Isten napi igéi: A vallásos elképzelések leleplezése | 296. szemelvény

20 május 2025

Miután valóra vált az, hogy Jézus testté lett, az ember azt hitte, hogy a mennyben nem csupán az Atya van, hanem a Fiú, sőt, a Lélek is. Ez az ember hagyományos elképzelése, hogy ilyen Isten van a mennyben: Isten háromsága, akik az Atya, a Fiú, valamint a Szentlélek. Az egész emberiség így vélekedik: Isten egy Isten, azonban három részből áll, a hagyományos elképzeléseknél megrekedt emberek szerint az Atyából, a Fiúból, valamint a Szentlélekből. Csak e három rész egysége Isten teljessége. A Szentséges Atya nélkül Isten nem lenne teljes. Hasonlóképp a Fiú vagy a Szentlélek nélkül sem lenne teljes Isten. Elképzeléseikből adódóan abban hisznek, hogy önmagában sem az Atya, sem a Fiú nem tartható Istennek. Csak az Atya, a Fiú és a Szentlélek együttesen tartható Magának Istennek. Mármost az összes vallásos hívő, még a köztetek lévő követők mindegyike is ezt a hitelvet vallja. Azonban senki nem tudja elmagyarázni, hogy ez a hitelv helyes-e, mert mindig a zűrzavar homályában vagytok Isten dolgait illetően. Ezek elképzelések ugyan, de nem tudhatjátok, hogy helyesek vagy helytelenek, mert súlyosan megfertőztek benneteket a vallási elképzelések. Túlságosan mélyen elfogadtátok ezeket a hagyományos elképzeléseket, és már túl mélyen áthat benneteket ez a méreg. Vagyis ebben is átadtátok magatokat ennek az ártalmas hatásnak, mert Isten hármassága egyszerűen nem létezik. Más szóval: az Atya, a Fiú és a Szentlélek Szentháromsága egyszerűen nem létezik. Mindezek az ember hagyományos elképzelései, az ember megtévesztő hitelvei. Az ember sok évszázadon át hitt ebben a Szentháromságban, amelyet az ember elméjének elképzelései szőttek, az ember alkotta, ám ember még soha nem látta. Mindezen évek alatt a Biblia sok értelmezője magyarázta már el a Szentháromság „valódi jelentését”, azonban elnagyoltak és homályosak voltak az Isten hármasságáról szóló, Őt három különálló, ám egylényegű személyként leíró magyarázatok, és mindenkit összezavart ez a „konstrukció” Istenről. Soha egyetlen nagy ember sem tudott alapos magyarázatot adni. A legtöbb magyarázat érvelés szempontjából és papíron kiállja a próbát, azonban nincs ember, aki teljesen és világosan megértené a jelentését. Ez azért van, mert ez a nagyszerű Szentháromság, amelyet szívében őriz az ember, egyszerűen nem létezik. Mert soha senki nem látta Isten valódi ábrázatát, és nem is volt oly szerencsés, hogy felemelkedhessen Isten lakhelyére egy látogatásra, és megvizsgálhassa, mely dolgok vannak jelen azon a helyen, ahol Isten van, majd eldöntse, pontosan hány tízezer vagy százmillió nemzedék van „Isten házában”, valamint kiderítse, pontosan hány részből áll Isten eredendő konstrukciója. Főként ezt kellene megvizsgálni: az Atya és a Fiú, valamint a Szentlélek életkorát; az egyes személyek sajátos megjelenését; hogy pontosan miként válnak szét, és hogyan tétetnek eggyé. Sajnos mindezen évek alatt egyetlen ember sem tudta eldönteni, vajon igazak-e ezek a dolgok. Mind találgatnak csupán, mert egyetlen ember sem emelkedett fel soha a mennybe egy látogatásra, és tért vissza „vizsgálati jelentéssel” az egész emberiség számára, hogy jelentést tegyen a dolog igaz voltáról mindazon buzgó és jámbor vallásos hívők számára, akiket érdekel a Szentháromság. Természetesen az ember nem hibáztatható ilyen elképzelések kialakításáért, mert vajon Jahve, az Atya miért nem vitte magával Jézust, a Fiút, amikor megteremtette az emberiséget? Ha kezdetben minden Jahve nevében történt volna, az jobb lett volna. Ha már hibáztatni kell valamit, akkor hibáztassuk Jahve Isten pillanatnyi botlását, aki nem szólította maga elé a Fiút és a Szentlelket a teremtés idején, hanem inkább Maga végezte el a munkáját. Ha mind egyidejűleg munkálkodtak volna, akkor vajon nem váltak volna eggyé? Ha egészen a kezdettől fogva mindvégig csak egyetlen név, Jahve lett volna, nem pedig Jézus neve a Kegyelem Korától fogva, vagy ha Őt akkor még mindig Jahve néven nevezték volna, akkor az vajon nem kímélte volna meg Istent attól a szenvedéstől, hogy az emberiség ily módon részekre osztja Őt? Az biztos, hogy Jahve nem hibáztatható mindezért; ha valakit hibáztatni kell, legyen az a Szentlélek, aki évezredeken át Jahve, illetve Jézus, majd pedig Szentlélek néven végezte a munkáját, olyannyira összezavarva az embert, hogy pontosan nem is tudhatta, kicsoda Isten. Ha a Szentlélek Maga alak és képmás nélkül munkálkodott volna, sőt, név, például Jézus neve nélkül, és az ember se nem érinthette, se