Minden mondatban, amelyet szóltam, benne foglaltatik Isten természete. Jól fontoljátok meg tehát szavaimat, és akkor bizonyosan nagy hasznotokra lesznek. Isten lényegét igen nehéz megérteni, de bizakodom, hogy mindnyájatoknak van legalább némi fogalma Isten természetéről. Azt remélem ezért, hogy több olyan dolgot mutattok majd fel nekem a tetteitekből, ami nem sérti Isten természetét. Akkor megnyugszom. Például tartsd Istent mindig a szívedben. Amikor cselekszel, cselekedj az Ő szavai szerint. Mindenben keresd az Ő szándékait, és tartózkodj attól, hogy olyan dolgot tégy, ami tiszteletlen Istennel szemben és szégyent hoz Rá. Még ennél is kevésbé szabadna Istent az elméd zugaiba helyezni azért, hogy így töltsd ki szíved eljövendő ürességét. Ha így teszel, akkor megsérted Isten természetét. Ismétlem, feltételezve, hogy soha nem teszel istenkáromló megjegyzéseket vagy nem panaszkodsz Istenre egész életedben, és ismét, feltételezve, hogy képes vagy megfelelően teljesíteni mindazt, amit Ő rád bízott, illetve alávetni magad minden szavának egész életedben, akkor elkerülöd, hogy megsértsd az adminisztratív rendeleteket. Ha például valaha is azt mondtad: „Miért nem hiszem, hogy Ő az Isten?”, „Úgy gondolom, hogy ezek a szavak nem többek, mint némi megvilágosodás a Szentlélektől”, „Szerintem nem feltétlenül helyes minden, amit Isten tesz”, „Isten emberi volta nem felsőbbrendű az enyémhez képest”, „Isten szavai egyszerűen nem hihetők”, vagy más hasonló ítélkező megjegyzéseket, akkor arra buzdítalak, hogy gyakrabban valld meg és bánd meg bűneidet. Máskülönben sohasem lesz esélyed a megbocsátásra, hiszen nem egy embert, hanem magát Istent sérted meg. Talán azt gondolod, hogy egy embert ítélsz meg, de Isten Lelke ezt nem így gondolja. Az Ő teste iránti tiszteletlenséged ugyanaz, mint tiszteletlenséggel viseltetni Őiránta. Ha pedig ez így van, nem sértetted-e meg Isten természetét? Ne feledd, hogy mindaz, amit Isten Lelke tesz, azért történik, hogy megvédje az Ő testben végzett munkáját, és azért, hogy ez a munka jól menjen végbe. Ha nem törődsz ezzel, akkor azt mondom, olyan ember vagy, akinek soha nem fog sikerülni hinni Istenben. Mivel kivívtad Isten haragját, és ezért Ő méltó büntetést fog rád kiróni, hogy megleckéztessen.

Isten lényegének megismerése nem jelentéktelen dolog. Meg kell értened az Ő természetét. Így fokozatosan és öntudatlanul megismered Isten lényegét. Ha tiéd lesz ez a tudás, egy emelkedettebb és csodálatosabb állapotba fogsz majd belépni. Végül pedig szégyellni fogod magad a fertelmes lelked miatt, sőt azt fogod érezni, hogy nincs hová elbújnod a szégyened elől. Abban az időben egyre kevesebb olyan dolog lesz a viselkedésedben, ami sérti Isten természetét, a szíved egyre közelebb kerül Isten szívéhez, és az Ő iránta érzett szeretet fokozatosan növekszik majd a szívedben. Ez annak a jele, hogy az emberiség belép egy gyönyörű állapotba. De még nem értétek ezt el. Miközben mindannyian a sorsotok érdekében sürgölődtök, ki érdeklődik bármennyire is az iránt, hogy megpróbálja megismerni Isten lényegét? Ha ez így folytatódik, akkor tudtotok nélkül megszegitek az adminisztratív rendeleteket, mert túlságosan kevéssé értitek Isten természetét. Az tehát, amit most tesztek, talán nem Isten természete elleni vétkeitek alapját képezi? Azt kérem tőletek hát, értsétek meg, hogy Isten természete nem választható el az Én munkámtól. Mert ha gyakran vétkeztek az adminisztratív rendeletek ellen, ki menekül meg közületek a büntetéstől? Nem volna-e akkor az Én munkám teljességgel hiábavaló? Ezért továbbra is azt kérem, hogy amellett, hogy megvizsgáljátok saját cselekedeteiteket, legyenek óvatosak a ti lépéseitek. Ez ama magasabb követelmény, melyet támasztok veletek szemben, és azt remélem, hogy mindannyian alaposan fontolóra veszitek és komolyan elgondolkodtok rajta. Ha pedig eljönne a nap, amikor a cselekedeteitek óriási dühöt szítanak bennem, úgy a következményekkel egyedül nektek kell számolnotok, és nem lesz más senki, aki helyettetek viselje a büntetést.

(Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. Igen fontos megérteni Isten természetét)