz Isten ellen, ellenállsz Neki, és meggyalázod az Ő nevét. Az efféle emberek hite Istenben merő bajkeverés és zavargás. Az életed mekkora részét éled az Ő szavaival összhangban? Az életedből mennyit nem az Ő szavai szerint élsz? Mennyi teljesedett be mindabból benned, amit Isten igéje követelt meg tőled? Mennyi veszett el benned? Megvizsgáltad már közelebbről az ilyen dolgokat?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Menekülj meg a sötétség befolyásától, és Isten majd megnyer téged)

610. Olyan áldásokat akartok élvezni a földön, amelyek a mennyei áldásaimhoz hasonlatosak? Hajlandóak vagytok arra, hogy az Rólam való megértést, szavaim élvezetét és a Rólam való tudást a legértékesebb és legjelentősebb dolgokként becsüljétek az életetekben? Valóban képesek vagytok teljesen alávetni magatokat Nekem, anélkül, hogy a saját kilátásaitokra gondolnátok? Valóban képesek vagytok hagyni, hogy halálba küldjelek benneteket, és vezesselek, mint a juhokat? Van köztetek olyan, aki képes ilyen dolgokat elérni? Lehetséges, hogy azok nyerik el áldásaimat, akiket elfogadok, és akik megkapják ígéreteimet? Megértettetek valamit ezekből a szavakból? Ha próbára teszlek benneteket, valóban rá tudjátok bízni magatokat az Én irgalmamra, és e megpróbáltatások közepette tudjátok-e keresni szándékaimat, és megérteni szívemet? Nem azt kívánom, hogy sok megható szót tudj mondani, vagy sok izgalmas történetet mesélni; inkább azt kérem, hogy képes légy szép tanúságot tenni Mellettem, valamint teljesen és mélyen be tudj lépni a valóságba. Ha nem szólnék közvetlenül, akkor is le tudnál mondani mindenről, ami körülötted van, és megengednéd, hogy használjalak téged? Vajon nem ezt a valóságot kérem? Ki képes felfogni szavaim jelentését? Mégis azt kérem, hogy többé ne nyomasszanak benneteket balsejtelmek, legyetek proaktívak a belépésben, és ragadjátok meg szavaim lényegét. Ez megakadályozza majd, hogy félreértsétek szavaimat, és ködös legyen előttetek a szándékom, és így megszegjétek adminisztratív rendeleteimet. Remélem, hogy szavaimból megértitek a rátok vonatkozó szándékaimat. Ne gondoljatok többé saját kilátásaitokra, és cselekedjetek úgy, ahogyan elhatároztátok Előttem, hogy mindenben alávetitek magatokat Isten vezénylésének. Mindazoknak, akik az Én házamban vannak, a lehető legtöbbet kell tenniük; neked a legjobbat kell nyújtanod földi munkám utolsó szakaszához. Valóban hajlandó vagy ezeket a dolgokat a gyakorlatba ültetni?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten szavai az egész világegyetemhez, 4. fejezet)

611. Népemnek mindenkor résen kell lennie a Sátán ravasz cselszövéseivel szemben, őrizve Értem az Én házam kapuját; képeseknek kell lenniük arra, hogy támogassák egymást és gondoskodjanak egymásról, hogy elkerüljék azt, hogy a Sátán csapdájába essenek, amikor már túl késő lenne megbánni. Miért képezlek Én ki benneteket ilyen sürgősen? Miért mondom el nektek a szellemi világ igazságait? Miért emlékeztetlek és buzdítalak benneteket újra meg újra? Gondolkodtatok már ezen valaha is? Töprengésetek eredményezett-e valaha is tisztánlátást? Tehát nemcsak a múlt alapjaira építve kell tudnotok érlelni magatokat, hanem ennél is fontosabb, hogy a mai szavak útmutatása alapján kiűzzétek magatokból a tisztátalanságot, lehetővé téve, hogy minden egyes szavam gyökeret eresszen és kivirágozzon a lelkedben, és ami még fontosabb, hogy több gyümölcsöt teremjen. Ugyanis Én nem tündöklő, buja virágokat kérek, hanem bőséges gyümölcsöt, olyan gyümölcsöt, amely nem romlik meg. Megértitek szavaim valódi jelentését? Bár az üvegházban a virágok számtalanok, akárcsak a csillagok, és vonzzák a csodáló tömeget, ha egyszer elhervadnak, olyan rongyossá válnak, mint a Sátán csalárd mesterkedései, és senki sem érdeklődik irántuk. Mégis, mindazok, akiket tépáz a szél és perzsel a nap, akik bizonyságot tesznek Mellettem, bár nem szép virágúak, gyümölcsöt fognak teremni, amint a virágok elhervadtak, mert én megkövetelem, hogy így legyen. Amikor ezeket a szavakat mondom, mennyire értitek? Amint a virágok elhervadtak és gyümölcsöt hoztak, és amint mindezen gyümölcsök az Én örömömre szolgálnak, befejezem minden földi munkámat, és elkezdem élvezni bölcsességem kikristályosodását!

