A Biblia Isten Izráelben végzett munkájának történelmi feljegyzése, és dokumentálja az ősi próféták számos jövendölését, valamint Jahve néhány kijelentését az akkori munkája során. Ebből adódóan az emberek mindannyian szentnek tekintik ezt a könyvet (hiszen Isten szent és nagy). Természetesen mindez Jahvét félő szívükből és Istent imádó szívükből fakad. Az emberek csak azért emlegetik így ezt a könyvet, mert Isten teremtett lényei ennyire félik és imádják Teremtőjüket, sőt vannak olyanok is, akik ezt a könyvet mennyei könyvnek nevezik. Valójában csupán egy emberi feljegyzés. Nem Jahve nevezte el személyesen, sem nem Jahve irányította személyesen a létrehozását. Más szóval, e könyv szerzője nem Isten, hanem az emberek. A Szent Biblia csupán az emberek által adott tiszteletteljes cím. Erről a címről nem Jahve és Jézus döntött, miután megbeszélést folytattak egymás között; ez nem több, mint egy emberi ötlet. Ezt a könyvet ugyanis nem Jahve írta, még kevésbé Jézus. Ehelyett számos ősi próféta, apostol és látnok beszámolója, amelyeket a későbbi nemzedékek egy olyan ősi írásokból álló könyvvé állítottak össze, amely az emberek számára különösen szentnek tűnik, egy olyan könyv, melyről úgy vélik, hogy sok kifürkészhetetlen és mélységes titkot tartalmaz, melyek arra várnak, hogy a jövő nemzedékek megfejtsék őket. Így az emberek még inkább hajlamosak elhinni, hogy ez a könyv egy mennyei könyv. A négy evangéliummal és a Jelenések könyvével kiegészülve, az emberek hozzáállása különösen más, mint egyéb könyv esetében, és így senki sem meri boncolgatni ezt a „mennyei könyvet”, mert túlságosan „szent”.

Amint a Bibliát olvassák, miért képesek az emberek rögtön megtalálni benne a helyes utat a gyakorláshoz? Miért képesek sok mindent elsajátítani, ami érthetetlen volt számukra? Ma így elemezgetem a Bibliát, és ez nem azt jelenti, hogy gyűlölöm, vagy hogy tagadom a hivatkozási értékét. Azért magyarázom és tisztázom neked a Biblia belső értékét és eredetét, hogy ne maradj a sötétségben. Az embereknek ugyanis nagyon sokféle nézete van a Bibliáról, és ezek többsége téves; a Biblia ily módon való olvasása nemcsak abban akadályozza meg őket, hogy elsajátítsák azt, amit kellene, hanem – ami még fontosabb – akadályozza azt a munkát, amit Én végezni szándékozom. Ez óriási mértékben félbeszakítja a jövő munkáját, és csak hátrányokkal jár, nem pedig előnyökkel. Ezért, amit tanítok neked, az egyszerűen a Biblia lényege és belső története. Nem azt kérem, hogy ne olvasd a Bibliát, vagy hogy azt hirdesd, hogy a Biblia értéktelen, csak azt, hogy helyes ismerettel és szemlélettel rendelkezz a Bibliáról. Ne légy túlságosan egyoldalú! Bár a Biblia egy történelemkönyv, amelyet emberek írtak, sok olyan alapelvet is dokumentál, amelyekkel az ősi szentek és próféták szolgálták Istent, valamint a közelmúlt apostolainak tapasztalatait Isten szolgálatában – mindezeket valóban látták és tudták ezek az emberek, és referenciaként szolgálhatnak a jelen kor emberei számára az igaz út követésében. Így a Biblia olvasása során az emberek számos olyan életutat is elsajátíthatnak, amelyek más könyvekben nem találhatók meg. Ezek az utak a Szentlélek munkájának életútjai, amelyeket a próféták és apostolok tapasztaltak meg a múlt korokban, továbbá sok szava értékes, és megadhatja azt, amire az embereknek szükségük van. Ezért az emberek mind szeretik olvasni a Bibliát. Mivel a Bibliában oly sok minden van elrejtve, az emberek véleménye a Bibliával kapcsolatban más, mint bármely jelentős szellemi alkotó által írt írással kapcsolatban. A Biblia olyan emberek tapasztalatainak és tudásának feljegyzése és gyűjteménye, akik Jahvét és Jézust szolgálták a régi és az új korban, és így a későbbi generációk sok megvilágosodást, megvilágosítást és gyakorlási utat nyerhettek belőle. A Biblia azért magasabb rendű, mint bármelyik nagy szellemi alkotó írása, mert az ő minden írásuk a Bibliából merít, tapasztalataik mind a Bibliából származnak, és mindannyian a Bibliát magyarázzák. És így, bár az emberek bármelyik nagy szellemi alkotó könyvéből meríthetnek táplálékot, mégis a Bibliát imádják, mert az olyan nagynak és mélynek tűnik számukra! Bár a Biblia egyesíti az élet szavainak néhány könyvét, mint például a páli levelek és a péteri levelek, és bár az emberek ezekből a könyvekből táplálékot és segítséget kaphatnak, ezek a könyvek mégis elavultak, még mindig a régi korszakhoz tartoznak, és bármilyen jók is, csak egy időszakra alkalmasak, és nem örökkévalók. Isten munkája ugyanis mindig fejlődik, és nem állhat meg egyszerűen Pál és Péter idejénél, vagy nem maradhat mindig a Kegyelem Korában, amelyben Jézust keresztre feszítették. Tehát ezek a könyvek csak a Kegyelem Korára alkalmasak, nem pedig az utolsó napok Királyságának Korára. Csak a Kegyelem Korának hívőit tudják ellátni, a Királyság Korának szentjeit nem, és bármilyen jók legyenek, akkor is elavultak. Ugyanez a helyzet Jahve teremtési munkájával vagy Izráelben végzett munkájával: bármilyen nagyszerű volt is ez a munka, mégis elavulttá válik, és eljön az idő, amikor elmúlik. Isten munkája is ugyanez: nagyszerű, de eljön az idő, amikor véget ér; nem maradhat meg mindig a teremtés munkája közepette, sem a keresztre feszítés munkája körében. Bármilyen meggyőző is volt a keresztre feszítés munkája, bármilyen hatékony is volt a Sátán legyőzésében, a munka végül is munka marad, és a korok végül is korok maradnak; a munka nem maradhat mindig ugyanazon az alapon, és az idők sem lehetnek változatlanok, mert volt a teremtés, és kell lenniük utolsó napoknak. Ez elkerülhetetlen! Így ma az élet szavai az Újszövetségben – az apostolok levelei és a négy evangélium – történelmi könyvekké váltak, régi évkönyvekké váltak, a régi évkönyvek pedig hogyan tudnák az embereket az új korba vinni? Bármennyire is képesek ezek az évkönyvek életet adni az embereknek, bármennyire is képesek a kereszthez vezetni az embereket, nem elavultak-e? Nem vesztették-e el az értéküket? Ezért azt mondom, hogy nem szabad vakon hinned ezekben az évkönyvekben. Túl régiek, nem tudnak bevezetni az új munkába, és csak megterhelnek téged. Nemcsak, hogy nem tudnak téged bevinni az új munkába és az új belépésbe, hanem régi vallásos gyülekezetekbe visznek – és ha ez lenne a helyzet, nem lépnél-e vissza az Istenbe vetett hitedben?

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A Bibliáról (4.))