Az utolsó napok Mindenható Istenének szavai

Miután Isten elvégezte a Törvény Korának munkáját, elkészült az Ószövetség, és ekkor kezdték el az emberek olvasni a Bibliát. Miután Jézus eljött, elvégezte a Kegyelem Korának munkáját, apostolai pedig megírták az Újszövetséget. Így készült el a Biblia Ó- és Újszövetsége, és egészen a mai napig mindazok, akik hisznek Istenben, olvassák a Bibliát. A Biblia egy történelemkönyv. Természetesen tartalmaz néhány prófétai jövendölést is, az ilyen jövendölés pedig semmiképpen sem történelem. A Biblia több részből áll – nem csak próféciák vannak benne, vagy csak Jahve munkája, és nem csak a páli levelek. Tudnod kell, hogy a Biblia hány részből áll; az Ószövetség tartalmazza a Teremtést, a Kivonulást... és ott vannak a prófétai könyvek is, amelyeket a próféták írtak, a végén pedig Malakiás könyvével zárul. Az Ószövetség a Törvény Korának munkáját rögzíti, amelyet Jahve irányított; a Teremtéstől egészen Malakiás könyvéig egy átfogó feljegyzést képez a Törvény Korának valamennyi munkájáról. Vagyis az Ószövetség feljegyzi mindazt, amit a Törvény Korában tapasztaltak azok az emberek, akiket Jahve vezetett. Az ószövetségi Törvény Korában a Jahve által támasztott nagyszámú próféta próféciákat mondott az Ő nevében, utasításokat adtak a különböző törzseknek és nemzeteknek, és megjövendölték a Jahve által végzendő munkát. Ezek a kiválasztott emberek mind megkapták Jahvétől a prófétálás Lelkét: Képesek voltak látni a Jahvétől származó látomásokat, és hallani az Ő hangját, így ihletet kaptak Tőle, és próféciákat írtak. Az általuk végzett munka Jahve hangjának kifejezése volt, Jahve próféciájának kifejezése, és Jahve munkája abban az időben egyszerűen az volt, hogy a Lélek által vezette az embereket; Ő nem vált testté, és az emberek semmit sem láttak az Ő arcából. Ezért sok prófétát támasztott, hogy az Ő munkáját végezzék, és jóslatokat adott nekik, amelyeket továbbadtak Izráel minden törzsének és nemzetségének. Az volt a feladatuk, hogy próféciákat mondjanak, és néhányan közülük leírták Jahve utasításait, hogy megmutassák másoknak. Jahve azért állította oda ezeket az embereket, hogy próféciát szóljanak, hogy megjövendöljék a jövő munkáját vagy az abban az időben még végzendő munkát, hogy az emberek meglássák Jahve csodálatos voltát és bölcsességét. Ezek a prófétai könyvek egészen másak voltak, mint a Biblia más könyvei; ezek olyan szavak voltak, amelyeket azok mondtak vagy írtak, akik a prófétálás Lelkét kapták – azok, akik látomásokat kaptak vagy hangot hallottak Jahvétől. A prófétai könyveken kívül az Ószövetségben minden más olyan feljegyzésekből áll, amelyeket az emberek azután készítettek, hogy Jahve befejezte a munkáját. Ezek a könyvek nem helyettesíthetik a Jahve által támasztott próféták jövendöléseit, ahogyan a Teremtés könyve és Kivonulás könyve sem hasonlítható össze Ézsaiás könyvével és Dániel könyvével. A próféciák még a munka elvégzése előtt hangzottak el; míg a többi könyv a munka befejezése után íródott, az emberek ugyanis erre voltak képesek. Az akkori prófétákat Jahve ihlette, és több próféciát mondtak, sok szót szóltak, és megjövendölték a Kegyelem Korának dolgait, valamint a világ pusztulását az utolsó napokban – azt a munkát, amelyet Jahve tervbe vett. A fennmaradó könyvek mind Jahve Izráelben végzett munkájáról számolnak be. Így amikor a Bibliát olvasod, elsősorban arról olvasol, hogy mit tett Jahve Izráelben; a Biblia Ószövetsége elsősorban Jahve Izráel vezetésére irányuló munkáját jegyzi fel, ahogyan Mózest használta, hogy kivezesse az izráelitákat Egyiptomból, aki megszabadította őket a fáraó béklyóitól, és kivitte őket a pusztába, ami után bevonultak Kánaánba, és minden, ami ezután következett, a Kánaánban való életük volt. Ezt leszámítva, a többit Jahve egész Izráelben végzett munkájának feljegyzései alkotják. Minden, amit az Ószövetségben feljegyeztek, Jahve Izráelben végzett munkája, az a munka, amit Jahve azon a földön végzett, ahol Ádámot és Évát teremtette. Attól kezdve, hogy Noé után Isten hivatalosan elkezdte vezetni a népet a földön, minden, ami az Ószövetségben fel van jegyezve, az Izráel munkája. És miért nincs feljegyezve semmilyen Izráelen kívüli munka? Mert Izráel földje az emberiség bölcsője. Kezdetben Izráelen kívül nem voltak más országok, és Jahve nem munkálkodott máshol. Így ami a Biblia Ószövetségében fel van jegyezve, az kizárólag Isten akkori munkája Izráelben. A próféták által szólt szavak, Ézsaiás, Dániel, Jeremiás és Ezékiel... az ő szavaik előre jelzik az Ő egyéb földi munkáját, megjövendölik Magának Jahve Istennek a munkáját. Mindez Istentől jött, a Szentlélek munkája volt, és a próféták e könyveitől eltekintve minden más az emberek tapasztalatainak feljegyzése Jahve akkori munkájáról.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (1.))