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Isten szavai az egész világegyetemhez, 3. fejezet)

612. Az Istenben hívő emberek már régóta komolyan reménykednek egy szép rendeltetési helyben, és Isten minden híve azt reméli, hogy a jó szerencse hirtelen rájuk talál. Mindannyian remélik, hogy mire észrevennék, máris békésen ülnek majd a mennyország valamelyik helyén. Én azonban azt mondom, hogy ezek az emberek szép gondolataikkal soha nem tudták, hogy jogosultak-e ilyen szerencsére, amely a mennyből hull alá, vagy akár csak arra, hogy ott helyet foglaljanak. Ti jelenleg jól ismeritek magatokat, mégis azt remélitek, hogy megmenekültök az utolsó napok katasztrófáitól és a Mindenható kezétől, amikor megbünteti a gonoszokat. Úgy tűnik, mintha az édes álmok és az, hogy azt akarják, legyen minden úgy, ahogy ők szeretik, közös jellemzője lenne minden embernek, akit a Sátán megrontott, és nem valamely magányos ember zseniális gondolata. Ennek ellenére mégis szeretnék véget vetni ezeknek a túlzó vágyaitoknak, valamint az áldások megszerzésére irányuló buzgóságotoknak. Tekintettel arra, hogy a vétkeitek számtalanok, és egyre lázadóbbak vagytok, hogyan férnek össze ezek a dolgok a jövőre vonatkozó szép terveitekkel? Ha úgy akarsz hibázni, ahogy neked tetszik, úgy, hogy semmi sem tart vissza, ugyanakkor mégis azt akarod, hogy az álmaid valóra váljanak, akkor arra buzdítalak, hogy maradj meg kábulatodban, és soha ne ébredj fel – mert a te álmod üres álom, és az igaz Isten jelenlétében Ő nem fog kivételt tenni veled. Ha egyszerűen csak azt szeretnéd, hogy az álmaid valóra váljanak, akkor soha ne álmodj; inkább nézz örökké szembe az igazsággal és a tényekkel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megmenekülj. Konkrétan melyek ennek a módszernek a lépései?

Először is nézd meg az összes vétkedet, és vizsgáld meg minden olyan viselkedésedet és gondolatodat, amely nem felel meg az igazságnak.

Ez olyan dolog, amit könnyen megtehetsz, és azt hiszem, hogy minden értelmes ember képes erre. Azok azonban, akik soha nem tudják, hogy mit jelent a vétek és az igazság, kivételek, mert alapvetően nem értelmes emberek. Én olyan emberekhez beszélek, akiket Isten jóváhagyott, akik becsületesek, akik nem sértettek meg súlyosan semmilyen adminisztratív rendeletet, és akik könnyen felismerik a saját vétkeiket. Bár ez az egy dolog, amit megkövetelek tőletek, könnyen teljesíthető, nem ez az egyetlen dolog, amit megkövetelek tőletek. Bármi történjék is, remélem, hogy ti nem fogtok nevetni magatokban ezen a követelményen, és különösen, hogy nem fogjátok lenézni vagy félvállról venni. Komolyan kell vennetek, és nem szabad mellőznötök.

Másodszor: minden egyes vétkedhez és engedetlenségedhez meg kell keresned a megfelelő igazságot, majd ezeket az igazságokat kell felhasználnod a problémák megoldására. Ezután cseréld fel vétkes tetteidet és engedetlen gondolataidat és cselekedeteidet az igazság gyakorlásával.

