Sem teremtett, sem a teremtetlen lények nem léphetnek a Teremtő identitásának helyébe

Attól fogva, hogy megkezdte minden dolog megteremtését, Isten ereje elkezdett kifejeződni és megnyilvánulni, mivel Isten szavakat használt minden dolog megteremtéséhez. Függetlenül attól, hogy milyen módon teremtette őket, függetlenül attól, hogy miért teremtette őket, minden dolog Isten szavai miatt jött létre, állt szilárdan és létezett; ebben áll a Teremtő egyedülálló hatalma. Mielőtt az emberiség megjelent a világon, a Teremtő az Ő ereje és hatalma segítségével mindent megteremtett az emberiség számára, és egyedi módszereivel megfelelő eleven környezetet készített elő az emberiségnek. Mindazt, amit tett, az emberiségre való előkészületként tette, amely aztán hamarosan megkapta az Ő leheletét. Ez azt jelenti, hogy az emberiség megteremtése előtti időben Isten hatalma minden, az emberiségtől különböző teremtett lényben megnyilvánult, olyan nagy dolgokban is, mint a mennyek, a világító testek, a tengerek és a szárazföld, és olyan kicsinyekben is, mint az állatok és madarak, vagy mindenféle rovarok és mikroorganizmusok, beleértve a különféle, szabad szemmel láthatatlan baktériumokat is. Mindegyiknek a Teremtő szavai adtak életet, mindegyik a Teremtő szavai miatt szaporodott, és mindegyik a Teremtő szavai miatt élt az Ő uralma alatt. Bár ők nem kapták meg a Teremtő leheletét, különféle formájukkal és felépítésükkel ők is kinyilvánították a Teremtő által rájuk ruházott élet vitalitását; bár ők nem kapták meg a beszéd képességét, amelyet a Teremtő adott az emberiségnek, mindegyikük módot kapott arra, hogy kifejezze a Teremtő által rá ruházott életet, és ez a mód különbözött az ember nyelvétől. A Teremtő hatalma nemcsak látszólag statikus anyagi tárgyaknak adja meg az élet vitalitását, hogy soha el ne tűnjenek, hanem a szaporodás és sokasodás ösztönét is Ő adja minden élőlénynek, hogy soha el ne enyésszenek, és hogy nemzedékről nemzedékre továbbadják a túlélés törvényeit és alapelveit, amelyet a Teremtő bízott rájuk. A mód, ahogyan a Teremtő az Ő hatalmát gyakorolja, nem ragaszkodik mereven egy makro-vagy mikronézőponthoz, és nem korlátozódik semmilyen formára; Ő képes parancsolni a világmindenség működésének, és szuverenitást gyakorolni minden dolog élete és halála fölött, sőt, mi több, képes minden dolgot úgy mozgósítani, hogy Őt szolgálják; képes a hegyek, folyók és tavak minden működését irányítani, és uralni mindent, ami bennük van, továbbá képes minden dolgot ellátni azzal, amire szüksége van. Ez a Teremtő egyedülálló hatalmának megnyilvánulása minden dolog körében, az emberiséget nem számítva. Ez a megnyilvánulás nem pusztán egy életre szól; ez sohasem szűnik meg, sohasem pihen, és semmiféle személy vagy dolog nem változtathat rajta és nem tehet kárt benne, és senki vagy semmi nem adhat hozzá és nem vehet el belőle – hiszen senki nem léphet a Teremtő identitása helyébe, és épp ezért a Teremtő hatalmát sem helyettesítheti egyetlen teremtett lény sem; de teremtetlen lények számára is elérhetetlen. Vegyük például Isten küldötteit és angyalait. Ők nem rendelkeznek Isten erejével, még kevésbé a Teremtő hatalmával; méghozzá azért nincs meg bennük Isten ereje és hatalma, mert nem rendelkeznek a Teremtő lényegével. A teremtetlen lények, mint például Isten küldöttei és angyalai, bár képesek elvégezni néhány dolgot Isten nevében, nem képviselhetik Istent. Bár van némi erejük, ami az emberben nincs meg, de nem rendelkeznek Isten hatalmával; nincs meg bennük Isten hatalma minden dolog megteremtésére, minden dolog irányítására és uralom gyakorlására minden dolog fölött. Így Isten egyediségének nem léphet helyébe egyetlen teremtetlen lény sem, és ehhez hasonlóan Isten hatalmát és erejét sem pótolhatja teremtetlen lény. Olvastál a Bibliában Isten bármely küldöttéről, aki minden dolgot megteremtett? Miért nem küldte el Isten valamelyik küldöttét vagy angyalát, hogy mindent megteremtsen? Azért, mert ők nem rendelkeztek Isten hatalmával, ezért nem volt meg a képességük arra, hogy Isten hatalmát gyakorolják. Akárcsak minden teremtett lény, ők is mind a Teremtő uralma alatt és a Teremtő hatalma alatt állnak, ezért ugyanígy a Teremtő az Ő Istenük és Uralkodójuk is. Mindegyikük között – legyenek bár nemesek vagy alacsonyrendűek, nagy vagy csekély hatalmúak – egy sincs, aki felülmúlhatná a Teremtő hatalmát, ezért egy sincs közöttük, aki a Teremtő identitásának helyébe léphetne. Őket sohasem fogják Istennek nevezni, és sohasem válhatnak a Teremtővé. Ezek megváltoztathatatlan igazságok és tények!

(Az Ige, II. kötet – Isten megismeréséről. Isten Maga, az egyedülálló I.)