Abban az időben Jézus sok olyan munkát végzett, amely a tanítványai számára felfoghatatlan volt, és Ő nem adott semmilyen magyarázatot. Miután távozott, a tanítványok mindenütt prédikálni és munkálkodni kezdtek, és a munka e szakaszának kedvéért elkezdték megírni a leveleket és az evangélium könyveit. Az evangélium könyveit az Újszövetségben húsz-harminc évvel Jézus keresztre feszítése után jegyezték le. Izráel népe azelőtt csak az Ószövetséget olvasta. Vagyis a Kegyelem Korának kezdetén az emberek az Ószövetséget olvasták. Az Újszövetség csak a Kegyelem Korában jelent meg. Az Újszövetség még nem létezett, amikor Jézus munkálkodott; az emberek azután jegyezték fel a munkáját, hogy feltámadt és felment a mennybe. Csak ezután jött létre a négy evangélium, amelyek mellett Pál és Péter levelei, valamint a Jelenések könyve is megjelentek. Több mint háromszáz évvel azután, hogy Jézus felment a mennybe, a későbbi nemzedékek szelektíven összeválogatták ezeket a dokumentumokat, és csak akkor született meg a Biblia Újszövetsége. Csak e munka befejezése után jött létre az Újszövetség; korábban nem létezett. Mindazt a munkát Isten végezte, Pál és a többi apostol pedig megannyi levelet írt a különböző helyeken lévő gyülekezeteknek. Az utánuk következő emberek egyesítették leveleiket, és csatolták hozzájuk a legnagyobb látomást, amelyet János jegyzett fel Pátmosz szigetén, és amelyben megjövendölte Isten utolsó napokra szóló munkáját. Ezt a sorrendet az emberek készítették, ami eltér a mai kijelentésektől. Amit ma jegyeznek fel, az Isten munkájának lépései szerint történik; amivel az emberek ma foglalkoznak, az Isten által személyesen végzett munka, és az Általa személyesen kijelentett szavak. Neked – az emberiségnek – nem kell beavatkoznod; a szavak, amelyek közvetlenül a Lélektől származnak, lépésről lépésre el vannak rendezve, és különböznek az emberi feljegyzések elrendezésétől. Amit ők feljegyeztek, arról elmondhatjuk, hogy a műveltségi szintjüknek és az emberi képességüknek megfelelően történt. Amit feljegyeztek, azok az emberek tapasztalatai voltak, aztán mindenkinek megvoltak a maga eszközei a feljegyzésre és a megismerésre, és minden feljegyzés különböző volt. Ezért, ha a Bibliát Istenként imádod, akkor rendkívül tudatlan és ostoba vagy! Miért nem keresed a mai Isten munkáját? Csak Isten munkája mentheti meg az embert. A Biblia nem tudja megmenteni az embert, az emberek több ezer évig olvashatnák, akkor sem volna bennük a legcsekélyebb változás sem, és ha a Bibliát imádod, soha nem fogod elnyerni a Szentlélek munkáját.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (3.))