Harmadszor: becsületes embernek kell lenned, nem pedig olyannak, aki mindig ravaszkodik, és folyamatosan megtéveszt másokat. (Itt megint arra kérlek, hogy legyél becsületes ember.)

Ha mindhárom dolgot el tudod érni, akkor te a szerencsések közé tartozol – olyan személy vagy, akinek az álmai valóra válnak, és akinek szerencséje van. Lehet, hogy komolyan veszed majd ezt a három nem túl vonzó követelményt, de az is lehet, hogy felelőtlenül kezeled majd őket. Bármelyik is legyen, az Én célom az, hogy beteljesítsem álmaidat, és megvalósítsam eszményeidet, nem pedig az, hogy kigúnyoljalak, vagy bolondot csináljak belőled.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A vétkek a pokolba vezetik az embert)

613. Sok reményt táplálok. Remélem, hogy ti megfelelően és jólnevelten tudtok viselkedni, hűségesen teljesítitek kötelességeteket, van bennetek igazság és emberi mivolt, olyan emberek tudtok lenni, akik képesek feláldozni Istenért mindent, amijük van, sőt az életüket is, és így tovább. Mindezek a remények a ti hiányosságaitokból, romlottságotokból és engedetlenségetekből fakadnak. Ha a veletek folytatott beszélgetéseim egyike sem volt elegendő ahhoz, hogy felkeltsem a figyelmeteket, akkor valószínűleg most már csak annyit tehetek, hogy nem mondok többet. Ti azonban értitek, hogy ennek mi lenne az eredménye. Nem gyakran pihenek, ezért ha nem beszélek, akkor csinálok valamit, amit az emberek láthatnak. Megrohaszthatom valakinek a nyelvét, vagy tehetek róla, hogy valaki feldarabolva haljon meg, vagy idegi rendellenességeket idézhetek elő embereknél, és számos módon förtelmes külsővel ruházhatom fel őket. Másfelől az embereket olyan gyötrelmeknek is alávethetem, amelyeket kifejezetten nekik találtam ki. Így örülnék, nagyon boldog lennék és nagyon elégedett. Mindig is úgy szólt a mondás, hogy „a jót jóval, a rosszat pedig rosszal fizetik meg”, miért ne tennék így most? Ha te szembe akarsz szállni Velem, és ítéletet akarsz mondani Rólam, akkor megrohasztom a szádat, és ez végtelenül meg fog örvendeztetni Engem. Ez azért van, mert végső soron, amit te tettél, az nem az igazság, még kevésbé van köze az élethez, míg minden, amit Én teszek, az igazság; minden cselekedetem jelentőséggel bír az Én munkám elvei és az általam meghatározott adminisztratív rendeletek szempontjából. Ezért mindannyiótokat arra biztatlak, hogy gyűjtsetek némi erényt, hagyjátok abba a sok gonoszság elkövetését, és szabad időtökben teljesítsétek követeléseimet. Akkor majd örömet fogok érezni. Ha annak az erőfeszítésnek, amit a testbe fektettek, akár csak egy ezrelékével is hozzájárulnátok az igazsághoz (vagy csak ennyit is adományoznátok neki), akkor azt mondom, hogy nem követnétek el gyakran vétkeket, és nem lenne rothadt a szátok. Hát nem nyilvánvaló ez?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A vétkek a pokolba vezetik az embert)

614. A teremtmények egyikeként az embernek meg kell tartania a saját pozícióját, és lelkiismeretesen kell viselkednie. Őrizd kötelességtudóan, amit a Teremtő rád bízott. Ne légy fegyelmezetlen, ne tegyél olyasmit, ami meghaladja a képességeidet, vagy ami utálatos Isten számára. Ne próbálj nagy lenni, supermanné vagy másoknál különbbé válni, és ne törekedj arra, hogy Istenné válj. Erre az embereknek nem lenne szabad vágyniuk. Arra törekedni, hogy nagyok vagy supermanek legyünk, abszurd. Arra törekedni, hogy Istenné váljunk, még szégyenletesebb; visszataszító és megvetésre méltó. Ami dicséretes, és amihez a teremtményeknek mindennél inkább tartaniuk kellene magukat, az az igaz teremtménnyé válás; ez az egyetlen cél, amelyre mindenkinek törekednie kellene.

(Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló I.)

