Ahhoz, hogy Isten elé járulva elfogadd az Ő szavait, mint a te életedet, először is békességben kell lenned Isten előtt. Isten csak akkor fog megvilágosítani és tudást adni neked, amikor békében vagy Isten előtt. Minél inkább békében vannak az emberek Isten előtt, annál inkább képesek befogadni az Isten általi megvilágosodást és megvilágítást. Mindez megkívánja, hogy az embereknek legyen kegyessége és hite; és csak így lehet őket tökéletesíteni. A szellemi életbe való belépés alapleckéje az, hogy békességben legyél Isten jelenlétében. Minden szellemi kiképzésed csakis akkor lesz hatékony, ha békében vagy Isten jelenlétében. Ha a szíved képtelen békében lenni Isten előtt, akkor nem tudod majd elfogadni a Szentlélek munkáját. Ha szíved békében van Isten előtt bármit is teszel, akkor olyasvalaki vagy, aki Isten jelenlétében él. Ha a szíved nyugodt Isten előtt, és közel húzódik Istenhez, bármit is tegyél, ez azt bizonyítja, hogy olyan ember vagy, aki békében van Isten előtt. Ha, miközben másokkal beszélsz, vagy sétálsz, képes vagy azt mondani: „A szívem közel húzódik Istenhez, és nem a külsőséges dolgokra koncentrál, és békében tudok lenni Isten előtt”, akkor olyasvalaki vagy, aki békességben van Isten előtt. Ne foglalkozz semmi olyasmivel, ami a szívedet a külső ügyek felé húzza, sem olyan emberekkel, akik elválasztják a szívedet Istentől. Bármi is legyen az, ami képes megzavarni a szívedet abban, hogy Istenhez közel legyen, tedd azt félre, vagy maradj távol tőle. Ez hasznosabb az életedre nézve. Pontosan most van az ideje a Szentlélek nagy munkájának, az idő, amikor Isten személyesen tökéletesíti az embereket. Ha ebben a pillanatban nem tudsz békében lenni Isten előtt, akkor nem olyan ember vagy, aki visszatér majd Isten trónja elé. Ha Istenen kívül más dolgokat hajszolsz, nem lesz lehetőséged arra, hogy Isten tökéletesítsen. Azok, akik ilyen kijelentéseket hallanak Istentől, mégsem tudnak békében lenni Őelőtte ma, olyan emberek, akik nem szeretik az igazságot és nem szeretik Istent. Ha ebben a pillanatban nem ajánlod fel magadat, mire vársz akkor? Felajánlani magunkat azt jelenti, hogy elcsendesítjük szívünket Isten előtt. Az egy valódi felajánlás lenne. Bárki, aki most igazán felajánlja a szívét Istennek, biztos lehet abban, hogy Isten teljessé teszi őt. Semmi sem zavarhat meg téged, bármi is legyen az; akár az a célja, hogy megmetsszen téged, akár frusztrációval vagy kudarccal találkozol, a szívednek mindig békében kell lennie Isten előtt. Mindegy, hogyan bánnak veled az emberek, a szívednek békében kell lennie Isten előtt. Bármilyen körülményekkel is szembesülsz – akár viszontagság, szenvedés, üldöztetés vagy különböző megpróbáltatások szorongatnak – a szívednek mindig békében kell lennie Isten előtt; ilyenek a tökéletessé válás ösvényei. Isten jelenlegi szavai csak akkor válnak érthetővé számodra, amikor igazán békében vagy Isten előtt. Akkor pontosabban és elhajlás nélkül tudod gyakorolni a Szentlélek megvilágítását és megvilágosítását, tisztábban tudod felfogni Isten szándékait, amelyek világosabb iránymutatást adnak a szolgálatodnak, precízebben tudod megragadni, ahogy a Szentlélek mozgat és vezet téged, és biztos lehetsz afelől, hogy a Szentlélek útmutatása alatt élsz. Ilyen hatásai vannak annak, ha igazán békében vagyunk Isten előtt. Amikor az emberek nem értik tisztán Isten szavait, nincs útjuk a gyakorláshoz, nem sikerül felfogniuk Isten szándékait, vagy nélkülözik a gyakorlás alapelveit, ez azért van, mert szívük nincs békességben Isten előtt. A célja annak, hogy Isten előtt békében vagyunk az, hogy pedánsak és gyakorlatiasak legyünk, hogy keressük az Isten szavaiban rejlő precizitást és egyértelműséget, végül pedig eljussunk az igazság megértéséhez és Isten megismeréséhez.