Jézus idejében Jézus a Szentlélek által abban az időben Benne végzett munka szerint vezette a zsidókat és mindazokat, akik követték Őt. Ő nem a Bibliát vette tettei alapjául, hanem az Ő munkája szerint beszélt; nem törődött azzal, hogy mit mond a Biblia, sem nem kereste a Bibliában azt az utat, amelyen követőit vezesse. Rögtön attól kezdve, hogy elkezdte munkáját, a megtérés útját terjesztette – ez egy olyan szó, amely az Ószövetség próféciáiban egyáltalán nem szerepelt. Nemcsak, hogy nem cselekedett a Biblia szerint, hanem új ösvényen járt, és új munkát végzett. Soha nem hivatkozott a Bibliára, amikor prédikált. A Törvény Korában soha senki sem volt képes az Ő csodatételeire, arra, hogy meggyógyítsa a betegeket és kiűzze a démonokat. Így az Ő munkája, tanításai és szavainak hatalma és ereje szintén felülmúlt minden embert a Törvény Korában. Jézus egyszerűen az Ő újabb munkáját végezte, és bár sokan elítélték Őt a Biblia alapján – sőt, az Ószövetséget használták fel arra, hogy keresztre feszítsék –, az Ő munkája felülmúlta az Ószövetséget; ha ez nem így lenne, akkor miért szegezték az emberek Őt a keresztre? Vajon nem azért, mert az Ószövetség semmit sem mondott a tanításáról, és arról a képességéről, hogy betegeket gyógyítson és démonokat űzzön ki? Az Ő munkája azért ment végbe, hogy új utat mutasson, nem azért, hogy szándékosan felvegye a harcot a Biblia ellen, vagy hogy szándékosan mellőzze az Ószövetséget. Egyszerűen azért jött, hogy elvégezze a szolgálatát, hogy az új munkát elvigye azokhoz, akik vágyakoztak Utána és keresték Őt. Nem azért jött, hogy megmagyarázza az Ószövetséget vagy fenntartsa annak munkáját. Az Ő munkája nem azt szolgálta, hogy a Törvény Kora tovább fejlődhessen, mert az Ő munkája nem vette figyelembe, hogy annak alapja a Biblia volt-e. Jézus egyszerűen azért jött, hogy elvégezze a munkát, amit el kellett végeznie. Így nem magyarázta az Ószövetség próféciáit, és nem is az ószövetségi Törvény Korának szavai szerint munkálkodott. Figyelmen kívül hagyta, hogy mit mond az Ószövetség, nem érdekelte, hogy az egyezik-e az Ő munkájával vagy sem, és nem érdekelte, hogy mások mit tudnak az Ő munkájáról, vagy hogyan ítélik el azt. Egyszerűen csak folytatta azt a munkát, amit tennie kellett, még akkor is, ha sokan az ószövetségi próféták jövendöléseit használták arra, hogy elítéljék Őt. Az emberek számára úgy tűnt, mintha az Ő munkájának nem lett volna alapja, és sok olyan dolog volt benne, ami ellentétben állt az Ószövetség feljegyzéseivel. Hát ez nem az emberek tévedése volt-e? Vajon a doktrínát kell-e alkalmazni Isten munkájára? És vajon Istennek a próféták jövendölései szerint kell-e munkálkodnia? Végül is, melyik a nagyobb: Isten vagy a Biblia? Miért kell Istennek a Biblia szerint munkálkodnia? Lehetséges, hogy Istennek nincs joga felülmúlni a Bibliát? Vajon Isten nem térhet el a Bibliától és nem végezhet más munkát? Jézus és tanítványai miért nem tartották meg a szombatot? Ha Ő a szombat fényében és az Ószövetség parancsai szerint gyakorolt, akkor Jézus miért nem tartotta meg a szombatot, miután eljött, hanem ehelyett végezte a lábmosást, a fejbefedést, a kenyértörést és a borivást? Nem hiányzik-e mindez az Ószövetség parancsolataiból? Ha Jézus tisztelte az Ószövetséget, miért szakított ezekkel a doktrínákkal? Tudnod kellene, hogy melyik volt előbb, Isten vagy a Biblia! Mivel Ő a szombatnak az Ura, vajon nem lehet-e a Bibliának is az Ura?

