Amikor valami történik veled a mindennapi életedben, hogyan kell megkülönböztetned, hogy az a Szentlélek vagy a Sátán munkájából származik? Amikor az emberek körülményei normálisak, akkor a lelki életük és a testben való életük is normális, és az értelmük is normális és rendezett. Amikor ilyen állapotban vannak, akkor általában azt lehet mondani, hogy amit megtapasztalnak és megismernek magukban, az a Szentlélek érintéséből származik (felismeréseik vannak, vagy valamilyen egyszerű ismeret birtokában vannak, amikor eszik és isszák Isten szavait, vagy hűségesek bizonyos dolgokban, vagy pedig erejük van arra, hogy bizonyos dolgokban szeressék Istent – ez mind a Szentlélektől származik). A Szentlélek munkája az emberben kifejezetten normális; az ember képtelen ezt érezni, és úgy tűnik, hogy az emberen keresztül jön, bár valójában a Szentlélek munkája. A mindennapi életben a Szentlélek kicsiben és nagyban is munkálkodik mindenkiben, és ennek a munkának csak a mértéke változó. Vannak jó képességű emberek, akik gyorsan megértik a dolgokat, és a Szentlélek megvilágosítása különlegesen nagy bennük. Emellett vannak gyenge képességű emberek, akiknek hosszabb időbe telik megérteni a dolgokat, de a Szentlélek megérinti őket belülről, és ők is képesek elérni az Istenhez való hűséget – a Szentlélek mindenkiben munkálkodik, aki Istent keresi. Amikor a mindennapi életben az emberek nem ellenkeznek vagy lázadnak Isten ellen, nem tesznek olyan dolgokat, amelyek ellentétesek Isten irányításával, és nem akadályozzák Isten munkáját, akkor mindegyikükben kisebb-nagyobb mértékben működik Isten Lelke; megérinti őket, megvilágosítja őket, hitet ad nekik, erőt ad nekik, és arra készteti őket, hogy kezdeményezően lépjenek be, ne legyenek lusták, ne kívánják a test élvezeteit, akarják gyakorolni az igazságot, és vágyódjanak Isten szavai után. Mindez olyan munka, amely a Szentlélektől származik.

Amikor az emberek állapota nem normális, elhagyja őket a Szentlélek; elméjükben hajlamosak a panaszkodásra, motivációik helytelenek, lusták, engednek a testnek, és szívük lázad az igazság ellen. Mindez a Sátántól származik. Amikor az emberek állapota nem normális, amikor belül sötétek, és elvesztették a normális értelmüket, amikor a Szentlélek elhagyta őket, és képtelenek érezni Istent önmagukban, ilyenkor munkálkodik bennük a Sátán. Ha az emberekben mindig van erő, és mindig szeretik Istent, akkor általában, amikor valami történik velük, az a Szentlélektől jön, és bárkivel is találkoznak, a találkozás Isten intézkedésének eredménye. Ez azt jelenti, hogy amikor normális állapotban vagy, amikor a Szentlélek nagyszerű munkáján belül vagy, akkor lehetetlen, hogy a Sátán megingasson. Ezen az alapon elmondható, hogy minden a Szentlélektől származik, és bár lehetnek helytelen gondolataid, képes vagy elutasítani azokat, és nem követed őket. Mindez a Szentlélek munkájából fakad. Milyen helyzetekben avatkozik közbe a Sátán? A Sátánnak könnyű munkálkodni benned, amikor az állapotod nem normális, amikor nem érintett meg Isten, és nincs benned Isten munkája, amikor belül száraz és meddő vagy, amikor imádkozol Istenhez, de nem értesz meg semmit, és amikor eszel és iszol Isten szavaiból, de nem vagy megvilágosodva vagy megvilágosítva. Más szóval, amikor a Szentlélek elhagyott, és nem érzed Istent, akkor sok minden történik veled, ami a Sátán kísértéséből származik. Miközben a Szentlélek munkálkodik, mindeközben a Sátán is munkálkodik. A Szentlélek megérinti az ember bensőjét, ugyanakkor a Sátán is beavatkozik az ember életébe. A Szentlélek munkája azonban vezető pozíciót foglal el, és azok az emberek, akiknek az állapota normális, győzedelmeskedhetnek; ez a Szentlélek munkájának győzelme a Sátán munkája felett. Miközben a Szentlélek munkálkodik, az emberekben még mindig megmarad a romlott beállítottság; a Szentlélek munkája során azonban az embereknek könnyű felfedezni és felismerni lázadó voltukat, motivációikat és hamisításaikat. Csak ekkor éreznek az emberek bűntudatot és hajlandóságot a megtérésre. Így lázadó és romlott beállítottságuk fokozatosan elvetésre kerül Isten munkájában. A Szentlélek munkája különösen normális; miközben Ő munkálkodik az emberekben, még mindig vannak gondjaik, még mindig sírnak, még mindig szenvednek, még mindig gyengék, és még mindig sok minden van, ami nem világos számukra, de ebben az állapotban képesek megakadályozni, hogy visszafejlődjenek, továbbá képesek szeretni Istent, és bár sírnak és gyötrődnek, mégis képesek dicsérni Istent; a Szentlélek munkája különösen normális, a legkevésbé sem természetfeletti. A legtöbb ember azt hiszi, hogy amint a Szentlélek munkálkodni kezd, változások történnek az emberek állapotában, és a számukra lényeges dolgok eltűnnek. Az ilyen hiedelmek tévesek. Amikor a Szentlélek munkálkodik az emberben, az ember passzív dolgai még mindig ott vannak, és az ember alkata ugyanaz marad, de a Szentlélek megvilágosítását és megvilágosodását elnyeri, és így az állapota proaktívabbá válik, a benne lévő állapotok normálisak lesznek, és az ember gyorsan változik. Az emberek valós megtapasztalásaik során elsősorban vagy a Szentlélek, vagy a Sátán munkáját tapasztalják, és ha nem képesek felfogni ezeket az állapotokat, és nem tesznek különbséget, akkor a valós tapasztalatokba való belépésről szó sem lehet, nem is beszélve a beállítottságukban bekövetkező változásokról. Tehát Isten munkája megtapasztalásának kulcsa az, hogy képesek legyenek átlátni az ilyen dolgokat; így könnyebb lesz megtapasztalniuk azt.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Szentlélek munkája és a Sátán munkája)