A hatezer éves irányítási terv során végzett valamennyi munka csak most zárult le. Csak akkor fogja az emberiség megismerni Isten teljes természetét, és azt, hogy Neki mije van, és hogy Ő micsoda, miután mindez a munka feltárult az emberiség előtt, és sor került rá az emberiség körében. Mire e szakasz munkája teljesen befejeződik, az ember által nem értett összes misztérium feltárul, minden, korábban nem értett igazság világossá válik, és az emberi fajjal közlik jövőbeli útját és rendeltetését. Ez a munka egésze, amit a jelenlegi szakaszban el kell végezni. Bár az út, amelyen az ember ma jár, egyben a kereszt és a szenvedés útja is, az, amit az ember ma gyakorol, és amit eszik, iszik és amit élvez, nagyban különbözik attól, ami a törvény alatt és a Kegyelem Korában jutott az embernek. Amit ma kérnek az embertől, az nem hasonlít ahhoz, amit a múltban kértek, és még kevésbé hasonlít ahhoz, amit a Törvény Korában. Mit kértek az embertől a törvény alatt, amikor Isten Izráelben munkálkodott? Nem volt több, mint hogy az ember tartsa meg a szombatot és Jahve törvényeit. Senki sem dolgozhatott szombaton, és senki sem szeghette meg Jahve törvényeit. De ez most nem így van. Szombaton az ember a szokásos módon dolgozik, gyülekezik és imádkozik, és semmilyen korlátozás nem vonatkozik rá. A Kegyelem Korában élőknek meg kellett keresztelkedniük, továbbá megkérték őket, hogy böjtöljenek, törjék meg a kenyeret, igyanak bort, fedjék be a fejüket és mossák meg mások lábát. Most már eltörölték ezeket a szabályokat, de az emberrel szemben nagyobb követelményeket támasztanak, mivel Isten munkája egyre mélyebbre hatol, és az ember belépése egyre magasabbra ér. A múltban Jézus a kezét az emberre tette és imádkozott, de most, hogy már minden elhangzott, mi haszna van a kézrátételnek? A szavak önmagukban is elérhetnek eredményt. Amikor a múltban Ő az emberre tette a kezét, az azért történt, hogy megáldja az embert, és meggyógyítsa a betegségeiből. Akkoriban így munkálkodott a Szentlélek, de most már nem így van. Most a Szentlélek szavakat használ a munkához és az eredmények eléréséhez. A szavai világossá váltak számotokra, és a gyakorlatba kellene ültetnetek őket, ahogyan azt mondták nektek. Az Ő szavai az Ő szándékai; ezek azok a munkák, amelyeket el kíván végezni. Az Ő szavain keresztül megérted az Ő szándékait, valamint azt, aminek az elérését kéri tőled, és szavait közvetlenül a gyakorlatba ültetheted anélkül, hogy szükséged lenne arra, hogy rád tegye a kezét. Egyesek talán azt mondják: „Tedd rám a kezed! Tedd rám a kezed, hogy megkapjam áldásodat, és részesüljek Belőled.” Ezek mind idejétmúlt gyakorlatok a múltból, amelyek már elavultak, mivel a kor megváltozott. A Szentlélek a kornak megfelelően működik, nem véletlenszerűen és nem is a meghatározott szabályoknak megfelelően. A kor megváltozott, és egy új kor szükségszerűen új munkával jár. Ez a munka minden szakaszára igaz, így az Ő munkája soha nem ismétlődik meg. A Kegyelem Korában Jézus elég sok ilyen jellegű munkát végzett, például betegségeket gyógyított, démonokat űzött ki, rátette kezét az emberekre, hogy imádkozzon értük, és megáldotta az embereket. A jelenben azonban értelmetlen lenne újra ezt tenni. A Szentlélek akkoriban így munkálkodott, mert az a Kegyelem Kora volt, és az ember elegendő kegyelmet élvezhetett. Semmiféle fizetséget nem kértek tőle, és amíg volt hite, addig megkapta a kegyelmet. Mindenkivel nagyon kegyesen bántak. Most a kor megváltozott, és Isten munkája tovább haladt; az ember lázadó mivolta és az emberben lévő tisztátalan dolgok a fenyítés és az ítélet által fognak megtisztulni. Mivel az a szakasz a megváltás szakasza volt, helyénvaló volt Isten számára, hogy így munkálkodjon, elegendő kegyelmet mutatva az ember iránt, hogy élvezhesse azt, hogy az ember megszabadulhasson a bűntől, és a kegyelem által bocsánatot nyerhessen bűneiért. Ez a jelenlegi szakasz az emberben lévő igazságtalanság leleplezése fenyítés, ítélet, szóval verés, valamint a szavak fegyelmezése és kinyilatkoztatása által, hogy az emberiséget azután meg lehessen menteni. Ez mélyrehatóbb munka, mint a megváltás. A Kegyelem Korában a kegyelem elegendő volt az ember számára, hogy örvendjen; most, hogy az ember már megtapasztalta ezt a kegyelmet, többé már nem kell élveznie azt. Ez a munka már meghaladta a maga idejét, és nem kell többé elvégezni. Most az embert az ige ítélete által kell megmenteni. Miután az ember megítéltetett, megfenyíttetett és megfinomíttatott, mindezek által megváltozik a beállítottsága. Vajon nem az Általam kimondott szavak miatt van mindez? A munka minden egyes szakasza az egész emberi faj fejlődésével és a korral összhangban történik. A munka mind jelentős, és mind a végső üdvösség érdekében történik, hogy az emberiségnek jó rendeltetése legyen a jövőben, és hogy az emberiséget a végén fajtája szerint osztályozzák.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesülés misztériuma (4.))