A munka, amelyet Jézus végzett az Újszövetség idején, új munkát indított el: Ő nem az Ószövetség munkája szerint dolgozott, és nem is alkalmazta a az Ószövetség Jahvéja által mondott szavakat. Ő a saját munkáját végezte, és újabb munkát végzett, olyan munkát, amely magasabb volt a törvénynél. Ő így szólt: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat.” Így, annak megfelelően, amit Ő véghezvitt, sok doktrínával szakított. Amikor szombaton a tanítványokat a gabonaföldeken vitte keresztül, azok gabonafejeket szedtek és ettek; Ő nem tartotta meg a szombatot, és azt mondta, hogy „az Emberfia ura a szombatnak”. Abban az időben az izráeliták szabályai szerint, aki nem tartotta meg a szombatot, azt halálra kövezték. Jézus azonban se a templomba nem ment be, sem a szombatot nem tartotta meg, és az Ő munkáját Jahve nem végezte az Ószövetség idején. Így a Jézus által végzett munka felülmúlta az Ószövetség törvényét, magasabb rendű volt annál, és nem volt összhangban azzal. A Kegyelem Korában Jézus nem az Ószövetség törvénye szerint munkálkodott, és már szakított azokkal a doktrínákkal. Az izráeliták azonban ádázul ragaszkodtak a Bibliához, és elítélték Jézust – vajon ez nem Jézus munkájának tagadása volt-e? Ma a vallásos világ is hevesen ragaszkodik a Bibliához, és egyesek azt mondják: „a Biblia szent könyv, és olvasni kell”. Vannak, akik azt mondják: „Isten munkáját örökké fenn kell tartani, az Ószövetség Isten szövetsége az izráelitákkal, és nem lehet eltekinteni attól, és a szombatot mindig meg kell tartani!” Hát nem nevetségesek? Miért nem tartotta meg Jézus a szombatot? Vajon vétkezett? Ki értheti meg alaposan az ilyen dolgokat? Akárhogyan is olvassák az emberek a Bibliát, lehetetlen, hogy felfogóképességükkel megismerjék Isten munkáját. Nemcsak, hogy nem fognak tiszta ismeretet szerezni Istenről, de az elképzeléseik egyre égbekiáltóbbak lesznek, olyannyira, hogy elkezdenek majd ellenkezni Istennel. Ha ma nem lenne Isten megtestesülése, az emberek saját elképzeléseik miatt mennének tönkre, és meghalnának Isten fenyítésének közepette.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (1.))

Ha látni akarod a Törvény Korának munkáját, és látni akarod, hogyan követték az izráeliták Jahve útját, akkor az Ószövetséget kell olvasnod; ha meg szeretnéd érteni a Kegyelem Korának munkáját, akkor az Újszövetséget kell olvasnod. De hogyan látod meg az utolsó napok munkáját? El kell fogadnod a mai Isten vezetését, és be kell lépned a mai munkába, mert ez az új munka, és ezt korábban senki sem jegyezte fel a Bibliában. Ma Isten testté lett, és más kiválasztottakat választott ki Kínában. Isten munkálkodik ezekben az emberekben, a földi munkája óta folytatja munkáját, és folytatja a Kegyelem Korának munkájától fogva. A mai munka egy olyan ösvény, amelyen az ember még sosem járt, és egy olyan út, amelyet még soha senki nem látott. Ez olyan munka, amelyet korábban még soha nem végeztek – ez Isten legújabb munkája a földön. Így az a munka, amelyet korábban soha nem végeztek, nem történelem, mert a most az most van, és még nem vált múlttá. Az emberek nem tudják, hogy Isten nagyobb, újabb munkát végzett a földön, és Izráelen kívül, nem tudják, hogy ez már túlmutat Izráel hatókörén és a próféták jövendölésein, hogy ez új és csodálatos munka a próféciákon kívül, egy újabb munka Izráelen kívül, és olyan munka, amit az emberek nem tudnak sem felfogni, sem elképzelni. Hogyan tartalmazhatna a Biblia határozott feljegyzéseket egy ilyen munkáról? Ki tudta volna a mai munka minden egyes részletét hiánytalanul, előre feljegyezni? Ki jegyezhette volna le ezt a hatalmasabb, bölcsebb, konvenciókkal dacoló munkát abban az elavult, régi könyvben? A mai munka nem történelem, és mint ilyen, ha a mai új utat akarod járni, akkor el kell térned a Bibliától, túl kell lépned a Biblia prófétai vagy történelmi könyvein. Csak akkor leszel képes helyesen járni az új úton, és csak akkor leszel képes belépni az új birodalomba és az új munkába. [...] Az új kijelentések képesek ellátni téged, ami azt bizonyítja, hogy ez az új munka; a régi feljegyzések nem képesek megelégíteni téged, vagy kielégíteni a jelenlegi szükségeidet, ami azt bizonyítja, hogy az történelem, nem pedig az itt és most munkája. A legmagasabb út a legújabb munka, és az új munkával, bármilyen magas is a múlt útja, az csak történelem, amelyre az emberek visszatekintenek, és referenciaértékétől függetlenül, az még mindig a régi út. Még ha fel is van jegyezve a „szent könyvben”, a régi út történelem; még ha nincs is feljegyzés róla a „szent könyvben”, az új út az itt és most része. Ez az út megmenthet téged, és ez az út megváltoztathat téged, mert ez a Szentlélek munkája.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (1.))