615. Mindannyian teljesítsétek kötelességeteket a legjobb tudásotok szerint, nyílt és őszinte szívvel, és legyetek hajlandóak bármilyen szükséges árat megfizetni! Ahogyan ti mondtátok: amikor eljön a nap, Isten nem feledkezik meg senkiről, aki szenvedett vagy árat fizetett Érte. Ehhez a fajta meggyőződéshez érdemes ragaszkodni, és úgy helyes, ha ezt soha nem felejtitek el. Csak így tudom a lelkemet megnyugtatni veletek kapcsolatban. Máskülönben örökké olyan emberek lesztek, akik miatt nem lehetek nyugodt, és mindörökké ellenszenvem tárgyai lesztek. Ha mindannyian követni tudjátok a lelkiismereteteket, és mindeneteket értem adjátok, fáradtságot nem kímélve az Én munkámért, és egy egész élet energiáját az Én evangéliumi munkámnak szentelve, akkor nem fog-e szívem gyakran örvendezni miattatok? Így teljesen nyugodt lehetek felőletek, ugye?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A rendeltetésről)

616. Képes vagy-e közvetíteni azt a természetet, amelyet Isten minden korban konkrétan kifejezésre juttat, olyan nyelvezetet használva, amely megfelelően átadja a kor jelentőségét? Te, aki tapasztalod Isten munkáját az utolsó napokban, képes vagy-e részletesen leírni Isten igazságos természetét? Tudsz-e világosan és pontosan tanúbizonyságot tenni Isten természetéről? Hogyan fogod továbbadni mindazt, amit láttál és megtapasztaltál azoknak a szánalomra méltó, szegény és buzgó híveknek, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, és arra várnak, hogy terelgesd őket? Milyen emberek várnak rád, hogy terelgesd őket? El tudod képzelni? Tudatában vagy-e a vállaidra nehezedő súlynak, a megbízatásodnak és a felelősségednek? Hol van a történelmi küldetéstudatod? Hogyan fogsz mesterként megfelelően szolgálni a következő korban? Erősen tudatában vagy-e mesteri mivoltodnak? Hogyan magyaráznád meg a „mindenek ura” jelentését? Valóban minden élőlény és minden fizikai dolog ura a világon? Milyen terveid vannak a munka következő szakaszának folytatására? Hány ember vár rád, hogy a pásztoruk légy? Nehéz-e a feladatod? Ők szegények, szánalomra méltók, vakok és elveszettek, és jajgatnak a sötétségben: merre van az út? Mennyire áhítoznak a világosságra, amely mint egy hullócsillag, hirtelen alászáll, és eloszlatja a sötétség erőit, amelyek már oly sok éve elnyomás alatt tartják az embert! Ki tudhatja, milyen szorongva reménykednek, és éjjel-nappal mennyire epekednek ez után? Még azon a napon is, amikor a fény tovasuhan, ezek a mélységesen szenvedő emberek tovább raboskodnak egy sötét tömlöcben a szabadulás reménye nélkül – mikor szűnik meg a sírásuk? Rettenetes eme törékeny lelkek szerencsétlensége, akik sohasem pihenhettek meg, és akiket régóta ebben a megkötözött állapotban tartottak a könyörtelen kötelékek és a dermedt történelem. Ki hallotta hát meg a jajveszékelésük hangját? Ki tekintett le nyomorúságos állapotukra? Eszedbe jutott-e valaha, hogy milyen bánatos és aggódó Isten szíve? Hogyan tudja elviselni az ártatlan emberiség látványát, amit a saját kezével teremtett, miközben az ilyen kínokat szenved el? Az emberi lények végső soron áldozatok, akiket megmérgeztek. És jóllehet az ember a mai napig fennmaradt, ki gondolta volna, hogy az emberiséget már rég megmérgezte a gonosz? Már elfelejtetted, hogy te is az áldozatok egyike vagy? Nem akarsz-e azért küzdeni Isten iránti szeretetedből, hogy megmentsd ezeket a túlélőket? Nem akarod-e minden energiádat Istennek szentelni, aki úgy szereti az emberiséget, akár a saját testét és vérét? Mindent összevetve hogyan értelmeznéd, hogy Isten felhasznál téged rendkívüli életeden keresztül? Valóban megvan-e benned az elszántság és a bizalom ahhoz, hogy egy kegyes, Istent szolgáló ember tartalmas életét éld?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Hogyan kell a jövőbeni küldetésedhez hozzáállnod?)

