Milyen élet a szellemi élet? A szellemi élet olyan élet, amelyben a szíved teljesen Isten felé fordult, és képes Isten szeretetére figyelni. Olyan élet, amelyben Isten szavai szerint élsz, és semmi más nem foglalja el a szívedet, és képes vagy megragadni Isten mai akaratát, és a Szentlélek mai világossága vezet, hogy teljesítsd kötelességedet. Az ilyen élet ember és Isten között a szellemi élet. Ha nem tudod követni a mai nap világosságát, akkor szakadék keletkezett az Istennel való kapcsolatodban – az is lehet, hogy megszakadt a kapcsolat –, és nincs normális szellemi életed. Az Istennel való normális kapcsolat Isten mai szavainak elfogadására épül. Normális szellemi életed van? Normális kapcsolatod van Istennel? Olyasvalaki vagy, aki követi a Szentlélek munkáját? Ha képes vagy követni a Szentlélek mai világosságát, és meg tudod ragadni Isten akaratát az Ő szavaiban, és bele tudsz helyezkedni ezekbe a szavakba, akkor olyasvalaki vagy, aki követi a Szentlélek áramlását. Ha nem követed a Szentlélek áramlását, akkor kétségtelenül olyasvalaki vagy, aki nem az igazságot követi. A Szentléleknek nincs lehetősége arra, hogy azokban munkálkodjon, akik nem akarnak fejlődni, és ennek következtében az ilyen emberek soha nem képesek összeszedni erejüket, és mindig passzívak. Követed-e ma a Szentlélek áramlását? Benne vagy-e a Szentlélek áramlásában? Kiemelkedtél-e már passzív állapotodból? Mindazok, akik hisznek Isten szavaiban, akik Isten munkáját veszik alapul, és a Szentlélek mai világosságát követik – ők mind a Szentlélek áramlatában vannak. Ha hiszed, hogy Isten szavai egyértelműen igazak és helyesek, és ha hiszed Isten szavait, bármit is mond, akkor olyasvalaki vagy, aki törekszik az Isten munkájába való belépésre, és így teljesíted Isten akaratát.

Ahhoz, hogy beléphess a Szentlélek áramlatába, normális kapcsolatot kell kialakítanod Istennel, és először meg kell szabadulnod passzív állapotodtól. Egyesek mindig a tömeget követik, és a szívük túlságosan eltávolodik Istentől; az ilyen emberek nem vágynak a fejlődésre, és a normák, amelyeket követnek, túl alacsonyak. Csak az arra való törekvés Isten akarata, hogy szeresd Istent, és hogy Isten megnyerjen téged. Vannak emberek, akik csak a lelkiismeretüket használják arra, hogy viszonozzák Isten szeretetét, de ez nem felelhet meg Isten akaratának; minél magasabb normákat követsz, ez annál inkább összhangban lesz Isten akaratával. Normális emberként, és mint aki az Isten iránti szeretetre törekszik, az igazi jövőtök a királyságba való belépés, hogy Isten népéhez tartozzatok, és egy olyan élet, amely a legnagyobb értékkel és jelentőséggel bír; senki sem áldottabb, mint ti. Miért mondom ezt? Mert azok, akik nem hisznek Istenben, a testnek és a Sátánnak élnek, de ti ma Istennek éltek, és azért éltek, hogy Isten akaratát teljesítsétek. Ezért mondom, hogy a ti életetek a legnagyobb jelentőséggel bír. Csak az embereknek ez a csoportja, akiket Isten kiválasztott, képes a legnagyobb jelentőségű életet élni, senki más a földön nem képes ilyen értékes és jelentőségteljes életet élni. Mivel Isten kiválasztott titeket, és Ő emel fel benneteket, és még inkább Isten irántatok való szeretete miatt, megragadtátok az igazi életet, és tudjátok, hogyan éljetek olyan életet, amely a legnagyobb értékű. Ez nem azért van, mert a törekvésetek jó, hanem Isten kegyelme miatt; Isten volt az, aki megnyitotta lelketek szemeit, és Isten Lelke volt az, aki megérintette a szíveteket, megadva nektek azt a jószerencsét, hogy Elé járuljatok. Ha Isten Lelke nem világosított volna meg benneteket, akkor képtelenek lennétek meglátni, hogy mi szeretetre méltó Istenben, és nem lenne lehetőségetek szeretni Istent. Az emberek szíve kizárólag azért fordult Isten felé, mert Isten Lelke megérintette a szívüket. Néha, amikor élvezed Isten szavait, ez megérinti a lelkedet, és úgy érzed, hogy nem tudod megállni, hogy ne szeresd Istent, hogy nagy erő van benned, és semmi sincs, amit ne tudnál félretenni. Ha így érzel, akkor Isten Lelke megérintett téged, és a szíved teljesen Isten felé fordult. Akkor imádkozni fogsz Istenhez, és ezt mondod: „Ó, Istenem! Valóban eleve elrendeltél és kiválasztottál minket. Dicsőséged büszkeséggel tölt el, és dicsőséges érzés számomra, hogy a Te népedhez tartozom. Bármit feláldozok és bármit megadok, hogy teljesítsem a Te akaratodat, és Neked szentelem hátralevő éveim és egész életem fáradozásait.” Amikor így imádkozol, akkor végtelen szeretet és igazi engedelmesség lesz a szívedben Isten iránt. Volt már ilyen élményed, mint ez? Ha az embereket gyakran megérinti Isten Lelke, akkor különösen készek Istennek szentelni magukat imáikban: „Ó, Istenem! Szeretném meglátni a Te dicsőséged napját, és Neked szeretnék élni – semmi sem érdemesebb és értelmesebb, mint Neked élni, és a legcsekélyebb vágyam sincs arra, hogy a Sátánnak és a testnek éljek. Te emelsz fel engem azáltal, hogy képessé teszel arra, hogy ma Neked éljek.” Ha így imádkoztál, érezni fogod, hogy nem tehetsz mást, mint hogy átadod a szívedet Istennek, hogy meg kell nyerned Istent, és hogy utálnál úgy meghalni, hogy nem nyerted meg Istent, amíg élsz. Miután elmondtál egy ilyen imát, kimeríthetetlen erő lesz benned, és nem fogod tudni, hogy honnan jön; a szívedben határtalan erő lesz, érezni fogod, hogy Isten olyan szeretetre méltó, és hogy érdemes Őt szeretni. Ilyen lesz az, amikor Isten majd megérint téged. Mindazokat, akiknek ilyen élményük volt, megérintette Isten. Azoknak az életében, akiket Isten gyakran megérint, változások következnek be, képesek elhatározni magukat, és hajlandóak teljesen megnyerni Istent, az Isten iránti szeretet a szívükben erősebb, a szívük teljesen Istenhez fordult, nincsenek tekintettel a családra, a világra, az összefonódásokra vagy a jövőjükre, és hajlandóak egy egész élet fáradozásait Istennek szentelni. Mindazok, akiket megérintett Isten Lelke, olyan emberek, akik az igazságra törekszenek, és akiknek reményük van arra, hogy Isten által tökéletessé váljanak.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Ismerd meg Isten legújabb munkáját, és kövesd az Ő nyomdokait)