Isten nem azért jön a földre, hogy az Ő normális emberi mivoltát tökéletesítse, és nem is azért, hogy végrehajtsa a normális emberi mivolt munkáját. Csak azért jön, hogy normális emberi mivoltában elvégezze az isteni mivolt munkáját. Amit Isten a normális emberi mivoltról mond, az nem olyan, amilyennek az emberek elképzelik. Az ember úgy definiálja a „normális emberi mivoltot”, hogy van felesége vagy férje, fiai és lányai, ami azt bizonyítja, hogy valaki normális ember; Isten azonban nem így látja ezt. Ő úgy látja a normális emberi mivoltot, hogy valakinek normális emberi gondolatai vannak, normális emberi életet él, és normális emberektől született. De az Ő normalitásához nem tartozik hozzá, hogy valakinek van felesége vagy férje és gyermekei, úgy, ahogy az ember beszél a normalitásról. Vagyis az ember számára a normális emberi mivolt, amelyről Isten beszél, azt jelenti, amit az ember az emberi mivolt hiányának tartana, szinte érzelemmentes és látszólag testi szükségletek nélküli, akárcsak Jézus, aki csak egy normális ember külsejével rendelkezett, és egy normális ember megjelenését öltötte magára, de lényegében nem rendelkezett teljesen mindazzal, amivel egy normális embernek rendelkeznie kellene. Ebből látható, hogy a megtestesült Isten lényege nem foglalja magában a normális emberi mivolt egészét, hanem csak egy részét azoknak a dolgoknak, amelyekkel az embereknek rendelkezniük kellene, hogy támogassa a normális emberi élet rutinjait és fenntartsa a normális emberi értelem erejét. De ezeknek a dolgoknak semmi közük ahhoz, amit az ember normális emberi mivoltnak tart. Ezek azok, amelyekkel a megtestesült Istennek kell rendelkeznie. Vannak azonban olyanok, akik azt tartják, hogy a megtestesült Istenről csak akkor lehet azt mondani, hogy normális emberi mivolttal rendelkezik, ha van felesége, fiai és lányai, családja; ezek nélkül – azt mondják – nem normális személy. Akkor megkérdezem tőled: „Van-e Istennek felesége? Lehet-e Istennek férje? Lehetnek-e Istennek gyermekei?” Vajon ezek nem tévhitek? A megtestesült Isten mégsem fakadhat egy sziklák közötti repedésből vagy hullhat alá az égből. Ő csak egy normális emberi családba születhet. Ezért vannak szülei és nővérei. Ezek azok a dolgok, amelyekkel a megtestesült Isten normális emberi mivoltának rendelkeznie kell. Ez volt a helyzet Jézus esetében; Jézusnak volt apja és anyja, voltak testvérei, és mindez normális volt. De ha lett volna felesége, fiai és lányai, akkor az Övé nem az a normális emberi mivolt lett volna, amellyel Isten azt akarta, hogy a megtestesült Isten rendelkezzen. Ha így lett volna, akkor nem lett volna képes az isteni mivolt nevében munkálkodni. Éppen azért volt képes elvégezni az isteni mivolt munkáját, mert nem volt felesége, nem voltak gyermekei, és mégis normális emberektől született egy normális családba. A további pontosítás érdekében: amit Isten normális embernek tekint, az egy normális családba született ember. Csak egy ilyen személy alkalmas arra, hogy isteni munkát végezzen. Ha viszont az illetőnek lenne felesége, gyermekei vagy férje, akkor az a személy nem lenne képes isteni munkát végezni, mert csak az emberek által megkövetelt normális emberi mivolttal rendelkezne, nem pedig az Isten által megkövetelt normális emberi mivolttal. Az, amit Isten gondol, és az, amit az emberek értenek, gyakran nagyon különböző, mérföldekre van egymástól. Isten munkájának ebben a szakaszában sok minden ellentétben áll az emberek elképzeléseivel, és óriási mértékben eltér azoktól. Azt lehetne mondani, hogy Isten munkájának ez a szakasza teljes egészében az isteni mivolt gyakorlati munkálkodásából áll, ahol az emberi mivolt támogató szerepet játszik. Mivel Isten azért jön a földre, hogy Maga végezze el a munkáját, ahelyett, hogy hagyná, hogy az ember rátegye a kezét, testben jelenik meg (egy tökéletlen, normális emberben), hogy elvégezze az Ő munkáját. Ezt a megtestesülést arra használja, hogy egy új kort mutasson be az emberiségnek, hogy a munkája következő lépéséről beszéljen az emberiségnek, és hogy arra kérje az embereket, hogy a szavaiban leírt ösvénynek megfelelően cselekedjenek. Ezzel Isten testben végzett munkája befejeződött; hamarosan elhagyja az emberiséget, nem lakozik többé a normális emberi mivolt szerinti testben, hanem inkább eltávolodik az embertől, hogy rátérjen munkájának egy másik részére. Ezután a saját szíve szerint való embereket használva folytatja munkáját a földön ezen embercsoport körében, de az ő emberi mivoltukban.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesült Isten és az Isten által használt emberek közötti alapvető különbség)