Ha a szíved nem gyakran nyugszik meg Isten előtt, akkor Istennek nem áll módjában tökéletesíteni téged. Elhatározás nélkül lenni egyenértékű azzal, hogy valakinek nincs szíve, a szívtelen ember pedig nem lehet békében Isten előtt; az ilyen személy nem tudja, mennyi munkát végez Isten, vagy mennyit beszél, és azt sem tudja, hogyan gyakoroljon. Nem ilyen a szív nélküli ember? Lehet békében Isten előtt egy olyan személy, akinek nincs szíve? Istennek nem áll módjában tökéletesíteni azokat, akiknek nincs szíve – ők nem különböznek az igavonó állatoktól. Isten olyan tisztán és nyíltan szólt, a szíved mégis mozdulatlan marad, és te továbbra is képtelen vagy békében lenni Isten előtt. Nem egy ostoba barom vagy hát? Vannak, akik eltévelyednek, miközben gyakorolják, hogy békében legyenek Isten előtt. Amikor eljön a főzés ideje, nem főznek, amikor itt a házimunka ideje, nem végzik azt el, hanem folytatják az imádkozást és a meditálást. Békében lenni Isten előtt nem azt jelenti, hogy nem főzünk vagy nem végzünk házimunkát, vagy nem éljük az életünket; inkább azt jelenti, hogy képesek vagyunk lecsendesíteni szívünket Isten előtt minden normális állapotban, és van hely Isten számára a szívünkben. Amikor imádkozol, rendesen le kell térdelned Isten elé az imához; amikor házimunkát végzel vagy ételt készítesz, csendesítsd el a szívedet Isten előtt, merengj Isten szavain, vagy énekelj egyházi énekeket. Bármilyen szituációban találod is magad, meg kell legyen a saját gyakorlási módszered, mindent meg kell tenned, amit csak tudsz, hogy közel húzódj Istenhez, és minden erőddel meg kell próbálnod lecsendesíteni szívedet Isten előtt. Amikor a körülmények engedik, imádkozz céltudatosan; ha a körülmények nem teszik lehetővé, a szívedben húzódj Isten közelébe, miközben az adott feladatot végzed. Amikor tudod enni és inni Isten szavait, akkor edd és idd az Ő szavait; amikor tudsz imádkozni, imádkozz; amikor tudod Istent szemlélni, szemléld Őt. Más szóval, tedd meg a tőled telhető legtöbbet, hogy a környezetednek megfelelően képezd magad a belépésre. Vannak, akik békében tudnak lenni Isten előtt, amikor épp semmi nincs, de amint történik valami, az elméjük elkalandozik. Ilyenkor nincsenek békében Isten előtt. A tapasztalás helyes módja a következő: az ember szíve semmilyen körülmények között nem távozik el Istentől, és nem zavarják meg külső emberek, események vagy dolgok, és az illető csak ekkor olyan személy, aki ténylegesen békében van Isten előtt. Néhány ember azt mondja, hogy amikor összejöveteleken imádkozik, a szíve békében tud lenni Isten előtt, ám amikor másokkal közösségben van, képtelen békességben lenni Isten előtt, és gondolatai vadul cikáznak. Ilyenkor nem vagyunk békében Isten előtt. Ma a legtöbben ebben az állapotban vannak, a szívük képtelen mindig békességben lenni Isten előtt. Ezért hát több erőfeszítést kell fektetnetek abba, hogy gyakoroljátok magatokat ezen a területen, lépésről lépésre belépjetek az élettapasztalat helyes ösvényére, és elinduljatok az Isten általi tökéletesítés útján.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A szíved Isten előtti lecsendesítéséről)