nem láthatta volna, csupán a mennydörgés hangját hallhatta volna, akkor ez a fajta munka nem lett volna előnyösebb az emberiség számára? Akkor most mit lehet tenni? Az emberiség elképzelései hegymagasságúra és tengernyi szélességűre gyűltek, olyannyira, hogy a jelenlegi kor Istene már nem szenvedheti azokat, és teljesen tanácstalan. A múltban, amikor még csak Jahve volt, Jézus, köztük pedig a Szentlélek, az ember már akkor is tanácstalan volt azt illetően, hogy miként kezelje ezt, most pedig hozzájön még a Mindenható, akiről ráadásul azt is mondják, hogy szintén része Istennek. Ki tudja, vajon ki Ő, és a Szentháromság mely személyével keveredett, vagy melyikükben bujkált ki tudja, hány éven át? Hogy tudja elviselni ezt az ember? Már Isten hármasságának elmagyarázása is egy egész emberéletet kívánt, ráadásul most itt van „egy Isten négy személyben”. Hogyan magyarázható el ez? Te el tudod magyarázni? Fivérek és nővérek! A mai napig ilyen Istenben hittetek? Leveszem előttetek a kalapomat. Isten hármasságát is elegendő volt már elviselni; hogyan lehetett továbbra is ily rendíthetetlen hitetek ebben a négy személyben lévő egy Istenben? Sürgetnek, hogy szálljatok ki, de ti nem vagytok hajlandóak erre. Mily hihetetlen! Nem semmik vagytok! Tényleg eljuthat valaki odáig, hogy négy Istenben hisz, és fel sem veszi – nem gondoljátok, hogy ez egy csoda? Nézzetek magatokra, senki nem gondolná, hogy képesek vagytok ily nagy csoda véghezvitelére! Hadd áruljam el nektek, hogy valójában Isten hármassága sehol nem létezik ebben a világegyetemben. Istennek nincs Atyja, sem Fia, és még kevésbé van olyan koncepció, hogy az Atya és a Fiú együttesen eszközként használják a Szentlelket. Mindez a legnagyobb tévedés ezen a világon, és egyszerűen nem létezik! Ám még az ilyen tévedésnek is megvan a maga eredete, és nem teljesen alaptalan, mert az elmétek nem oly együgyű, és a gondolataitok nem ok nélkül valók. Inkább igenis helyénvalók és leleményesek, olyannyira, hogy még egy Sátán sem talál fogást rajtuk. Kár, hogy ezek a gondolatok mind tévedések és egyszerűen nem léteznek! Egyáltalán nem láttátok a valódi igazságot; csupán találgattok és képzelegtek, majd mindebből történetet gyártotok, hogy csalárd módon elnyerjétek mások bizalmát, és az ész, avagy értelem nélkül való legbalgább emberek fölé kerekedjetek, akik aztán hisznek a ti nagyszerű és nevezetes „szakértő tanításaitokban”. Vajon ez az igazság? Vajon ilyen életutat kellene felfognia az embernek? Ennek semmi értelme! Egyetlen szó sem helyénvaló! Mindezen éveken át ily módon széthasítottátok Istent, minden egyes nemzedék egyre apróbb darabokra hasította, olyannyira, hogy az egy Isten nyíltan három Istenre hasadt. Most pedig már egyszerűen lehetetlen az embernek visszaillesztenie Istent eggyé, mert túlságosan is felhasogattátok. Ha nem lett volna az Én serény munkám, mielőtt még túl késő lett volna, akkor ki tudja, meddig mentetek volna tovább szemtelenül ebbe az irányba. Ha továbbra is így széthasítjátok Istent, akkor hogyan lehet még mindig a ti Istenetek? Felismernétek még Istent? Rátalálnátok még az eredetetekre? Ha később érkeztem volna, valószínűleg visszaküldtétek volna az „Atyát és a Fiút”, Jahvét és Jézust Izráelbe, és azt állítottátok volna, hogy ti magatok Isten részei vagytok. Szerencsére most az utolsó napokban vagyunk. Végre eljött ez az általam régen várt nap, és annak, hogy felhasogatjátok Magát Istent, csak az parancsolt megálljt, amikor Én saját kezem által véghezvittem a munkámnak ezt a szakaszát. Ha nem így lett volna, akkor odáig fajultatok volna, hogy még a közöttetek lévő összes Sátánt is az asztalaitokra helyeztétek volna, hogy hódoljatok nekik. Ez a ti tákolmányotok! Ily módon hasítjátok szét Istent. Most is tovább fogjátok folytatni ezt? Hadd tegyem fel nektek a kérdést: Hány Isten van? Melyik Isten hoz majd nektek üdvösséget? Az első Isten, a második vagy a harmadik, amelyikhez mindig imádkoztok? Melyikben hisztek mindig? Az Atyában? Vagy a Fiúban? Avagy a Lélekben? Áruld el Nekem, melyikben hiszel. Bár minden szóval azt mondjátok, hogy hisztek Istenben, valójában a saját agyatokban hisztek! Egyszerűen nincs ott Isten a szívetekben. Mégis, az elmétekben számtalan ilyen Szentháromság van. Nem értetek egyet ezzel?

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Létezik a Szentháromság?)

Több megtekintése

Fontos-e Isten az életedben? Ha azt mondod „IGEN”, szeretnéd-e megismerni Isten szavait, hogy közel kerülj Hozzá?

Leave a Reply

Megosztás

Nem

Lépjen kapcsolatba velünk Messengeren