Isten követelményei az emberekkel szemben nem olyan magasak. Amíg az emberek szorgalmasan és komolyan gyakorolnak, addig „átmenő osztályzatot” kapnak. Az igazat megvallva, az igazság megértésének, ismeretének és felfogásának megvalósítása sokkal összetettebb, mint az igazság gyakorlása. Először gyakorolj annyit, amennyit megértettél, és gyakorold azt, amit felfogtál. Így fokozatosan képes leszel elérni az igazság valódi megismerését és megértését. Ezek azok a lépések és eszközök, amelyekkel a Szentlélek munkálkodik. Ha nem így gyakorlod az alávetettséget, nem fogsz elérni semmit. Ha mindig a saját akaratod szerint cselekszel, és nem gyakorlod az alávetettséget, akkor fog-e munkálkodni benned a Szentlélek? Vajon a Szentlélek úgy munkálkodik, ahogyan te szeretnéd? Vagy pedig aszerint dolgozik, ami neked hiányzik, és Isten szavai alapján? Ha ez nem világos számodra, akkor nem leszel képes belépni az igazságvalóságba. Miért van az, hogy a legtöbb ember sok energiát fordít Isten szavainak olvasására, de csupán ismeretekkel rendelkeznek, és utána semmit sem tudnak mondani egy igazi útról? Úgy gondolod, hogy a tudás birtoklása egyenlő az igazság birtoklásával? Vajon ez nem egy zavaros nézőpont? Annyi ismeret-részletet tudsz elmondani, ahány homokszem van a tengerparton, de egyik sem tartalmaz semmilyen valódi utat. Nem próbálod-e ezzel becsapni az embereket? Nem üres színjátékot űzöl-e, amelynek nincs lényege, ami alátámasztaná azt? Minden ilyen viselkedés ártalmas az emberekre! Minél magasabb szintű az elmélet, és minél inkább nélkülözi a valóságot, annál képtelenebb arra, hogy az embereket eljuttassa a valóságba. Minél magasabb rendű az elmélet, annál inkább arra késztet, hogy fellázadj Isten ellen és ellenkezz Vele. Ne dédelgess spirituális elméletet – semmi haszna! Vannak, akik évtizedek óta beszélnek a spirituális elméletről, és a spiritualizmus óriásaivá váltak, de végül mégsem sikerül belépniük az igazságvalóságba. Mivel nem gyakorolták vagy tapasztalták Isten szavait, nincsenek alapelveik vagy útjuk a gyakorláshoz. Az ilyen emberek maguk is nélkülözik az igazságvalóságot, hogyan tudnának tehát másokat az Istenbe vetett hit helyes útjára terelni? Csak félrevezetni tudják az embereket. Nem ártanak-e ezzel másoknak és önmaguknak? Legalábbis a közvetlenül előtted lévő valós problémákat meg kell tudnod oldani. Vagyis képesnek kell lenned arra, hogy gyakorold és tapasztald Isten szavait, és az igazságot gyakorlatba ültesd. Csak ez az Istennek való alávetettség. Csak ha megvan az életbe való belépésed, akkor vagy alkalmas arra, hogy Istennek dolgozz, és csak ha őszintén áldozatot vállalsz Istenért, akkor lehetsz Isten által elismert. Ne tegyetek mindig nagy kijelentéseket és ne beszéljetek bombasztikus elméletről; ez nem reális. A spirituális elméletről való papolás, hogy az emberek csodáljanak téged, nem Istenről való tanúságtétel, hanem inkább önmagad fitogtatása. Ez egyáltalán nem hasznos az embereknek, és nem építi őket, és könnyen oda vezethet, hogy a spirituális elméletet imádják, és nem az igazság gyakorlására összpontosítanak – és ez nem vezeti-e félre az embereket? Ennek folytatása számos üres elméletet és szabályt fog szülni, amelyek korlátozzák és csapdába ejtik az embereket; ez valóban megalázó. Tehát mondj több olyat, ami valós, beszélj többet a valóban létező problémákról, tölts több időt az igazság keresésével a valós problémák megoldása érdekében; ez a legfontosabb. Ne késlekedj az igazság gyakorlásának megtanulásával: ez a valóságba való belépés útja. Ne tekintsd mások tapasztalatait és tudását saját magántulajdonodnak, és ne mutogasd másoknak, hogy megcsodálják. Saját belépéssel kell rendelkezned az életbe. Csak az igazság gyakorlása és az Istennek való alávetettség által lesz belépésed az életbe. Ez kell legyen az, amit minden ember gyakorol és amire összpontosít.

Ha az, amivel közösséget vállalsz, utat tud mutatni az embereknek, akkor ez azt jelenti, hogy birtokában vagy a valóságnak. Nem számít, hogy mit mondasz, el kell juttatnod az embereket a gyakorlatba, és mindannyiuknak olyan utat kell kínálnod, amelyet követhetnek. Ne csak azt tedd lehetővé nekik, hogy tudásuk legyen; sokkal fontosabb, hogy legyen egy út, amelyen elindulhatnak. Ahhoz, hogy az emberek higgyenek Istenben, az Isten által vezetett úton kell járniuk az Ő munkájában. Vagyis az Istenben való hit folyamata a Szentlélek által vezetett úton való járás folyamata. Ennek megfelelően kell, hogy legyen egy út, amelyen járhatsz bármi is legyen, és rá kell lépned az Isten általi tökéletesítés útjára. Ne maradj le túlságosan, és ne foglalkozz túl sok mindennel. Csak ha az Isten által vezetett úton jársz, anélkül, hogy félbeszakításokat okoznál, akkor kaphatod meg a Szentlélek munkáját, és birtokolhatod a belépés útját. Csak ez számít annak, hogy Isten szándékaival összhangban vagyunk, és teljesítjük az emberiség kötelességét. Mint egyén ebben az áramlatban, mindenkinek megfelelően kell teljesítenie a kötelességét, többet kell tennie abból, amit az embereknek tenniük kell, és nem szabad makacsul cselekednie. A munkát végző embereknek világossá kell tenniük a szavaikat, a követőknek jobban kell összpontosítaniuk a nehézségek elviselésére és az alávetettségre, és mindenkinek a helyén kell maradnia, és nem szabad helytelenül viselkednie. Minden ember szívében világosnak kell lennie, hogyan kell gyakorolnia, és milyen szerepet kell betöltenie. Járjatok a Szentlélek által vezetett úton; ne tévelyegjetek és ne térjetek el. Világosan kell látnotok a mai munkát. A mai munkaeszközökbe való belépés az, amit gyakorolnotok kell. Ez az első dolog, amibe be kell lépnetek. Ne pazaroljatok több szót egyéb dolgokra. Az Isten háza munkájának végzése ma a ti felelősségetek, a mai munkamódszerbe való belépés a ti kötelességetek, és a ma igazságának gyakorlása titeket terhel.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Összpontosíts jobban a valóságra)