A világon a földrengések a katasztrófa kezdetét jelentik. Először a világot – vagyis a földet – változtatom meg, ezután jönnek a járványok és az éhínségek. Ez az Én tervem, és ezek az Én lépéseim, és mindent mozgósítani fogok, hogy Engem szolgáljon, hogy bevégezzem irányítási tervemet. Ily módon az egész mindenség-világ pusztulásé lesz, az Én közvetlen beavatkozásom nélkül is. Amikor először öltöttem testet és a keresztre szegeztek, a föld borzasztóan megremegett, és ugyanígy lesz akkor is, amikor eljön a vég. A földrengések abban a pillanatban kezdődnek, amikor a testből a szellemi birodalomba lépek. Így az elsőszülött fiak egyáltalán nem szenvednek majd katasztrófától, miközben azok, akik nem elsőszülött fiak, szenvedni fognak a katasztrófák közepette. Ezért emberi nézőpontból mindenki elsőszülött fiú akar lenni. Az emberek előérzete szerint ez nem az áldások élvezéséért van, hanem azért, hogy elkerüljék a katasztrófa szenvedését. Ez a nagy vörös sárkány mesterkedése. Én azonban soha nem hagyom majd, hogy megszökjön; elérem, hogy elszenvedje súlyos büntetésemet, majd felálljon és szolgálatot teljesítsen Nekem (ez arra utal, hogy fiaim és népem teljessé tétessenek), elérem, hogy örökké saját cselszövései csapják be, örökké fogadja ítéletemet, és örökké égessem őt. Ezt jelenti igazából az, hogy a szolgálattevők dicsérjenek Engem (vagyis arra használom őket, hogy kinyilatkoztassák nagy erőmet). Nem engedem a nagy vörös sárkánynak, hogy a királyságomba lopakodjon, sem annak jogát nem adom meg neki, hogy dicsőítsen Engem! (Ugyanis nem méltó rá; sosem lesz méltó!) Csupán azt érem el, hogy a nagy vörös sárkány az örökkévalóságig szolgáljon Engem! Csak azt engedem meg neki, hogy leboruljon Előttem. (Azok, akik elpusztulnak, jobban járnak, mint a kárhozatra jutottak; a pusztulás a súlyos büntetés átmeneti formája csupán, míg azok, akik a kárhozatban vannak, örökké szenvednek majd a súlyos büntetésektől. Ezért használom a „leborul” szót. Mivel ezek az emberek a házamba lopakodnak és a kegyelmem nagy részét élvezik, van is némi tudásuk Rólam, súlyos büntetéseket alkalmazok. Ami a házamon kívülieket illeti, azt mondhatnátok, hogy a tudatlanok nem szenvednek majd.) Az emberek elképzelései szerint azt hiszik, hogy azok, akik elpusztulnak, rosszabbul járnak, mint a kárhozatra jutottak, ám épp ellenkezőleg, az utóbbiaknak örökké tartó súlyos büntetést kell szenvedniük, akik pedig elpusztulnak, örökre visszatérnek a semmibe.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Krisztus kijelentései a kezdetekkor, 108. fejezet)