Mindannyiótoknak magatokba kellene néznetek, amilyen gyorsan csak tudtok, hogy lássátok, mennyi Velem szembeni árulás maradt bennetek. Kíváncsian várom válaszotokat. Ne legyetek felületesek, amikor Velem van dolgotok! Én soha nem játszadozom az emberekkel. Ha azt mondom, hogy meg fogok tenni valamit, akkor biztosan megteszem. Remélem, hogy mindannyian olyanok lesztek, akik komolyan veszik az Én szavaimat, és nem tudományos fantasztikumként gondoltok rájuk. Konkrét cselekvést akarok tőletek, nem képzelődéseket. Ezután meg kell válaszolnotok kérdéseimet, melyek a következők:

1. Ha te igazán szolgálattevő vagy, a szolgálatomra tudsz-e lenni hűségesen, a felületesség vagy negativitás bármilyen nyoma nélkül?

2. Ha úgy találod, hogy soha nem becsültelek meg, akkor is képes leszel maradni és egész életeden át szolgálni Engem?

3. Ha Én még mindig nagyon hideg vagyok hozzád, sok erőfeszítésed ellenére is, képes leszel a háttérben tovább munkálkodni Értem?

4. Ha mindazok után, amit Rám áldoztál, nem teszek eleget néhány kérésednek, akkor el fogsz-e csüggedni, és csalódsz-e Bennem? Vagy netán dühös leszel, és gyalázkodó szavakat fogsz kiabálni?

5. Ha te mindig nagyon hűséges voltál, és nagy szeretettel voltál Irántam, mégis betegség gyötrelmétől, anyagi feszültségtől szenvedsz, és attól, hogy elhagynak a barátaid és rokonaid, vagy ha bármely más balszerencse ér az életben – akkor is kitart-e majd az Irántam való hűséged és szereteted?

6. Ha amit a szívedben elképzeltél, abból semmi nem egyezik azzal, amit tettem, hogyan kell járnod a jövőbeli utadon?

7. Ha nem kapsz meg semmit abból, amit reméltél, hogy megkapsz, továbbra is a követőm tudsz-e maradni?

8. Ha soha nem értetted meg munkám célját és jelentőségét, akkor is engedelmes ember tudsz-e lenni, aki nem ítélkezik és von le következtetéseket önkényesen?

9. Tudod-e kincsként őrizni minden szavamat, amit mondtam, és mindazt a munkát, amit végeztem, amíg együtt voltam az emberiséggel?

10. Képes vagy-e az Én hűséges követőm lenni, aki hajlandó egy egész életen át tartó szenvedést elviselni Értem, annak ellenére, hogy nem kapsz semmit?

11. Képes vagy-e Értem lemondani a túlélésed jövőbeni útjának megfontolásáról, tervezéséről vagy előkészítéséről?

Ezek a kérdések képviselik a veletek szembeni végső követelményeimet, és remélem, hogy mindannyian válaszokat tudtok Nekem adni. Ha megtettél egy vagy két dolgot abból, amit ezek a kérdések kérnek tőled, akkor tovább kell törekedned. Ha e követelmények egyikének sem tudsz megfelelni, akkor te biztosan az a fajta ember vagy, aki pokolra kerül. Ilyen embereknek nem kell semmi többet mondanom, mert ők bizonyosan nem olyan emberek, akik egyet tudnak érteni Velem. Hogyan tarthatnék az Én házamban valakit, aki bármilyen körülmények között elárulhat Engem? Ami pedig azokat illeti, akik a legtöbb esetben el tudnának Engem árulni: meg fogom figyelni a teljesítményüket, mielőtt más intézkedést hozok. Mindazokat azonban, akik képesek Engem elárulni – bármilyen körülmények között is –, soha nem feledem. Emlékezni fogok rájuk a szívemben, és várni fogom az alkalmat, hogy visszafizethessem gonosz cselekedeteiket. Az Általam támasztott követelmények mind olyan problémák, amelyeket magatokban kell megvizsgálnotok. Remélem, hogy mindannyian komolyan meg tudjátok őket fontolni, és nem bántok Velem felületesen. A közeljövőben meg fogom vizsgálni a válaszokat, amelyeket adtatok, az elvárásaimmal összevetve. Addig nem követelek tőletek semmi mást, és nem fogok nektek komolyabb intelmet nyújtani. Ehelyett a hatalmamat fogom gyakorolni. Azok, akiket meg kell tartani, meg lesznek tartva. Azok, akiket jutalmazni kell, meg lesznek jutalmazva. Azok, akiket át kell adni a Sátánnak, át lesznek adva a Sátánnak. Azok, akiket komolyan meg kell büntetni, komolyan meg lesznek büntetve, és azok, akiknek el kell pusztulniuk, azok el lesznek pusztítva. Így nem lesz többé senki, aki zavarna Engem az Én napjaimban. Elhiszed-e az Én szavaimat? Hiszel-e a megtorlásban? Elhiszed-e, hogy meg fogom büntetni az összes gonoszt, aki becsap és elárul Engem? Azt reméled, hogy hamarabb, vagy azt, hogy később fog eljönni az a nap? Olyasvalaki vagy, aki retteg a büntetéstől, vagy olyasvalaki, aki ellenem áll, bár büntetést kell kiállnia? Amikor eljön az a nap, el tudod képzelni, hogy éljenzés és nevetés között fogsz-e élni, vagy zokogni fogsz, és a fogaidat fogod csikorgatni? Milyen véget remélsz magadnak? Átgondoltad valaha komolyan, hogy hiszel-e Bennem száz százalékosan, vagy kételkedsz Bennem száz százalékosan? Átgondoltad-e valaha alaposan, milyen következményekkel és eredményekkel járnak számodra cselekedeteid és a viselkedésed? Igazán reméled, hogy a szavaim mind sorra beteljesednek, vagy rettegsz attól, hogy a szavaim sorra beteljesednek? Ha azt reméled, hogy Én hamarosan távozom azért, hogy beteljesítsem szavaimat, akkor hogyan kellene a saját szavaidat és cselekedeteidet kezelned? Ha nem reméled a távozásomat, és nem reméled, hogy minden szavam azonnal beteljesül, akkor miért hiszel egyáltalán Bennem? Tudod-e valójában, hogy miért követsz Engem? Ha csupán annyi az okod rá, hogy tágítsd a horizontodat, akkor nem szükséges így fáradoznod. Ha azért teszed, hogy áldott legyél, és elkerüld a közelgő katasztrófát, miért nem aggaszt a saját viselkedésed? Miért nem kérdezed meg magadtól, hogy eleget tudsz-e tenni az Én követelményeimnek? Miért nem kérdezed meg magadtól azt is, hogy jogosult vagy-e részesülni az eljövendő áldásokban?

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Egy nagyon komoly probléma: az árulás (2.))