Ma azzal kell tisztában lenned, hogy hogyan lehetsz meghódított, és azzal, hogy hogyan viselkednek az emberek meghódításuk után. Mondhatod, hogy meg lettél hódítva, de képes vagy mindhalálig alávetni magad? Képesnek kell lenned a követésre a legvégsőkig attól függetlenül, hogy vannak-e kilátások, és nem veszítheted el az Istenbe vetett hited, bármilyen is a környezet. Végül a bizonyságtétel két szempontját kell megvalósítanod: Jób bizonyságtételét – a mindhalálig tartó alávetettséget; valamint Péter bizonyságtételét – az Isten iránti legmagasabb fokú szeretetet. Egy tekintetben olyannak kell lenned, mint Jób: minden anyagi javát elvesztette, és a test betegsége gyötörte, mégsem hagyta el Jahve nevét. Ez volt Jób bizonyságtétele. Péter képes volt Istent szeretni mindhalálig – amikor a halálával nézett szembe, akkor is szerette Istent, amikor keresztre feszítették, akkor is szerette Istent. Nem gondolt a saját kilátásaira, és nem hajszolt szép reményeket vagy extravagáns gondolatokat, hanem csak arra törekedett, hogy Istent szeresse, és alávesse magát Isten valamennyi rendelkezésének. Ezt a mércét kell elérned, mielőtt úgy vehetjük, hogy bizonyságot tettél, mielőtt olyan emberré válsz, akit a meghódítását követően tökéletessé tettek. Ha az emberek ma valóban ismernék a saját lényegüket és státuszukat, akkor is kilátásokat és reményeket hajszolnának? Ez az, amit tudnod kell: függetlenül attól, hogy Isten tökéletessé tesz-e engem, követnem kell Istent; mindaz, amit Ő most tesz, az jó, és az én érdekemben történik, és azért, hogy a természetünk meg tudjon változni, és megszabadulhassunk a Sátán befolyásától, hogy lehetőségünk legyen megszabadulni a tisztátalanságtól, lerázni a Sátán mocskát és befolyását és magunk mögött hagyni azt annak ellenére, hogy a szenny földjén születtünk. Természetesen ez az, amit tőled megkívánnak, ám Isten számára ez csupán hódítás, amit annak érdekében tesz, hogy az emberekben meglegyen az elhatározás az alávetettséghez, és rá tudjanak hagyatkozni Isten valamennyi vezénylésére. Ily módon el lesznek végezve a dolgok. Ma a legtöbb ember már meg lett hódítva, de még mindig sok lázadó és engedetlen vonás van bennük. Az emberek valódi érettsége még mindig túl csekély, és csak akkor tudnak élettel telivé válni, ha vannak remények és kilátások; remények és kilátások híján negatívvá válnak, és még az is megfordul a fejükben, hogy elhagyják Istent. Továbbá az emberek nem nagyon vágynak arra, hogy a normális emberi mivolt megélését keressék. Ez elfogadhatatlan. Így továbbra is a meghódításról kell beszélnem. A tökéletesítés valójában a meghódítással egy időben történik: amint meg lettél hódítva, a tökéletessé válás első hatásai is megvalósulnak. A különbség valakinek a meghódítása és tökéletessé tétele között az emberekben végbemenő változás mértékétől függ. A meghódítás a tökéletessé tétel első lépése, és nem azt jelenti, hogy teljesen tökéletessé tettek minket, sem azt nem bizonyítja, hogy Isten teljes mértékben megnyert minket. Miután az embereket meghódították, a természetükben beáll néhány változás, ám ezek a változások messze alulmúlják az azokban végbemenő változásokat, akiket Isten egészen megnyert. Ma az emberek tökéletesítésének kezdeti munkája – a meghódításuk – zajlik, és ha nem tudod elérni, hogy meg legyél hódítva, akkor nem lesz lehetőséged arra, hogy Isten tökéletessé tegyen és teljesen