Olyan leckéket kellene tanulnotok, amelyek reálisabbak. Nincs szükség arra a hangzatos, üres beszédre, amit az emberek csodálnak. Amikor tudásról van szó, mindegyik ember tudása nagyobb, mint az előzőé, de még mindig nincs útjuk a gyakorlathoz. Hány ember értette meg a gyakorlás alapelveit? Hányan tanultak tényleges leckéket? Ki tud kommunikálni a valóságról? Az, hogy képes vagy Isten szavainak ismeretéről beszélni, nem jelenti azt, hogy valódi érettséggel rendelkezel; ez csak azt mutatja, hogy okosnak születtél, hogy tehetséges vagy. Ha nem tudod megmutatni az utat, akkor az eredmény nulla lesz, és haszontalan szemét leszel! Nem tetteted-e magad, ha nem tudsz semmit sem mondani a gyakorlás egy tényleges útjáról? Nem színlelsz-e, ha nem tudod felajánlani a saját aktuális tapasztalataidat másoknak, ezáltal olyan leckéket adva nekik, amelyekből tanulhatnak, vagy olyan ösvényt, amelyet követhetnek? Nem hamisság ez vajon? Milyen értéked van így? Az ilyen ember csak a „szocializmus elméletének feltalálója” szerepét játszhatná, nem pedig a „szocializmus megvalósításához hozzájáruló” szerepét. Valóság nélkülinek lenni annyit jelent, mint igazság nélkülinek lenni. Valóság nélkülinek lenni annyi, mint semmirekellőnek lenni. Valóság nélkülinek lenni annyi, mint járkáló hullának lenni. Valóság nélkülinek lenni annyi, mint „marxista-leninista gondolkodónak” lenni, viszonyítási érték nélkül. Arra buzdítok mindenkit, hogy hallgasson el az elméletről, és beszéljen valami valóságosról, valami hiteles és lényegi dologról; tanulmányozzon egy kis „modern művészetet”, mondjon valami valószerűt, járuljon hozzá valami aktuálissal, és legyen benne némi elkötelezettség. Nézz szembe a valósággal, amikor beszélsz; ne bocsátkozz irreális és eltúlzott beszédbe, hogy az emberek boldognak érezzék magukat, vagy hogy felfigyeljenek rád. Hol van ebben az érték? Mi értelme van annak, hogy elérd, hogy az emberek kedvesen bánjanak veled? Légy kissé „művészi” a beszédedben, légy egy kicsit tisztességesebb a viselkedésedben, légy egy kicsit észszerűbb abban, ahogyan a dolgokat kezeled, légy egy kicsit gyakorlatiasabb abban, amit mondasz, gondolj arra, hogy minden cselekedeteddel hasznot hozz Isten házának, hallgass a lelkiismeretedre, amikor az érzéseid előjönnek, ne viszonozd a kedvességet gyűlölettel, vagy ne légy hálátlan a kedvességért, és ne légy képmutató, különben rossz hatással leszel másokra. Amikor Isten szavait eszed és iszod, kösd azokat szorosabban a valósághoz, és amikor közösséget vállalsz, beszélj többet reális dolgokról. Ne légy leereszkedő; ez nem fogja kielégíteni Istent. A másokkal való interakcióidban légy egy kicsit toleránsabb, egy kicsit engedékenyebb, egy kicsit nagylelkűbb, és tanulj a „miniszterelnök szelleméből”. Amikor rossz gondolataid vannak, gyakorold többet a test elleni lázadást. Amikor dolgozol, beszélj inkább reális utakról, és ne légy túlságosan fennkölt, különben amit mondasz, elérhetetlen lesz az emberek számára. Kevesebb élvezet, több hozzájárulás – mutasd meg önzetlen odaadó lelkületedet. Figyelj jobban Isten szándékaira, hallgass jobban a lelkiismeretedre, légy figyelmesebb, és ne felejtsd el, hogy Isten türelmesen és komolyan beszél hozzátok minden nap. Olvasd gyakrabban a „régi kalendáriumot”. Imádkozz többet és légy gyakrabban közösségben. Ne légy többé ilyen zavaros; tanúsíts némi értelmet és szerezz némi belátást. Amikor bűnös kezed kinyúl, húzd vissza; ne engedd, hogy olyan messzire nyúljon. Nincs semmi haszna, és Istentől nem fogsz mást kapni, mint átkokat, ezért légy óvatos. A szíved könyörüljön meg másokon, és ne csapkodj mindig fegyverrel a kezedben. Kommunikálj többet az igazság ismeretéről, és beszélj többet az életről, fenntartva a másokon való segítés szellemét. Tégy többet és mondj kevesebbet. Fordíts többet a gyakorlatra és kevesebbet a kutatásra és elemzésre. Engedd, hogy a Szentlélek jobban megmozgasson, és adj Istennek több lehetőséget, hogy tökéletesítsen. Távolíts el még több emberi elemet; még mindig túl sok emberi cselekvési módod van, és a felszínes cselekvési és viselkedési módod még mindig visszataszító mások számára: Számolj fel többet ezekből. A pszichológiai állapotod még mindig túlságosan visszataszító: fordíts több időt a javítására. Még mindig túl nagy tekintélyt tulajdonítasz az embereknek; adj nagyobb tekintélyt Istennek, és ne légy annyira esztelen. A „templom” mindig is Istené volt, és nem szabad, hogy az emberek átvegyék. Röviden, koncentrálj többet az igazságosságra és kevesebbet az érzésekre. A testet legjobb kiküszöbölni. Beszélj többet a valóságról és kevesebbet a tudásról; a legjobb hallgatni és semmit sem mondani. Beszélj többet a gyakorlás útjáról, és legyen kevesebb az értéktelen dicsekvés. A legjobb már most elkezdeni a gyakorlást.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Összpontosíts jobban a valóságra)