Az utolsó napok munkája minden szabályt felrúg, és függetlenül attól, hogy átkozott vagy-e és büntetésben részesültél-e, mindaddig, amíg segíted az Én munkámat, és a mai meghódítási munka javát szolgálod, és függetlenül attól, hogy Móáb leszármazottja vagy-e, vagy a nagy vörös sárkány utódja, mindaddig, amíg képes vagy a munka e szakaszában egy teremtett lény kötelességét elvégezni, és a tőled telhető legjobbat megtenni, addig a kívánt hatás megvalósul. A nagy vörös sárkány ivadéka vagy, és Móáb leszármazottja vagy; összegezve, mindenki, aki testből és vérből való, teremtett lény, és a Teremtő alkotta őket. Teremtett lény vagy, nem kellene, hogy bármilyen választásod legyen, és ez a te kötelességed. Természetesen ma a Teremtő munkája az egész világegyetemre irányul. Függetlenül attól, hogy te kitől származol, mindenek felett teremtett lény vagy, ti – Móáb utódai – a teremtett lényeg egyike vagytok, annyi különbséggel, hogy kevesebbet értek. Mivel Isten munkája ma minden teremtett lény között zajlik, és az egész univerzumra irányul, a Teremtő szabadon kiválaszthatja bármelyik embert, anyagot vagy dolgot ahhoz, hogy elvégezze az Ő munkáját. Nem érdekli, hogy korábban kitől származtál; amíg egy vagy a teremtett lények közül, és amíg hasznára vagy az Ő munkájának – a hódítás és bizonyságtétel munkájának –, Ő habozás nélkül véghez fogja vinni munkáját benned. Ez darabokra zúzza az emberek hagyományos elképzeléseit, amelyek szerint Isten soha nem fog a pogányok között munkálkodni, különösen nem azok között, akik átkozottak és alávalók; mert az elátkozottaktól származó összes jövőbeni nemzedék is örökké átkozott lesz, soha nem lesz esélyük az üdvösségre; Isten soha nem fog egy pogány földre leszállni és ott munkálkodni, soha nem fogja megvetni lábát egy mocskos földön, mert Ő szent. Isten utolsó napokban végzett munkája mindezeket az elképzeléseket megsemmisítette. Tudd, hogy Isten minden teremtett lény Istene, Övé a hatalom a mennyek és a föld és minden dolgok felett, és nem egyedül Izráel népének Istene. Így ez a Kínában végzett munka a lehető legnagyobb jelentőséggel bír, és vajon nem fog elterjedni minden nemzet között? A jövőbeni hatalmas bizonyságtétel nem fog Kínára korlátozódni; ha Isten csak titeket hódítana meg, az meggyőzné a démonokat? Ők nem értik, mit jelent az, ha valakit meghódítanak, vagy Isten hatalmas erejét, és csak akkor lesz minden teremtett lény meghódítva, amikor Isten választott népe az egész világmindenség minden pontján meglátja e munkának a végső hatásait. Nincs senki, aki visszamaradottabb és romlottabb lenne Móáb leszármazottainál. Csak akkor lesz ez a meghódítás bizonyságtétele, ha ezeket az embereket meg lehet hódítani: ha ők, akik a legromlottabbak, akik nem ismerték el Istent, és nem hitték, hogy van Isten, meg lesznek hódítva, és elismerik Istent a szájukkal, dicsőítik Őt, és képesek szeretni Őt. Habár ti nem Péter vagytok, megélitek Péter képmását, képesek vagytok Péter és Jób bizonyságtételével bírni, és ez a leghatalmasabb bizonyság. Végül azt mondod majd: „Mi nem az izráeliták vagyunk, hanem Móáb elhagyott utódai, nem Péter vagyunk, akinek képességére képtelenek vagyunk, sem Jób nem vagyunk, és még Pál azon elhatározásához sem lehet hasonlítani minket, hogy Istenért szenvedjen és Istennek szentelje magát, és annyira visszamaradottak vagyunk, és így nem vagyunk alkalmasak arra, hogy Isten áldásait élvezzük. Isten mégis felemelt minket ma; ezért eleget kell tennünk Istennek, és noha a képességünk és képesítéseink elégtelenek, készek vagyunk megfelelni Istennek – megvan bennünk ez az elhatározás. Móáb leszármazottai vagyunk, és átkozottak voltunk. Ezt Isten rendelte el, és képtelenek vagyunk ezen változtatni, de az, amit megélünk, valamint az ismeretünk meg tud változni, és elhatároztuk, hogy eleget teszünk Istennek.” Amikor ilyen elszántság van benned, ez bizonyítani fogja: bizonyságot tettél arról, hogy meg lettél hódítva.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A hódítás munkájának belső igazsága (2.))