Ha nincs ismereted Isten munkájáról, nem fogod tudni, hogyan működj együtt Istennel. Ha nem ismered Isten munkájának alapelveit, és nem vagy tisztában azzal, hogyan munkálkodik a Sátán az emberben, nem lesz utad a gyakorláshoz. A buzgó törekvés önmagában nem teszi lehetővé, hogy elérd az Isten által megkövetelt eredményeket. A tapasztalás ily módja Lőrincéhez hasonló: semmiféle különbséget nem téve, csak a tapasztalatra összpontosítva, mit sem tudva arról, hogy mi a Sátán munkája, mi a Szentlélek munkája, hogy milyen állapotban van az ember Isten jelenléte nélkül, és miféle embereket akar Isten tökéletesíteni. Milyen alapelveket kell alkalmazni, amikor különféle emberekkel foglalkozunk, hogyan kell felfogni Isten szándékait a jelenben, hogyan kell megismerni Isten természetét, és mely emberekre, körülményekre és korra irányul Isten irgalma, fensége és igazságossága – ezek egyikében sincs tisztánlátása. Ha az emberek nem rendelkeznek többféle látomással tapasztalataik alapjaként, akkor az élet szóba sem jön, a tapasztalat pedig még kevésbé; ostobán továbbra is alávethetik magukat és elviselhetnek mindent. Az ilyen embereket igen nehéz tökéletesíteni. Elmondható, hogy ha a fent említett látomásokból semmivel sem rendelkezel, az bőséges bizonyítéka annak, hogy egy kretén vagy, olyan, mint egy sóbálvány, amely mindig Izráelben áll. Az ilyen emberek haszontalanok, semmirekellők! Vannak, akik mindig csak vakon alávetik magukat, mindig ismerik magukat és mindig a saját viselkedésmódjaikat veszik elő, amikor új dolgokkal foglalkoznak, vagy „bölcsességgel” intézik az említésre sem méltó triviális ügyeket. Az ilyen emberek nélkülözik az ítélőképességet, és mintha az lenne a természetük, hogy beletörődnek abba, hogy packáznak velük, és mindig ugyanolyanok; sosem változnak. Az ilyen emberek bolondok, akikből az ítélőképesség szikrája is hiányzik. Sosem próbálnak a körülményekhez vagy a különböző emberekhez illő intézkedéseket tenni. Az ilyen embereknek nincs tapasztalata. Láttam néhányakat, akik annyira el vannak foglalva önmaguk megismerésével, hogy amikor a gonosz szellemek munkája által megszállt emberekkel találkoznak, leszegik a fejüket és megvallják bűneiket, nem merészelvén felállni és elítélni őket. Amikor pedig a Szentlélek nyilvánvaló munkájával szembesülnek, nem merik alávetni magukat neki. Úgy hiszik, hogy a gonosz szellemek is Isten kezében vannak, és a legcsekélyebb bátorságuk sincs felállni, és ellenállni nekik. Az ilyen emberek szégyent hoznak Istenre, és teljesen alkalmatlanok arra, hogy súlyos terhet viseljenek Érte. Ezek a zavaros fejű emberek semmiféle különbséget nem tesznek. A tapasztalás efféle módját ezért meg kell tisztítani, ugyanis ez Isten szemében tarthatatlan.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A tapasztalatról)