617. Te egy teremtett lény vagy – természetesen imádnod kell Istent, és értelmes életet kell folytatnod. Ha nem imádod Istent, hanem a tisztátalan tested szerint élsz, vajon nem csupán egy emberi ruhába öltözött vadállat vagy? Mivel emberi lény vagy, fel kell áldoznod magad Istenért, és el kell viselned minden szenvedést! Örömmel és bizonyossággal kell fogadnod azt a kis szenvedést, amelynek ma ki vagy téve, és értelmes életet kell élned, mint Jób és Péter. Ebben a világban az ember az ördög ruházatát viseli, az ördög ételét eszi, és az ördög keze alatt dolgozik és szolgál, miközben teljesen beletaposódik annak szennyébe. Ha nem érted meg az élet értelmét, vagy nem találod meg az igaz utat, akkor mi értelme van így élni? Ti olyan emberek vagytok, akik a helyes utat követitek, akik a fejlődésre törekesztek. Ti vagytok azok, akik felemelkedtek a nagy vörös sárkány nemzetében, azok, akiket Isten igazaknak nevez. Hát nem ez a legértelmesebb élet?

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Gyakorlat (2.))

618. Teljes igyekezettel törekedjetek arra, hogy szeressétek Istent ebben a békés környezetben. A jövőben nem lesz több lehetőségetek Istent szeretni, mert az embereknek csak a testben van lehetőségük szeretni Istent; amikor egy másik világban élnek, senki sem fog Isten szeretetéről beszélni. Hát nem ez a teremtett lény felelőssége? És akkor hogyan kell szeretnetek Istent életetek napjaiban? Gondoltál már valaha erre? Talán a halálod utánig vársz, hogy szeresd Istent? Nem üres beszéd ez? Ma miért nem törekszel arra, hogy szeresd Istent? Lehet-e az Isten iránti szeretet igaz szeretet, miközben elfoglalt vagy? Azért mondjuk, hogy Isten munkájának ez a lépése hamarosan véget ér, mert Istennek már van bizonyságtétele a Sátán előtt. Így az embernek nem kell semmit sem tennie; az embert csupán arra kérik, hogy törekedjen Isten szeretetére azokban az években, amíg él – ez a legfontosabb. Mivel Isten követelményei nem magasak, és ráadásul, mivel égető aggodalom van a szívében, a munka következő lépésének összefoglalóját még azelőtt kinyilatkoztatta, mielőtt a munka ezen lépése befejeződött volna, ami világosan mutatja, hogy mennyi idő van még hátra; ha Isten nem aggódna a szívében, vajon mondaná-e ilyen korán ezeket a szavakat? Isten azért munkálkodik így, mert az idő rövid. Remélem, hogy teljes szívedből, teljes elmédből és teljes erődből tudod szeretni Istent, ahogyan a saját életedet is ápolod. Hát nem egy ilyen életnek van a legnagyobb értelme? Hol máshol találhatnád meg az élet értelmét? Talán nem vagy annyira vak? Hajlandó vagy-e szeretni Istent? Vajon Isten méltóaz ember szeretetére? Méltók-e az emberek az ember imádatára? Mit kell tehát tenned? Szeresd bátran Istent, fenntartások nélkül, és meglátod, mit tesz veled Isten. Lássuk, hogy meg fog-e ölni téged? Összefoglalva, a feladat, hogy Istent szeresd, fontosabb, mint lemásolni és leírni a dolgokat Istennek. Első helyre kell helyezned azt, ami a legfontosabb, hogy az életed értékesebb és boldogabb legyen, és utána meg kell várnod Isten rád vonatkozó „ítéletét”. Kíváncsi vagyok, hogy a tervedben benne lesz-e az Isten iránti szeretet. Kívánom, hogy mindenkinek a tervei váljanak azzá, amit Isten beteljesít, és hogy mindegyik terv valósággá váljon.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Az „Isten szavai az egész világegyetemhez” című rész misztériumainak értelmezései, 42. fejezet)