megnyerjen. Pusztán néhány fenyítő és ítélő szót fogsz nyerni, ám ezek nem lesznek képesek arra, hogy teljesen megváltoztassák a szívedet. Így egyike leszel azoknak, akiket kiiktatnak; nem fog különbözni attól, mintha az asztalon lévő fényűző lakomát néznéd, de nem ennél belőle. Ez nem tragikus forgatókönyv a számodra? Így tehát változásokra kell törekedned: akár arról van szó, hogy meghódítanak, akár arról, hogy tökéletessé tesznek, mindkettő összefügg azzal, hogy történtek-e benned változások, és hogy engedelmes vagy-e vagy sem, és ez meghatározza, hogy Isten megnyerhet-e téged, vagy sem. Tudd: az, hogy „meghódítanak” és „tökéletessé tesznek”, egyszerűen a változás és engedelmesség mértékén alapul, valamint azon, hogy mennyire tiszta az Isten iránti szereteted. A mai követelmény az, hogy teljesen tökéletessé lehessen tenni téged, de először is meg kell, hogy hódítsanak – elegendő ismerettel kell rendelkezned Isten fenyítéséről és ítéletéről, kell, hogy legyen hited a követéshez, és olyannak kell lenned, aki változásra törekszik, és Isten ismeretét keresi. Csak akkor leszel olyasvalaki, aki arra törekszik, hogy tökéletessé tegyék. Meg kell értened, hogy a tökéletesítés során meg leszel hódítva, a meghódításod során pedig tökéletessé fogsz válni. Ma törekedhetsz arra, hogy tökéletessé tegyenek, és törekedhetsz a külső emberi mivoltodban végbemenő változásokra, valamint a képességed fejlődésére, de ami elsősorban fontos, az az, hogy megértheted, hogy mindannak, amit ma Isten tesz, jelentősége és haszna van. Képessé tesz téged, aki egy szennyes földön születtél, hogy elmenekülj a szennytől és lerázd azt magadról, képessé tesz felülkerekedni a Sátán befolyásán, és hátrahagyni a Sátán sötét befolyását. Ha e dolgokra összpontosítasz, az védelmet nyújt neked ezen a szennyes földön. Végezetül milyen bizonyságtételt fognak kérni tőled? Egy mocskos földön születtél, de képes vagy szentté válni, soha többé nem beszennyeződni, a Sátán hatalma alatt élni, mégis levetkőzni magadról a Sátán befolyását, hogy a Sátán ne birtokoljon és ne is háborgasson, és a Mindenható kezeiben élni. Ez a bizonyságtétel, és ez a győzelem bizonyítéka a Sátánnal vívott csatában. Képes vagy fellázadni a Sátán ellen, többé nem jelenítesz meg sátáni természeteket abban, amit megélsz, hanem helyette azt éled meg, aminek elérését Isten követelte az embertől, amikor megteremtette: normális emberi mivoltot, normális értelmet, normális éleslátást, normális elszántságot Isten szeretéséhez és Isten iránti hűséget. Ilyen az a bizonyság, amit egy teremtett lény tesz. Azt mondod: „Mi a mocsok földjén születtünk, de Isten védelme miatt, az Ő vezetése miatt és azért, mert Ő meghódított minket, megszabadultunk a Sátán befolyásától. Az, hogy ma képesek vagyunk alávetni magunkat, szintén annak a hatása, hogy Isten meghódított minket, és nem azért van, mert mi jók vagyunk, vagy mert a természetünkből kifolyólag szerettük Istent. Ma azért lettünk meghódítva, azért tudunk bizonyságot tenni Isten mellett és szolgálni Őt, mert kiválasztott és eleve elrendelt minket; ugyanígy, azért vagyunk megmentve és azért szabadultunk meg a Sátán hatalma alól, és azért tudjuk hátrahagyni a mocskot és megtisztulni a nagy vörös sárkány népében, mert Ő kiválasztott és megoltalmazott minket.”

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A hódítás munkájának belső igazsága (2.))