619. Az embernek arra kell törekednie, hogy értelmes életet éljen, és nem szabadna megelégednie jelenlegi körülményeivel. Ahhoz, hogy Péter mintájára éljen, rendelkeznie kell Péter tudásával és tapasztalataival. Az embernek magasabb rendű és mélyebb dolgokra kell törekednie. Isten mélyebb, tisztább szeretetére kell törekednie, és olyan életre, amelynek van értéke és értelme. Csak ez az élet; csak akkor lesz az ember olyan, mint Péter. Arra kell összpontosítanod, hogy proaktívan viszonyulj a belépésedhez a pozitív oldalon, és nem szabad engedelmesen hagynod, hogy a pillanatnyi könnyebbség kedvéért visszaess, miközben figyelmen kívül hagyod a mélyebb, konkrétabb és gyakorlatiasabb igazságokat. A szeretetednek gyakorlatiasnak kell lennie, és meg kell találnod a módját, hogy megszabadulj ettől a romlott, gondtalan élettől, amely nem különbözik egy állatétól. Értelmes és értékes életet kell élned, és nem szabad becsapnod magad, vagy úgy kezelned az életedet, mint egy játékszert, amivel játszadozhatsz. Senki számára, aki arra törekszik, hogy szeresse Istent, nincsenek elérhetetlen igazságok, és nincs olyan igazság, amelyért ne tudna szilárdan kiállni. Hogyan kellene élned az életedet? Hogyan kellene szeretned Istent, és arra használni ezt a szeretetet, hogy eleget tégy az Ő kívánalmainak? Nincs nagyobb dolog az életedben. Mindenekelőtt ilyen törekvésekkel és kitartással kell rendelkezned, és nem szabad olyannak lenned, mint azok, akik gerinctelenek és gyengék. Meg kell tanulnod, hogyan tapasztalj meg egy értelmes életet, és hogyan tapasztalj meg jelentőségteljes igazságokat, és nem szabad ilyen hanyagul bánnod magaddal. Anélkül, hogy észrevennéd, elmegy melletted az életed; azután vajon lesz még lehetőséged arra, hogy szeresd Istent? Vajon szeretheti az ember Istent, miután meghalt? Ugyanolyan törekvésekkel és lelkiismerettel kell rendelkezned, mint Péter; az életednek értelmesnek kell lennie, és nem szabad játszadoznod magaddal. Emberi lényként és Istent kereső emberként képesnek kell lenned arra, hogy alaposan megfontold, miként bánj az életeddel, hogyan ajánld fel magad Istennek, hogyan legyen értelmesebb az Istenbe vetett hited, és – mivel szereted Istent – hogyan szeresd Őt tisztább, szebb és jobb módon.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Péter tapasztalatai: tudása a fenyítésről és ítéletről)

620. Isten megfelelő követelményei az emberiséggel és azokkal szemben, akik Istent követik, a következők. Öt dolgot követel meg azoktól, akik követik Őt: igaz hitet, hűséges követést, abszolút alávetettséget, valódi tudást és szívből jövő tiszteletet.

Ebben az öt dologban Isten megköveteli, hogy az emberek többé ne kérdőjelezzék meg Őt, és ne képzeletük vagy homályos és elvont nézőpontjaik alapján kövessék Őt; nem szabad Istent semmilyen képzelgés vagy elképzelés alapján követniük. Megköveteli, hogy mindazok, akik követik Őt, hűségesen, ne pedig félszívvel vagy elkötelezettség nélkül tegyék. Amikor Isten bármilyen követelményt támaszt veled szemben, próbára tesz téged, megítél téged, foglalkozik veled és metsz téged, vagy pedig fegyelmez téged és lesújt rád, neked feltétlenül alá kell vetned magad Neki. Ne kérdezd az okát, és ne támassz feltételeket, még kevésbé beszélj az okokról. Az engedelmességednek teljesnek kell lennie. Isten ismerete az a terület, ahol az emberek a leginkább hiányt szenvednek. Gyakran rónak fel Istennek olyan mondásokat, kijelentéseket és szavakat, amelyeknek semmi közük Hozzá, és azt hiszik, hogy az ilyen szavak jelentik Isten ismeretének legpontosabb meghatározását. Nem is tudják, hogy ezek a mondások, amelyek az emberi képzeletből, a saját érvelésükből és a saját tudásukból származnak, a legcsekélyebb kapcsolatban sincsenek Isten lényegével. Ezért szeretném elmondani nektek, hogy amikor arról a tudásról van szó, amit Isten az emberektől kíván, nem csupán azt kéri, hogy ismerd fel Őt és az Ő szavait, hanem azt is, hogy a Róla való tudásod helyes legyen. Még ha csak egy mondatot tudsz is mondani, vagy csak egy aprócska résznek vagy tudatában, a tudatosságnak ez az aprócska darabja helyes és igaz, és összeegyeztethető Magának Istennek a lényegével. Ez azért van így, mert Isten irtózik minden olyan dicsérettől vagy méltatástól, ami irreális vagy meggondolatlan. Ennél is jobban utálja, ha az emberek levegőnek nézik Őt. Gyűlöli, amikor az Istennel kapcsolatos témák megvitatása során az emberek a tényekre való tekintet nélkül, tetszés szerint és habozás nélkül beszélnek, úgy beszélnek, ahogyan jónak látják; sőt, gyűlöli azokat is, akik azt hiszik, hogy ismerik Istent, és kérkednek a Róla való tudásukkal, és a Vele kapcsolatos témákról mindenféle korlátozás és fenntartás nélkül beszélnek. A fent említett öt követelmény közül az utolsó a szívből jövő tisztelet volt: ez Isten legfőbb követelménye mindazokkal szemben, akik követik Őt. Ha valaki helyes és igaz tudással rendelkezik Istenről, akkor képes arra, hogy valóban tisztelje Istent és kerülje a rosszat. Ez a tisztelet a szívük mélyéről fakad; ezt a tiszteletet önként adják, és nem Isten nyomására. Isten nem azt kéri tőled, hogy valamilyen szép hozzáállást, magatartást vagy külső viselkedést ajándékozz Neki; inkább azt kéri tőled, hogy tiszteld Őt és félj Tőle a szíved mélyén. Ezt a tiszteletet az életfelfogásodban bekövetkező változások, az Istenről való tudás megszerzése és Isten cselekedeteinek megértése, Isten lényegének megértése, valamint annak a ténynek a felismerése révén éred el, hogy Isten teremtményei közé tartozol. Ezért a „szívből jövő” szót használva a tisztelet meghatározására az a célom, hogy az emberek megértsék, hogy az Isten iránti tiszteletüknek a szívük legmélyéről kell fakadnia.

(Az Ige, 2. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló X.)

621. Mindannyiótoknak magatokba kellene néznetek, amilyen gyorsan csak tudtok, hogy lássátok, mennyi Velem szembeni árulás maradt bennetek. Kíváncsian várom válaszotokat. Ne legyetek felületesek, amikor Velem van dolgotok! Én soha nem játszadozom az emberekkel. Ha azt mondom, hogy meg fogok tenni valamit, akkor biztosan megteszem. Remélem, hogy mindannyian olyanok lesztek, akik komolyan veszik az Én szavaimat, és nem tudományos fantasztikumként gondoltok rájuk. Konkrét cselekvést akarok tőletek, nem képzelődéseket. Ezután meg kell válaszolnotok kérdéseimet, melyek a következők:

1) Ha te igazán szolgálattevő vagy, a szolgálatomra tudsz-e lenni hűségesen, a hanyagság vagy negativitás bármilyen nyoma nélkül?

2) Ha úgy találod, hogy soha nem becsültelek meg, akkor is képes leszel maradni és egész életeden át szolgálni Engem?

3) Ha Én még mindig nagyon hideg vagyok hozzád, sok erőfeszítésed ellenére is, képes leszel a háttérben tovább munkálkodni Értem?

4) Ha mindazok után, amit Rám áldoztál, nem teszek eleget kicsinyes kéréseidnek, akkor el fogsz-e csüggedni, és csalódsz-e Bennem? Vagy netán dühös leszel, és gyalázkodó szavakat fogsz kiabálni?

5) Ha te mindig nagyon hűséges voltál, és nagy szeretettel voltál Irántam, mégis betegség, szegénység gyötrelmétől szenvedsz, és attól, hogy elhagynak a barátaid és rokonaid, vagy ha bármely más balszerencse ér az életben – akkor is kitart-e majd az Irántam való hűséged és szereteted?

6) Ha amit a szívedben elképzeltél, abból semmi nem egyezik azzal, amit tettem, hogyan fogsz haladni jövőbeli utadon?

7) Ha nem kapsz meg semmit abból, amit reméltél, hogy megkapsz, továbbra is a követőm tudsz-e maradni?

8) Ha soha nem értetted meg munkám célját és jelentőségét, akkor is engedelmes ember tudsz-e lenni, aki nem ítélkezik és von le következtetéseket önkényesen?

9) Tudod-e kincsként őrizni minden szavamat, amit mondtam, és mindazt a munkát, amit végeztem, amíg együtt voltam az emberiséggel?

10) Képes vagy-e az Én hűséges követőm lenni, aki hajlandó egy egész életen át tartó szenvedést elviselni Értem, annak ellenére, hogy nem kapsz semmit?

11) Képes vagy-e Értem lemondani a túlélésed jövőbeni útjának megfontolásról, tervezésről vagy előkészítéséről?

Ezek a kérdések képviselik a veletek szembeni végső követelményeimet, és remélem, hogy mindannyian válaszokat tudtok Nekem adni.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Egy nagyon komoly probléma: az árulás (2.))

622. Amire most vágyom, az a hűséged és engedelmességed, a szereteted és bizonyságtételed. Még ha ebben a pillanatban nem is tudod, hogy mi a bizonyságtétel vagy mi a szeretet, akkor is hozd Elém mindenedet, és add át Nekem az egyetlen kincsedet, amid van: a hűségedet és az engedelmességedet. Tudnod kell, hogy a Sátán legyőzéséről szóló tanúságtétel az ember hűségében és engedelmességében rejlik, ahogyan az ember teljes meghódításáról szóló tanúságtétel is. A Belém vetett hited kötelessége, hogy tanúságot tegyél Rólam, hogy hűséges legyél Hozzám és senki máshoz, és hogy mindvégig engedelmeskedj. Mielőtt munkám következő lépését megkezdeném, hogyan fogsz tanúságot tenni Rólam? Hogyan leszel hűséges Hozzám és engedelmes Nekem? Minden hűségedet a feladatodnak szenteled-e, vagy egyszerűen feladod? Aláveted-e inkább magad minden rendelkezésemnek (még akkor is, ha az halál vagy pusztulás lenne), vagy inkább elmenekülsz félúton, hogy elkerüld fenyítésemet? Azért fenyítelek meg téged, hogy tanúságot tegyél Rólam, és hűséges és engedelmes légy Nekem. Mi több, a mostani fenyítés azért van, hogy kibontakoztassa munkám következő lépését, és hogy a munka akadálytalanul haladhasson. Ezért arra biztatlak, hogy légy bölcs, és ne kezeld sem az életedet, sem a létezésed jelentőségét értéktelen homokként. Tudhatod-e pontosan, hogy mi lesz az Én eljövendő munkám? Tudod-e, hogyan fogok dolgozni az eljövendő napokban, és hogyan fog kibontakozni a munkám? Tudnod kellene, milyen jelentőséggel bír a munkámmal kapcsolatos tapasztalatod, és ezen túlmenően a Belém vetett hited. Olyan sokat tettem; hogyan is adhatnám fel félúton, ahogyan te képzeled? Olyan kiterjedt munkát végeztem; hogyan tudnám lerombolni azt? Valóban azért jöttem, hogy véget vessek ennek a korszaknak. Ez igaz, de ezenfelül tudnod kell, hogy új korszakot kell kezdenem, új munkát kell kezdenem, és mindenekelőtt terjesztenem kell a királyság evangéliumát. Tehát tudnod kell, hogy a jelenlegi munka csak arra szolgál, hogy egy korszakot kezdjen el, és hogy megteremtse az alapot az evangélium terjesztéséhez az eljövendő időben, és hogy a jövőben véget vessen a korszaknak. A munkám nem olyan egyszerű, mint ahogyan te gondolod, és nem is olyan értéktelen vagy értelmetlen, mint ahogyan talán hiszed. Ezért még mindig azt kell mondanom neked: az életedet az Én munkámnak kellene adnod, sőt, az Én dicsőségemnek kellene szentelned magad. Régóta vágytam arra, hogy tanúságot tegyél Rólam, és még inkább vágytam arra, hogy terjeszd evangéliumomat. Meg kellene értened, mi van a szívemben.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Mit tudsz a hitről?)